Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-08-05 / 31. szám
A Nemzetközi Beruházási Bank közepes és hosszú lejáratú hiteleket nyújt a KGST tagországai számára a műszaki korszerűsítéssel összefüggő építkezések és fejlesztések fedezéséhez. A bank 16 éves fennállása alatt 5 milliárd transzferábilis rubelnyi hitelt folyósított 111 létesítmény építéséhez. Ezek többsége a gépiparhoz tartozik, amelynek döntő szerepe van a tudományos-műszaki haladás meggyorsításában, s a társadalmi termelés hatékonyságának növelésében. kozó fejlesztését, figyelembe véve a KGST 43. (rendkívüli) ülésszakának a határozatait. Az itt jóváhagyott program szerint Bulgária hitelbe részesül az Elektroinstrumenti kombinát kibővítéséhez, Vietnam egy jutaszálakat gyártó üzem építéséhez és egy cementgyár rekonstrukciójához, Lengyelország egyes autógyártási és élelmiszeripari üzemek korszerűsítéséhez, Csehszlovákia pedig a Szovjetunió területén, a Krivoj Rog-i bányaipari kombinát építésében való részvételéhez kapott hitelt. További hitelt nyújtottak az NDK-beli Waschgerátewerk kombinátnak és a mosógépek gyártásának intenzifi- kálásához. Az NBB tanácsa azokról a pénzügyi intézkedésekről is tárgyalt, amelyek a KGST-országok tudományos-műszaki haladását 2000-igeló- irányzó komplex program megvalósításával függnek össze, s elősegítik a gazdasági együttműködés új formáinak fejlesztését. Ebben az ötéves tervidőszakban a bank 800 millió transzferábilis rubel alaptőkével rendelkezik, ezen belül 300 millió transzferábilis rubelnyi értékben konvertibilis valutával. Ezen kívül az NBB további 150 millió transzferábilis rubelt kap a Gazdasági Együttműködés Nemzetközi Bankjától hitelforrásainak kiegészítéséhez. Ami a konvertibilis forrásoa Szovjetunió és Csehszlovákia érdekelt szervezetei, a szófiai Energetika társulás, a moszkvai Energija tudományos-termelési egyesülés a Trnavai Atomeröművi Kutatóintézet nemzetközi gazdasági társulás létrehozására kötött szerződést. A KGST-országok az 1991-1995-ös évekre vonatkozó népgazdasági tervek egyeztetése alkalmából, a KGST Végrehajtó Bizottságának 124. ülésén, 1987 októberében jóváhagyott eljárás értelmében a Nemzetközi Beruházási Bankkal együttműködve megjelölik azokat a hitelnyújtásban részesítendő akciókat, amelyek a komplex jgram teljesítésére, valamint a gyártásszakosításra és termelési kooperációra vonatkozó intézkedések végrehajtására irányulnak. A Nemzetközi Beruházási Bank jelentős részt vállal a tagországok tüzelőanyag-energetikai és nyers- anyag-kitermelő ágazatainak fejlesztésében. Az együttműködés ezen a területen a jamburgi gázlelőhely kihasználásában és az innen induló, a Szovjetunió nyugati határáig terjedő Haladás Gázvezeték építésében nyilvánult meg, amihez az NBB kölcsönöket folyósított csővezetékek, különböző gépek és berendezések vásárlására. Az NBB hitelek folyósításával támogatja azokat a vállalatokat és A Nemzetközi Beruházási Bank szerepe a szocialista gazdasági integráció elmélyítésében Az 1972-1986-os években folyósított hitelek alapján 116 milliárd köbméterrel nőtt a kőolaj, mintegy 800 darabbal a tehergépkocsik és az autóbuszok, 2,7 milliárd transzferábilis rubel értékben a szerszámgépek, a rugalmas gyártósorok és a motoros targoncák,, 1,7 millió tonnával az alumíniumipari félkész és késztermékek, több mint 850 ezer tonnával a nyerscukor stb. kivitele. A beruházási bankhitelek elősegítették a kölcsönös árucsere-forgalom kiszélesítését, s a termelés műszaki-gazdasági színvonalának emelését. A bank a működő vállalatok műszaki fejlesztésére összpontosítja a fő figyelmet, miközben előnyben részesíti a rekonstrukciókat, az új technológiai eljárások bevezetését. A folyósított hitelek 70 százaléka ilyen akciók fedezésére irányul. Ez a hitelpolitika összhangban van a tagországokban megvalósuló beruházási folyamatokkal, s lehetővé teszik, hogy az anyagi és pénzügyi források a gazdasági fejlődés legfontosabb területeire összpontosuljanak. A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) hitelének a segítségével valósították meg például Magyarországon a Ganz-Danubius hajó- és darugyár technológiai rekonstrukcióját. Lengyelországban a bankhitel lehetővé tette a kis teljesítményű villany- motorok, a mérőműszerek, valamint az automatizált vezérlőrendszerekhez tartozó különböző speciális készülékek és berendezések gyártásának kibővítését. Az NDK-ban az NBB a Polygraph kombinát korszerűsítéséhez és kibővítéséhez nyújtott hitelt, melynek alapján 60 százalékkal növekedett a nyomdatechnikai berendezések gyártása, s 50 százalékkal ezek kivitele a szocialista országokba. Az NBB 1986-ban hitelt folyósított az NDK-beli Textima kombinát számára a varró-, a kötő és a fonógépek gyártásának kibővítéséhez. Hitelben részesítették a Waschgerátewerk vállalatot is, ami lehetővé teszi, hogy jobban kielégítsék az NDK belső szükségleteit kiváló minőségű mosógépekből, s hogy növelhessék ezek kivitelét a többi szocialista országba. Jelentős mennyiségű hitelben részesült Csehszlovákiában a vág- sellyei (Sa('a) Duslo vállalat a ka- ucsuk feldolgozásához szükóges inhibitor gyártásának bevezetéséhez. Az NBB hitelt folyósított a Kubai Köztársaságnak is a számítástechnikai billentyűzetek szakosított gyártásának bevezetéséhez, továbbá a Mongol Népköztársaságnak egy posztógyár építéséhez. A Nemzetközi Beruházási Bank tanácsának 1987 októberében Bukarestben tartott 44. ülésén megtárgyalták a bank hiteltevékenységének az 1987-1990-es évekre vonatkat illeti, az NBB aránylag széles mértékben vesz fel ilyen hiteleket a tőkés országok bankjaitól a KGST- országokban megvalósuló beruházások finanszírozásához. A Nemzetközi Beruházási Bank az említett komplex program megvalósítása keretében főleg az új termékeket előállító üzemek építéséhez, az új technológiai eljárások bevezetéséhez, a vállalatok műszaki korszerűsítéséhez, a tudományos kutatás anyagi-műszaki alapjának fejlesztéséhez, valamint a licencek vásárlásához nyújt hiteleket. A hiteleket önálló elszámolású vállalatok és szervezetek is felvehetik, főleg azok, amelyek az előirányzott feladatok teljesítését szervezik és koordinálják. Eddig 13 ilyen hitelmegállapodást írtak alá, összesen 290 millió transzferábilis rubel értékben, 10 beruházási akció végrehajtására, amelyek a komplex program feladataiból kiindulva a termelési folyamatok komplex automatizálására, az új anyagok gyártási technológiáinak bevezetésére, az elektronizálásra stb. vonatkoznak. Az 1988-1990-es években hitelben részesülő építkezések jegyzékében további akciók is szerepelnek, több mint 200 millió transzferábilis rubel értékben. A jelenlegi időszakban tovább bővülnek a lehetőségek a tagországok együttműködési programjainak finanszírozásához. A tudományos- műszaki haladás komplex programja keretében például a bank közös alapot létesített az atomerőművek élettartamuk befejezése utáni felszámolásának fedezésére. Erre a célra három tagország, Bulgária, szervezeteket, amelyek közvetlen termelési vagy tudományos-műszaki kapcsolatokban vesznek részt, valamint a tagországok közös vállalatait, nemzetközi gazdasági és tudományos-termelési egyesüléseit. Ilyen vonatkozásban a bank kölcsönben részesítette a bulgáriai Stoimans szerszámgépgyárat, amely az Ivanovo-Sofia nemzetközi tudományos-termelési egyesülésnek a tagja. Ugyancsak hitelben részesült a bulgáriai Beroe kombinát, amely a moszkvai Krasznij proletarij szerszámgépgyárral együttműködve nemzetközi tudományos-termelési egyesülést létesített az ipari robotok és manipulátorok, a numerikus vezérlésű szerszámgépek, a rugalmas gyártórendszerek és más progresz- szív gépipari berendezések gyártására. Jelenleg a bank a plovdivi Avto- elektronika közös bolgár-szovjet vállalat hiteligénylését vizsgálja felül, amely az NBB által nyújtott hitelt egy korszerű elektronikai üzem felépítésére akarja felhasználni. A KGST 44. ülésszaka jóváhagyta a nemzetközi szocialista munka- megosztás 1991-2005-ös évekre előirányzott kollektív koncepcióját, amely a beruházások területén való hosszú távú együttműködésre is kiterjed. Ezzel összefüggésben a bank még az idén elkezdi a hiteltevékenység fő fejlesztési irányzatainak a kidolgozását, figyelembe véve az 1991 -1995-ös évekre vonatkozó népgazdasági tervek egyeztetésének az eredményeit, valamint a kollektív koncepció előirányzatait. (Vnyesnaja torgovlja) A bolgár gépgyártás gyors ütemű fejlődése főleg a KGST-országokkal folytatott együttműködésnek, a nemzetközi gyártásszakosításnak és munkamegosztásnak köszönhető. Az ország szakosított gépipari termelésében fontos helyet foglal el az emelőtargoncák gyártása. A felvételen Odnoszum Nyikolajevics, a szovjet Masinoimport külkereskedelmi szervezet képviselője a Szovjetunió számára gyártott háromtonnás emelőtargoncákat veszi ót Vaszil Najdenovtól és Toncso Sztoja- novtól, a bolgár vállalat dolgozóitól. (A ŐSTK felvétele) Haladás = kooperáció Már évtizedek óta beszélünk és írünk a KGST keretében megvalósuló gazdasági integráció eredményeiről. Vitathatatlan, hogy. méltán lehetünk büszkék a Barátság Kőolajvezetékre, az atomenergetikai program megvalósítására, a szocialista országok együttműködésével gyártott, s világszerte keresett precíziós szerszámgépekre... Másfelől viszont az is köztudott, hogy az integráció lassabban halad, mint a Közös Piacnál, ahol a gépipari termékeknek körülbelül a felét kooperációban gyártják, míg nálunk ez az arány alig 10 százalékos. Joggal emlegetjük a szocialista országok hatalmas tudományos potenciálját, amely a világénak 30-40 százalékát képviseli. Méltá- nyos-e akkor, hogy az ismeretek és a technológiák nemzetközi 'seréjében csak néhány százalék erejéig veszünk részt? Jurij Sirjajev, a Szocialista Világrendszer Gazdasági Problémái Nemzetközi Intézetének igazgatója szerint ennek az okát az országainkban működő elavult gazdasági mechanizmusban, s a kooperáció nem kielégítő ösztönzésében kell keresni. Ha némi késéssel is, de ma már gyarapodik a közös vállalatok száma. A partnerek meggyőződhetnek arról, hogy tudományosműszaki eredményeiket hatékonyabban alkalmazhatják a pénzügyi források és a gépek közös felhasználásával. Például a Mikromed magyar-szovjet közös vállalat modern orvostechnikai eszközöket gyárt. A cég termékeit más országokban is szívesen fogadják, ami konvertibilis valutát Js eredményez. Említhetnénk további közös vállalatokat és társulásokat is, amelyekben magyar, NDK-beli, mongol, lengyel, szovjet, csehszlovák vagy jugoszláv vállalatok egyesítették kutatási és műszaki potenciáljukat. Az együttműködési mechanizmus átalakítását illetően a közgazdászok két, kölcsönösen összefüggő feladatot emelnek ki. Először is minőségileg új szintre kell emelni a szocialista munkamegosztást, másodsorban pedig jelentős mértékben meg kell erősíteni a szocialista közösség helyzetét a világgazdaságban és a világpiacon. Úgy tűnik, hogy mindkét kérdésben haladásról beszélhetünk, hiszen a prágai 44. ülésszakon elfogadták a szocialista nemzetközi munka- megosztás kollektív koncepcióját, s az is ismeretes, hogy június végén aláírták a KGST és a Közös Piac hivatalos kapcsolatfelvételéről szóló okmányokat. A prágai találkozó eredményeinek ismeretében az is elmondható, hogy már kezdenek kibontakozni a jövőbeni együttműködés körvonalai, beleértve a közvetlen vállalati együttműködést, valamint az áru- és pénzviszonyok fokozottabb érvényesítését. Ugyanakkor ez az átalakítás azt is szolgálja, hogy a KGST-n belül lehetővé tegye az áruk, a szolgáltatások és a különböző erőforrások szabad nemzetközi áramlását, az egységes szocialista közös piac kialakítását. A KGST munkájának és együttműködési mechanizmusának tökéletesítéséről már 1971-ben, a szocialista integráció komplex programja elfogadásakor is esett szó. Ma mégis azt mondjuk, hogy az utóbbi években az együttműködésben fékező erők hatottak. Van-e garancia arra, hogy az elkövetkező években ez a helyzet nem ismétlődik meg? Erre a kérdésre Jurij Sirjajev az alábbi választ adta: „ Amikor kijelentjük, hogy ez a helyzet, nem ismétlődhet meg, mindenekelőtt arra gondolunk, hogy országaink egyöntetűen fejleszteni akarják az együttműködést, s a KGST struktúrájának átalakítására törekednek. Véleményem szerint annyira komolynak tartják a helyzetet, hogy itt nincs visszaút, ami igen aktív munkára késztet bennünket. Talán ez a legmegbízhatóbb garancia.'‘ JURIJ SPAKOV Együttműködés az automatizálásban A KGST-országok tudományosműszaki haladása komplex programjának egyik kiemelt irányzata a termelési folyamatok automatizálása. Csehszlovákiában az ezzel kapcsolatos feladatok megoldását a prágai Gépipari Technológiai és Gazdasági. Kutatóintézet (VÚSTE) koordinálja, melynek dolgozói számos konkrét feladatot is teljesítenek. A komplex automatizálás kiemelt irányzatához a rugalmas automatizált gépsorok, a beépített vezérlő- művel ellátott automatizált berendezések fejlesztése és alkalmazása, továbbá az ipari robotok, a nagy érzékenységű mérőműszerek, valamint a technológiai folyamatok automatikus ellenőrzésére szolgáló berendezések kihasználása tartozik. A komplex program megvalósítása azonban számos problémával jár. Ezek főleg az árakkal függnek össze, s abból is erednek, hogy egyes gazdasági vezetők nem értették meg e program értelmét és fontosságát, s kezdeményező intézkedések helyett felülről jövő utasításokra várnak. Ugyanakkor tág lehetőségek nyílnak a két- és a sokoldalú együttműködés kibontakoztatásához ezen a területen, ami a csehszlovák gépipar számára rendkívül fontos, hiszen eddig a gépipari termékek világ választékának több mint 80 százalékát fejlesztette és gyártotta, s ilyen feltételek között nem lehet lépést tartani a nemzetközi élvonallal. A csehszlovák gépgyártás automatizálásának egyik fékező eleme a programozó kapacitások hiánya. További gondokat okoz a számítás- technikai berendezések nem kielégítő megbízhatósága. Ilyen helyzetben nagy segítséget jelent a nemzetközi tudományos-műszaki együttműködés, a prágai kutatóintézet esetében a minszki Szervezési és Irányítástechnikai Tudományos Kutatóintézettel (CNIITU). Az együttműködő szervezetek szerződést kötöttek programozási és számítástechnikai eszközök szállítására a vysoőanyi Praga vállalat mechanikai üzemegysége számára. A csehszlovák szakemberek ezzel az együttműködéssel nemcsak a hiányzó programozási eszközöket tudják beszerezni, hanem arra is módjuk van, hogy kitapasztalják a csehszlovák és a szovjet technika kombinálásában rejlő lehetőségeket, s megismerkedjenek egyes nem szocialista országokban gyártott számítástechnikai rendszerekkel. Egyúttal az integrált programrendszerek gazdasági hatékonyságát is felmérhetik. Abban a munkacsoportban, amely a prágai VÚSTE kutató- intézet, a vysoőanyi Praga vállalat, valamint a minszki CNIITU kutatóintézet szakembereiből áll, elkezdődött az a konkrét munka, melynek eredményeit több csehszlovák gépipari vállalatnál fogják hasznosítani. (HÍZ) lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll
