Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-08-05 / 31. szám

Közösen a kitűzött feladatok teljesítéséért Interjúsorozatunk utolsó részében Ondrej Sáling, az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerü­leti Bizottságának vezető titkára válaszolt szerkesztőségünk kérdéseire. • A gazdasági mechanizmus átalakítása és a szocialista demokrácia fejlesztése na­gyobb igényeket támaszt a pártalapszerveze- tek önállóságával és kezdeményezésével szemben. Milyen eredményeket értek el a pártmunka javításában, az új munkamód­szerek és formák alkalmazásában a CSKP KB 7. és 9. ülése szellemében?- Nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy az átfogó átépítés és a szocialista demokrácia elmélyítésének igényes feladatai nagy igé­nyeket támasztanak az egész pártmunkával szemben. Amint a CSKP KB 9. ülése is hangsúlyozta, a pártnak kell a végbemenő forradalmi folyamatok fő mozgatóerejévé válnia. Ebből a követelményből indul ki a kerületi pártszervezet aktivitásának fokozására kifej­tett céltudatos törekvésünk. Számos konkrét intézkedést hoztunk a pártmunka stílusának és módszereinek tökéletesítésére, a gazda­sági, szociális és ideológiai feladatok teljesí­tésére gyakorolt hatás fokozására. Az első pozitív eredmények már megmutatkoznak. A partizánskéi cipőgyár, a trenőini TOS, a Trebaticei és a Légi (Lehnice) Efsz párt- szervezeteiben szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy sikerült elmélyíteni a párt és a dolgozók kapcsolatát, jobban figyelnek az emberek nézeteire és állásfoglalásaira, jogos észrevételeik és javaslataik következetesebb intézésére. Magasabb szintre emelkedett az ellenőr­zési jog érvényesítése. Nőtt azoknak a szer­vezeteknek a száma, amelyek elemzik a kol­lektívák és egyének viszonyulását a feladatok teljesítéséhez, kiemelik a legjobbakat, de ugyanakkor bírálják a fogyatékosságokat, s meghatározzák a jobb eredmények elérésé­hez vezető utakat. Nyíltan meg kell azonban mondanunk, hogy nem lehetünk mindennel elégedettek. Mindenekelőtt az aggaszt bennünket, hogy míg a kommunisták döntő többsége támogat­ja az átalakítás gondolatait, a pártmunka stílusa megváltoztatásának követelményét, a pártszervek és -szervezetek, valamint a tisztségviselők hozzáállásában, már ami a gyakorlati megvalósítást illeti, nagy eltéré­sek tapasztalhatók. A gazdasági feladatok megvalósításában előforduló fogyatékosságok, a lemaradó vál­lalatok nagy száma, a termelés intenzifikálá- sának és minősége javításának lassú üteme megköveteli, hogy mélyrehatóbban foglalkoz­zunk az alapszervezetek politikai-szervező, irányitó és ideológiai munkájával. A pártmunka egyik döntő feladata a kom­munisták aktivitásának fokozása. Nem nyu­godhatunk bele abba, hogy egyes tagok nem kapcsolódnak be az alapszervezetek munká­jába, nem elég aktívak a munkakollektívájuk­ban vagy a lakhelyükön. Erre a pártalapszer- vezetek évzáró gyűlései és a járási konferen­ciák is rámutattak. Különösen fontos, hogy fokozzuk a párt hatását a falvakban és követ­kezetesebben valósítsuk meg a CSKP KB- nak a nyilvántartott tagok munkájáról hozott határozatát. összefoglalva: fokoznunk kell az alapszer­vezetek aktivitását, el kell érnünk, hogy való­ban a dolgozókollektívák politikai magvát ké­pezzék, egyesítsék a vállalatok, az államigaz­gatási szervek és a társadalmi szervezetek törekvéseit. A pártszervezeteknek keresniük kell az új munkaformákat és módszereket, nem szabad figyelmen kívül hagyniuk azokat a problémákat, amelyek a dolgozókollektívá­kat foglalkoztatják. Ezen a téren jó eredmé­nyeket érnek el a Komáromi (Komárno), az Érsekújvári (Nővé Zámky), a Galántai (Galan- ta) és a Trenőini járásban. • A pártmunka átalakítása nyilván új köve­telményeket támaszt a kerületi és járási párt- bizottságokkal szemben.- Ez valóban így van. Tudatosítjuk, hogy az eddiginél határozottabban és nagyobb fe­lelősséggel kell javítanunk munkastílusunkat. Mindenekelőtt el kell mélyíteni a választott szervek tagjainak, az apparátus dolgozóinak élő kapcsolatát az alapszervezetekkel. Arra törekszünk, hogy a kerületi pártbizottság mu­tasson példát az olyan új munkastílus és -módszer alkalmazásában, amely kizárja, hogy helyettesítsék az állami és gazdasági szerveket, a társadalmi szervezeteket, s lehe­tővé teszi, hogy munkájukban érvényesüljön a kollektivitás, a bírálat és önbírálat. Irányvo­nalat jelentenek számunkra azok a gondola­tok, amelyeket Miloé Jakeé elvtárs, a CSKP KB főtitkára mondott el a kerületi és járási pártbizottságok vezető titkáraival találkozva. Megköveteljük az apparátus dolgozóitól, hogy megértsék és magukévá tegyék a mai politi­kai irányvonalat, szoros kapcsolatban álljanak a pártszervezetekkel és a dolgozókollektívák­kal. Ügyelünk arra, hogy az apparátus tevé­kenységében felszámolják az adminisztratív, rutinos megközelítéseket. Napjainkban már meggyőződhetünk eljá­rásunk helyességéről. Munkánk több terüle­tén fokozatosan megmutatkoznak az első eredmények. Bár a társadalmi élet valameny- nyi területének átalakítása megköveteli a párt­munka radikális átalakítását, az új haladó formák és módszerek keresését, ez azonban nem jelenti, hogy elvetjük azokat a formákat és módszereket, amelyek a múltban beváltak és továbbfejleszthetek. • A nyugat-szlovákiai kerületi pártkonfe­rencia megkülönböztetett fipyelmet szentelt a gazdasági feladatoknak. Értékelte a kerület gazdaságának fejlődését, a tudományos-mű­szaki haladás érvényesítését, a termelés mi­nőségének javítását és a termelési költségek csökkentését. Ugyanakkor nyíltan hangsú­lyozta, hogy a törekvések nem tükröződtek megfelelően a 8. ötéves terv feladatainak tel­jesítésében, még mindig nem értük el a szük­séges fordulatot az intenzifikálásban és a ter­melés minőségének javításában. Milyen ob­jektív és szubjektív okai vannak ennek? A pártszervek és -szervezetek milyen intézke­déseket hoznak a helyzet javítására?- A kerület pártszerveinek és -szervezetei­nek figyelme napjainkban a gazdaságra össz­pontosul. Ezen a területen dől el a dolgozók életszínvonalának további emelése, érdekeik és szükségleteik kielégítése és végered­ményben a szocializmus további sorsa is. A gazdaság teljesítményének és hatékonysá­gának lényeges növelésével, a termelés mi­nőségének javításával és a gazdasági me­chanizmus átalakításával nagyobb mérték­ben kell hozzájárulnunk társadalmunk szociá­lis és gazdasági fejlesztésének meggyorsítá­sához. A 8. ötéves tervidőszak első két évében az ipari termelés dinamikája 9,5 százalékkal, a saját teljesítmények 16,3 százalékkal és a nyereségképzés 35 százalékkal növeke­dett. Pozitív eredményeket érünk el a tudo­mányos-műszaki haladás érvényesítésében és az exportfeladatok teljesítésében. Javult a termékek minősége is. Teljesítjük a felada­tokat a kiemelt építkezéseken, valamint a Szovjetunióban az internacionalista építke­zéseken. Az eredmények mögött az emberek áldozatos munkája, a pártszervezetek és az egyes kommunisták szervező és ideológiai- nevelő munkája áll. Ugyanakkor nem hallgatjuk el, hogy az erőfeszítések nem tükröződtek mindenkor fel­adataink teljesítésében. Nem értük el a szük­séges fordulatot a kerület gazdaságának in- tenzifikálásában. Ezt tanúsítják az idei első félév eredményei, amikor a tervfeladatok álta­lános teljesítése ellenére a vállalatok egyhar- mada nem tett eleget feladatainak. Amint azt a kerületi pártbizottság elnöksé­ge is megállapította, ennek több objektív, de főleg szubjektív oka van. Az elnökség ele­mezte, miért nem teljesítette feladatait az első félévben a Kolárovói Görgőscsapágygyár, a vráblei Tesla, a éuranyi Elitex, a Trnavai Autógyár, a tlmaőei Szlovák Energetikai Gép­gyár, a trenőini, a pieáfanyi Tesla, a bánovcei Tatra. Véleményünk szerint ennek az a döntő oka, hogy nem tisztázták a vállalatok termelé­si-műszaki alapja fejlesztésének koncepció­ját, a jövőbeli értékesítési lehetőségek, vala­mint a munkatermelékenység növelésének és a termelés minősége javításának módja szempontjából. Ezért aztán csak lassú ütem­ben alkalmazzák a progresszív technológiá­kat, s nem megfelelő az innováció. Ezzel kapcsolatban szólnunk kell a szállí­tói-megrendelői kapcsolatok fogyatékossága­iról, a tervezés alacsony színvonaláról, a ter­melőeszközök és a munkaidő nem kielégítő kihasználásáról, amivel szorosan összefügg a műszakszám, valamint a munka- és tech­nológiai fegyelem megtartásának kérdése is. Szerepet játszik az is, hogy a párt nem gyakorol megfelelő politikai hatást, nem vonja le a következtetéseket a feladatok nem telje­sítése esetében, tartalékok vannak az ellen­őrző és kádermunkában. A fogyatékosságo­kat céltudatosan ki kell küszöbölni és politikai harcot kell indítani gazdaságunk nagyobb teljesítőképességéért, az intenzifikálás meg­gyorsításáért. Az a tény, hogy néhány válla­latnál nem történt átütő fordulat, arra kell hogy ösztönözze a pártszerveket és -szervezete­ket, hogy igényesebb munkát fejtsenek ki. • Napjaink döntő feladata a Nyugat-szlo­vákiai kerületben is a gazdasági mechaniz­mus átalakítása.- Igen, ez további fejlődésünk fontos felté­tele. A Központi Bizottság intézkedéseivel összhangban kezdettől megkülönböztetett fi­gyelmet fordítunk az állami vállalatok új szer­vezeti struktúrája kialakítására. Az állami vál­lalatról szóló törvény értelmében kerületünk­ben július elsejétől 39 állami vállalat működik. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy ez csak a dolog egyik oldala. A másik az, hogy ezeknek a vállalatoknak ma az önálló elszá­molás, az önfinanszírozás és az önigazgatás elve alapján eredményesen kell működniük. A pártszerveknek és -szervezeteknek jól kell dolgozniuk, természetesen anélkül, hogy he­lyettesítenék a gazdasági szerveket. Alapvető kötelességünk, hogy sokoldalúan aktivizáljuk a kommunistákat és az összes pártalapszer- vezetet. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a káder­munkának, amely az átalakítás feltételei kö­zött is az alapvető kulcsfontosságú politikai eszköz marad a pártszervek és -szervezetek vezető szerepének érvényesítésében. Na­gyon fontos, hogy a kádereket demokratikus alapelvek alapján válasszuk ki és vegyük figyelembe a dolgozókollektívák véleményét. A kerületben már tapasztalatokat szereztünk a gazdasági vezetők választásával kapcsolat­ban - megválasztották a Nyitrai (Nitra) Járási Egészségügyi Intézet igazgatóját és a Buko- vái Efsz elnökét, az érsekújvári Sigmában és a komáromi (Komárno) Nehézgépgyárban pedig a szocialista önigazgatást. A tapaszta­latokat gondosan elemezzük és általánosít­juk. Politikai munkánkban arra helyezzük a hangsúlyt, hogy a dolgozók megértsék az átalakítás és a választások értelmét és lé­nyegét. • Igényes feladatok állnak a mezőgazda­sági-élelmiszeripari komplexum előtt. Melyek a legfontosabb célkitűzéseik ezen a terü­leten?- A kerületi pártbizottság júliusi ülésén bí­ráló igényességgel elemeztük a mezőgazda­sági-élelmiszeripari komplexum eredményeit. Kerületünkben a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar a legfontosabb gazdasági ágazatok közé tartozik. Elmondhatjuk, hogy a mező- gazdasági dolgozók céltudatos, áldozatos munkájának köszönhetően a mezőgazdaság stabilizáló tényezővé vált. Az irányító és szervező munka javítása, a tudományos-műszaki haladás nagyobb mértékű kihasználása, az anyagi-műszaki el­látottság javítása eredményeként magas színvonalú a növénytermesztés, teljesítjük a feladatokat az állami termékek felvásárlásá­ban, és növeljük az élelmiszeripari termelést is. A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a pia­cot folyamatosan lássuk el élelmiszerrel. Sok élelmiszeripari és mezőgazdasági vállalat ve­zetője példát mutat az új megközelítések alkalmazásában. Megemlíthetem az Óstrovi Efsz-ből E. Sedlákot, a Vágsellyei (Sara) Efsz-ből E. Duffalát, a légi Efsz-ből Andrássy Sándort, az érsekújvári Novofruktból M. Koá- falíkot, a nagymegyeri (Calovo) Agrokomp- lexból Fekete Józsefet és másokat. Látni kell azonban, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar nagy teljesítményei elle­nére több vállalat eredményeivel nem lehe­tünk elégedettek. A kerületi pártbizottság em­lített ülésén bíráltuk azokat a kollektívákat, amelyek nem teljesítik feladataikat a gabona, a takarmányok, a cukorrépa termelésében és az állattenyésztésben. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy jelentős eszközöket fordítottunk a lemaradó vállalatok fellendítésére, de ez nem hozta meg a várt eredményeket. Ezeken a munkahelyeken a pártalapszervezeteknek a járási és üzemi pártbizottságok segítségé­vel mielőbb elemezniük kell az adott helyzetet és konkrét intézkedéseket kell foganatosítani­uk a gyorsabb és hatékonyabb fejlesztésre. Következetesebben kell kiküszöbölni azokat a fogyatékosságokat, amelyek hátráltatják a termelés intenzifikálását és a hatékonyság növelését. • A szocialista demokrácia elmélyítésé­nek folyamata megköveteli, hogy egyre haté­konyabb munkát fejtsenek ki a Nemzeti Front­ba tömörült társadalmi szervezetek. A párt­szervek és -szervezeteket hogyan aktivizál­ják ezeket a szervezeteket a Nyugat-szlová­kiai kerületben?- Intézkedéseket hoztunk a CSKP KB El­nökségének a Nemzeti Front aktivizálásával kapcsolatos határozatának megvalósítása ér­dekében. A társadalmi szervezetek tevékeny­ségében ki akarjuk küszöbölni a formaliz­must, az adminisztratív munkamódszereket, a nagy, de ugyanakkor semmit meg nem oldó rendezvényeket. A Nemzeti Front szervezetei aktivizálásának alapvető feltétele, hogy az alapszervezetek a munkahelyeken, az isko­lákban és a lakóhelyeken az eddiginél haté­konyabban járuljanak hozzá a társadalmi­politikai aktivitás fokozásához, önállóbban döntsenek saját tevékenységükről, követke­zetesebben tartsák szem előtt tagjaik észre­vételeit, javaslatait. Ezért meg kell teremteni a feltételeket a széles körű, nem formális véleménycseréhez, lehetővé kell tenni, hogy az állampolgárok részt vegyenek az irányítás­ban, igazgatásban, a társadalmi ellenőrzés­ben. A kezdeményezés élén a kommunisták­nak kell állniuk. • Mai igényes feladataink teljesítésével kapcsolatban gyakran hangsúlyozzuk az em­beri tényező aktivizálásának fontosságát. Mi­lyen szerepe van ebben az ideológiai mun­kának?-Azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy az ideológiai munka hozzájáruljon az emberek aktivizálásához, korunk jelentőségének és a mai forradalmi feladatok lényegének meg­értéséhez. Ebből ered az a követelmény, hogy ideológiai és tömegpolitikai munkánkat a társadalmi fejlődés mai szakaszának döntő feladataira összpontosítsuk. Már ebből levon­hatjuk azt a követelményt, hogy az ideológiai munkának szorosan össze kell kapcsolódnia a gyakorlattal, a reális valóságból kell kiindul­nia, a színvonalas elméleti munka, az objektív elemzések és felmérések eredményeire kell támaszkodnia. Korunk megköveteli, hogy a dolgozók mozgósítását összekapcsoljuk a szocialista ember személyiségének formálásával. Rend­kívüli jelentőséget tulajdonítunk a világnézeti, a hazafias és internacionalista nevelésnek, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista or­szághoz fűződő barátság további megszilár­dításának. Erre kihasználjuk azokat a jelentős évfordulókat, főleg a Csehszlovák Köztársa­ság megalakulásának 70. jubileumát, ame­lyekről a közeljövőben emlékezünk meg. A dolgozóknak meg kell érteniük a társadal­munkban végbemenő forradalmi változások folytonosságát, tanulságot kell meríteniük az idősebb nemzedék tapasztalataiból. • A Nyugat-szlovákiai kerületben nagy számban élnek magyar nemzetiségű lakosok. A kerületi pártkonferencia beszámolója külön kiemelte ezt a tényt a káderpolitika tökéletesí­tésével, a lakosság nemzetiségi összetételé­nek respektálásával, a szocialista személyi­ség formálásával, a hazafias és internaciona­lista neveléssel kapcsolatban. A kerület párt- és állami szervei hogyan valósítják meg a le­nini nemzetiségi politikát?- Az internacionalista nevelés fontosságát aláhúzza az a tény is, hogy kerületünkben a lakosság 21,5 százaléka magyar nemzeti­ségű. Ezért a lenini nemzetiségi politika alap­ján állandó figyelmet szentelünk a csehszlo­vák kölcsönösség megszilárdításának. Ezt tanúsítja főleg a déli járások, így a Dunaszer- dahelyi (Dunajská Streda), a Komáromi, a Galántai és az Érsekújvári járás fejlődése. Ezekben él a legtöbb magyar nemzetiségű állampolgár. Elegendő, ha figyelembe vesz- szük az említett járások településeit, iparuk fejlődését, a mezőgazdasági termelés kor­szerűsítését. Állandó figyelmet szentelünk annak, hogy a magyar nemzetiségű állampol­gárok képviselve legyenek a képviseleti szer­vekben. Napjainkban a nemzeti bizottságok 20 194 képviselője közül 4752 magyar nem­zetiségű. Oktatási-nevelési rendszerünk részét ké­pezik a magyar tanítási nyelvű iskolák is. Napjainkban a magyar tanítási nyelvű óvodá­kat 10 930 gyerek látogatja, ami a beiskolá­zott gyerekek 18 százalékát jelenti. A tanulók több mint 14 százaléka a magyar tanítási nyelvű alapiskolákat, 10 százaléka pedig a középiskolákat látogatja. Magas szintű a magyar lakosság kulturális és amatőr művészeti tevékenysége. Ezt tanú­sítják a hagyományos seregszemlék, ame­lyek közül külön meg kell említeni a Jókai napokat, a Kodály napokat és a Lehár feszti­vált. A Komáromi Magyar Területi Színház az új épületében és vidéken bemutatott előadá­sokkal jelentősen elősegíti a magyar nemzeti­ségű állampolgárok kulturális színvonalának emelését. Szólni kell a dunaszerdahelyi Csal­lóközi Múzeumról, az Érsekújvári Honismereti Múzeumról és számos más kulturális létesít­ményről is. Az említetteken kívül számos más adat is bizonyítja, hogy kerületünkben bevált a lenini nemzetiségi politika, a továbbiakban is követ­kezetesen megvalósítjuk a gyakorlatban, mi­vel hozzájárul dolgozóink erkölcsi-politikai egységének megszilárdításához, és a ma­gyar nemzetiségű állampolgárok sokoldalú fejlesztéséhez. ÚJS 1988.' A pártmunka új formáit és módszereit keressük

Next

/
Thumbnails
Contents