Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-08-05 / 31. szám

Vasárnap 1988. augusztus 7. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 05.21, nyugszik 20.03 Kö- zép-Szlovákia: 05.28, nyugszik 20.10 Nyugat- Szlovákia: 05.34, nyugszik 20.16 órakor A HOLD kei - Kelet-Szlová­kia: 00.38, nyugszik 17.13 Közép-Szlovákia: 00.45, nyugszik 17.20 Nyugat- Szlovákia: 00.51, nyugszik 17.26 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük ibolya - Stefánia nevű kedves olvasóinkat AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL MILYEN LESZ A PÁRT FELÉPÍTÉSE AZ ÁLLAMI VÁLLALATOKNÁL Václav Pergl cikke RÉGI ÉS ÚJ (?) ARANY IDŐK Július Tadian riportja ALKATRÉSZ- GYÁRTÁS EGYÜTT­MŰKÖDÉSSEL Lalo Károly EGY ÓVATLAN PILLANAT H. Mészáros Erzsébet riportja HAJNAL A PIACON Péterfi Szonya riportja A SARLÓ KISUGÁRZÓ HATÁSA Sándor László írása A BOSSZÚ Mészáros László sci-fi novellája HÁZÉPÍTÉS-A RÉGI LAKÓKKAL Matinék István írása Nyári ifjúsági építőtábor keretében húsz középiskolás dolgozik jelenleg a Prá­gai Sütő- és Malomipari Vállalat holeőovicei kenyérgyárában. Az egymást két műszakban váltó fiúk és lányok az automata gépsoroknál segédkeznek. (Michal Krumphanzl felvétele - ÖTK) Ideális elfoglaltságot talált a prágai X. városkerületi művészeti alapiskola a növendékek számára. A Nagrosi lakónegyedet a Komarov utcától elválasztó, szürke zajcsökkentő fal ezentúl vidám gyermekrajzokkal lesz tele. (Michal Krumphanzl felvétele - ÖTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK Bővülnek a szocialista közösség országai­nak külgazdasági kapcsolataiban a vállalatok, az egyesülések és szervezetek kezdeményezé­sein, gazdasági érdekeltségén alapuló új for­mák és módszerek. A KGST-tagországok a gaz­dálkodó tevékenység és a gazdasági kapcsola­tok hatékonyságának növeléséhez vezető fon­tos útnak tekintik az együttműködés fejleszté­sét olyan vállalatok, egyesülések és szerveze­tek szintjén, amelyek közvetlen termelési és tudományos-műszaki kapcsolatokat teremtet­tek szerződéses alapon, a nemzeti jogrendnek megfelelően. Ugyanígy értékelik a vegyes válla­latok létrehozását is. Az ülésszakon hangsúlyozták, hogy a Kol­lektív koncepció és a távlati programok megva­lósításának fő eszközévé kell tenni a KGST- tagországok népgazdasági terveinek a koordi­nációját. A kollektív koncepció rendelkezéseinek fi­gyelembe vételével elfogadták az 1991-1995. évi népgazdasági tervek koordinálásának prog­ramját, valamint a gazdasági együttműködés sokoldalú alapon koordinálandó problémáinak jegyzékét. A KGST-szervek és a KGST-tagor- szágok nemzetközi gazdasági szervezetei meg­bízást kaptak arra, hogy szervezzék meg az e jegyzékben felvezett problémák megoldásá­val kapcsolatos együttműködés egyezményei­nek és szerződéseinek, illetve ezek tervezetei­nek a kidolgozását. > A tervkoordináció során egyeztetett módon fogják meghatározni a konkrét problémák meg­oldásának sorrendjét és módjait, valamint az együttműködés formáit és feltételeit. Emellett a KGST-tagországok előirányozzák a komplex program keretében teljesítendő munkák ered­ményeinek hatékony felhasználását. Ezt hiva­tottak szolgálni az előkészület alatt álló nagy horderejű tudományos-termelési és technoló­giai tervezetek, amelyek átfogják az újraterme­lés egész folyamatát, kezdve a kutatás fejlesz­tésétől egészen a késztermék előállításáig és értékesítéséig. Az ülésszakon elfogadták azokat a javaslato­kat, amelyek szakaszosságot irányoznak elő a sokoldalú együttműködésnek, a szocialista gazdasági integráció mechanizmusának és a KGST tevékenységének az átalakítására. Megállapították, hogy az együttműködés me­chanizmusát fokozatosan kell tökéletesíteni, a belső és külső feltételek beérésének mértéké­ben, a KGST-tagországok érdekeltségének és nemzetgazdasági mechanizmusok tökéletesíté­sére irányuló munkájuknak a figyelembe véte­lével. A Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköz- társaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Szovjetunió és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság megerősítette to­vábbi megállapodását arról, hogy fokozatosan kialakítják a feltételeket az áruk, a szolgáltatá­sok és az egyéb termelési tényezők szabad áramlásához. Ennek távlatilag az a célja, hogy egyesített piacot alakítsanak ki, előzetesen ta­nulmányozva ehhez az előfeltételeket. (Részlet a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának 44. ülésszakáról kiadott közleményből) L akótelepi lakásban él fele­ségével és kisfiával Rozs­nyón (Roznava). Amíg a város­ban működött a Fábry Zoltán Ifjúsági Klub színjátszócsoportja, tagja volt. Azóta érzéseit és a vi­lágról kialakult képét vonalakkal és versekkel próbálja megfogal­mazni. Svajkó Tibor esetében ez az önmegismerés és az önmű­velés eszköze. Erről beszélt. Ha másról kérdeztem, az iskoláról, a munkájáról (műszerész), rövi­den, tőmondatokkal válaszolt: jól tanult, a munkáját becsülettel végzi, aztán visszatért a szín­házhoz, a versekhez, a képek­hez. Ezek bűvkörében érzi jól magát. „Nem vagyok rezignált, sőt! örülök a megszerzett tudásnak, mert objektív tudok lenni. Ettől jó a közérzetem. Magammal, talán másokkal szemben is tisztessé­ges magatartásba nem olyasva­lamire teszem fel az életem, amit nem tudnék színvonalasan mű­velni. Minden más eredménnyel csak ámítanám önmagam, de nem használnék. Hasonlóan éreztünk a csoportban is. Bo­szorkányszombat címmel volt egy összeállításunk, melyre a szürrealizmus volt jellemző. Előadásunk hangulata, a szokot­tól eltérő kifejezési forma a fiata­lokra hatott inkább. A komikus szituációkra viszont egyformán reagáltak idősek és fiatalok. Ugyanezért volt sikere a Ka­rinthy Frigyes műveiből összeál­lított műsoroknak is. A nevetés lehetősége vonzza az embere­ket. De nem könnyű nívósán szórakoztatni, összeforrott gár­da, technikai tudás kell hozzá, és sok-sok idő a gyakorlásra. Ne­künk józan fontolgatás után el kellett fogadnunk a nem kívánt végső megoldást: feloszlottunk. Az elért színvonal alatt nem vol­tunk hajlandók játszani. Kiválá­sok, időhiány, egyéb okok miatt a műhelymunka helyett futó ta­lálkozásokban merült ki tettvá­gyunk. így nem lehet, nem sza­bad színházat csinálni. Főleg azért nem, mert szólni akartunk a gyerekekhez is. A helyi alapis­kola jelmezbáljára zenés-verses összeállítással mentünk a gye­rekek közé. Halász Judit leme­zéről is elénekeltünk néhány dalt. Jó érzés volt, hogy az isme­rős dallamokat, verseket tőlünk lelkesen fogadta az összegyűlt gyereksereg. De tapasztalatból tudom azt is, hogy az apróságok nem alakoskodnak. Nem ülik vé­gig az előadást illemből, jelzik, ami nem tetszik, izegnek-mozog- nak, hangos megjegyzéseket tesznek, fütyülnek. Viszont ha tetszik nekik, ami előttük zajlik, természetüknél fogva is szíves­örömest bekapcsolódnak a játék­ba. Fogékonyak. Az élet jelensé­geire való reagálásaik, holnapi életszemléletük is függ attól, mennyire vagyunk egyenesek velük szemben. Miért depresszi­ósak, pesszimisták a fiatalok? A legtöbb kezdő tollforgató, kép­zőművész alkotásából hiányzik a vidámság, a kalandvágy, mind­az, ami az ifjúság természetes velejárója. Nem úgy gondolom, hogy aki fiatal, legyen bohém, mert a bohémság némi fanatiz­mus, megszállottság és jó iránti fogékonyság, meggyőződés hiá­nyában üres magatartás. Kell, hogy nevetni tudjunk. A nevetés a fiatalságot jelenti. A színpadon is inkább vígjáté­kokban szerettem játszani. A tra­gédia megjelenítése nagyobb belső lelki felkészülést igényel, nem lehet olyan ösztönösen, kényszer nélkül beilleszkedni, mint a komédiába. A beleélés csak a szomorújáték alaphangu­latát átérezve, átvéve történhet meg. A vígjáték kínálta helyze­tekben spontán jelen tudtam len­ni. És jelen tudok lenni nézőként is. Amit megtanultam, nem vész el. Magatartásommal átadom másoknak, otthon pedig a fiam­nak. A gimnáziumban magyar szakos tanárunk úgy szavalta el az Erőltetett menetet, hogy bele- borzongtam. Nemcsak szavak, mondatok jutottak el hozzám, hanem az érzés is, mely reakciót váltott ki bennem. A fiamnak ér­zékenyen próbálom átadni a me­séket. Hogy az öreg néne őziké­je, melyet már szavalni tud, megfogja, hasson rá, alakítsa. Ha élvezni tudja a szépet, az élete is könnyebb lesz.“. TALLÓSI BÉLA „A nevetés felold“

Next

/
Thumbnails
Contents