Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-08-05 / 31. szám
Vasárnap 1988. augusztus 7. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 05.21, nyugszik 20.03 Kö- zép-Szlovákia: 05.28, nyugszik 20.10 Nyugat- Szlovákia: 05.34, nyugszik 20.16 órakor A HOLD kei - Kelet-Szlovákia: 00.38, nyugszik 17.13 Közép-Szlovákia: 00.45, nyugszik 17.20 Nyugat- Szlovákia: 00.51, nyugszik 17.26 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük ibolya - Stefánia nevű kedves olvasóinkat AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL MILYEN LESZ A PÁRT FELÉPÍTÉSE AZ ÁLLAMI VÁLLALATOKNÁL Václav Pergl cikke RÉGI ÉS ÚJ (?) ARANY IDŐK Július Tadian riportja ALKATRÉSZ- GYÁRTÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL Lalo Károly EGY ÓVATLAN PILLANAT H. Mészáros Erzsébet riportja HAJNAL A PIACON Péterfi Szonya riportja A SARLÓ KISUGÁRZÓ HATÁSA Sándor László írása A BOSSZÚ Mészáros László sci-fi novellája HÁZÉPÍTÉS-A RÉGI LAKÓKKAL Matinék István írása Nyári ifjúsági építőtábor keretében húsz középiskolás dolgozik jelenleg a Prágai Sütő- és Malomipari Vállalat holeőovicei kenyérgyárában. Az egymást két műszakban váltó fiúk és lányok az automata gépsoroknál segédkeznek. (Michal Krumphanzl felvétele - ÖTK) Ideális elfoglaltságot talált a prágai X. városkerületi művészeti alapiskola a növendékek számára. A Nagrosi lakónegyedet a Komarov utcától elválasztó, szürke zajcsökkentő fal ezentúl vidám gyermekrajzokkal lesz tele. (Michal Krumphanzl felvétele - ÖTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK Bővülnek a szocialista közösség országainak külgazdasági kapcsolataiban a vállalatok, az egyesülések és szervezetek kezdeményezésein, gazdasági érdekeltségén alapuló új formák és módszerek. A KGST-tagországok a gazdálkodó tevékenység és a gazdasági kapcsolatok hatékonyságának növeléséhez vezető fontos útnak tekintik az együttműködés fejlesztését olyan vállalatok, egyesülések és szervezetek szintjén, amelyek közvetlen termelési és tudományos-műszaki kapcsolatokat teremtettek szerződéses alapon, a nemzeti jogrendnek megfelelően. Ugyanígy értékelik a vegyes vállalatok létrehozását is. Az ülésszakon hangsúlyozták, hogy a Kollektív koncepció és a távlati programok megvalósításának fő eszközévé kell tenni a KGST- tagországok népgazdasági terveinek a koordinációját. A kollektív koncepció rendelkezéseinek figyelembe vételével elfogadták az 1991-1995. évi népgazdasági tervek koordinálásának programját, valamint a gazdasági együttműködés sokoldalú alapon koordinálandó problémáinak jegyzékét. A KGST-szervek és a KGST-tagor- szágok nemzetközi gazdasági szervezetei megbízást kaptak arra, hogy szervezzék meg az e jegyzékben felvezett problémák megoldásával kapcsolatos együttműködés egyezményeinek és szerződéseinek, illetve ezek tervezeteinek a kidolgozását. > A tervkoordináció során egyeztetett módon fogják meghatározni a konkrét problémák megoldásának sorrendjét és módjait, valamint az együttműködés formáit és feltételeit. Emellett a KGST-tagországok előirányozzák a komplex program keretében teljesítendő munkák eredményeinek hatékony felhasználását. Ezt hivatottak szolgálni az előkészület alatt álló nagy horderejű tudományos-termelési és technológiai tervezetek, amelyek átfogják az újratermelés egész folyamatát, kezdve a kutatás fejlesztésétől egészen a késztermék előállításáig és értékesítéséig. Az ülésszakon elfogadták azokat a javaslatokat, amelyek szakaszosságot irányoznak elő a sokoldalú együttműködésnek, a szocialista gazdasági integráció mechanizmusának és a KGST tevékenységének az átalakítására. Megállapították, hogy az együttműködés mechanizmusát fokozatosan kell tökéletesíteni, a belső és külső feltételek beérésének mértékében, a KGST-tagországok érdekeltségének és nemzetgazdasági mechanizmusok tökéletesítésére irányuló munkájuknak a figyelembe vételével. A Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköz- társaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság megerősítette további megállapodását arról, hogy fokozatosan kialakítják a feltételeket az áruk, a szolgáltatások és az egyéb termelési tényezők szabad áramlásához. Ennek távlatilag az a célja, hogy egyesített piacot alakítsanak ki, előzetesen tanulmányozva ehhez az előfeltételeket. (Részlet a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 44. ülésszakáról kiadott közleményből) L akótelepi lakásban él feleségével és kisfiával Rozsnyón (Roznava). Amíg a városban működött a Fábry Zoltán Ifjúsági Klub színjátszócsoportja, tagja volt. Azóta érzéseit és a világról kialakult képét vonalakkal és versekkel próbálja megfogalmazni. Svajkó Tibor esetében ez az önmegismerés és az önművelés eszköze. Erről beszélt. Ha másról kérdeztem, az iskoláról, a munkájáról (műszerész), röviden, tőmondatokkal válaszolt: jól tanult, a munkáját becsülettel végzi, aztán visszatért a színházhoz, a versekhez, a képekhez. Ezek bűvkörében érzi jól magát. „Nem vagyok rezignált, sőt! örülök a megszerzett tudásnak, mert objektív tudok lenni. Ettől jó a közérzetem. Magammal, talán másokkal szemben is tisztességes magatartásba nem olyasvalamire teszem fel az életem, amit nem tudnék színvonalasan művelni. Minden más eredménnyel csak ámítanám önmagam, de nem használnék. Hasonlóan éreztünk a csoportban is. Boszorkányszombat címmel volt egy összeállításunk, melyre a szürrealizmus volt jellemző. Előadásunk hangulata, a szokottól eltérő kifejezési forma a fiatalokra hatott inkább. A komikus szituációkra viszont egyformán reagáltak idősek és fiatalok. Ugyanezért volt sikere a Karinthy Frigyes műveiből összeállított műsoroknak is. A nevetés lehetősége vonzza az embereket. De nem könnyű nívósán szórakoztatni, összeforrott gárda, technikai tudás kell hozzá, és sok-sok idő a gyakorlásra. Nekünk józan fontolgatás után el kellett fogadnunk a nem kívánt végső megoldást: feloszlottunk. Az elért színvonal alatt nem voltunk hajlandók játszani. Kiválások, időhiány, egyéb okok miatt a műhelymunka helyett futó találkozásokban merült ki tettvágyunk. így nem lehet, nem szabad színházat csinálni. Főleg azért nem, mert szólni akartunk a gyerekekhez is. A helyi alapiskola jelmezbáljára zenés-verses összeállítással mentünk a gyerekek közé. Halász Judit lemezéről is elénekeltünk néhány dalt. Jó érzés volt, hogy az ismerős dallamokat, verseket tőlünk lelkesen fogadta az összegyűlt gyereksereg. De tapasztalatból tudom azt is, hogy az apróságok nem alakoskodnak. Nem ülik végig az előadást illemből, jelzik, ami nem tetszik, izegnek-mozog- nak, hangos megjegyzéseket tesznek, fütyülnek. Viszont ha tetszik nekik, ami előttük zajlik, természetüknél fogva is szívesörömest bekapcsolódnak a játékba. Fogékonyak. Az élet jelenségeire való reagálásaik, holnapi életszemléletük is függ attól, mennyire vagyunk egyenesek velük szemben. Miért depressziósak, pesszimisták a fiatalok? A legtöbb kezdő tollforgató, képzőművész alkotásából hiányzik a vidámság, a kalandvágy, mindaz, ami az ifjúság természetes velejárója. Nem úgy gondolom, hogy aki fiatal, legyen bohém, mert a bohémság némi fanatizmus, megszállottság és jó iránti fogékonyság, meggyőződés hiányában üres magatartás. Kell, hogy nevetni tudjunk. A nevetés a fiatalságot jelenti. A színpadon is inkább vígjátékokban szerettem játszani. A tragédia megjelenítése nagyobb belső lelki felkészülést igényel, nem lehet olyan ösztönösen, kényszer nélkül beilleszkedni, mint a komédiába. A beleélés csak a szomorújáték alaphangulatát átérezve, átvéve történhet meg. A vígjáték kínálta helyzetekben spontán jelen tudtam lenni. És jelen tudok lenni nézőként is. Amit megtanultam, nem vész el. Magatartásommal átadom másoknak, otthon pedig a fiamnak. A gimnáziumban magyar szakos tanárunk úgy szavalta el az Erőltetett menetet, hogy bele- borzongtam. Nemcsak szavak, mondatok jutottak el hozzám, hanem az érzés is, mely reakciót váltott ki bennem. A fiamnak érzékenyen próbálom átadni a meséket. Hogy az öreg néne őzikéje, melyet már szavalni tud, megfogja, hasson rá, alakítsa. Ha élvezni tudja a szépet, az élete is könnyebb lesz.“. TALLÓSI BÉLA „A nevetés felold“
