Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-07-29 / 30. szám
Körkt? A cukornád betakarítása még mindig a legtöbb munkaerőt igénylő feladat a Kubai Köztársaságban, habár egyre több kombájn vesz részt ebben a munkában. A baloldali kép a „macsettásokkal“ végzett hagyományos betakarítási módszert, a jobboldali pedig a szovjet-bolgár-kubai együttműködésben gyártott KTP-1 típusú kombájn munkáját ábrázolja, amelyből már mintegy 4000 darab van Kubában. (A ÖSTK felvételei) A gazdasági színvonal kiegyenlítése útján A KGST 44. prágai ülésszaka a 43. (rendkívüli) ülésszakon elfogadott határozatok alapján speciális komplex programokat hagyott jóvá az európai és a nem európai tagországok hosszú távú együttműködésének fejlesztésére, azzal a céllal, hogy meggyorsuljon a gazdasági színvonal kiegyenlítődésének az üteme. Az ülésszak alkalmából a nem európai KGST- országok képviselői közös sajtótájékoztatón számoltak be a szocialista gazdasági integrációban való részvételükről, s az európai tagállamokkal folytatott együttműködésük fő irányairól. A Mongol Népköztársaság részéről Dagdodzsin Hadhu, a tervgazdasági bizottság elnökhelyettese, a Kubai Köztársaság részéről Jósé Fernandez Santana, az állami tervbizottság elnökhelyettese ismertette a speciális komplex programok fő céljait. Az alábbiakban e két nem európai KGST- ország gazdasági fejlődését ismertetjük a többi tagországgal folytatott együttműködés tükrében. Mongólia: cselekvő részvétel a KGST-országok tudományos-műszaki haladása komplex programjának teljesítésében A Mongol Népköztársaság 26 éve tagja a KGST-nek, s az eltelt időszakban az ország nemzeti jövedelme több mint háromszorosára, a termelési állóalapok értéke pedig kilencszeresére növekedett. A Szovjetunió segítségével gyors ütemben fejlődtek a mongol népgazdaság legfontosabb ágazatai, főleg az energetika, a bányászat, a könnyűipar és az élelmiszeripar, az építőanyagok gyártása és a mezőgazda- sági termelés, továbbá megerősödött a közlekedés és a távközlés anyagi-műszaki alapja. Mintegy 700 jelentősebb népgazdasági beruházás valósult meg, ezek között több mint 150 nagyobb ipari vállalat épült fel. A többi KGST-ország is hatékony segítséget nyújt a mezőgazdaság, a könnyű- és az élelmiszeripar, az építőanyaggyártás és a fafeldolgozó ipar fejlesztéséhez, a geológiai kutatásokhoz, a tudományos intézmények anyagi-műszaki alapjának kiépítéséhez, valamint a szakkáderek neveléséhez. A nagy szénbányák termelésének köszönhetően sikeresen fejlődik az ország tüzelőanyag-energetikai komplexuma. Az 1960-as évhez viszonyítva 1987-ig harmincszorosára nőtt az energiatermelés. A geológiai kutatások számos értékes ásványi lelőhelyet tártak fel, s ezek magas műszaki színvonalú kitermelésében fontos szerepet játszanak a mongol -szovjet közös vállalatok, az Erőénél és a Mongolszovcvetmet. Az említett időszakban az ipari termelés részaránya a nemzeti jövedelem termelésében 14,6 százalékról 33,7 százalékra nőtt. A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan jelentős haladást sikerült elérni a lakosság szociális fejlődésében. Az 1960 óta eltelt időszakban a lakosság reáljövedelmei 4,7-sze- resére, a társadalmi fogyasztás forrásai 7,7-szeresére nőttek. Gyors ütemben fejlődött a kultúra, a közoktatás, főleg a közép- és a főiskolai oktatás. A népművelés egyes területein Mongólia számos iparilag fejlett tőkés országot is megelőz. Mongólia gazdasági és szociális fejlődése aránylag gyors ütemű, ahhoz azonban, hogy a nemzeti jövedelem egy lakosra számított termelésében gyorsan elérje az európai KGST-országok szintjét, az eddigi növekedési ütem nem elegendő. Az európai tagországokkal folytatott sokoldalú együttműködés speciális komplex programjának az a célja, hogy Mongólia hatékonyabban kapcsolódjon be a nemzetközi szocialista munkamegosztásba, s ezen az úton felszámolja a gazdasági fejlettségben mutatkozó lemaradását. A komplex program előre egyeztetett és koordinált közös akciókat tartalmaz, s Mongólia saját erőforrásainak maximális mértékű mozgósításával számol a KGST-országok keretei között. A mongol népgazdaság fellendítésében fontos szerepe van a Mongol Népköztársaság és a Szovjetunió közti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés 2000- ig szóló hosszú távú programjának. A mongol és a szovjet tervezési és tudományos szervezetek közösen munkálkodnak egy olyan népgazdasági komplexum tervezetének kialakításán, amely ágazati és területi vonatkozásban optimális szerkezetet biztosít a természeti és gazdasági források ésszerű hasznosításához, az iparosítás folyamatának elmélyítéséhez, s a legújabb tudományos-műszaki ismeretek széles körű gyakorlati érvényesítéséhez. Számos intézkedés külkereskedelmi vonatkozású, az ipari és a mezőgazdasági termékek kiviteli forrásainak növelésére, az ásványi anyagok jövesztésének és feldolgozásának kiszélesítésére irányul. A gazdasági színvonal kiegyenlítésében a legfontosabb feladatok közé tartozik a mezőgazdasági termelés növelése. Ezt több irányban kell megvalósítani. Elsősorban a takarmánytermelést és az állatállomány termelékenységét, a törzstenyésztési munkát és az állatorvosi gondoskodást kell magasabb szintre emelni, s a továbbiakban az intenzív típusú gépesített állattenyésztési gazdaságok építésére kerül sor. Egyúttal gondolkodni kell a szarvas- marha legeltetési módszereinek a tökéletesítéséről, s az egész állat- tenyésztés fejlesztésében ama kell törekedni, hogy az intenzív tenyésztési módszerek az állattartás hagyományos formáival összhangban alakuljanak ki. Mongólia a KGST-országok tudományos-műszaki haladása 2000-ig előirányzott komplex programjának teljesítésében főleg az elektronizálás és a biotechnológiai eljárások területén vesz részt. A jelenlegi időszakban a mongol népgazdaság már nemcsak átvenni képes a tudományos kutatás eredményeit, hanem szakemberei közvetlenül is részt vehetnek a tudományos-kutatási munkákban az ország számára legfontosabb szakágazatokban, s az új ismereteket önállóan tudják bevezetni a termelési gyakorlatba. A tudományos-műszaki haladás komplex programjában való részvételt Mongólia párt- és kormányszervei a legfontosabb eszköznek tartják a gazdasági fejlődés meggyorsításában, s az iparilag fejlett európai tagországok gazdasági színvonalának elérésében. Mongólia a komplex program 37 fő feladatának megoldásában vesz részt, s több mint száz téma és részfeladat kidolgozásában működik együtt az egyes szakterületekre lebontott kutatási programok keretében. A szocialista gazdasági integrációban való részvétel ideje alatt jelentős mértékben megnövekedett Mongólia nemzetközi tekintélye. Jelenleg a Mongol Népköztársaság a világ több mint 100 országával tart fenn diplomáciai kapcsolatot, több mint 40 országgal vannak kereskedelmi-gazdasági kapcsolatai, s több mint 80 nemzetközi szervezet munkájában vesz részt. Az ország internacionalista, békeszeretó külpolitikája jelentős mértékben segíti elő a béke, a barátság és a biztonság szilárdítását Ázsiában és az egész világon. Habár Mongóliában nagy súlyt helyeznek az ipari termelés fejlesztésére, a mezőgazdaság, s ezen belül főleg az állattenyésztés továbbra is a népgazdaság meghatározó ágazata marad. A mezőgazdaság fejlesztését célzó komplex program, amely az 1986-tól 2000-ig terjedő időszakra vonatkozik, elsősorban az ajmakok (kerületek) szerinti szakosítást irányozza elő, ami a termelékenység növelésének egyik fontos feltétele. A felvételen a Cobi-altaji ajmak egyik szakosított állattenyésztési telepe látható, ahol 2000juhot tartanak. (A ŐSTK felvétele) Kuba: az együttműködés három fő programja és a népgazdaság elektronizálása A KGST munkájában való részvétel új lehetőségeket nyitott meg Kuba számára a népgazdaság fejlesztéséhez. A tagországokkal folytatott kétoldalú és sokoldalú együttműködés szilárd alapokra helyezi Kuba társadalmi és gazdasági fejlődését. A nemzetközi szocialista munkamegosztás 1991-2005-ös évekre vonatkozó kollektív koncepciója, s a nem európai tagországok gazdasági fejlődésének meggyorsítására irányuló speciális komplex program keretében a Kubai Köztársaság elsősorban a tagországokkal folytatott gyártásszakosítás és termelési kooperáció elmélyítésére törekszik. Az eddig aláírt szakosítási és kooperációs szerződések, valamint a tudományos-műszaki együttműködésre vonatkozó megállapodások szerint a Kubai Köztársaság a KGST keretében elfogadott integrációs feladatok mintegy 60 százalékának a teljesítésében vesz részt. • Az ország előtt álló legfontosabb feladatok egyike a 2000-ig szóló iparosítási program teljesítése. Ez a program a KGST-országok közvetlen részvételével valósul meg, s fő területeit a cukorgyártás komplex fejlesztése, a citromfélék ipari feldolgozása, valamint a nikkel- és kobaltérceket feldolgozó dúsító üzemek további kibővítése képezi. A cukorgyártási program teljesítése Bulgária, az NDK és a Szovjetunió részvételével valósul meg. Az 1981-től 1985-ig terjedő ötéves tervidőszakban ezek az országok több mint 470 millió pesos értékben szállítottak gépeket és berendezéseket a cukorgyártási program teljesítéséhez, s a jelenlegi tervidőszakban az előirányzott technológiai szállítások értéke meghaladja a 330 millió pesost. Ezen kívül a Nemzetközi Beruházási Bank 25 millió transzferábilis rubel értékben nyújtott hosszú lejáratú hiteleket további gépek és technológiai berendezések beszerzésére. Az eddig végrehajtott és a jelenleg megvalósuló fejlesztés eredményeként a cukorgyártás évi volumene 1990-ben 8 millió tonnára növekszik. A citromfélék feldolgozási programjának teljesítésében Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió vesz részt. A program az érdekelt tagországok szükségleteinek teljesebb kielégítésére irányul, s magába foglalja az egész termelési ciklust, az ültetvények területének növelésétől kezdve, az ipari kombinátok és hűtöcsamokok építésén át, egészen a friss és feldolgozott állapotban való szállításig. A program emellett az infrastruktúra járulékos beruházásaira is kiterjed. E program megvalósítására az 1981-1985-ös években 300 millió pesost fordítottak, s a jelenlegi tervidőszakra előirányzott beruházások értéke szintén megközelíti ezt az összeget. Az említett beruházási összegeken kívül az NDK 34 millió pesos értékben járult hozzá egy citromféléket feldolgozó kombinát építéséhez, ahol már el is kezdődött a termelés. A Szovjetunió egy évi 350 millió kapacitású palackgyár építéséhez szállít berendezéseket, az egész beruházás értéke 90 millió pesos. A citromfélék terméshozama Kubában évente mintegy 10 százalékkal növekszik, s a feltételezések szerint 1990-ben az évi termés eléri az 1,4 millió tonnát. Az idén körülbelül 1 millió tonna terméssel számolnak. A nikkel- és kobaltércek feldolgozására több mint 3 milliárd pesost fordítanak. Ebben a programban Lengyelország kivételével részt vesz minden európai tagország. E program keretében az Olgin tartományban épül az évi 30 ezer tonna nikkel- és kobaltérc feldolgozására tervezett „KGST-1 Üzem“, s folyamatban van az évi 24, illetve 22,5 ezer tonna ércet feldolgozó Moa és Nikaro üzemek korszerűsítése is. E program befejezése után Kuba a nikkeltermelő országok ranglistáján a harmadik helyre kerül, amikor a szakágazat évi teljesítménye meghaladja a 100 ezer tonnát. Az ország területének geológiai feltárása Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió részvételével folyik. A tervek szerint 1990-ig a geológusok átkutatják az értékes ásványi anyagokban gazdag területek 50 százalékát. A geológiai kutatások eddigi eredményei alapján Pinar dél Rio tartományban elkezdődött egy bányászati kombinát műszaki tervezése, ahol a következő ötéves tervidőszakban a kitermelés is elkezdődik. Az európai tagországok segítségének köszönhetően sikeresen valósul meg a Kubai Köztársaság gyorsított tudományos-műszaki fejlesztési programja. E program fő irányzatai a kubai népgazdaság legfontosabb ágazataival függnek össze, főleg a cukorgyártással, a biotechnológiai eljárásokkal stb. A tudományos-műszaki fejlesztési program a népgazdaság egyes területei szerint 17 részre tagozódik. A program teljesítésében részt vevő tagországok főleg a szakemberek neveléséhez nyújtanak segítséget, valamint 150 millió rubel értékben nyújtottak hitelt a kutatóintézetek, laboratóriumok műszaki felszereléséhez. A sokoldalú együttműködés jó eredményekhez vezetett az elektronikai ipar fejlesztésében is. Ebben az ágazatban az utóbbi években 100 millió pesos értékben eszközöltek beruházásokat, ami lehetővé tette a számítás- technika bevezetését minden népgazdasági ágazatban. Az elektronizálási program a mini- és a mikroszámítógépek gyártásával kezdődött, s jelenleg már Kuba képcsöves kijelzőket szállít a Szovjetunióba és más tagországokba. Jó színvonalat ért el a számítástechnikával, mikroprocesszorokkal ellátott, igényes orvosi műszerek gyártása. Az utóbbi időben kialakultak a feltételek ahhoz, hogy a kubai számítástechnikai gépgyártás a KGST keretében az alfanumerikus billentyűzet gyártására szakosodjon. E billentyűzetek szállítása a szocialista közösség országaiba 1987-ben kezdődött. A KGST-országok tudományos-műszaki haladása 2000-ig előirányzott komplex programjának első fő irányzata, a népgazdaság elektronizálása 36 fő feladatra tagozódik, ebből Kuba 25 fő feladat teljeístésében vesz részt. Ez is azt bizonyítja, hogy a KGST-országokkal folytatott sokoldalú együttműködés kedvező feltételeket alakított ki a korszerű tudományos-műszaki ismeretek elsajátításához és felhasználásához, s az egész kubai népgazdaság hatékony fejlesztéséhez. (-ai) 1988.
