Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-02-05 / 5. szám
Vasárnap 1988. február 7. A NAP kel - Kelet-Szlová- kía: 06.58. nyugszik 16.46. Közép-Szlovákia: 07.05, nyugszik 16.53. Nyugat-Szlovákia: 07 11. nyugszik 16.59 órakor. A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 21.41, nyugszik 08.37, Közép-Szlovákia. 21.48, nyugszik 08. 44, Nyugat-Szlovákia: 21.54, nyugszik 08.50 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük TÓDOR - VANDA nevű kedves olvasóinkat • 1478-ban született Sir Thomas MORE angol filozófus, Író, politikus (fi 535) AZ ÚJ SZÓ JÖVÖ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL FEBRUÁR HAGYATÉKA ÉS NAPJAINK Dr. dán Machyniak docens írása ÖSSZHANGBAN AZ ÁTALAKÍTÁS ÉS A GYORSÍTÁS IRÁNYELVEIVEL Egri Ferenc írása ÁPOLÓNŐK LESZNEK Péterfi Szonya riportja A DRÓTOZÁSTÓL A SZÁMÍTÓGÉPIG Deák Teréz írása ALAPANYAGHIÁNY - KEVESEBB BÉBIÉTEL Balta József írása MÁGNESES TEREKBEN Szabó G. László interjúja SZÜKSÉG VAN A GLOBÁLIS ÖKOLÓGIAI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE Nylklta Moiszejev akadémikus írása MIÉRT HALNAK MEG A VIRÁGOK OLY HAMAR? Vardgesz Petroszján novellája A lévai (Levice) Levitex vállalat ebben az évben mintegy 860 millió korona értékű szövetet és fonalat állít elő, ami 18 millió koronával több a tavalyi termelésnél. Az idén a szövetek több mint 60 százalékára új minták kerülnek. Az innoválás a vállalatnak az elmúlt évhez képest 10 millió koronával több hasznot hoz. Már az első negyedévben 54 ezer méter inganyag kerül ki az üzemből, ezeket az anyagokat 19 színárnyalatban tiszta pamutból készítik. Újdonság lesz az Emir és a Branza nevű szabadidőruha. A fenti képen: Zúza na Lukáőová szövőnő az új inganyagot készítő szövőgépet kezeli. A jobboldali képen: Ivona Buriová (baloldalt) és Iveta Őasárová az ebből az inganyagból varrt modelleket mutatja be. (Pavel Neubauer felvételei - CSTK) Hattyúk tava - nem színpadon, Csajkovszkij balettjében, csak a bratislava-átrkoveci lakótelepen. Az idei enyhe tél különösen kedvez a hófehér vizimadaraknak, eszükbe sem jut, hogy melegebb tájakra költözzenek. (Peter Gossányi felvétele - ŐSTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK A káderek kiválasztása, nevelése és elhelyezése során a politikai és szakmai képességeiken kívül figyelembe kell venni erkölcsi és jellembeli tulajdonságaikat is, A vezetők és főleg a pártfunkcionáriusok alapvető tulajdonságai közé kell tartoznia a szerénységnek, a becsületességnek, az emberek iránti figyelmességnek, az önbírálatnak, az áldozatkészségnek és annak a képességüknek, hogy kollektív munkát tudnak végezni. Az átalakítás élén járni azt jelenti, hogy élére kell állni annak a küzdelemnek is, amely társadalmunkban a negativ jelenségek ellen, a korrupció, a törvénytelen gazdagodás, a szocialista vagyon megkárosítása, a hivatallal való visz- szaélés, a munkafegyelem megsértése, a részegeskedés stb. ellen folyik. Általánosságban nagyon gyakran beszélünk ezekről a negatív jelenségekről. A konkrét esetekben azonban az elvszerű hozzáállás helyett nemegyszer várakozó állásponttal, lavírozással, elhallgatással, vagy a bírálat elnyomásával találkozunk. A szavak és a tettek közti ellentétnek kedvezőtlen ideológiai, erkölcsi és politikai következménye van, bizalmatlanságot kelt nemcsak az állami és gazdasági szervek, hanem a párt és általában a szocializmus iránt. Ezt valamennyiünknek tudatosítanunk kell. Ezért a párt, a pártszervek és szervezetek, minden egyes kommunista elsőrendű feladata, hogy következetesen és kérlelhetetlenül harcoljon az olyan magatartás ellen, amely összeegyeztethetetlen a szocializmus erkölcsi értékeivel. Vonatkozzon ez bárkire, bármilyen tisztségviselőre. Senki nem kerülheti el a nyilvános ellenőrzést és a jogos bírálatot... Ki kell használnunk, hogy az emberek támogatják a párt politikáját, ennek alapján kell fejlesztenünk a dolgozók kezdeményezését. Ehhez hozzá kell járulniuk az évzáró gyűléseknek és pártkonferenciáknak. Tudatosítjuk, hogy a CSKP politikájának jobb kidolgozásában és megvalósításában, a központi bizottság munkájában jobban kell kihasználnunk az egész párt, területi szerveinek és szervezeteinek kollektív bölcsességét és kollektív tapasztalatait. A személyes példamutatás, a szavak és a tettek egysége a legjobb propaganda. Ezért a kommunistáknak, a pártszerveknek és szervezeteknek kell az átalakítás mozgató erejének lenniük, támogatni kell azokat a dolgozókat és állampolgárokat, akik a népgazdaság és a társadalmi élet egyes területein becsületesen a munka tökéletesítésére törekednek, bátorságukkal, újító szellemükkel és magas fokú társadalmi felelősségtudatukkal példát mutatnak. (Milos Jakes elvtársnak, az SZLKP KB ülésén elhangzott felszólalásából) ★★★ Miközben a bratislavai Pri- emstav építőipari vállalat igazgatósága épületének egyik irodájában Csapiár Imre gépkocsi- vezetőre várakozom, egy elegáns öltönyt, frissen vasalt inget, ízléses nyakkendőt ... viselő férfi nyitja rám az ajtót. Csak a fejemmel biccentek feléje, mert biztos vagyok benne, hogy akit én keresek, nem ilyen ,,munkaruhát" visel. Ám hamarosan kiderül, hogy tévedtem. Aztán megtudom azt is, hogy nem találkozásunk tiszteletére öltözött fel Így, de még csak valamiféle ünnepélyre, mondjuk egy kitüntetés átvételére gém készült. Azt még tavaly, az építők napja alkalmából tehette meg, amikor két-két vállalati majd vezérigazgatói kitüntetés után „Az SZSZK Építőipari Minisztériuma legjobb dolgozója" elismerést is megkapta. A kérdésre, hogy akkor miért az ünnepélyes külső, egyszerű a felelet: Csapiár Imre a vállalati igazgató személyi sofőrje.- Ó, hát az már más! - bököm ki akaratlanul.- Igen, kétségtelenül más, mint mondjuk egy építkezésen tehergépkocsit vezetni. Tudom, mert jó néhány évig csináltam azt is - tűnődik el csendesen, miközben megpróbálja képzeletében visszapergetni az elmúlt évtizedek emlékeit. - Bizony 1953-at írtak, amikor Csallóköz- nádasról (Trstená na Ostrove) a fővárosba jöttem munkát keresni. A személyazonosságimba akkor ütötték be vállalatunk pre- csétjét. Nincs is mellette több - mondja a Priemstav talán legrégebbi dolgozója.- Amikor ide kerültem, először a gépkocsiszerelö műhelyben kaptam munkát. Érdekelt is minden, ami az autókkal kapcsolatos, de a legfőbb vágyam az volt, hogy tehergépkocsi-vezető lehessek. Erre pedig alig másfél évet kellett várnom. Egészen 1961-ig vezettem Tatra 111-es masinát, amikor felajánlották, váltsak át személygépkocsira. Először a vállalat termelési osztálya, később pedig 15 éven át az ötös üzem igazgatójának szolgálati kocsijával jártam az országot. A jelenlegi beosztásomban két éve dolgozom. Tudom, sok ember egy kissé irigykedve nézi a Tatra személygépkocsik vezetőit..., ők azonban csakis a munkánk szebbik oldala szerint ítélik meg helyzetünket. Nekem például a vállalat ügyesbajos dolgaihoz kell alkalmazkodnom, akárcsak a vállalat legtöbb vezetőjének. Ritkán tudom előre, hogy mikorra kerülök haza a családomhoz. Pedig engem is vár a feleségem és három gyermekem, nekem is jólesne a több szabadidő... Emiatt azonban sohasem panaszkodtam senkinek. - Ha kell, újra kelek kora reggel és késő este érkezem minden nap. Nem tudom megmagyarázni az okát, de úgy érzem, ennyivel tartozom a vállalatnak, s én csak eképpen segíthetem nagy közösségünk munkáját. Nem is kerestem az ide vezető utat. Ezért számomra már az is megtiszteltetést jelentett, hogy nekem kínálták fel ezt a helyet. Nem szeretném, ha csalódást okoznék, ezért úgy igyekszem, hogy a gépkocsivezetés mellett másban is a vállalat hasznára legyek, talán ezért is kaptam a megtisztelő elismerést - tárja szét kezét Csapiár Imre. Azonban a kép, amit önmagáról festett - mint azt később megtudtam - korántsem teljes. Csapiár Imre ugyanis a Priemstav vállalat pártbizottságának aktív tagja, s ami nem mellékes: gépkocsivezetői pályafutásának több mint három évtizede alatt másfélmillió kilométernél is nagyobb távolságot tett meg gépkocsival, baleset nélkül. Nos, ha elgondoljuk, a hozzá hasonló „milliomosok" valóban elismerést érdemelnek. Sőt! Több is elkelne belőlük. BARANYAI LAJOS Egy „milliomos“ története 1988. II
