Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-29 / 4. szám
i 1.29. A fiatalok világnézeti és érték- orientációját, társadalmi aktivitását és munkáját társadalmunk építésének realitásai befolyásolják. Tükröződik bennük a biztonságtudat, de azok a problémák, fogyatékosságok és ellentmondások is, amelyek az építés folyamatát kísérik. A felnövekvő nemzedéknek az életmódot illető felfogása egyre inkább eltér a közép- és idősebb generációétól. Nagy szerepet játszik a szélesebb körű tájékozottság, az utazási lehetőségek, az életszínvonal emelkedése és a mai, modern, a műszaki fejlődés által befolyásolt élet egyéb aspektusai. Nő a fiataloknak az ismeretszerzésre, a tanultaknak megfelelő munkabeosztásban és környezetben történő kihasználására és ezzel együtt a magasabb élet- színvonalra és jobb szabadidő-kihasználásra való igénye is. Az idősebb nemzedékeknek sajnos gyakori hibája az ifjúság egyoldalú elmarasztalása, amely tulajdonképpen a saját, a fiatalok nevelésével kapcsolatos gyakorlatának önkritikus megítélését helyettesíti, így az okozatot összetévesztik az okkal, és a fogyatékosságokra „objektív" hatásokban vélnek magyarázatot találni. Az ifjúsághoz való viszonyra teljes mértékben érvényes, hogy az alkotó marxizmus-leninizmus tekintettel van az élet objektív logikájára, azt követi: az élet sokrétűségéből indul ki, nem valamiféle sémákból. Nem korlátozódik az elméleti ismeretek és gyakorlati tapasztalatok mechanikus alkalmazására. Az utóbbiak mindegyike más feltételeknek felel meg, s más történelmi helyzetben volt érvényes. Erre Lenin a következőképpen hívta fel a figyelmet: ...... a marxistának tekintettel ke ll lennie a valódi életre, a valóság fontos fényeire, nem szabad leragadnia a tegnap elméleténél, amely, mint minden elmélet, a legjobb esetv ben is csak a fő és általános dolgokat emeli ki, s csak megközelítően ragadja meg az élet teljes összetettségét.“ A felhívás és az óhaj nem elég Az új, amely meghaladja a régit, nem alakul ki ellentétek nélkül, hanem a különböző felfogások küzdelmében bontakozik ki. A problémák lényegéről való ismeretek elmélyítésével és terjesztésével bővül a társadalomról s további fejlődésének tendenciáiról szerzett tapasztalatok köre is. így elméletileg különböző megoldási módok konstruálhatok. Ezek megítélésében még nem a társadalmi gyakorlatnak, hanem az érveknek, a vitának van alapvető jelentősége. Az ilyen folyamatnak az eredménye lehet alternatív megoldások elfogadása is. Mindezt nem szabad elfelejteni, s a kérdések megvitatását általános megállapításokkal és felhívásokkal helyettesíteni, amelyek sokszor inkább óhajok, mint a valóság objektív feltárása által igazolt lehetőségek. E tekintetben Mihail Gorbacsov a Komszomol XX. kongresszusán világosan fogalmazott: ___ ma a párt fő feladata, hogy az ifjúság számára minél szélesebb perspektívákat nyisson, sarkig tárja az ajtót mindenütt: a gazdasági, tudományos-műszaki haladás, szociális alkotóképesség és szellemi fejlődés terén minden irányban. Ezt megtenni azt jelenti, hogy a fiúknak és lányoknak teret engedünk az önállósághoz, megszabadítjuk őket a kicsinyes vezetgetéstól és felügyelettől, valódi munkára és valódi felelősségre neveljük őket, bizalommal Ahhoz, hogy az ifjúság igazán hozzáláthasson a mérhetetlenül bonyolult feladatok teljesítéséhez, nem elégségesek, mint gondolnánk, a felhívások és jelszavak. Az ifjúság lelkesedését a fiatalokról való aktiv gondoskodással kell fokozni." Nagyobb hangsúlyt, több következetességet Tagadhatatlan, hogy a fiatalok és a róluk való sokoldalú gondoskodás a társadalmi átalakítással összefügE tekintetben jelentős tartalékaik vannak a pártszervezetek bizottságainak, s az ifjúsági munkával foglalkozó szervezeteknek a tevékenységében is. Munkájukban markánsan meg kell nyilvánulnia a programadó, elemző és ellenőrző jellegnek. Következetesebben kell hatni a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front társadalmi szervezetei illetékes bizottságai élén álló kommunistáknak a tevékenységére, hogy a fiatalok problémáival foglalkozó bizottságok figyelmüket nagyobb mértékben összpontosítsák az ifjúság nevelésére vonatkozó párthatározatok teljesítésére, a fiatalokkal való konkrét munkára. gö feladatok megvalósítása során egyike a fontos tényezőknek, s kihatással lesz ennek a forradalmi folyamatnak az eredményére. A kérdéskomplexumból markánsan kiválik a tudományos-műszaki fejlesztésnek és a fiatal generáció benne való részvételének kérdése. A CSKP XVII. kongresszusán, az ország szociális és gazdasági fejlődésének meggyorsításáról hozott határozatok teljesítése az ifjúság körében való átgondolt és céltudatos munkát feltételez, a fiatalok aktivitását, s ennek kapcsán mindazoknak a nevelési tényezőknek az aktivizálását, amelyek az előbbit előmozdítják. Tény azonban, hogy a család, az iskola, az állami szervek és társadalmi szervezetek „adósságaitól", amelyeket a múltban sokat bíráltak, még mindig nem sikerült megszabadulni teljes mértékben. Az is igaz, hogy sokszor és sok helyen felszínesen, formálisan folyik az ifjúság felkészítése. Az állami szervek, társadalmi szervezetek, illetékes vezetők és munkahelyi kollektívák gyakran csak hirdetik, hogy gondoskodnak a fiatalok fejlődéséről. A pártszervek és -szervezetek pedig többnyire nem vonják őket ezért következetesen felelősségre. Ez is egyik oka annak, hogy a fiatalok nem elhanyagolható részének viselkedése ellentétes a szocialista erkölcs alapelveivel s a társadalmi normákkal, könnyen veszi az életet, értékeit, nem becsüli a lelkiismeretes munkát, tiszteletlen polgártársai iránt és - szélsőséges esetekben - erőszakra, vandalizmusra is hajlamos. Nem a hibák, fogyatékosságok fetemlegetése a célunk. Alapul a kommunista, nyílt helyzetelemzés, a negatív jelenségek kiküszöbölésére konkrétan kitűzött irány és feladatok szolgálnak. Helyénvaló ezzel összefüggésben felidézni a CSKP XVII. kongresszusán előterjesztett politikai beszámoló néhány gondolatát: ,, Továbbra is nagy gondot kell fordítani a fiatal nemzedék sokoldalú nevelésére és felkészítésére, tudásának, képességeinek és lendületének teljesebb hasznosítására. Ismeretes, milyen elvszerűen állítja előtérbe pártunk ezt a kérdést, milyen nagy jelentőséget tulajdonit neki. Nemegyszer hangsúlyoztuk, hogy a fiatal nemzedékhez való viszonya hazánk jövőjéhez való viszony. “ Ezekből a szavakból egyértelműen kiderül, hogy a nevelés színvonalának emeléséért tett erőfeszítésekben a kommunistáknak, a Nemzeti Front társadalmi szervezetei tagjainak és a közigazgatási szervek tisztségviselőinek kell élen járniuk. A cél az, hogy a párt vezetésével a lakóhelyeken és üzemekben céltudatosan egyesítsék az erőfeszítéseket, hogy hasznosítani tudjanak minden eddigi jó tapasztalatot. A megoldásra váró alapvető problémák egyike a formalizmus és a rutinszerűség kiküszöbölése. Olyan jelenségekről van szó, mint például a gyermekek Nő a fiatalok érdeklődése a tudományos-technikai ismeretterjesztő könyvek iránt. Képünkön Prága egyik könyvesboltjában válogatnak a fiatalok a gazdag kínálatból (A CSTK felvételei) Mindez feltétele annak, hogy az ifjú generációt teljes egészében megnyerjük a társadalmunk további szociális fejlesztésével kapcsolatos feladatok teljesítésére, s így megvalósuljanak a Szocialista Ifjúsági Szövetség IV. kongresszusának - amely egyértelműen a párt politikája mellett foglalt állást - határozata' 'S . LUBOS BLÜML és a SZISZ-tagok különböző olyan rendezvényeken- való részvétele, amelyeknek a jelentőségéről s tartalmáról nem tájékoztatták őket megfelelő módon, vagy a különböző szervezetek által rendezett versenyeken való formális részvételük Ide tartozik a felsöbbséget éreztető vezetgetés vagy a fiatalok objektumként, nem partnerként, szubjektumként való kezelése. Ez vonatkozik minden tisztségviselőre, vezetőre és minden szervezetre, beleértve a Szocialista Ifjúsági Szövetséget és Pionírszervezetét is. A komplex ráhatás szükségessége Gyakran és joggal bírálják a nevelés és az iskola fogyatékosságait. Nem lehet azonban mindenért ezeket tenni felelőssé. Sok lelkiismeretes és tehetséges pedagógus erőfeszítéseit nemegyszer a szülők következetlensége és - esetenként- teljesen ellentétes viselkedése hiúsítja meg. Meg kell említenünk végre azt is, hogy az iskolarendszer az utóbbi időben egyre inkább az oktatásra orientálódik, a nevelési feladatok ellátása kezd háttérbe szorulni. így az iskola nem tesz eleget teljes mértékben a szocialista társadalomban rá háruló feladatnak: az ifjúságra való komplex ráhatás rendszere kialakításának. A további tényező, amely mind ez ideig szintén nem látja el nevelési feladatát a kívánatos szinten- a munkahelyi kollektíva. Jelentős részük nem tudatosította még lehetőségeit és a nevelésért való felelősségét. A nevelési funkció megértése és betöltése összefügg e közösségek tagjainak politikai érettségével. Úgy tűnik, hogy az ifjúság körében végzett nevelőmunkának az a valóban működő össztársadalmi rendszere, amely a fiataloknak minden tevékenységére, egész életére hatással volna, egyelőre nem mindenütt érzékelhető. A nevelésnek nem szabad csupán az iskolától, esetleg a SZISZ-től, illetve pionírszervezetétől függnie. Az iskolának, szülőknek, társadalmi szervezeteknek, ifjúsági szervezeteknek, tömegtájékoztató eszközöknek s a termelővállalatok és szövetkezetek munkahelyi kollektíváinak a tevékenységét össze kell fogni. Csak az elméleti modellt alakítottuk ki, a gyakorlatba való átültetését azonban még meg kell gyorsítani. A nevelés és mindaz, amit az érdekében teszünk, nem lehet öncélú. Eredményeinek az üzemekben például a fiataloknak a tudományosműszaki fejlesztésben való részvételében, az ifjú dolgozóknak az újítómozgalomba való nagyobb arányú bekapcsolódásában, a Zenit mozgalom kiszélesedésében, ifjúsági kollektívák létrehozásában, az Ifjúsági Fényszóró keretében folytatott tevékenység minőségi javulásában kell tükröződnie. A fából készített játékokkal nagy örömet szereznek a gyerekeknek a Drevo faipari vállalat fiatal dolgozói a Zd’ár nad Sázavou-i járásban. Az ifjúsági szervezet tagjai szabadidejükben játékvonatot, zsiráfot, autót és más játékot készítenek a kicsinyek számára Minden lehetőséget ki kell használni A fiatalok nem félnek a kockázattól, új ötletekkel, kezdeményezésekkel lépnek fel. Az azonban igaz, hogy a fiatalság természetes lendületét egyelőre nem sikerül mindenütt és mindig kihasználni, s megfelelően irányítani. A jó példák közül való azoknak az erőfeszítéseknek az eredménye, amelyeket az ifjúságnak a képviselői tisztségek ellátásában való szélesebb körű bevonására az 1986-os választások előtt tettek. Az Ústí nad Labem-i járásban 1109 képviselőt választottak, közülük 335 harmincöt évnél fiatalabb. Ez nem kevés. És éppen nekik kellene megragadniuk az alkalmat a választókerületekbe való aktív fellépésre s a fiatal generáció érdekeinek érvényesítésére. Sem a képzettség, sem pedig egy-egy tisztségbe való megválasztás nem teszi a fiatalt mesterré. A fiatalság önmagában nem jelent jogalapot arra, hogy valakit felelősségteljes posztra állítsanak. Mindenkinek, aki tisztséget akar betölteni, kezdeményezőkészséget kell tanúsítania, s a szükséges szakmai ismeret és tapasztalat mellett politikai érettséggel kell rendelkeznie. Nem szabad hitelt adni annak az itt-ott hallható megállapításnak, hogy a fiatalok kényelmesek, nem mutatnak különösebb készséget az aktív, elkötelezett munkára. Ugyanígy el kell vetni azt a nézetet is, hogy az idősebbek nem értik meg őket. Okkal és joggal mondjuk, hogy az ifjú generáció, nevelése a párt mindennapos gondoskodásának tárgya. Az is tény azonban, hogy az egyes pártszervezetek nem mindig szentelnek igazán figyelmet az ifjúságnak és a SZISZ-nek, a párt hatása nem egy esetben a Szocialista Ifjúsági Szövetség munkájának többé- kevésbé formális megtárgyalására szűkül, anélkül, hogy a fiatalok szükségleteit, nézeteit, és elképzeléseit figyelembe vennék, s megfelelő elemzés után megtennék a szükséges intézkedéseket. Ez nemcsak a munkahelyi, hanem a lakóhelyi pártszervezetekre is vonatkozik. i
