Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-06-24 / 25. szám

VI. 24.

Tápanyagpótlás növényi kivonattal

Közismert, hogy a háztájiban tartott madarak (tyúk, galamb stb.) ürüléke tápanyagokban gazdag, tehát kiválóan megfelel a zöldségfélék, a gyümölcstermő növények és a virágok trágyázására. Természetesen ezeket a trágyákat nem közvetlenül hasznosítjuk, hiszen túl erősek, hanem komposztot készítünk belőlük, vagy erjesztve és hígítva adagoljuk őket, nehogy több kárt okozzanak, mint hasznot.

Azt csak kevesen tudják, hogy bizonyos növényféleségekből is lehet kitűnő folyékony trágyát készíteni. A biológiai kertműveléshez nagyon jó tápanyagpótló oldatot lehet készíteni például a közönséges nagy csalánból. Ez a trágyaféleség segíti a növekedést, serkenti a klorofillképzést és javítja a kezelt növények egészségi állapotát. Megfigyelések bizonyítják, hogy a mezőgazdaságnak nagy hasznot hajtó földigiliszták különös előszeretettel látogatják a csalánból készült kivonattal öntözött földterületeket. Ez már magában előnyös, hiszen a földigiliszták sok járatot fúrnak és viszonylag nagy mélységben lazítják a talajt, miközben szellőztetik a földet s javítják annak vízgazdálkodását.

VIRÁGZÁS ELŐTT SZEDJÜK

A tápanyagpótló oldat elkészítéséhez virágzás előtt kell megszedni a csalánt. Az egész zöld növényt felhasználjuk. Ha az oldattal kedvező tapasztalatokat szerzünk és gyakrabban szeretnénk ilyen oldatot készíteni, gyújtsünk több csalánt és szárítsuk meg a készletet.

Jó folyékony trágyát készíthetünk továbbá a fekete nadálytóböl. Az érdeslevelúek családjába tartozó, sötétkék virágú növény nedves réteken, vízpartokon nő, de kertben is megtermelhető (gyógynövény). A hatalmas levelekből készült oldat sok nitrogént és káliumot tartalmaz, tehát, elsősorban a paradicsom trágyázására alkalmas. Oldatkészítéskor a fekete nadálytó leveleit és a csalánt bátran összekeverhetjük.

A növényi eredetű tápoldatok készítésére más, általában gyomként emlegetett növényeket is felhasználhatunk. Ilyen például a zsurló, az oroszlánfog, a pásztortáska, a szekfú stb. Legjobb hatást akkor remélhetünk, ha ezeket a csalánnal vagy a fekete nadálytővel keverve áztatjuk. A növények keverékéhez adhatunk még vesepáfrányt, vörös-, póré- és fokhagyma-szárat, kevés csontlisztet és szarulisztet. A fokhagymaszár különösen előnyös. Aki minimumra szeretné korlátozni a műtrágyák használatát, s egyre inkább a biológiai kertművelés felé hajlik, e téren sokat kisérietezhet, mert a lehetőségek szinte korlátlanok.

HOGYAN KÉSZÜL A TÁPOLDAT?

Az oldatkészítéshez fából, műanyagból vagy kőből készült, megfelelő nagyságú edényekre van szükség. A fémedények közül csak a zománcozottak vagy azok felelnek meg erre a célra, amelyek nagyon jó védőréteggel vannak lefestve, mert erjedés közben különböző vegyi reakciókra kerülhet sor. Az edényekre fából vagy sűrű drótszövetböl készült fedőt lehet tenni, hogy a madarak vagy a kisebb háziállatok ne férjenek hozzá az oldathoz.

A drótfonatból készült fedő megfelelőbb, mert azon keresztül jobban szellőzik az erjedő oldat.

Az erjedő edényeket napos vagy félárnyékos helyen kell felállítani, mégpedig lehetőleg a kert legtávolabbi részében, mert az erjedő anyag kellemetlen bűzt áraszt. Az edénybe helyezett növényekre vizet öntünk. Legjobb az esővíz, de a pár napig állni hagyott, napos helyen tartott hálózati vagy kútvíz is megfelelő. Az edényeket nem szabad csordultig tölteni, mert az erjedő folyadék kifolyik belőlük.

Az erjedés annál gyorsabb, minél melegebb van. Az erjedő anyagot naponta legalább egyszer alaposan meg kell keverni, hogy az edény tartalmát levegőztessük. Az oldat akkor válik felhasználhatóvá, amikor véget ér az erjedés, a víz már nem habzik, nem pezseg és sötét színűvé válik.

HOGYAN HASZNÁLJUK A KIVONATOT?

A növények erjesztése során nyert kivonatot meg kell szűrni, különben a növényi maradványok eltömítik az öntözőkanna rózsáját. A tömény tápoldatot mindig vízzel hígítva használjuk, akárcsak a kereskedelemben kapható folyékony műtrágyákat (lombtrágyák). Ha első alkalommal készítettünk ilyen trágyaféleséget és mások tapasztalataira sem alapozhatunk, akkor inkább gyönge töménységű tápoldatos öntözővizet készítsünk, nehogy kárt tegyünk a növényzetben. Ha a hígabb (1:20 vagy 1:30) oldattal jó eredményt értünk el, kisebb területen kísérletet tehetünk a töményebb oldattal is, de 1:10 arányúnál kisebb hígítást soha ne végezzünk.

A tápoldatos öntözésre kiszemelt növényzetet előbb kiadósán locsoljuk meg tiszta vízzel, csak azután juttassuk ki a növényi kivonatot tartalmazó öntözővizet. Ha a területet valamilyen okból kifolyólag nem áll módunkban rendszeresen locsolni, akkor eső után végezzük a tápoldatos beöntözést. A növényi kivonatot tartalmazó öntözővizet borult időben vagy késő este juttassuk ki, és ne a növényeket, hanem a földet locsoljuk, mert a leveleket megperzselheti. Minél hígabb oldattal dolgozunk, annál kisebb a veszély, hogy kárt teszünk a növényzetben. (mo)

Válogattuk

• Gyümölcs- és zöldségféléink többségének leve nemcsak vitaminokban gazdag, de egyébként is kedvezően hat egészségi állapotunkra. Például a vöröshagyma leve étvágygerjesztő, de köhögés és a hörgők gyulladásos megbetegedése esetén is jótékony hatású. A fokhagymalé magas vérnyomás és szklerózis, valamint emésztési zavarok esetén tehet jó szolgálatot.

A tökből sajtolt lé vizelethajtó hatású, elsősorban krónikus vesegyulladásban szenvedőknek ajánlják.

• Gyakori jelenség, hogy a káposztából alig tudunk betakarítani valamit, mert a hernyók szinte teljesen tönkreteszik a termést. Többen javasolják, hogy tiszta vízzel végzett permetezés után fahamut kell szórni a levelekre, s ezzel a kártétel megelőzhető.

Hogyan nevelhetünk szamócapalántát?

A hagyományos nyár végi (augusztusi) telepítés idejére saját szaporítóanyagot nevelhetünk. Különösebb szakértelmet nem kíván, csupán egy kis gondosságot.

A legtöbb szamócafajta ostorindákat fejleszt. Ezek már az érés kezdete előtt megjelennek és rajtuk folyamatosan fejlődnek az indanövények. Leghamarabb az első, a tőhöz legközelebbi gyökeresedik meg, abból lesz nyár végére a legjobb palánta.

Fontos, hogy jól válasszuk meg az anyanövényeket, amelyek sarjaiból palántát nevelünk. Jelöljük ki a legegészségesebb, legfejlettebb töveket (cöveket szúrva melléjük). Kétévesnél idősebb anyanövényröl lehetőleg már ne szaporítsunk. Tő- zenként 3-4 indát hagyjunk meg, az indaszárat a sorközökbe irányítva, egymástól legalább arasznyi távolságra. Szüret után sekélyen lazítsuk a sorközökben a talajt. A laza földbe ujjunkkal nyomkodjuk bele az ostorindákat, hogy a rajtuk levő indanövények jobban gyökeresedjenek.

Nyár végére, többnyire az első és

A találomszerüen trágyázott kertekben elég gyakori jelenség a borhiány. Ezt a növények különféle hiánybetegségek tüneteivel adják tudtunkra. A borhiányban szenvedő saláta levelei feketedni kezdenek, a zellernél elhalnak a szívlevelek. A borhiányra kimondottan érzékenyek még a hüvelyesek, a karfiol, a káposzta, a bimbóskel, a karalábé, továbbá a paradicsom és a sárgarépa. A talaj bórtartalmát bórax juttatásával növeljük, melyből tíz négyzet- méterre 20-25 grammot kell adni.

A bőr hiányára igen érzékenyen reagálnak a gyümölcsfák. Például az almafáknál azonnal fellép a barnafoltosság. Ha a fák kevés bőrt tudnak felvenni a talajból és lombtrágya formájában sem jutnak elég nyomelemhez, a gyümölcsön barna foltok figyelhetők meg, a gyümölcshúsban pedig kemény csomókat találunk. A borhiányra különösen az Ontário és a Jonathán érzékeny, de további almafajtáknál is minőségi romlást okoz. A nyomelem pótlása céljából az almásban kb. 5 gramm bóraxot kell juttatni tíz négyzetméteres termőterületre, majd a műtrágyát sekély talajlazító kapálással be kell dolgozni a földbe. Virágzás idején vagy azt követően lombtrágya formájában is juttathatunk bórt a gyümásodik ízen, minden indán meggyökeresedik a javasolt egy-két sarj (anyanövényenként 6-8 jó minőségű palántára számíthatunk). A 3-5 lombleveles gyökeres sarjakat földlabdával emeljük ki a talajból és ültessük végleges helyükre.

A már gyökeret eresztett, de még fiatal (három lombleveles) sarjakat az anyanövényröl leválasztva, palántanevelő iskolába ültethetjük vég- eges helyükre telepítésük előtt. Ennek előnye, hogy termő szamóca- ágyásunkat korábban megtisztíthatjuk, rendbe tehetjük, a külön iskolázott sarjakat pedig jobban szemmel tarthatjuk és ápolhatjuk. Kertünk félárnyékos, nedvesebb szegletében jelöljük ki az iskola helyét. Fontos, hogy rendszeresen öntözhessük a területet, mert a kis gyökérzetú indák hamar kiszáradnak. Az érett, szerves trágyával dúsított, föllazított talajba 15-20 centiméteres sor- és 8-10 centiméteres tőtávolságra ültessük a palántákat.

A többször termő szamócákat, amelyek nem fejlesztenek ostorindákat, tóosztással szaporítjuk. Az

mölcsfáknak. A bórax néven forgalmazott műtrágyából 0,3-0,5 százalékos töménységű permetlé készíthető. ~

Első helyen a zöldség és a gyümölcs bórhiányáról beszéltünk - elvégre az ésszerű emberi táplálkozás szempontjából ezek a fontosabbak -, mégis azt kell mondanunk, hogy a szóban forgó nyomelem hiányát mindenekelőtt a szőlő érzi meg. A hiánybetegségek többnyire akkor jelentkeznek, ha a szőlőültetvény hosszabb ideig nem kap istállótrágyát. Előfordul, hogy a levelekfóerei közötti rész elsárgul, a mellékerek sötétzöldek s bennük - áttetsző fényben - sötét elzáródás jelentkezik. Súlyosabb nyomelemhiány esetén a hajtásokon, a levél- és fürtnyélen már a tenyészidő kezdetén csomószerű daganatok keletkeznek, virágzás előtt vagy alatt sok rügy és virág lehullik. Máskor elszáradnak a levelek, rossz a termékenyülés, madárkás lesz, vagy elhal a fürt stb. Erős borhiány észlelésekor a szőlőnek tíz négyzetméterre 20-25 gramm bórax-mütrágyát kell juttatni. Ha a lombtrágyázás mellett döntünk (0,1 %), akkor virágzás előtt egyszer, virágzás után pedig két alkalommal tanácsos megpermetezni a növényzetet. (rn)

anyanövényeket a földből kiemeljük, megtisztítjuk és az elágazott gyökértörzset szedjük részeire. Az egyes növényeket megtisztítjuk, majd a palántanevelő iskolához hasonló, gyökereztetó iskolába ültetjük, a már ajánlott sor- és tötávolságra. K. M.

Mit bízhatunk a bordói lére?

A permetezóoldat elkészítése több fáradsággal jár, mint a gyári kész szerek használata, ezt a hátrányát azonban széles körű felhasználhatóságán túl az is bőségesen ellensúlyozza, hogy tem mérgező.

, Tavasszal 1-1,5 százalékos töménységben rügypattanáskori permetezésre használjuk (őszibarack, kajszi, alma, körte)! a gombás megbetegedések (lisztharmat kivételével) megelőzésére. Tapasztalatok szerint, a kezelt fákat a kártevők egy része szintén elkerüli.

A paradicsom- és paprikapalántákat 1 százalékos bordóilé- vel legjobb két nappal a kiültetés után kezelni. Megvédi őket a különböző betegségektől, így erőteljes fejlődésnek indulhatnak. A kezelt paprikát a rágókártevők is elkerülik. A permetezést 10-14 nap múlva megismételjük.

A bordóilé a káposztafélék és az uborka védelmére is bevált. A burgonya levélbetegsége ellen 2 százalékos permetlét használnak, ez a burgonyabogarakat is elriasztja a növényzettől.

A szőlőt sokan egész évben bordóilével permetezik. Amíg zsengék a hajtások, a perzselés elkerülése végett csak 0,5 százalékos töménységet használnak. A lisztharmat ellen kéntartalmú készítményt adnak a per- metléhez.

Hogyan készül a bordóilé? 10 liter 1 százalékos permetléhez 16 dekányi megszűrt, oltott me- szet kell feloldani 8 liter vízben, a rézgálicból pedig 10 dekát 2 liter meleg vízben. A rézgálicolda- tot folytonos keverés mellett a mésztejhez öntjük s már permetezhetünk is. K. Sz.

A borhiány felismerése és megszüntetése

KERESZTREJTVÉNY

VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünkben Anton Szemjonovics MAKARENKO egyik gondolatát rejtettük el; a gondolat első része (zárt betűk:

I, B, S, L, Z). 13. Sorszámnév. 14. Magyar színész. 15. Indulatszó. 16. Két szlovákiai hegység. 18. Fla- mand író. 20. Den .... Hága. 21. Tunézia autójele. 22. Bantu néger törzs. 24. Antik. 26. Mundér fele. 28. Elektrokardiográf. 30. Esemény. 32. Kemencében van! 33. Díszhal. 35. Tarol. 37. Amerikai légitársaság. 39. Faipari termék. 40. Paradicsom. 41. Atmoszféra része. 42. Kettős betű. 43. Tartásdíj. 45. Kiejtett betű. 46. Magyarországi város. 47. Folyó az NSZK-ban. 48. Kérdőszó. 49. Karolt. 51. Nyugatnémet kancellár. 52. A Rajna mellékfolyója. 53. Tiltószó. 54 ...plán, repülőgép. 56. Formai. 58. Kölnben van! 60. A jelenben. 62. A tasak közepe. 63. Indulatszó. 64. Kártyajáték. 66. Város az NSZK- ban. 68. Angol bakteriológus. 70. Működési próba. 72. Fortély. 74. Iráni nyelvű nép.

FÜGGŐLEGES: 1. Üzlet. 2. Lendület. 3. Némán másít! 4. Német költő és író. 5. Építkezési anyag. 6. Női név. 7. Lakos. 8. Származás. 9. Indulatszó. 10. Ruténium, hidrogén.

II. Elektromosság. 12. Megrázkódtatás. 17. Névutó. 19. Mondatszó. 23. Marokkói város. 25. A naprendszer bolygója. 27. A gondolat befejező része (zárt betűk: K, S, I, L, L).

28. Vicc. 29. Kisplasztikái alkotás.

31. Szovjet fizikus. 34. Evőeszköz. 36. .. .méter, szélsebességmérö. 38. Nógató szócska. 40. Sorsom. 41. Zsinórozott férfikabát. 43. Vissza: moszat. 44. Város Japánban. 45. Forgási tengely. 46. Azonos betűk.

48. Időszerű. 50. Buzgó. 51. Szlovákiai város (s=s). 52. Készülök. 55.

Év - szlovákul. 57. Apostilb. 59. vözet. 65. T. Z. T. 67. Növény. 69. U. Házasságkötés. 61. Embernek sajá- SZ. Ű. 71. Személyes névmás. 73. tos megjelenési formája. 63. Vasöt- Leves.

A június 10-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése:

Vannak emberek, akiknek főleg a tehetséges emberek félreállításához van tehetségük.

Könyvjutalomban részesülnek: Zirig Katalin, Gelle (Holice n/Ostrove), Téglás Józsefné, Losonc (Luőenec), Koronczi Sándor, Bratislava, Cso- mádi Szilvia, Érsekújvár (Nővé Zámky), Kiss László, Csata (Cata).