Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-06-17 / 24. szám

äS.äs»»«” ^SSÍSW.' “k“^'"» túrázni indulót lát. . ,|iini, a rizikófaktorokról, hogy A, utóbbi í^^^wín S aveszéiy nagyin félő, lasaan senkiaemv^ikomo y ^^ knak mint­is -lís ssÄsi*-«a» véteden, hogy a divatbetegségek okozta elha- tótozési statisztikai ^n ^e“]^*gJÄÄnyek^yit0 sssssss Az idősebb korúak körében is igen népszerűek a kocogó és fu­tóversenyek (CSTK-felvétel) A serdülök testmozgási képes­ségei (lányoknál 14-16, fiúk­nál 18-20 éves korukban) már töké­letesek, hiszen fejlődésük jóformán befejeződött. Ezért lehet őket ered­ményesen edzeni, az erőt, az álló- képességet és ügyességet illetően. Gyorsaságuk fejlődése - idegrend­szerük labilitása miatt - még nem teljes. A felnőtteknél a mozgásképesség fejlődését biológiai életkoruk hatá­rozza meg, főként a 45. életév után. Addig teljesítőképességük alig vál­tozik. Csak ezután kezd lassan csökkenni, legtovább az ügyességü­ket őrzik meg. Érezhetően gyengül viszont gyorsaságuk, állóképessé­gük és erejük. Tudomásul kell ven­nünk, hogy a rendszeresen és régó­ta tornázok teljesítőképessége min­dig nagyobb lesz a testedzést már huzamosabb ideje mellőzök ered­ményeinél. a nehéz fizikai munkát végző ember pihenőidejét ne kerti munkával, hét­végi ház építésével töltse, hanem könnyű elfoglaltságot válasszon. Sokat sétáljon a friss levegőn, olvas­son, zenét hallgasson. Ha nehezebb munkát kell végeznie, azt halassza A felnőttek testedzésének sajátosságai A sokoldalú testi aktivitás kifejté­sekor - a biológiai és nemi sajátos­a hét végi kettős pihenőnap valame­lyikére. Ugyanakkor a szellemi mun­kát végző, ülőfoglalkozású ember­nek a fizikai munkát, a testmozgás bármelyik változatát ajánljuk. Évről évre egyre többen vesznek részt elnevezésű természetjáró rendezvényen Ságoknak megfelelően - figyelembe kell venni a sportág, a gyakorlat­rendszer helyes választását, az egyéni mpzgásképességnek meg­felelően. A terhelést szükséges ész­szerűen szabályozni, a gyakorlatok ismétlésének a számával, intenzitá­sával, tempójával, összetettségével, terjedelmével (például a futásnál), időtartamával, segédeszközök al­kalmazásával (súly, nagyság), vala­mint a feltételek változtatásával (idő­járás, terep). Például a családon belüli test­edzés alkalmával az említett feltéte­leknek megfelelően kell az évi aktív pihenés rendjét összeállítani. Aján­latos olyan foglalkozást, olyan esz­közöket választani, melyek egyfor­mán kielégítik a család valamennyi tagját, figyelembe véve egyéni telje­sítőképességüket. De mi is az az aktív pihenés? Sokakban már meg is szólalt kárör- vendően az a bizonyos okoskodó kisördög: „Amit aktívan végzünk, az nem lehet pihenés!“ Nos, az ellent­mondás csak látszólagos. Aktív pi­henésen értjük azt a szabadidőben végzett tevékenységet, amely képes áthangolni szervezetünket abból az állapotból, amelyben munkaideje alatt volt. Ilyen értelemben például Viszont azt a tényt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az aktív pihenésre nemcsak otthon, hanem munka közben is szükség van. Ezt a célt szolgálják az iskolai, munka­helyi testnevelési órák, negyedórák. Az ember figyelme, teljesítőképes­sége az aktív pihenés után érezhe­tően javul (ajánlatos a munkaidő kétharmadának ledolgozása után beiktatni). Igaz ugyan, hogy a huszadik szá­zad embere élvezi a civilizáció vív­mányait, ugyanakkor azonban áldo­zata a kor szülte civilizációs beteg­ségek valamelyikének. Ezek kiváltó oka nem új keletű. Abba az időszak­ba nyúlik vissza, amikor az egyén befejezte iskolai tanulmányait, s ez­zel a kötelező rendszeres testedzést is. Sajnos, jöleg a városi ember napirendjéből hiányzik ez a tevé­kenység. Pedig a szervezet számá­ra azt a szükséges és hasznos felü­dülést, kikapcsolódást jelenti, amely izomzatúra, szerveire, közérzetére, szellemi életére és munkabíró ké­pességére kedvezően hat. a Száz tavaszi kilométer (Eugen Vojtíáek felvétele) Az aktív pihenés fordítottja a passzív pihenés, azaz a semmitte­vés. Napjaink kényelemhez szokott embere (akit a műszaki vívmányok megszabadítottak a sokrétű és hosszan tartó fizikai fáradozástól) ennek gyakori áldozata. Ma az orvo­si várószobák tele vannak ilyen be­tegekkel“. Panaszaik nem szervi elégtelenségből erednek, azokat a krónikus mozgáshiány, a hipokiné- zis váltotta ki. Az észlelt tünetek persze nem kellemesek, főleg ha más kockázati tényezőkkel párosul­nak. Ilyenek például a dohányzás, a súlyfölösleg, az idegszervi túlter­helés, az élvezeti cikkek (kávé, alko­hol) túlzott mértékű fogyasztása és az ésszerűtlen táplálkozás. A rendszeres testedzés - a fel­nőttek esetében is - biológiai és pszichológiai szempontból fontos. A gépesített munkahelyek, de a ház­tartás gombnyomásra működő ké­szülékei egyaránt csökkentik a napi mozgásmennyiséget. Éppen ezt hi­vatott ellensúlyozni a napi testmoz­gás. Ellenkező esetben károsodik egészségünk, s felléphetnek olyan betegségek, melyek a mozgássze­génység, vagy az egyoldalú moz­gásterhelés következtében kelet­keznek. Ezekhez sorolhatjuk az idegrendszeri panaszokat, a magas vérnyomást, az érrendszeri beteg­ségeket, a szivinfarktust, a moz­gásszervi és emésztőszervi beteg­ségeket. Aki azt vallja, hogy munkája, esetleg házi munkája során is sokat mozog, hiszen az egész élete moz­gásból áll, az alaposan téved, mert nem mozog helyesen és eleget. De azt a kifogást sem fogadhatjuk el, ha valaki arra hivatkozik: a mozgásra nincs ideje. Mindkét esetben elégte­len, illetve hibás szemléletről van szó. Azt a kérdést fel sem merem vetni, hogy a XX. század végén az ember miért nem tudja felismerni és megelőzni az egészségét veszé­lyeztető és életét rövidítő ténye­zőket. Visszatérve az előbb említettekre, szeretném megjegyezni: mozgás és mozgás között nagy különbség van. A házi vagy kerti munka is hasznos (a semminél jóval több), de nem elég, mert nem erősíti kellőképpen a szívet. A szívizomzatot pedig rendszeres gyakorlással kell(ene) fejleszteni. Következtében a szív- izomzat megvastagszik, megerősö­dik és képes a nagyobb terhelés követelményeinek is eleget tenni.'Az edzetlen szív a „többletmunkát“ ne­hezen bírja, ezért bizonyos esetben (váratlan fizikai munka végzése so­rán) felmondhatja a szolgálatot. Vi­szont nem mindegy, milyen módon fogjuk szívünket erősíteni. Edzettsé­gét azok a tevékenységek segítik elő, melyek főleg a szívet, az ér­rendszert és a tüdőt késztetik mun­kára. Ilyenek a nagyobb gyalogtú­rák, a kocogás, a futás, az úszás és a kerékpározás. Az edzettség tehát nemcsak az izmok erejét jelenti, ha­nem azt is, mennyi oxigént tud a tü­dő és a szív a szövetekbe, a munkát végző izmokba szállítani, javítva a szív vérellátását is. Azok, akik rendszeresen edzik testüket, spor­tolnak, általában kevésbé vannak kitéve szívbántalmaknak, infarktus­veszélynek. Már csak ezért is meg­éri szabadidőnket helyesen meg­szervezni és beosztani. Azaz ki­hagyni napirendünkből a lényegte­len, célszerűtlen foglalkozásokat és előnyben részesíteni a fontosabba­kat, így a testi aktivitást. Tehát az jár jól, aki gyermekkora óta rendszeres testedzést végez. Aki pocakosodás helyett serdülő ko­rában is képes testi aktivitásának intenzitását és sokoldalúságát kellő­képpen fokozni. Aki felnőtt korában az oxigént igénylő mozgástípust ré­szesíti előnyben. Ez annyit jelent, hogy a szervezet intezívebb moz­gással történő helyes terhelése so­rán már 5-10 perc után majdnem a kétszeresére növeljük a pulzus­számot, s ezt az értéket megtartjuk folyamtosan körülbelül 20-30 per­cen át. Manapság gyakran hallhatunk olyan állításokat, hogy előrehaladot­tabb korban már nem szükséges rendszeres testedzést végezni, sőt, hogy a fáradt, öregedő szervezet kíméletre szorul. Ez merőben téves nézet. Testünket mindenkor edzeni kell, a korosodás éveiben pedig kü­lönösképpen, hogy a szövetek élet­tani atrófiáját, sorvadását lassítsuk. Idősebb korban különleges testgya­korlással erősítsük a lankadó funk­ciójú szervrendszereket. Erőnléti gyakorlatokkal foglalkoztassuk egész testünket, főleg annak egész­séges részeit. A rendszeres test­mozgást csak betegség esetén kell megszakítani - a gyógyulásig. He­lyes, ha testedzésünket illetően ki­kérjük kezelőorvosunk véleményét. Tudományos felmérések ered­ményei azt mutatják, hogy a túlzás­ba vitt fizikai tevékenység, így a sportolás is veszélyes lehet az egészségre. A testmozgást az élet meghosszabítása, az egészség vé­delme érdekében is mérséklettel kell űzni. S véget kell vetni annak is, hogy - alibiket keresve - semmit se sportoljunk. Mivel a nők izomzata 10-20 szá­zalékkal könnyebb, mint a férfiaké, gyengébb a teljesítőképességük is. Ezért kevésbé terheljék a szerveze­tüket, állóképességüket vagy erőn­létüket komolyan igénybe vevő sportágakkal. Alkatuknak jobban megfelel az olyan mozgás, amelynél érvényesülhet ügyességük, hajlé­konyságuk, rugalmasságuk vagy kecsességük. Ilyen például az úszás és a ritmikus sportgimnasztika. A nők tornászhatnak szülés előtt és után is, így könnyebben vészelik át ezt az időszakot. A tudományos elmélet, a sok gya­korlati eredmény, de az élettapasz­talat is a rendszeres testmozgás egészségmegőrző, jelentőségét bi­zonyítja. Ajándékozzuk meg hát ma­gunkat - napi harmincperces test­edzéssel - a jó egészségből, közér­zetből és erőnlétből fakadó örömér­zettel. Sók szakkönyv rendelkezé­sünkre áll, melyekből okos tanácso­kat meríthetünk az egészséges élet­mód számos kérdésére, így a helye­sen „adagolt“ mozgás problémáira is. Dr. SZŐKE ISTVÁN Jó alkalom a rendszeres testmozgásra a spartakiád (Archív-felvétel) 6 új szú VASÁRNAPI KIADÁS Index 48097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Főszerkesztő: Kiss József, helyettes főszerkesztő Szarka István és Csetó János. Szerkesztóseg 815 81 Bratislava. Gorkého 10.. telefon 309. 331-252, 332-301. Főszerkesztő 532-20. Szerkesztőségi titkárság 550-18. Sportrovat 505-29. Gazdasági ügyek 506-39. Távíró: 092308 Adminisztráció Pravda Kiadóvállalat. 815 80 Bratislava. Volgogradská 8 Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalatának 02-es üzemében (815 80 Bratislava. Martanoviőova 21). Hirdetési iroda magánszemelyeknek 815 80 Bratislava. Jiráskova 5.. telefon 335-090. 335-091. Hirdetési iroda kozuleteknek 815 80 Bratislava. Vajanského nábrezie 15.. II emelet, telefon: 551-83. 544-51. Előfizetési dij havonta - a vasárnapi kiadással együtt - 14.70 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedévenként 13.- korona. Terjeszti a Postai Hirlapszofgálat. előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megréndelések: PNS, Ústredná expedicia a dovoz tlaőe. 813 81 Bratislava. Gottwaldovo námestie 6.

Next

/
Thumbnails
Contents