Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-06-10 / 23. szám
I szú R1 i.VI.10. Lágybogarak, holyvák E Két bogárcsalád fajokban roppant gazdag, az egész földkerekségen mindenfelé megtalálható. Gyakoriságuk ellenére életmódjukról viszonylag keveset tudunk. Az utóbbi évtizedben azonban mindkét bogárcsalád számos képviselőjéről kiderült, hogy aktív ragadozók, és a kártevő ízeltlábúak pusztítása miatt a hasznos rovarok közé tartoznak. Azért érdemes megismerkedni velük, hogy a kerti munkák során ne gyérítsük tudatlanságból az állományukat. A lágybogarak (Cantharidae) családjába több mint 400 faj tartozik, amelyből hazánkban körülbelül száz faj él. Nevük arra utal, hogy bőrük sokkal vékonyabb más bogarakénál, szárnyfedőik lágyak, puhák, köny- nyen behorpaszthatók. Testük karcsú, hosszúkás, lábaik megnyúltak, nyakpajzsuk lekerekített. Átlagos testhosszuk a két centimétert rendszerint nem haladja meg. A szárnyfedők színe általában fekete vagy sötétbarna, azonban a test és a nyakpajzs fajra jellemzően piros vagy narancssárga lehet. A testük néha finoman szőrözött. A lárvák teste elnyújtott, szőrös, színük rendszerint fekete. A (ágybogarak a viszonylag nedvesebb, de napos helyeket kedvelik. Megtaláljuk őket erdőkben, ligetekben, gyümölcsösökben, kertekben, szántókon. Általában lágyszárúak, cserjék, fák lombozatát, virágait keresik fel, ahol zsenge hajtásokat, virágport és nektárt fogyasztanak, főként azonban zsákmányra vadásznak. Főbb prédaállataik az apróbb rovarok közül kerülnek ki, mint amilyenek a fiatal lepkehernyók, levéltet- vek. Nemcsak az imágók, hanem a lárvák is táplálkozhatnak növényi életemmel. Amennyiben ragadozók, elsősorban talajlakó vagy farontó rovarokat és ezek lárváit fogyasztják. Nálunk a leggyakoribb faj a közönséges lágybogár (Cantharis fusca). Ez a 11 -17 mm hosszú bogár könnyen felismerhető vörös nyakpajzsáról, hamvasfekete szárnyfedőiről. Kertekben tavaszi, nyári időszakban, napfényes időben tömegesen is előfordulhat a növények lombozatán. Az imágók vegyes táplálkozásúak, mivel egyrészt virágporral, nektárnál, mézharmattal táplálkoznak, másrészt apró, lágy testű rovarokra is vadásznak. Tetves gyümölcsfákon számos példányukkal találkozhatunk, amint éppen levéltetveket ragadoznak. Lárváik a talajfelszínen és talajban élő, főként kártevő rovarokkal és meztelencsigákkal táplálkoznak. A holyvák (Staphylinidae) a bogarak legfajgazdagabb családjai közé sorolhatók. Több mint 30 ezer ismert fajukból hazánkban ezernél több került elő. Zömében apró termetű rovarok, testméretük az 1-2 mm-töl a 2-3 cm-ig terjedhet. Feltűnő jellegzetességük, hogy a szárnyfedőik megrövidültek, így potrohúk egy része fedetten, aminek következtében az utóbbi igen mozgékony. A holyvák potrohúkat gyakran felemelve eiorenajt|ak a fejük irányában és ezzel a testtartással futkároznak. Többnyire szőrös testük alapszíne feketés. Egyes, főleg nagyobb termetű fajoknál aranysárga, vörös, kékes foltok képeznek igen szép mustárzatot. Bizonyos holyváknál a potroh végén bűzös váladékot termelő mirigyek vannak, amelyek a bogarak védelmét szolgálják. Mindenféle élőhelyet benépesítenek. Sok fajuk a talajfelszínen él, ahol trágyában, dögökben, kövek, fúcsomók alatt, gombákon tanyáznak és azok szerves anyagaiból, vagy az ott található apróbb rovarokkal táplálkoznak. Más fajaik inkább viráglátogatók és nektárt, virágport fogyasztanak. A holyvák többsége azonban ragadozó életmódot folytat. A legtöbb faj jó repülő. Felmásznak a lágy- és fásszárú növényekre, ott cserkésznek zsákmány után. Vannak olyan holyvák, amelyek szúboga- rak járataiban élnek és azok lárváira vadásznak. A lárvák megnyúlt testalkatúak, potrohúk végén farfüggeléket viselnek. Többségük az imágókhoz hasonlóan ragadozók. Nagy népességük révén a ragadozó holyvák a kertek, gyümölcsösök, szántóföldek leghasznosabb rovarai közé tartoznak. Számos kártevő rovarfajt, atkát gyérítenek. Az utóbbi évek vizsgálatai kiderítették, hogy például az Oligota, Oxytelus és Tachyporus nemzetség egy- két milliméteres nagyságú fajainak a gyümölcsösökben (pl. almások) és a szántóföldi növénykultúrákban (pl. gabonafélék) jelentős szerepe van a levéltet- vek, tripszek, takácsatkák, különböző rovar- és atkatojások pusztításában. A kártevőkre éjjel vadásznak. A Tachyporussok a gabonafélék levéltetveinek gyérítésében különösen fontos szerepet játszanak. Amikor - egyes kísértetekben - kizárták őket egy adott területről, ott rohamosan felszaporodtak a levéltetvek. A Tachyporus hypnorum faj naponta átlagosan csak 5-6 tetvet fogyaszt, azonban nagy népessége, kora tavasz lévén, jelentősen korlátozhatja e kártevők felszaporodását fv. b£. * A levélfoltosság korai lombhullást okoz A cseresznye- és meggyfákon néha - főleg csapadékban bővelkedő tavaszt követően - már júniusban fellép a blumeriellás levélfoltosság. A fertőzés jellegzetes tünete, hogy a levelek színén többnyire kerek, de néha szögletessé váló lilás, bordó, majd megbámuló foltok jelennek meg. A foltok a levél fonáki részén mindig szögletesek és barnássárgák. Erős fertőzés esetén a foltok összeolvadnak, majd a levél meg- sárgul és megkezdődik a korai lombhullás. A fertőzött fák lombja olykor már júliusban lehullik, ami fölöttébb károsan hat a következő év terméshozamára. A levélfoltosságot okozó gomba micéliuma elsősorban a lehullott leveleken telel át, de megtalálható az egy- és kétéves vesszőkön is. Ebből következik, hogy a fertőzés megelőzése, illetve csökkentése szempontjából nagyon fontos, hogy a lehullott leveleket összegyűjtsük és megsemmisítsük. A hajtásokból-vesz- szökból kiinduló fertőzést könnyebb megelőzni, mert a virágzás után és érés előtt végzett permetezéssel (Fundazol, Dithane, Novozir, Melp- rex, Syllit, Venturol) a kórokozó féken tartható. A gnomóniás levélfoltosság főleg a kajszibarackon okoz jelentős károkat, de megfertőzheti a cseresznye- és a meggyfákat is. Főleg a kertbarátoknál gyakori, hogy évről évre korán lehull a barackfák lombja s a fák alig vagy egyáltalán nem teremnek. A fertőzött fák levelein világossárga, később megbámuló foltokat találunk, a termés apró, barna foltokkal tarkított, esetleg repedezett. A kórokozó a lehullott leveleken telel át, a fertőzés kora tavasztól olykor egész június végéig terjed. A megelőzésben a fertőzött lomb megsemmisítése, a betegség káros hatásának csökkentésében a virágzás utáni egy vagy két permetezés tehet a termelők segítségére, de fokozottan kell ügyelni az élelmezés egészségügyi várakozási határidő megtartására. SZALAI LÁSZLÓ IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIN^ A festőmályváról NEMCSAK SZÉP, HASZNOS IS A festómályva (Althaea rosea, var. nigra - ibiá ruzovy) Törökországból származó, nálunk is kedvelt dísznövény. Alapjában véve igénytelen növény, de a hideg szelektől védett helyeken díszük a legszebben. Többnyire 2 m magasra is megnő, s nemcsak szép, hanem a port is felfogja, ezért faluhelyen előszeretettel ültetik a házak elé és az utcai virágágyásokba. A tavaszi magvetésről nevelt palántákat ősszel ültetik állandó helyükre. Gyógyászati célokra csak a sötét, csaknem fekete virágú változat alkalmas. Virágját kehellyel vagy anélkül gyűjtik. Naponta kell szedni, mert folyamatosan virágzik s a kinyílt virágok még aznap lehul- lanak. Akik értékesítési céllal termesztik, munkaigényesnek tartják, mert szinte egész nap folyamatosan kell szedni: mire végigjárják az ültetvényt, kezdhetik elölről a szedést, hisz közben sok új virág kinyílik. Kosárba gyűjtik, s vékony rétegben elterítve, árnyékos helyen azonnal megszárítják. Mesterséges szárítás esetén a hőmérséklet nem haladhatja meg az 50 fokot, forgatni nagyon óvatosan kell. Száradási aránya 5:1 (kehely nélkül gyűjtve 6-7:1), kilónkénti felvásárlási ára 80 korona. A festőmályvából készült tea vagy szirup sokféleképpen hasznosítható. Leköti, hatástalanítja a szervezetbe jutott mérgező anyagokat, óvja a nyálkahártyát a savak és lúgok maró hatásától, ezért a gyomor- és bélbántalmak hatásos gyógyszere. Jól gyógyítja a torok- és mandulagyulladást, foghúzás után serkenti az íny behegedését. Köhögés elten akkor célszerű fogyasztani, amikor a légcsóhurut kezd felszakadozni. A gyermekek és kismamák a szintetikus hashajtók pótlására használhatják a sokkal kíméletesebb mályvateát vagy -szirupot. A virág főzetének jó fertőtlenítő hatása van, ezért nem csupán a megkeménykedett bőr puhítására, hanem a rosszul gyógyuló sebek kezelésére is kitűnő. Még jobb hatást érünk el, ha a festómályva virágjához a fekete nadálytő gyökeréből, esetleg a feketeribiszke vagy a földiszeder leveléből is adunk egy keveset. Ha a leforrázott, még meleg mályvavirágot helyezünk a kelésekre, a környékük rövidesen megpuhul, a kelések előbb kifakadnak és begyógyulnak. A borogatást ajánlatos naponta legalább egyszer kicserélni. A mályva sötét szirmait szörpök, bor és pálinka színezésére is használhatjuk. Teája áztatással készül: 2 evőkanálnyi száraz, összemorzsolt virágot 15 percig hideg vízben áztatunk, majd leszűrjük. Naponta háromszor célszerű fogyasztani. Külső használatra erősebb kivonatot készíthetünk, egy csésze vízbe akár 10 evőkanálnyi virágot is tehetünk. A meleg borogatáshoz egy marékra való mályvavirág kell. A teát esetenként 5-10 napon át kell rendszeresen fogyasztani, hogy a kívánt hatást elérjük. Mérgező vagy egyéb káros hatása nincs. Az állatgyógyászatban töményebb forrázatát gyomor- és bélbántalmak elten, külsőleg (apróbojtorján és feketeribiszke levelével keverve) főzet formájában a rosszul gyógyuló sebek borogatására használják. Or. NAGY GÉZA Tápanyagpótlás - sóval? Igen, eleink tapasztalatai alapján néhol ma is szórnak egy-egy csipetnyi konyhasót a paradicsomtövekhez. A sóban lévő nátrium a növények számára könnyen hozzáférhető, s igen kedvező hatást gyakorol a paradicsom vízgazdálkodásra. Ez fölöttébb előnyös, ugyanis a nátriumhiányban szenvedő paradicsom aszályos időjárás esetén gyorsan megfony- nyad a nagy melegben. De vigyázat, a kijuttatott só valóban csak csipetnyi tegyen, mert klórt is tartalmaz, amire viszont érzékeny a paradicsom. A nátrium elősegíti a foszfor felvételét, viszont kedvezőtlenül hat a talajszerkezetre, mert cserepedést okoz. Konyhasó helyett tanácsos szódabikarbónát használni, amely a talaj savanyú kémhatását is csökkenti. _ 7 (Zahradkar) Növényvédelem fahamuval. A fahamu - főleg a homoktalajokon - kitűnő kálium- és nyomelempótló anyag, rssSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS ezenkívül a levéltetvek irtására is alkalmas. Egyes kertbarátok tapasztalata szerint, segítségével még az őszibarackfák is megvédhetek a levéltetvek kártételétől. Estefelé a fákat megpermetezik tiszta vízzel, majd porozókészülék segítségével a levelekre fújatják a fahamut. Másnap délelőtt a fák alja tele van elpusztult levéltetűvel. (Kertészet és Szőlészet) Jóból is megárt a sok. Néhány macskatenyésztési szakkönyvben azt olvashatják, hogy a macskák számára a máj a legmegfelelőbb táplálék. Ez nem csupán téves, hanem egyenesen veszélyes állítás, ugyanis a sok máj A-vitaminmérgezést idézhet elő, ami bizony elhullást okozhat. A kizárólag húsfélékből álló táplálék szintén veszélyes, mivel a hús a macska számára kevés kalciumot tartalmaz. A kalciumhiány, különösen a fiatal állatoknál a koponya helytelen fejlődéséhez, a csontok törékenységéhez vezet. A felnőtt állatok jobban elviselik a kalciumszegény táplálékot, viszont közben felélik a csontokban lévő kalciumtartalékot. ^ tv'lág) VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünkben Mészáros László egyik aforizmáját rejtettük el; első rész (zárt betűk: V, M, E, K, K, Ó). 13. Osztrák labdarúgó. 14. Legegyszerűbb. 15. Felszivárgó víz. 16. Árra a helyre. 18. Előd. 19. Csermely. 20. Bólé fele. 21. Kilométer. 22. Személyes névmás. 24. A buddhizmus Japánban elterjedt ága. 26. Kevert len! 28. Dunaújváros régi elnevezése. 32. Sütórostély. 34. Az aforizma befejező része. 35. Az imént említett időben. 37. Madarak nagy csoportja. 38. A huta közepe. 39. Trícium, fluor. 40. Alj. 41. Ilyen kép is van. 43. Léha azonos hongzói. 45. Almában van! 46. Női név. 49. Az „az“ mutató névmás rágós alakja. 51. Sumér- akkád eposz. 55 ... .dale, kutyafajta. 57. I. M. G. 58. Két névelő. 59. Szamárium. 60. Elsőrangú. 61. Talmi. 63. Folyó a Szovjetunióban. 65. Ozmium. 67. Ilyen só is van. 69. Vulkanizált kaucsuk. 71. Attila hun fejedelem fia. 74. Növény. FÜGGŐLEGES: 2. Törtető ember. 3. N. R. K. 4. Folyó Mémetor- szágban. 5. Czuczor Gergely szülőhelye. 6. Stukkó része! 7. Tova. 8. Magyar színésznő. 9. Rag. 10. Előtag. 11. Hal. 12. Americium. 15. Az aforizma harmadik része (zárt betűk: Á, í). 16. Város az USA-ban. 17. Igeképzőpár. 21. Neves nyomdász. 23. Sziget - latinul. 25. Elgázol. 27. Kerékpármárka. 29. U. T. 30. Barnás szőrű ló. 31. Határozatlan. 33. Labda jelzője is tehet. 36. Szerves bomlás. 42. Római ezerhét. 44. Kisebb kohó. 46. Mongoloid nép. 47. Fehérje. 48....van; ismeretes. 50. Szekrény - franciául. 52. Bokáig ....latyakban. 53. Behemót azonos hangzói. 54. Ad acta. 56. Dúsgazdag ember. 58. Az aforizma második része (zárt betűk: T, H, G, S, K). 68. Erre a helyre. 69. E. Y. M. 70. 62. ..de Vega, spanyol drámaíró. Tanáriban van! 72. Irány. 73. Niké 64. Biztonsági Tanács. 66. Növény, fele. 74. Orosz festő. A május 27-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Amerre jár mosolyt fakaszt, hordja szárnyán a szép tavaszt. Könyvjutalomban részesülnek: Barborás Anna, Ipolyság (őahy), Egri László, Safárikovo, Mátyás Magda, Stúrovo, Szalay János, Zselíz (2eliezovce), László Béla, Dunaszerdahely (Dunajská Streda).
