Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-06-10 / 23. szám

A Lafranconi melletti híd - sokáig így emlegették Bratislava 1985. május 7-én épülő negyedik Duna-hídját, amely több szempontból is különbözik az előbbi­ektől. Az időközben hivatalosan Ifjúság híd­jának elnevezett építmény lesz ugyanis az első elórefeszitett betonból készült cseh­szlovák folyami híd. Valószínűleg ez fogja legkevésbé szolgálni Bratislava városi köz­lekedését, mégis fontos szerep vár rá a fő­város életében. Elsősorban az átmenő for­galom bonyolódik majd le rajta, hiszen a D 2-es autópálya szerves része lesz, amely a Duna két partján az 1/61 -es közút­hoz és a D 61 -es autópálya jövőbeli szaka­szához kötődik. Az Ifjúság hídjának a Duna medre köze­pén lesz a fő pillére, a többi pedig az árterületen. A főpillér alapozása ebben az esetben is nem mindennapi módon történt. Először 1500 tonna acélból egy duplafalú, rácsos szerkezettel megerősített úszó gyű­rűt készítettek a téli kikötőben, amelyet a Dunán felvontattak arra a helyre, ahová a főpillért tervezték. Lesüllyesztették, és két fala közé 16 ezer köbméter kavicsot töltöt­tek, amelyet 6000 köbméternyi cement- betonit keverékkel injektáltak, hogy javítsák szigetelöképességét. Miután az így létesí­tett „sziget“ közepéből, a munkagödörből kiszivattyúzták a vizet, a gránit talajú me­derben 3 méter mély gödröt ástak az alap­nak, amelyet hagyományos módon készí­tettek el. Erre került a hatalmas fópillér, melyet majd andezitburkolat véd. A hídtest vízszintes részének építése háromféle technológiai eljárással történik, amelyek kö­zül meghatározó a csúszós zsaluzásos be­tonozás a Duna feletti két, több mint 170 méteres mező esetében. A föpillértöl kiin­dulva mindkét irányban 100-100 méter hosszúságban betonozzák majd így a híd szerkezetét. A közel egymilliárd koronás beru­házást, Bratislava negyedik Duna-hídját, előreláthatólag 1991 végére fejezik be az építők. S hogy mihez kezdenek azután? Talán megkezdik az ötödik híd építését. A közúti híddal közös pilléreken nyugvó, szegecselt rácsos acélszerkezetű vasúti hi­dat is felújították, ám a Duklai hő­sök hídjának átadása óta szünetel rajta a forgalom. Továbbá használatára különbö­ző elképzelések születtek, a legújabb sze­rint a közeljövőben egy ideig szintén a közúti forgalmat fogja szolgálni. Ez a kettős híd azonban a távlati tervek szerint lebon­magas pilon egyikében gyorslifttel, a másik­ban pedig szükség esetén lépcsőkön lehet a kávéházba jutni. A Szlovák nemzeti felkelés hídjának tel­jes hossza 431,2 méter, és 6500 tonna acélt használtak fel építéséhez. Terhelöpróbáját 126, kaviccsal megrakott, átlag 22,1 tonna súlyú teherautóval végezték. A híd az t Cgy-egy új híd építésének E megkezdése, s még in­kább befejezése, azaz átadása az ( ember számára mindig is ünnepi esemény volt. Talán azért, mert a hidak - amellett, hogy tervezé­sük és megépítésük ma is a ( legigényesebb mérnöki munkák közé tartozik, - nem csupán a természeti akadályok leküzdé­t sét jelentik, hanem egyszer­smind az embereket, nemzeteket, országokat összekötő kapocs A jelképei is. A közlekedés - mint minden fejlett or­szág gazdasági életének szerves része - fejlődéséről a társadalom igényeinek megfelelően kell gondoskodni. Különösen az utóbbi évtizedekben, amikor soha nem tapasztalt ütemben élénkült meg az egy­mástól távol eső országok között is a keres­kedelmi és a turistaforgalom. A szárazföldi közlekedésben, legyen az vasúti, vagy közúti, óriási szerepet játszanak a hidak. Főleg abban az esetben, ha olyan európai folyam partjait kötik össze, mint a 2850 kilométer hosszú Duna, amely hét országot köt össze, másrészt, mintegy természet szabta országhatárként elválasztja, esetleg részekre osztja őket. S hogy sem egy országon belül, sem az érintett államok között ne akadályozza a szárazföldi közle­kedést, hidak épültek és épülnek rajta, mint megannyi más folyón vagy folyamon. 1985-ben már 61 híd - az NSZK-ban 18, Ausztriában 20, Magyarországon 10, Ju­goszláviában 4, Romániában 2, Bulgária és Románia országhatárán 1, Csehszlovákia és Magyarország között 3, Csehszlovákia területén 3 - kötötte össze a Duna két partját. Ez utóbbiak mindegyike Bratislavá- ban van, s számuk a közeljövőben még eggyel szaporodik. Az elnyühetetlen „ideiglenes“ Épül az Ifjúság hídja A mai Szlovákia területén, eltekintve a középkori úszóhidaktól, 1889-tól 1895-ig építették fel a Duna-hidak első generáció­ját. A sort a mai Szlovákia fővárosában az 1891-ben átadott, két év leforgása alatt felépített 451,92 méter hosszú, egyenes vonalú, egyszerű rácsos tartószerkezetből készült közúti híd nyitotta meg, amelynek felső részét parabolikus ívben képezték ki. Érdekessége, hogy közvetlenül mellé, a pil­léreire építettek egy éven belül (!) egy vasúti hidat is. A két hídszerkezethez összesen 3282 tonna acélt használtak fel. Egyébként a Dunán 1893-ban készült el az ugyancsak rácsos acéltartószerkezetú komáromi (Ko- márno), 1895-ben az esztergomi híd, to­vábbá 1909-ben a komáromi vasúti hid. A második világháború idején egyebek közt megsemmisültek a Duna csehszlová­kiai szakaszának hidjai is. A felszabadulást követően - ha nem számítjuk azt a ponton­odat, amelyet a jelenlegi Szlovák nemzeti felkelés hídja helyén építettek - a bratisla- vai közúti hidat állították helyre elsőként. Az eredetileg Rott-Waagner-féle csavarozott rácsos acélszerkezetű híd rekordidő alatt, nem egészen fél éven belül készült el, és 1945 közepén már Vörös Hadsereg hídja néven szolgálta a forgalmat. Szerkezetét 1951 -ben átalakították, és bár csak ideigle­nes hídnak szánták, még mindig folyik rajta a közlekedés. Igaz, alapos javítások és módosítások után (1983-ban például a két szélső mezőjének tartószerkezetét teljesen kicserélték). A rekord idő alatt elkészült Vörös Hadsereg hídja A Szlovák nemzeti felkelés hídja, a főváros egyik jellegzetessége - most javítás alatt született meg a 460 méter hosszúságú, rácsos acélszerkezetű híd, amelynek felső szintjén helyezkedik el az autópálya, az alsón pedig két sínpár, egy gyalogjáró és- hídépítészetünk történetében először- kerékpárút is. A híd felső része a partokon előrefeszített monolitikus vasbeton hídfeljá­rókkal folytatódik, amelyekkel együtt több mint két és fél kilométer hosszúságú. A négy mezőre osztott híd vasúti része a feljá­rókkal együtt csaknem 2,3 kilométer. A gya­logos-, kerékpáros-, gépjármű- és vasúti közlekedést szolgáló Duklai hősök hídján ugyancsak helyet kapott többféle közmű. Maga a hídtest öt masszív pilléren nyug­szik; a Duna medrének közepén levő pillér építéséhez a vízben először egy 70x35 méteres szigetet kellett létrehozni, amelyet az egyik parttal egy 90 méter hosszú, ideig­lenes híddal kötöttek össze. A műúton létre­hozott szigetet két sor 3 méter magas előregyártott elemmel védték, hogy ellenáll­jon a víz erős sodrásának. A pillér alapjának mérete 14x28 méter, s 13,5 méter mélyre nyúlik a talajba. A pilléreket a százévenként előforduló legmagasabb vízszintnek meg­felelő magasságig kőburkolat védi. Az acél- szerkezet súlya a tartozékokkal együtt 13 200 tonna. A híd átadása óta a mai napig tart a hídfeljárók rendszerének építése. Az első látásra bonyolult, kialakulóban levő balparti közlekedési csomópont kezdetben nem ke­vés gondot okozott a rosszul tájékoztatott gépkocsivezetőknek. Az építés teljes befe­jezése után bizonyára mind nagyságával és szerkezeti megoldásával, mind a forgalom­szervezés szempontjából a legkiemelke­dőbb csehszlovákiai közlekedési építmé­nyek közé fog tartozni. A Duklai hősök hídja kétszintes Az Ifjúság hídjának épülő főpillére már kimagaslik a vízből (A szerző felvételei) üli BRATIIIAVÁBAN tásra vár, hogy kihasználva a városi forga­lom szempontjából különösen előnyös fek­vését, új épülhessen a helyén. Kávéház a függőhíd kapuzatán Csehszlovákiában a Duna-hidak máso- di generációját képviseli a Szlovák nemzeti felkelés hídja, amelyet 1968-ban kezdtek el építeni, és 1972 augusztusában adtak át rendeltetésének. A karcsú, elegáns acélhíd időközben Szlovákia fővárosának egyik do­mináns építménye, mi több, szimbóluma lett. Több okból is érdekes alkotás. A nem szakember számára elsősorban azért, mert ferde pilonjai tetején, a keresztkötésnél, lé­hát a kapuzaton, mintegy 70 méteres ma­gasságban 120 személyes, lencse alakú kávéház van, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik az egész városra és környékére. Az aszimmetrikusan felfüggesztett európai hi­dak között, 303 méteres fesztávját tekintve, csak a Rajnán épült düsseldorfi Knie-híd elő­zi meg. A három mezőre osztott hídszerkezetet középsíkjában, a főmezóben, három helyen van felfüggesztve. A hídtest, amelyben kü­lönböző közművek, például két 80 cm átmé­rőjű vízvezeték is helyet kapott, 30 százalé­kos megterhelés esetén 5000 méter suga­rú körívben domborodik a víz tükre fölé, s űrszelvénye (szaknyelven a gabarit) 180x10 méter. A hidat a kapuzaton csuklós sarukon át vezetett 72 darab 70,3 mm átmérőjű drótkábel tartja, amelynek másik végét a parton egy 12 000 köbméteres betontömbben rögzítették. A két 75 méter E 16-os és E 15-ös nemzetközi útvonal ré­sze. A négysávos úttest alatt a széleken helyezték el a 3,6 méter széles járdákat: így a gépjármű- és a gyalogosforgalom nem zavarja egymást. A Szlovák nemzeti felke­lés hídján jelenleg forgalomkorlátozás van, mert nagyobb karbantartási munkákat vé­geznek rajta. Vasút felett autópálya Bratislava délkeleti részén, a Vörös Had­sereg hídjától balra, 1977-ben kezdték épí­teni a Duklai hősök hídját, amelyet 1983- ban részben átadtak a forgalomnak. Ez a kombinált, kétszintes híd - technikai meg­oldását, szerkezetét és építési módját te­kintve - nem mindennapi alkotása a cseh­szlovák hídépítészetnek, s európai viszony­latban is figyelemreméltó közlekedési épít­mény. A D61-es, Bratislavát Trenöinnel összekötő autópályának a része, s a D 2-es (Bmo-Bratislava-Magyar Népköztársaság) autópálya petrzalkai kereszteződésében kezdődik. A főváros területrendezési terve szerint meghatározott sávon belül kellett megoldani az autópálya, valamint a Köz­ponti teherpályaudvar-Ligetfalu vasútvonal Dunán való átvezetését. A híd tervezésekor többféle szempontot vettek figyelembe. A hajózási társaságok például 200 méter széles űrszelvényt igényeltek, hogy problé­mamentesen juthassanak be a hajók a kö­zeli téli kikötőbe. Ezenkívül a légi közleke­dés miatt a híd szerkezete nem haladhatta meg a 175 méter tengerszint feletti magasságot, és számolni kellett az autópálya, valamint a vasúti pálya nagy megterhelésével is. így BARANYAI LAJOS 1988.1

Next

/
Thumbnails
Contents