Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-06-03 / 22. szám

Több spenótot a kertekbe A helyenként paraj vagy laboda néven emlegetett spenót rövid tenyészidejű, egyéves zöldségféle. Sokan ismerik, de ahhoz, hogy a javasolt évi és személyenkénti 3,8 kilogramm átlagfogyasztást elérjük, lényegesen többet kellene belőle termelmi és forgalmazni. Jellegzetessége, hogy különösen jól túri az alacsony hőmérsékletet. Magja már 3-4 fokon kicsirázik és szikleveles állapotban az átmeneti fagy (mínusz 6 fok) nem tesz kárt a növényzetben. Némely fajták a mínusz 20 fokot is elviselik, tehát az őszi vetés hótakaró alatt jól áttelel. A tavaszi vetésre javasolt fajták 15-18 fokos hőmérsékleten fejlődnek legjobban, a 25 fok feletti hőmérséklet már károsnak mondható. Ha ezzel még szárazság is párosul, a spenót apró leveleket nevel, rosszabb minőségű termést ad és korán magszárba szökik. A spenót a kielégítően trágyázott vályogtalajokat kedveli, de a savanyú kémhatástól mentes, jó táperőben tartott és rendszeresen locsolt köny- nyebb talajokon is szépen díszük. Fényigénye csekély, akár fák alá is vethető (vigyázzunk a permetezéssel!). Termeszthető elöveteményként, másodtermény gyanánt vagy utónövényként. A nitrogén túladagolásától óvakodni kell. Két héttel vetés előtt négyzetméterenként 15 gramm kénsavas ammóniát, 15 gramm szuperfoszfátot és 30 gramm kálisót célszerű bedolgozni a talajba. Vetni a lehető legkorábban kell. Ha az idő megengedi, már február végén földbe kerülhet a mag. Egyébként spenótot április elejéig lehet vetni (őszi betakarításra júliustól, teleltetésre augusztus végétől). A telel­tetett növényzet tavasszal körülbelül 20 nappal korábban szedhető, mint a tavasszal vetett. A vetési sortávolság 15-20 cm legyen, és a magok 2-4 cm mélyre kerüljenek. Négyleveles fejlettség idején fejtrágyázni - négyzetméteren­ként 20 gramm mészsalétrom -, a tenyészidőben legalább kétszer kapálni és szükség szerint öntözni kell a spenótot. A szedést már 5-6 leveles fejlettség idején megkezdhetjük és addig folytathatjuk, amíg szárba nem szökik a növényzet. Száraz időben szedjük, de lehetőleg ne délben, amikor a legnagyobb a meleg, mert a spenót gyorsan fonnyad. Huzamosabb tárolásra nem alkalmas, hűtőben is csak 4-5 napig őrzi meg a minőségét. A fölös termést sterilizálással vagy fagyasztással tartósíthatjuk. A spenótot általában főzik vagy párolják, de ínyencség (pl. spenótos galuska, palacsinta, rizottó stb) is készülhet belőle. Nálunk hét spenótfajtát ismerünk. A régóta szaporított Matador nagy leveleket fejleszt, hidegtúrő, tavasszal, nyáron és ősszel egyaránt vethető. A közepesen nagy levelű Herkules leginkább tavaszra ajánlható. A gyorsan növekvő Monores a legkorábbi fajták közé tartozik, kora tavasztól augusztus elejéig vethető. Teleltetésre javasolják az NDK-ból származó Consista fajtát, de februári vagy márciusi vetésre is megfelel. A holland Estivato lassabban fejlődik, de tovább szedhető, mert késve fejleszt magszárat. Április elejétől július végéig vethető. Az ugyancsak holland Vikimun hasonló tulajdonságodé inkább a gépesített nagyüzemi termesztés fajtája. A Monnopa (NSZK) gyors növekedésű, kiváló téli fajta. Jól telel, bő termést ad, és tavaszi vetésre is alkalmas. MAGDALÉNA VALSlKOVA mérnök, a tudományok kandidátusa A ribiszkét is kell öntözni Ha a bogyósok között - igé­nyük alapján - öntözési sorren­det állítunk fel, első helyen a szamóca áll, majd a málna, illetve a feketeribiszke követke­zik, végül a pirosribiszke és a köszméte. A piros- és a feketeribiszke hasonló környezeti igényű; az üde, nyirkos talajokat kedvelik. Erősen melegedő, száraz fekvé­sű helyeken, tűző napsütés ha­tására idő előtt eldobhatják leve­leiket. Bár mindkét ribiszkét igénytelen növénynek tartjuk, s hő és fényigényüket a legtöbb termőterület kielégíti, a feketeri­biszke mégis vízigényesebb, s ha választhatunk, kertünk mé­lyebb fekvésű, nedvesebb ré­szére telepítsük. Eves hajtásnövekedésük ki­sebb megszakításokkal tavasz- szal és nyáron is folyamatos. Párhuzamosan, de rövidebb ide­ig tart a virágzás, a kötődés, a termesnövekedés ideje. Jú- niusban-júliusban a termésfejlő­dés és a rügydifferenciálódás együtt jelent megterhelést a nö­vények számára. Megfelelő ter­mést csak ott várhatunk, ahol jó vízgazdálkodású a terület, és ki­elégítően öntöztünk. Egy-két ön­tözés megfelelő hajtásnöveke­dést, jó vesszöbeérést eredmé­nyez. Az egres öntözési igénye ha­sonlít a pirosribiszkék igényé­hez. Egy, legfeljebb két öntözés­sel az esetleges vízhiányt pótol­hatjuk. K. Sz. AKVARISZTIKA: Az öves díszcsík A nálunk is előforduló csíkfélék (Cibitidae) családjának dél-kelet- ázsiai Botia nemzetségébe tartozó díszcsíkok a mi megnyúlt testű csík­jainknál rövidebb, zömökebb testű- ek, hátvonaluk enyhén felfelé ívelt. Pikkelyeik aprók, úszóhólyagjuk csontos tokba zárt. Szem alatti tövi­sük kéthegyú, felső ajakszélükön kétoldalt bajuszszálak vannak. Az öves díszcsík (Botia macra- cantha) Szumátra és Borneó kris­tálytiszta, oxigéndús, kavicsos med- rú patakjaiban él, ahol 30 cm hosz- szúra is megnő. A szobaakváriu­mokban ennél sokkal kisebb marad, még a nagy medencében sem nő 15 cm-nél hosszabbra. Zömök, vi­szonylag magasan ívelt teste ara­nyos vagy vöröses-sárga színű, há­rom sötéttekete keresztsávval (öv­vel), úszói pedig szép téglavörösek. Az ivarérett állatok nemét az ikrázási időszakon túl alig lehet felismerni. Az öves díszcsík 25-28 fok hő­mérsékletű, kavicsos homoktalajú, jól szellőztetem és szúrt, középke­mény vizet igényel. Szívesen tartóz­kodik fajtársai társaságában. Az in­kább este megélénkülő, rokon Bo- tia-fajokkal szemben nappal is gyak­ran előjön rejtekhelyéről, izgatottan fel s alá úszkál a hosszanti üvegfal mentén. Búvóhely gyanánt jól bevált az akvárium aljára fektetett, üreges kókuszdióhéj darabok használata. Halunk szívesen fogyasztja a fe­nékre leszálló Tubifex, Chironomus vagy más élő eleséget, de a múele- séget sem veti meg. Az utóbbiak közül főleg a fenékre leszálló ele- ségtabletták alkalmasak a táplálás­ra. Az akvaristák általában importált példányokat gondoznak, medencé­ben való szaporításáról egyelőre nem tudunk. (BÚVÁR) KERÍTÉS HELYETT ÉLŐSÖVÉNYT Sajnos alig ültetünk élősövénye­ket kerítés helyett. A merev vonalat, a sokszor harsogóan rikító és bántó­an cicomázott kerítéseket vagy az erődítményeknek is beillő betonfala­kat pedig célszerű lenne fölváltani üde, zöld vagy szépen virágzó, ter­méseivel is díszítő, szemet gyönyör­ködtető élösövényre. ÖRÖKZÖLD SÖVÉNYEK Legismertebb örökzöld sövénynek vaió a tuja. A keleti életfa (Thuja orientalis) a kertek ciprusa, a hátrá­nya, hogy lassan nő. A nyugati tuja (Thuja occidentalis) jó télálló, gyors növekedésű. Sövénynek a legjobb a metszés nélkül is szép alakú, kar­csú, oszlopos Malonyana változat. Az oregoni álciprus (Chamaecyparis lawsoniana) egymáshoz közel ültet­ve, magasra törő zöld falat alkot. Nálunk is próbálkoztak a lucfenyő (Picea abies) sövénytelepitésével. A metszést, alakítást jól bírja, de csak jó talajon és öntözéssel. Télen is zöldell a barokk kertek fő növénye, a puszpáng (Buxus sem- pervirens). Sikerének titka, hogy fagy- és szárazságtűrő, bírja a rend­szeres metszést, alakítást. Fagytúró növény a japán kecskerágó (Euony- mus japonica) is. Fényes, bőrszerú leveleivel, piros terméseivel télen is a legszebb díszbokrok közé tartozik. A túztövis (Pyracantha coccinea) májusban virágzik. Igazi őszi hangu­latot varázsol a kertbe narancsvörös gyümölcseivel. Levelei télen sem hullanak le. A sóskaborbolyának (Berberis vulgaris) a júniusban nyíló sárga virágfürtjei és a nyár végére megpirosodó bogyói mutatósak. NYESHETŐ CSERJÉK A sövénynek valók közül ma is a legismertebbek a fagyalfajok (Li- gustrum sp.). A rendszeres nyírást nagyon jól bírják. Nyírás nélkül júni­usban nyíló virágaik kellemes illatú- ak, fekete bogyóik télen díszítenek. Enyhe télen a L. ovalifolium a lomb­ját se hullatja le. A fagyaihoz hason­lóan jól alakítható a tamariska (Ta- marix tetrandra). A talaj iránt nagyon igénytelen. Laza növésű, de rend­szeresen nyírva jól besűríthető. Lombfakadás előtt nyílik. Alig akad olyan kert, ahonnét az orgona (Syringa vulgaris) hiányoz­na. Áprilisban-májusban virágzik. Erős növekedésű, terjedő tövű cser­je, ezért rendszeres metszés mellett sövénynek is kitűnő, de csak akkor virágzik szépen, ha nem nyírjuk. A mezei juhar (Acer campestre) rendszeres nyírással sűríthető be. Hasonlóan besúrúsödik a fehér eper (Morus alba) is. Napjainkban elég ritka, igazi sö­vénynek ültethető növény a vadna­rancs vagy osznázsnarancs (Maciu­ra pomifera). Szinte áthatolhatatlan falat alkothat. Világoszöld, fényes levelei csak későn, a fagyok bekö­szöntése után hullanak le. Lombjai között a levelek hónaljában rövid, erős tövisek vannak. Jól alakítható. Kedvelt a kertekben az első fa­gyokig kitartó, ezüstös lombozatú ezüstfa (Elaeagnus angustifolia). Májusi estéken kellemes, bódító illa­tú a virága. A nyesést jól túri, az ágai tövisesek. A februárban, márciusban virágzó húsos som (Cornus más) is kitünően nyeshető, így élösövénynek ugyancsk nagyon alkalmas. Sárga virágai korán nyílnak. Sötétvörös, savanykás gyümölcsöt terem. A fe­hér som (Cornus alba) fedösövény- nek való. Kerítés mellé ültethető a vörösgyúrűs som (Cornus Sangui- nea). Sűrűn növő gyökér-, illetve fattyúhajtásai miatt zárt csoportot al­kot. Ősszel sötétvörösre színeződik a lombja. A galagonya (Crataegus monogy- na) korallpiros kis almácskái mesz- szire virítanak. A kertekben ma már a telt és piros virágú változatait ülte­tik, élösövénynek azonban az alap­faj is jól megfelel. A legelterjedtebb és a leghálá- sabb díszcserje a közönséges gyöngyvesszö (Spiraea von Hout- tei). Az egész bokrot elborító fehér virágai rendkívül szépek, ugyanak­kor jól metszhető, nyeshető sövény­cserje. TÉRELVÁLASZTÓK Díszítő viráguk, termésük és lombjuk miatt többféle díszcserjét lehet kis csoportokban sövényként ültetni. Ezek már nem igényelnek erőteljes nyesést, de a rendszeres ápolást megkívánják. A boglárka­cserje (Kerria japonica) télen zöld vesszőivel, májusban szép sárga vi­rágaival díszít. A labdarózsa (Vibur­num opulus) is májusban hozza gömbölyű, fehér virágzatát. A mály­vacserje (Hibiscus syriacus) viszont nemcsak szép virágáért ajánlott, ha­nem azért is, mert nyáron virágzik, amikor már kevés a virágzó bokor. Az ősz és a tél díszcserjéje viszont a hóbogyó (Symphoricarpus albus). Májustól szeptemberig nyílik, virág­zata nem feltűnő, de augusztusi fe­hér termései alatt a földig hajolnak az ágai. Az ostorménfa (Viburnum Lantana) előnye, hogy ősszel sokáig zöld marad. Virígzási ideje május -június. Lombfakadás előtt nyíló sárga virágaival kedves színfoltot ad az aranyvesszó (Forsythia interme­dia). A pukkanó dudafürt (Colutea arborescens) júniustól augusztusig folyamatosan nyílik és hoz termést. Összeállíthatjuk a sövényünket virágzási sorrend szerint, a termés, illetve a lombozat színe alapján. ZÖLD KŐKERÍTÉS A legsímább kőkerítésre is tá­maszték nélkül fölkapaszkodik a bo­rostyánszőlő (Parthenocissus tricus- pidata). így egész nyáron üde zöld­dé változtatható egy kopár falfelület. Ősszel a levelei vörösre színezöd- nek. A borostyán (Hedera helix) az északi fekvésű falak befuttatására javasolható. A hajtásvégeket azon­ban irányítani kell, mert inkább az alacsony helyek felé kúszik. Nemcsak kerítés, hanem oszlop, lugas, kerti szerszámoskamra gyors befedésére, díszítésére szolgál a Polygonum baldschauniam. Jú­liusban hozza fehér virágait. Évente többször meg kell metszeni, így meg lehet akadályozni, hogy felkopa­szodjon. Metszés nélkül nehéz kor­dában tartani. R. F. Segíthet a kénpor A hajtott paradicsomban gyakran komoly kárt tesznek a levélatkák. Megelőzhetjük, il­letve jelentősen mérsékelhetjük a kártételt, ha a tenyészidó fo­lyamán két alkalommal (észle­léskor, majd az öntözés módjától függően egy vagy két hét múlva megismételve) kénporral meg­hintjük a növényzetet. A kénpor használatának előnye, hogy nem akadályozza az üvegházi molytetű elleni védekezést, s ugyanakkor a hasznos für­készd arazsakra nézve nem káros. KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES: 1 Rejtvényünkben Tímár György aforizmáját rejtet­tük el; első rész (zárt betűk: Z, N, M, K, K). 13. Elképzelt lény. 14. Szovjet város. 15. Elba közepe. 16. Azonos betűk. 17. Az NDK hivatalos távirati irodája. 18. ... -borsa. 19. Tea - német. 20. Cseh költő és író. 22. Petesejt. 23. Betűt tévesen ír. 25. Amiből kevés van. 26. Az USA tagállama. 28. Chilei város. 30. No- bélium. 32. A folyó évben. 33. Hosz- szú idő óta meglévő. 34. Város Ja­pánban. 36. Juttat. 37. Irány. 38. T. P. Ó. 39. Az aforizma második része. 41. Makacs ellenszegülés. 42. Igen - németül. 43. Izmos. 48. Rag. 49. Izzón cseppfolyós anyag. 50. Minden nap. 53. Magyar szí­nésznő. 54. Fafajta. 55. Esőben gazdag. 57. Dajka. 59. L. D. R. 60. Pásztor. 61. Mosópormárka. 62. Azonos betűk. 64. Képző. 65. Folyó Jugoszláviában. 66. Szobalány. FÜGGŐLEGES: 1 Város Japánban. 2. Szokás - latinul. 3. Irány. 4. Román realista elbeszélő. 5. Elegye. 6. Mázol. 7. Kamrában van! 8. Ne­ves magyar labdarúgó volt. 9. Ilyen béka is van. 10. Ittrium, rádium. 11. Amplitúdómoduláció. 12. Őseim. 18. Kötőszó. 19. Melléknévképző. 21. A koordinátarendszer kezdőpontja. 22. Botrányos csalás. 23. Főétke­zés. 24. Az aforizma befejező ré­sze (zárt betűk: T, A, Cl, ö, E). 27. Tény. 29. Növény. 31. Hazánk folyó­ja. 34. Ázonos betűk. 35. Több ágú csontos képződmény. 37. Kasmír része. 39. Slambuc. 40. Dagály. 41. Duzzad. 43. Olasz zeneteoretikus. 45. Magyar komikus volt. 46. Gyü­mölcs. 47. Angol író. 49. Asszonyom- franciául. 51. ... -Kader, algériai arab emír. 52. Gyomnövény. 56. Azonos betűk. 58. Argon, neon. 60. Ő. A. H. 61. Nap - latinul. 63. Tesz. 65. Kettős betű. 66. Az akta közepe. 67. A radon vegyjele. A május 20-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése .. a munka ne legyen robot csak, De himnusza a dolgozóknak! Könyvjutalomban részesülnek: Burkus Zoltán, Kosice (Kassa), Iván Adriana, Bratislava, Vari József, Levice (Léva), Valkó Rózsa, Somorja, (Samorín), Molnár Szilárd, Galánta (Galanta).

Next

/
Thumbnails
Contents