Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-06-03 / 22. szám

BIZTATÁS- Fel a fejjel, fiúk - mondja a csa­patnak az edző egy elveszített mér­kőzés után. - Gondoljatok arra, hogy ha ti nem volnátok, akkor ők nem nyerhettek volna... GYÁSZ- Miért vagy talpig gyászban?- Mert meghalt az igazgatónk.- Hát majd jön egy másik.- De az már nem az én kedves nagybácsikám lesz! ŐSZINTESÉG- Csuda jó, hogy sílécet vettél, nagymami!- örülsz neki, Tibiké?- Nagyon: mert ha eltöröm a lá­bamat - akkor tovább tart a szünidő! Hallottuk Hatalomra kerülő elvesztett jó barát jó barát - gyakran TANFOLYAM- Tanfolyamunk három részből áll - magyarázza a síoktató. - Először megtanuljuk felcsatolni a sílécet, azután megtanulunk lesiklani a me­redeken, végül pedig megtanulunk mankóval járni! GAVALLÉR- A vőlegényed már fél év óta jár hozzánk, Liliké, de eddig még egyet­len szál virágot sem hozott. Talán nincs pénze?- Biztosan van: hiszen tegnap is adtam neki egy százast! KÖLCSÖN- Kölcsönöznél nekem egy szá­zast?- És kitől? KÉTSÉGBEESÉS- Miért vagy ennyire kétségbe es­ve, Lajos?- Attól tartok, valami szörnyűség történt.- Ugyan mi?- Kimentem az állomásra a fele­ségem elé, de nem érkezett meg. Ebből arra következtetek, hogy már tegnap óta odahaza van!- Azt hiszem, a szüleidnek nem tetszik, hogy mi összeháza­sodunk! (Kiss István rajza) SULI- Az egész suli nagy hazugság! - panaszolja az első osztályos Péti­ké, amikor a tanítás első napján hazaér az iskolából.- Hogy érted ezt? - tudakolja a mamája.- Hát így: az ajtóra az van kiírva, hogy első osztály - és amikor az ember bemegy, mindenütt csupa fa­pad van! A HÉT VICCE- öregszem - mondja az egyik matróz a barátjának.- És miből jöttél rá?- Mindegyik kikötőben van egy feleségem, és újab­ban azt szeretném leginkább, ha sehol sem kötnénk ki! UDVARIASSÁG- Megengedi, hogy rágyújtsak? - érdeklődik Ödön egy idősebb hölgytől a vonaton.-Csak tessék...Remélem, az nem zavarja, hogy a dohányfüsttől én hányni szoktam és még el is ájulok... SZILÁNKOK A semmit is csak valamivel mérhetjük. * * * Jobb ma egy túzok, mint holnap egy veréb. * * * A lusták mindig a holnap mankójára támaszkodnak. * * * Nemcsak a generációk, a degenerációk is váltják egy­mást. Az írót a tévedései hitele­sítik. * * * Akkor jó a dráma, ha a sze­rep tanítja a színészt. * * * Azt mondják, az okos ember a saját kárán tanul. Az ostoba is. * * * Könnyebb az igazságról fe­csegni, mint elviselni. * * * A végtelen időben az örök élet is csak egy pillanat. * * * Szomorúbb az életünk, ha már ellenségeink sincsenek. * * * Az is a természet bosszúja, ha behemót testben törpe lé­lek lakik. * * * Visszataszítóbb a bún, ha leveti álarcát. * * * A személyiségsértés is a személytelenséggel kez­dődik. * * * A túlbuzgók a szocializmus vívmányai ellen is védik a szo­cializmust. * * * Ha az igazságot föl akarod emelni, hajolj le érte. DÉNES GYÖRGY FÓPÉNZTAROS- Ma még nem láttam a főpénztá­rosunkat. Nem tudja, mi lehet vele?- kérdezi helyettesétől a bankigaz­gató.- Az imént találkoztam vele az állomáson: szakállt viselt, hosszú kabát volt rajta, nagy bőröndöt cipelt- és buzgón tanulmányozta a me­netrendet! JEGYESEK- Jó volna, ha a jegyesek a há­zasság előtt mindig alaposan megis­mernék egymást - akkor kevesebb lenne a válás.- De a házasságkötés is! DIÉTA- Mondd, Mici, milyen eredmény­nyel járt a fokhagymadiétád?- Elvesztettem öt kilót - és az összes barátomat! KÖLCSÖN- Mondja, kedves szomszéd- asszony, itthon van a férje?- Igen.- Ennek örülök. Azért jöttem ugyanis, hogy visszakérjem azt a három százast, amivel nekem tar­tozik.- Ha volna három százasa, akkor most nem ülne itthon! MÜÉRTÖ- Ezt a képet már eladtuk - közli a kiállításon az őr az egyik látogató­val, aki az egyik tájkép előtt állva, feljegyez valamit.- Nem szándékozom megvenni a képet - válaszol a férfi. - Csak azt szeretném megtudni a festőtől, hol van ez a szép táj, mert szívesen elmennék egyszer oda nyaralni! HŰSÉG- Előfordult már veled, Liliké, hogy a férjed rajtakapott egy idegen férfival?- Soha, Micike! Mindig a barátai voltak! t SÍELÉS- Hová tartasz?- A hegyekbe, síelni.- És miért viszel ilyen rövid lécet?- Mert csak két napra megyek! ÖNGYILKOSSÁG- 60 éves vagy és 18 éves lányt akarsz feleségül venni? Ez kész ön- gyilkosság!- Tudod, én szívesebben követek el öngyilkosságot egy szép fényes késsel, mint holmi rozsdás villával! FÖLDRAJZ- Spanyolországnak mi a főváro­sa? - kérdezi az elemi iskolában a tanító.- Real-Madrid! - hangzik a vá­lasz. DIVAT- Valamennyi nemzet közül mi tettünk a legtöbbet a divatért - érvel a francia. - Például a manzsettát is mi találtuk ki...- Ez igaz - válaszol az angol -, de az inget mi varrtuk meg hozzá! Az ember állandóan művelő­dik és ezáltal folyamatosan csak komplikálja az életét Nemrég bekapcsoltam a táskarádiómat, hogy megtudjam, hogyan ját­szott a Sparta - és mi történt. Valami tudós, vagy professzor azt magyarázta a hallgatóknak, hogy miként neveljék a gyerme­keiket. Azt állitotta, hogy a ré­gebbi nemzedék érzelmileg fej­lettebb volt, mert a szüleik gyak­ran énekeltek nekik. ,,Ebben lehet valami“ - gon­doltam. ,,Hiszen ilyen müveit ember nem beszél csak úgy a le­vegőbe, biztosan éveken át vizs­gálta a kérdést. Ha azt állitja, hogy a gyermekeinknek nem énekelünk eleget, egész bizto­san igaza van. “ Amint hazaérkeztem, beszél­tem erről a feleségemnek - Én nem vagyok esztrádmű- vésznó - jelentette ki határozot­tan - nem fogom a gyermekeim előtt produkálni magamat. Régen a szülőknek könnyebb dolguk volt. Akkor nem léteztek arany­csalogányok és a zene nem szólt lépten-nyomon. A gyerme­keknek nem volt alkalmuk összehasonlítgatni egyes éne­-A javítóba, a javítóba? - Nekünk szerencsénk van, csak kétszer romlott el a televíziónk!... Július Polák karikatúrája kesek teljesítményét, Így aztán az anyukának akkor is sikere volt, ha úgy sikoltozott, mint egy orangután. Ha a szülök ma éne­kelnének, az csak a tekintélyüket ásná alá és nevetségessé ten­nék magukat. Nem tetszett ez nekem. A tu­dós ki tudja mennyi időt fordított az ismeretek megszerzésére, MILOSLAV ŐVANDRÍK: A PAPA ÉNEKEL a feleségem pedig még az érett­ségiig sem jutott el. Most tehát kifogásokat keres minden áron.- Szóval nem énekelsz a gyermekeinkek - mondtam és inkább hagyod, hogy érzelmi­leg eltompuljanak? Bólintott. Ő már csak egy ilyen cinikus nőszemély.-Jól van - mondtam. - Ez esetben magamra vállalom ezt a kötelességet. Nem tűrhetem, hogy utódaink bármiben is hiányt szenvedjenek. A tudós pedig azt mondta, hogy a szülő éneke fon­tosabb a gyermeknek, mint a gyengéd simogatás. Valóban nagyon igyekeztem A baj csak az volt, hogy nincs zenei hallásom. A hangom erős, de nem valami kellemes. Nekem még negyedosztályú kocsmá­ban sem szabad énekelnem. De mit meg nem tesz az ember a gyermekeiért. Hát az igaz, hogy kislányomat és kisfiámat az apjuk éneke ér­zelmileg nem lelkesítette fel. El­lenkezőleg. Úgy bámultak rám, mint valami látomásra, aztán szörnyű bőgősbe kezdtek. A feleségem hozzámvágott egy lábast meg egy tepsit. A szom­szédok verni kezdték a falakat, az egyik szomszédasszony pe­dig telefonált a rendőrségre. Nos. nem volt ez valami olyan esemény, amely megrázta egész Közép-Európát, de az biz­tos, hogy kellemes sem volt. Még máig is azt beszélik rólam a környéken, hogy részeges csirkefogó vagyok és kínozom kiskorú gyermekeimet. Nagyon, de nagyon szeretnék megismer­kedni azzal a tudóssal, akinek mindezt köszönhetem... Sági Tóth Tibor fordítása

Next

/
Thumbnails
Contents