Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-22 / 3. szám
A gazdaság teljesítményének és hatékonyságának növelése (SEGÉDANYAG A PÁRTOKTATÁSHOZ) A jelenlegi fejlődés kulcskérdése mind belpolitikai, mind pedig külpolitikai szempontból, - s ezt a CSKP XVII. kongresszusán is hangsúlyozták - társadalmunk szociális-gazdasági fejlesztésének meggyorsítása, a népgazdaság teljesítményének és hatékonyságának lényeges növelése. Ez a fejlődés jelenlegi szakaszából adódik, melyre jellemző, hogy az extenzív gazdaságfejlesztés tartalékai kimerültek, s a további fejlesztés csupán a termelés valamennyi tényezőjének - a nyersanyagnak, a tüzelőanyagnak, az energiának és a munkaerőnek - intenzívebb kihasználásán alapulhat. Arról van szó, hogy a rendelkezésünkre álló korlátozott források jobb kihasználásával nagyobb értékeket hozunk létre a népgazdaság és a lakosság szükségleteinek kielégítésére. Alapvető fordulatot kell végrehajtani a termelés intenzifikálásában, biztosítani kell a legjobban szervezett gazdálkodásra való áttérést, a sokoldalúan fejlett termelőerők és a szocialista termelési viszonyok, a jól működő gazdasági mechanizmus hatékonyabb kihasználását. A tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítása - a népgazdaság teljesítménye és hatékonysága növelésének fő eszköze Gazdaságunk sokoldalú intenzlfikálása a tudományos-műszaki fejlesztés jelentős meggyorsítását és eredményeinek gyors gyakorlati alkalmazását feltételezi. A tudományos-műszaki haladás az intenzifikálás objektíve legfontosabb tényezője, s jelentősége tovább növekszik a korlátozott energia- és nyersanyagforrások feltételei közt, ez jellemző ugyanis a 80-as évekre. A tudományban és a technikában valóságos forradalom megy végbe, messzemenő hatással a termelés rendszerére, minden ember élet- és munkafeltételeire. A tudományos-műszaki fejlődés kibontakoztatása feltárja új lehetőségeit annak, hogyan lehet minden felhasznált egységnyi nyersanyagból minden befektetett koronából a lehető legtöbbet kihozni, miként növelhető a munka termelékenysége. A tudományos-műszaki forradalom így bővíti és gazdagítja a fejlesztés intenzív tényezőit. A tudomány és a technika vívmányainak sikeres kihasználása feltételezi a gazdaságirányítás intenzív módszereit. Az irányítás és a tervezés mechanizmusát alá kell rendelni a népgazdaság intenzifikálása hosszú távú programjának, amely a tudományos-műszaki haladásra támaszkodik. Az intenzifikálásért, a tudományos-műszaki haladásért, a szerkezeti átalakításért és az irányítás lényeges javításáért folytatott küzdelem eredményessége feltételezi a fegyelem szilárdítását, a munkastílus javítását és a termékeny munkalégkör megteremtését. Határozottabban kell leküzdeni a beidegzett sztereotípiákat, a műszaki konzervativizmust, a megcsontosodott szokásokat, amelyek az extenzív gazdaságfejlesztésben érvényesültek. Az igényes célok elérése megköveteli, hogy valóságos fordulat álljon be a párt-, az állam és gazdasági szervek tevékenységében. Növekszik az olyan tulajdonságok értéke, mint a hozzáértés, az alkotókészség, az új iránti fogékonyság, a feladatok kijelölésének és következetes megoldásának készsége. Már ebben az ötéves tervidőszakban határozott lépést kell tennünk a szociális és a gazdasági fejlesztés hosszú távú stratégiájának megvalósítása felé. A konkrét feladatokat a CSKP XVII. kongresszusán jóváhagyott, a CSSZSZK 1986-1990-re és távlatilag 2000-ig szóló gazdasági és szociális fejlesztési programja tartalmazza. Alapvető követelmény a nemzeti jövedelemnek 18-19 százalékos növelése. Emellett a növekedést 92-95 százalékban a társadalmi munka hatékonyságának növelésével kell elérni. E cél elérésére bőven van lehetőségünk. összehasonlítva az iparilag fejlett országokkal, nálunk az állóalap kihasználása alacsony, tovább tart a termelés nagy nyersanyag- és energiaigényessége, amelyet még ebben az ötéves tervben csökkenteni kell. Mint arra a CSKP XVII. kongresz- szusa rámutatott, jelentős tartalékok vannak a munkaidő kihasználásában, a munka- és termelésszervezésben és az egész irányítási rendszerben. A tudományos-műszaki haladás meggyorsításában és a termelési alap korszerűsítésében pótolhatatlan jelentősége van a gép- és elektronikai iparnak, melynek meghatározó szerepet kell játszania. A gépipari termelésnek ebben az ötéves tervben hozzávetőleg egynegyedével és az elektrotechnikai iparnak megközelítően kétharmaddal kell növekednie. A nagy teljesítőképesség, a gazdaságosság és a hatékonyság követelménye nemcsak az ipari termelést érinti, hanem a népgazdaság minden ágazatát, a nemzeti bizottságok közigazgatási tevékenységét és az egész társadalmat. A jelenlegi időszaknak, de a fejlődés hosszú távú stratégiájának is legfontosabb eleme a szerkezeti átalakítás céltudatos kidolgozása. A haladó gazdasági szerkezet kialakításában döntő jelentősége van a tudományos-műszaki fejlesztésnek, mindenekelőtt az elektronika, a mikroelektronika, a komplex automatizálás és robotizálás, az informatika, a mezőgazdaságban és az egészségügyben alkalmazott biotechnológia területén. Ezeknek az ágazatoknak az alapján fog kialakulni a korszerű gyártási szerkezet. A népgazdaság szerkezeti átalakításával jelentősen növekednie kellene a termelés hatékonyságának, erősödnie az exportképesség és a nemzetközi, mindenekelőtt a KGST keretében kibontakozó munkamegosztásnak. Gazdasági együttműködésünk további dinamikus fejlesztése megköveteli a termelés további szakosításában és a kooperációban tett előrelépést, beleértve a vállalatok közti közvetlen kapcsolatok kialakítását is. A kitűzött feladatok megvalósítása valamennyiünk tevékeny közreműködését követeli, a társadalmi munka nagy produktivitása elsősorban attól függ, hogyan sikerül erőinket mozgósítani, főleg azokban az ágazatokban, amelyek a meghatározó termelőeszközöket gyártják. A társadalmi termelés sikeres fejlesztése, a fejlett szocialista társadalom gazdasági rendszere előnyeinek kihasználása döntő mértékben függ a gazdasági mechanizmus minőségétől. Alapvető fontossága van a gazdaság intenzifikálásában, a gazdasági mechanizmus átalakításában. A gazdasági mechanizmus átalakítása bonyolult feladat és nagy igényeket támaszt az elméleti és gyakorlati tevékenységgel szemben, az emberi tényező teljes mozgósítását követeli meg, elválaszthatatlanul összefügg vele a gazdaságirányítás demokratizálásának elmélyítése és a tervezés tudományos színvonalának és hatékonyságának fokozása. A gazdasági mechanizmus átalakítása feladatainak megoldásához és a dolgozóknak a gazdaságpolitika feladatainak megvalósításában való tevékeny, öntudatos részvételéhez elkerülhetetlenül szükséges, hogy tájékoztassuk őket a gazdasági és a szociális kérdésekről, hogy megértsék a párt politikáját és részt vegyenek kialakításában. Ha visszatekintve értékeljük az eddigi fejlődést, vitathatatlan tény, hogy sok pozitív eredményt értünk el, s ez hozzájárul termelésünk és technikánk tökéletesítéséhez, termékeink műszaki színvonalának emeléséhez, az új, igényes és fejlett termelési programok elsajátításához. A tudományos-műszaki fejlődés jelentősen hozzájárult a szerkezeti változásokhoz és a külső körülmények hatására egyre igényesebbé váló új feladatok megoldásához. Az elért eredmények pozitív értékelése mellett látni kell, hogy a tudományos-műszaki fejlődés mindezidáig nem vált a társadalmi termelés intenzifikálásának alapvető forrásává. Épp ezért kell hangsúlyozni a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsításának minden területét érintő össztársadalmi feladatát. A tudományos-műszaki fejlesztést ezért minden szinten forradalmi lelkesedéssel, lendülettel kell megvalósítani. El kell érnünk, hogy a társadalmi termelés szervezését, az irányítás módját, az egyének, kollektívák és az egész társadalmat erőteljesen befolyásolja. Sikeresen csak úgy valósíthatjuk meg, ha a tudományos-műszaki fejlesztés politikájának alakításával és megvalósításával a leghaladóbb irányzatokat vesszük célba, előnyben részesítve a tudomány és a technika fejlesztését; s minden erőt mozgósítunk arra, hogy döntő fordulatot érjünk el a termelés intenzifikálásában. Végezetül rámutatunk arra, hogy az intenzifikálás minden elérhető tényezője, mint a népgazdaság teljesítőképessége és hatékonysága növelésének alapja közül figyelmünket főleg a következőkre kell összpontosítani:- a tudományos-műszaki fejlődés iránya, meggyorsítása és a nemzetközi szocialista integráció;- az elkerülhetetlen szerkezeti változások iránya és terjedelme;- a gazdasági mechanizmus tökéletesítésének olyan megfogalmazása, amely az említett irányok által feltételeket teremt a dolgozók kezdeményezésének kibontakoztatásához. CZAKÓ JÓZSEF, az SZLKP KB alosztályvezetője A pártcsoportokban kezdték Gondosan készülnek az évzáró pártgyűlésre A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Ister Járási Ipari Vállalatban a pártalapszervezet 104 tagja gondosan készül az évzáró taggyűlésre. A leírtakat szó szerint kell érteni, ugyanis az előkészületekbe, az értékelésbe és az elkövetkező időszak feladatainak meghatározásába a pártbizottság a pártalapszervezet valamennyi tagját bekapcsolta.-A február húszadikán tartandó évzáró taggyűlésünkre már december elején megkezdtük a felkészülést - mondta Marák Róbert mérnök, üzemgazdász, a pártbizottság tagja. - Első lépésként felkértük a hat pártcsoport vezetőjét, hogy a csoportülésen értékeljék a gazdaságpolitikai és az alapszervezeti pártmunka egyes részeit. Saját meglátásaik szerint összegezzék, milyen eredményeket értünk el és melyek azok a területek, ahol a jövőben változtatni kellene az eddigi gyakorlaton. Ez a felmérés csak kiinduló pontja volt az értékelésnek. A munkahelyi kollektívák saját szemszögből készített mérlegét egy további tanácskozáson vitatták meg, amelyen a pártcsoport tagjai és vezetője mellett a részlegvezető, a pártbizottság egy tagja és a vállalat gazdasági vezetőségének képviselője is részt vett.- Ezen a tanácskozáson az összefüggéseket már mélyebben boncolgattuk. Megteremtettük az alapokat ahhoz, hogy az évzáró taggyűlés beszámolója a tények puszta összegezésén túl az okokat is feltárja. Egyszóval bíráló hangnemű és elemző legyen - hangsúlyozta Marák Róbert. Néhány példával' azt is érzékeltette, hogy az említett tanácskozások milyen összefüggések elemzéséhez adnak alapot. Az adott munkahely eredményeinek tükrében felmérték és értékelték, ki és hogyan teljesítette pártfeladatát. Azt is megnézték, hogy a vállalati tervek teljesítéséhez a részlegen dolgozók milyen mértékben járultak hozzá. Részletesen kimutatták és megvitatták, hogy a nyereség arányának csökkenése milyen mértékben indokolható az árrelációk változásával és milyen arányban játszanak közre a szubjektív tényezők: például a munkafegyelem elleni vétségek és a hatékony termelés feltételeinek a figyelmen kívüli hagyása.- Ilyen alapos és konkrét felmérés után az évzáró beszámolójában már részlegek, munkahelyek és kollektívák szerint rámutathatunk a hiányosságokra. Olyan céllal, hogy az észrevételekkel kapcsolatosan a kollektíva, illetve a pártcsoport állást foglaljon. Ugyanakkor a felszólalótól azt is elvárjuk, hogy felvázolja, miként veszik elejét az előfordult hiányosságoknak a jövőben. Ez az eljárási forma összhangban van az új gazdaságpolitikai célkitűzésekkel, amikor a vállalatok és a vállalatokon belül a dolgozókollektívák a jelenleginél lényegesen nagyobb önállóságot kapnak. Nem kétséges, hogy a nagyobb gazdasági önállóság nagyobb felelősséggel jár. A jövőben a dolgozókollektívák tagjainak bizonyos problémákat és nehézségeket önerőből és egyéni kezdeményezésekkel kell megoldaniuk. A dolgozókollektívákkal és a pártcsoportokkal párhuzamosan az évzáró taggyűlésen természetesen a pártbizottság is felméri munkáját. Mi az amit az egy, illetve két évvel korábban elfogadott határozatokból sikerült teljesíteni, illetve ami az alapszervezeti pártmunkában továbbra is kiemelt feladat. Marék Róbert erről az értékelésről is készített előzetes mérleget.- Eredményeket értünk el a pártépítö munkában, de hiányosság, pótolnivaló még a jövőre is marad. A somorjai (Samorín) asztalosműhelyünkben nem dolgozik kommunista. Nincs pártcsoport, amelynek közreműködésével a pártévzáró előtti felmérést elvégezhetnénk, (gy elmaradnak azok a visz- szajelzések, amelyek más munkahelyekről természetesek. Ezért esetenként az adott műhely problémáiról csak megkésve szerzünk tudomást, a nehézségek megoldása, rendezése is lassúbb. Nagyon reálisan kell értékelnünk a pártalapszervezet és az ifjúsági szervezet együttműködését, mégpedig olyan céllal, hogy megtaláljuk a közös munka elmélyítésének további lehetőségeit. Messzemenő igényesség és tárgyilagosság mellett is pozitívan értékelheti a pártbizottság a gazdasági propaganda és politikai agitációs tevékenységét. A vállalat idei tervét egészében és részleteiben egyaránt teljesítette. Több tervmutatójuknak a szocialista munkaverseny keretében tett vállalásuk szerint már november 7-én eleget tettek.- Hatékony eszmei-politikai munkával elértük, hogy a szocialista munkaverseny és a kezdeményező tervezés szerves egységet alkot. A vállalások nyomán kibontakozott versenymozgalom így nagyban hozzájárult, hogy a kapitalista államokba irányuló kiviteli tervünket, a lakossági szolgáltatások saját termelési mutatóját és a Z- akcióban épülő létesítményeken vállalt éves kötelezettségeinket a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójára teljesítettük. Dolgozóink e kezdeményező hozzáállását a tervfeladatok teljesítéséhez az idén is kamatoztatni akarjuk. Ebben ösztönzőként hatnak az év jelentős történelmi évfordulói, elsősorban dolgozó népünk reakció feletti győzelmének 40. évfordulója. A pártévzáró előkészítésében meghatározó szerepet játszó tényezők közül még egy továbbit mindenképpen ki kell emelni. A pártbizottság nagyon helyesen tudatosítja, hogy a CSKP KB 7. ülésén elhangzott beszámoló és elfogadott határozatok, valamint a CSKP Központi Bizottságának határozata a CSSZSZK gazdasági mechanizmusának átalakításáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről olyan nagyjelentőségű dokumentumok, amelyek ösztönözni fogják a tagokat, hogy bizonyos kérdéseket felvessenek.- E kérdésekre a pártbizottságnak megfelelő választ kell adnia - mondta Marák Róbert. - Például minden bizonnyal felvetődik majd a hatékony termelés kérdése, s ezzel együtt a fejlesztéssel, a műszaki ellátottsággal és a beruházásokkal kapcsolatos dolgok. Határozott választ kell adnunk arra, hogy a hatékonyság milyen célú lehet a termelésben és milyen a lakossági szolgáltatásokban. Reméljük, hogy azok az elméleti lehetőségek és kényszerek, amelyek a szállítói-megrendelői kapcsolatok normalizálását, és a szerződések betartásáért való felelősség tudatosítását célozzák az elkövetkező -hónapokban a gyakorlat részévé válnak. Mert ahogy évzáró taggyűlésünkön mi számba vesszük, hogy mit kell tennünk szerződéses kötelezettségeink maximális megtartásáért, remélem mások is hasonlóan cselekszenek. A CSKP KB 7. ülésén elfogadott határozatok és az átalakítás valamint gyorsítás programjai ezt valamennyi pártalapszervezet és kommunista számára kötelezővé teszik. EGRI FERENC újs; 1988.1.
