Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-05-27 / 21. szám
ÚJ HAZAI VETŐGÉP A LÁTHATÁRON A brnói Agrozet mezőgazdasági gépipari konszern a múlt évben tovább növelte a termelést, így a szocialista munkamegosztás keretében összesen 7,6 milliárd korona értékben tudott erő- és munkagépeket, gépi berendezéseket, gördülőcsapágyakat, különféle pótalkatrészeket stb. gyártani, illetve szállítani partnereinek. Ez annyit jelent, hogy a konszern 17,2 millió koronával túlteljesítette feladatát, s a mezőgazdasági vállalatok számára kedvező feltételeket teremtett a géppark felújításához, illetve korszerűsítéséhez. Főleg traktorokból, gabonakombájnokból, szalmaprésekből, burgonya- és takarmánybetakarító gépekből, valamint ekékből és korszerű vetőgé- pekból volt jobb az ellátás, nagyobb a választék. örvendetes, hogy lényegesen javult, de sajnos még így sem volt kielégítő a pótalkatrészekkel való ellátás. Pedig a konszern vállalatai a tervezettnél 62,9 millió koronával nagyobb értékben forgalmaztak több mint 118 ezer féle pótalkatrészt. A kiskereskedelem gépellátása 15,2 százalékkal javult, de ez még mindig kevésnek bizonyult a tervteljesítéshez. A gondok fő eredője, hogy a közkedvelt és főleg a kertbarátok körében keresett kerti traktorokból még tavaly sem tudott eleget gyártani, illetve importálni a konszern. Baj van a választékkal Várható-e javuláá 1988-ban? A kérdésre válaszolva Zdenék Koneőny mérnök, a konszern vezérigazgatóságának új kereskedelmi igazgatója elmondta, hogy az idén 7,8 milliárd koronára növelik az árutermelést, de bizonyos géptípusokból és némely pótalkatrészekből még így sem tudják kielégíteni a keresletet. A konszern ebben az évben 4,6 milliárd korona értékben szállít gépeket és berendezéseket a belföldi megrendelőknek, ebből 1,6 milliárd koronáért a szlovákiai mezőgazdasági vállalatoknak. Dezider Cencer mérnöktől, az Agrozet zvoleni kereskedelmi vállalatának igazgatójától a konkrét szlovákiai kilátások felől érdeklődtünk. Elmondta, hogy részben a behozatal, de főleg a hazai mezőgazdasági gépgyártás növelésének köszönhetően, az utóbbi években jó néhány erő- és munkagép esetében a kínálat már meghaladta a keresletet, ugyanakkor más gépekből hiány mutatkozik, és a választék sem mindig kielégítő. Bíztató, hogy a gyártók igyekeznek igazodni a mezőgazdasági gyakorlat igényeihez és a traktoroknak mintegy kétharmadát már az idén első meghajtással hozzák forgalomba, viszont a legkeresettebb Z-12 145 és Z-16 145 típusú erőgépekből, valamint az egy- és kéttengelyes kistraktorokból még ebben az évben sem lesz elegendő. A Szovjetunióból további kerekes és lánctalpas traktorok, az NDK-ból és Lengyelországból pedig gabonakombájnok érkeznek, melyek között Bizon-SuDer, Bizon-Rekord, valamint E-517-es típusú gépek is lesznek. A kereskedelmi képviseletek szakembereinek a lipcsei vásáron kötött megállapodása értelmében a magyarországi körbálázók mellett az NDK-ból az ígértnél lényegesen több hagyományos szalmaprést remélhetünk, s valószínű, hogy az egy- és kétsoros burgonyabetakarító gépekből szintén többet tudunk behozni, mint ameny- nyiról az előzetes szállítói-megrendelői megállapodások szólnak. Ez fölöttébb örvendetes, mert mint ismeretes, a burgonyatermesztés iránti érdeklődés serkentése céljából az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma ötvenszázalékos hozzájárulással segíti a korszerű gépeket vásárló mezőgazdasági vállalatokat. Sajnos, a cukorrépa-termesztők gépellátása korántsem ilyen kedvező, így a kilátásba helyezett kedvezményes vásárlási lehetőségeket csak kevés gazdaság tudja kihasználni. Az Agrozet jiőíni vállalata az idén a nemzetközi munkamegosztásból eredő, megnövekedett kiviteli kötelezettségeinek teljesítésére összpontosítja az erejét, így a hazai igénylőknek nem tud három-, illetve hatsoros betakarító gépeket szállítani. Igaz, hogy a múlt év végén leszállított Multo kombinált répabetakarító gépekhez az idén a termelők megvásárolhatják a gépsorok kompletizálásához nélkülözhetetlen Snak rakodókat, és a Szovjetunióból valószínűleg sikerül a tervezettnél több hatsoros önjáró répakiszántó gépet behozni, de ezzel az igényeket aligha lehet kielégíteni. Újdonságok a futószalagon A mezőgazdasági vállalatok újabban fokozott érdeklődést tanúsítanak a korszerű vetögépek iránt. A keresett Pneumasem típusú vetógépböl tavaly ősszel 38, az idén tavasszal 45 darabot hoztunk be Jugoszláviából. A rég várt hazai korszerű gép - SE 4-042 Harmonia típusjelzéssel - valamikor ősszel jelenik meg a piacon. Szlovákia az idén előreláthatólag hatvanat kap belőle. Milan Oplatek mérnök a konszern Roudnice nad Labem-i vállalatának új termékéről elmondta, hogy a tapasztalatok szerint ez a vetőgép felveszi a versenyt a termelők körében közkedvelt külföldi gépekkel, ráadásul mintegy 80-90 ezer koronával olcsóbban juthatnak hozzá a gazdaságok. A megnövekedett hazai és külföldi igényekhez igazodva, a konszern komoly lépéseket tesz a gyártmányfejlesztésben s még az idén néhány további új, illetve korszerűsített gépet is megjelentet a piacon. Például a prostéjovi Agrozetnél még az első negyedév végén megkezdték az SP-8-049 típusú önjáró takarmánybetakarító gép sorozatgyártását. A tervek szerint, az idén 515 darab készül belőle, s ebből a szlovákiai vállalatok 172-tót kapnak. Speciális berendezéssel van felszerelve, amely elejét veszi annak, hogy „idegen“ tárgyak kerüljenek a gépbe. A korábban forgalmazott SPS-35 típusú gépekhez az idén kétszáz darabot gyártanak az érdeklődőknek ebből a berenAz igényes termelési feladatok teljesítéséhez egyre több korszerű gépre van szüksége a mezőgazdaságnak. Elsősorban a cukorrépa- és burgonyatermesztő gazdaságok gépparkját kell korszerűsíteni, de ehhez az idén sem túl kedvezőek a feltételek. (A szerző felvétele) ◄----------------------------------------------------------dezésböl. Előreláthatólag az MT 8-130 típusú, négykerekű kistraktor nullaszériája is kigördül a vállalat szerelőcsarnokából. A vállalat komáromi (Komárno) üzemegységének újdonságai: a 2650 mm munkaszélességű SP 1 -020, illetve az 5400 mm munkaszélességű SP 1-023 típusú szárzúzó. Az elsőből kétszáz, a másodikból száz darab készül az idén. A pelhfimovi konszernvállalat háromdobos rotációs kaszálógéppel jelentkezik. Az SP 9-080 típusú, 2100 mm munkaszélességű gépből az év végéig 115 kerül forgalomba. Előnye, hogy a mezei vad riasztására, továbbá a levágott növényzet elterítésére szolgáló berendezéssel is felszerelték. Az új vetőgép kapcsán már említett Roudnice nad Labem-i konszernvállalatnál a kedvelt mechanius-pneumatikus ekéket újabban ötös, a váltvaforgató ekéket kettes, a főleg Szlovákiában keresett, úgynevezett versenyekéket pedig hármas kivitelben is gyártják. Letovicén az év végére tervezik a számvezérlésű értékelő egységgel ellátott, új takarmányadagoló berendezés mintapéldányainak legyártását, Jicínben pedig harminc darabot szerelnek össze az új, MT 7-032 típusú, egytengelyes kerti traktorból, amely valószínűleg Uni néven kerül majd forgalomba, s a „kiszolgált“ MF 70-es típust hivatott felváltani. Miért kevés a napkollektor? A szigorúbb minőségi követelményekhez kötött tejfelvásárlás számos mezőgazdasági vállalatot arra késztet, hogy a nyereséges termelés érdekében korszerűbb vagy több hűtőberendezést vásároljon. Igen ám, csakhogy erre nem minden gazdaságnak nyílik alkalma, ugyanis az idei megrendeléseket talán csak a következő ötéves tervidőszak elején lesz képes teljesíteni a gyártó vállalat. Hasonló gondokkal találják szemben magukat azok a szövetkezetek, állami gazdaságok és egyéb mezőgazdasági vállalatok, amelyek energia-takarékossági céllal napkollektorokat terveznek vásárolni. Mivel az érsekújvári (Nővé Zámky) Elektrosvit nem teljesíti az állami célprogramban meghatározott termelési feladatát, az idén legfeljebb azok a mezőgazdasági vállalatok juthatnak napkollektorhoz, amelyek legalább rarom évvel ezelőtt elküldték a megrendelést. Most, hogy némely géptípusok esetében a piac telítettségéről beszélünk, a választék bővítésén, a gépek tökéletesítésén és az alkatrészellátás javításán túl az utóbb említett problémáknak a megoldására szintén gondolni kellene a mezőgazda- sági gépipari konszernben, hogy a mező- gazdasági vállalatok egyre kedvezőbb feltételek között munkálkodhassanak a termelés fejlesztésén és gazdaságosabbá tételén. KÁDEK GÁBOR SZÚ 9 B.V.27. A felszabadulás után a párt hívó szavára a Csallóközben sokan indultak el a még ismeretlen, rögös úton. Fáradhatatlanul járták a falvakat és hirdették, hogy itt a lehetőség a közös gazdálkodás megteremtésére, olyan kollektívák kialakítására, amelyekben mindenki boldogulhat. Ezek egyike volt Öllé Gyula, a duna- szerdahelyi (Dunajská Streda) járási pártbizottság ma már nyugalmazott titkára, aki egész életét a szocialista nagyüzemi gazdálkodási forma kialakításának és fejlesztésének szentelte. A hodosi (Vydrany) Dukla Efsz irodahelyiségében közösen vallattuk a múltat. A rr^zögazdasági munkás fia - négy testvérével együtt - sokat nélkülözött. Ha kenyeret kértek, anyjuk így intette le őket: „Alszik a kenyér, fiacskáim, nem szabad felébreszteni“. Ilyenkor elhallgattak, hisz tudták, nem kaphatnak több kenyeret, mert nincs. Az édesanyja szavait jól megjegyezte. Mindig az volt a vágya, hogy megérje azt az időt, amikor mindenki asztalán ott illatozik a foszlósbélű, friss kenyér. Erre gondolt akkor is, amikor vállalta a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség ekecsi (ökoő) alapszerve- zetének elnöki tisztségét. Gyalog és kerékpáron más falvakba is ellátogatott, hogy alapszervezetbe tömörítse a fiatalokat. Amikor faluja földművesei megértették a párt mezőgazdasági politikáját, 1951-ben ő is kivette a részét az egységes földműves-szövetkezet megalakításából. Boldog volt, amikor társaival együtt az első termést arathatta. A tettre kész fiatalemberre felfigyeltek a felsőbb párt- és gazdasági szervek. Egyre felelősségteljesebb tisztségeket töltött be. Egy ideig a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályának szövetkezeti szakosztályát vezette. Mivel a tömegpolitikai munkából is kivette a részét és állandóan képezte magát, 1966-ban a dunaszer- dahelyi járási pártbizottság titkárává választották. Ekkor kezdődött számára a rendkívül igényes munka. Az egységes földműves-szövetkezetekbe tömörült földművesek előtt bizonyítani kellett a szocialista nagyüzemi termelés előnyeit. Ugyanis az emberek várták az ígéretek beteljesedését. Amint a nyugalmazott párttitkár többször is megemlítette, arra mindig sokat adott, hogy a szavakat tett kövesse. Visszatekintve a mezőgazdaság dinamikus fejlődésére, Öllé elvtárs kiemelte, hogy az egység megteremtése volt az egyik fö feladat. A csallóközi földművesek többsége hitt a párt mezőgazdasági politikájában, és a párthatározatokat kötelezőnek tartották minden párttag számára. Nem sok idejük volt a tétovázásra, a tisztségviselők inkább az emberek között járva, a helyszínen igyekeztek megoldani a problémákat. Minden erejüket arra összpontosították, hogy a falvakon kialakuljanak A szocialista mezőgazdaság úttörője és megszilárduljanak a szocialista termelési viszonyok. Az embereket egyre nagyobb teljesítményre ösztönözték. Nehéz volt a kezdet, mert szép számmal akadtak olyanok, akik nem hittek a szónak. Amikor meghirdették a gabonatermesztés fellendítésének programját, a mezőgazdasági vállalatok dolgozóinak arról beszéltek, hogy gabonából el lehet érni a három-négy tonnás hektárhozamot. Nem véletlen, hogy ezt többen kétségbe vonták, hiszen 1960-ban mindössze 1,8 tonna gabona termett a járásban egy hektár átlagában. A szakemberek azonban egyre jobb feltételeket teremtettek a terméshozam növelésére. A szovjet búzafajták meghonosítása után, a csallóközi rónán öt tonna fölé emelkedett a hektárhozam. Az egész ország felfigyelt a járás gabonatermesztőinek sikereire, ók pedig még magasabbra emelték a mércét, s 1987- ben újabb rekord született. Hektáronkénti átlagban több mint hét tonna gabonát termeltek, pontosabban 7,01 tonnát 44 ezer hektáron. Jegyzeteiben lapozgatva Öllé elvtárs számadatokkal támasztotta alá, miként emelkedett a termelés színvonala. Mint mondotta, 1960-ban 86 676 tonna, 1971-ben 149 856 tonna, a múlt évben pedig 308 564 tonna szemest termeltek. Ennek is része van abban, hogy több húst és tojást értékesíthettek. Például 1962-ben 11 701 tonna, 1987-ben pedig 40 680 tonna vágóállatot adtak el. Ugyanebben az időszakban a tejeladás 29 millió literről több mint 98 millió literre nőtt, tojásból pedig a korábbi 12,7 millió darabbal szemben 84 millió 600 ezret adtak a piacra. A jelenlegi eredményeket értékelve, arra a következtetésre jutottunk, hogy a sikerek titka a párlés gazdasági szerveknek a mezőgazdasági és más vállalatokkal folytatott jó együttműködésében rejlik. így kamatozik az a következetesség, amely- lyel a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelésén munkálkodtak. Mintegy 20-25 éve minden igyekezetét ennek a célnak az érdekébe állítottak. Egyebek között a mezőgazdasági dolgozók szakképzettségének növelését, az erkölcsi és anyagi ösztönzők rugalmas alkalmazását. Arra törekedtek, hogy a gazdaságok megálljának a saját lábukon. Ennek köszönhető, hogy ma egyetlen ráfizetéssel gazdálkodó mezőgazdasági vállalat sincs a járásban. Öllé elvtársnak, mint a járási pártbizottság titkárának szintén része volt abban, hogy jó káder- politikát folytattak a járásban, s az emberek rendszerint olyan tisztségbe kerültek, amelyben a legjobban tudták kamatoztatni képességeiket. Az idei május elsejei ünnepségek előtt Öllé Gyulát szintén meghívták a prágai várba, és mellére tűzték a Munka Érdemrendet. Útban hazafelé azon gondolkodott, visszatér oda, ahonnan elindult. Szövetkezetben kezdte, oda is tért vissza nyugdíjasként. Szilárd elhatározása, hogy amíg az egészsége engedi, a Dukla Efsz-ben kamatoztatja több évtizedes tapasztalatait. BÁLLÁ JÓZSEF Javult, mégsem kielégítő a gépellátás Öllé Gyula nyugdíjasként sem gondol a pihenésre (Marian Kardos felvétele) r aa-0(Q(DJ3í)ö)—lrnB)3-D30) Z3 (/) CD-
