Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-05-27 / 21. szám

A Szovjetunió és Csehszlo­vákia elsőrendű feladatának tekinti a KGST-tagországok 2000-ig szóló tudományos-műszaki haladá­sa komplex programjának megvaló­sítását. Mindkét országban kor­mányrendeletek születtek e straté­giai jelentőségű dokumentum végre­hajtására teendő intézkedésekről, amelyek a vállalt kötelezettségek teljesítésének biztosítékai. És nem kevésről van szó. A szovjet és csehszlovák szerve­zetek együttműködése a komplex program feladatainak realizálása te­rén egyezményeken, keretszerző­déseken és kereskedelmi szerződé­seken alapszik, amelyek száma je­lenleg meghaladja a százat. A két ország minden egyes problémakör­ben kijelölte azokat a fő szervezete­ket, amelyek felelősek az új techni­kák, technológiák és anyagok közös létrehozásával és ipari felhasználá­sával kapcsolatos intézkedések egész komplexumáért, és egyszer­smind felelnek a termékek műszaki színvonaláért és minőségéért, a fel­adatok határidőre történő végrehaj-5 tásáért, a közös munkaeredmények széles körű termelési felhasználásá­ért, azaz az együttműködés végső eredményeiért. Természetesen ahhoz, hogy a fő szervezetek eredményesen tudják teljesíteni a rájuk háruló feladatokat, lehetővé kell tenni számukra a szé­les körű manőverezést az egymás közti és más KGST-beli partnerek­kel megvalósuló kapcsolatokban- kezdve a termékek kifejlesztésétől egészen termelési felhasználásukig. Ebben a vonatkozásban már eddig is sokat tett mind a Szovjetunió, mind Csehszlovákia. Egyebek kö­zött 140-140 szovjet, illetve cseh­szlovák vállalat és szervezet létesí­tett közvetlen kapcsolatokat. Ugyanakkor, természetesen, nem lenne helyes azt gondolni, hogy a közvetlen kapcsolatok kialakításá­val minden kérdés megoldódik. A probléma jóval szélesebb körű- jelentősen meg kell növelni a gaz­dasági láncszemek szerepét a köl­csönös együttműködésben, ennek megfelelően kell átalakítani a kül­gazdasági kapcsolatok tervezésé­nek és irányításának rendszerét, szorosan összekapcsolva a gazda­sági mechanizmus Szovjetunióban és Csehszlovákiában folyó általános átalakításával, meg kell teremteni a további feltételeket az új együtt­működési formák széles körű fejlő­déséhez, a kooperációs kapcsolatok általános bővüléséhez. Jóllehet, a komplex program megvalósításával kapcsolatos mun­kák kezdete óta nem telt el olyan sok idő, máris számot adhatunk bizo­nyos eredményekről, illetve távla­tokról. A program végrehajtásában mintegy 100 szovjet és 60 csehszlo­vák intézet, szervezet és egyesülés vesz részt. ,,A népgazdaság elektronizálá­sa“ elnevezésű kiemelt területen a feladat az, hogy a termelés vala­mennyi szféráját széleskörűen ellás­suk a legkorszerűbb számítástech­nikai eszközökkel. Folyik az új nem­zedékhez tartozó, másodpercenként több mint egy milliárd művelet elvég­zésére képes, a mesterséges intelli­gencia elveire épülő szuperszámító­gép létrehozásával, a tömeges szá­mítástechnikai eszközök, a személyi számítógépek, a száloptikai távköz­lési eszközök, valamint a készülé­kek széles skálája létrehozásával kapcsolatos munka. E kérdések megoldásában a két ország vezető tudományos kutatóin­tézetei és termelési egyesülései vesznek részt. Köztük van például az Elektronikus Számítástechni­kai Tudományos Kutatóközpont (Moszkva), az Elektronikus Vezérlő- gépek Intézete (Moszkva), az SZTA Informatikai Problémákkal Foglalko­zó Intézete (Moszkva), illetve az Erősáramú Elektrotechnikai Üze­mek (Prága), a Tesla Laboratóriumi Múszergyár (Brno), az Automatizá­lási és Számítástechnikai Vállalatok (Prága) és további intézetek. A „Komplex automatizálás“ elne­vezésű irány fő feladata: a népgaz­dasági ágak széles körű automati­zálása, beleértve rugalmas termelő­helyek, rotoros futószalagsorok, ipa­ri robotok, precíziós mérőműszerek, a technológiai folyamatok és beren­dezések automatizált ellenőrzési rendszereinek létrehozását. E feladat megoldásából több mint húsz szovjet és csehszlovák tudo­mányos kutatóintézet veszi ki ré­szét, s a munkába aktívan bekap­csolódik a preáovi Robot szovjet -csehszlovák tudományos-termelé­si egyesülés is. A testvéri országok ezeknek a cé­loknak az együttes valóra váltásával körülbelül kétharmadára kívánják csökkenteni a termékek tervezésé­nek és gyártásának költségeit, bizto­sítják a gépegységek és a berende­zésrendszerek széles körű helyet­tesíthetőségét, felére csökkentik gyártásuk munkaigényességét, 2,5- szeresére növelik a munkatermelé­kenységet, megteremtik az alkotó és vonzó munka feltételeit. „Az atomenergetika gyorsított fej­lesztése“ elnevezésű program kö­zös megvalósítása jelentős mérték­ben elősegíti az országok energeti­kai potenciáljának növelését, lehető­vé teszi a kitermelő iparágak beru­házásainak csökkentését, jelentős mennyiségű hiányzó szerves tüzelő­anyagot szabadít fel más szükségle­tek céljaira, lehetővé teszi a termelő­kapacitások bővítését, fokozza az atomerőművek gazdaságosságát, megbízhatóságát és biztonságát. A két ország együttműködő szer­vezetei jelentős sikereket könyvel­hetnek el az „új anyagok és gyártási technológiáik“ elnevezésű irány realizálásában. A partnerek olyan anyagok létrehozásán és bevezeté­sén munkálkodnak, amelyek jobban ellenállnak a korróziónak és a su­gárzásnak, valamint hő- és kopásál­lók. E feladatok eredményes megol­dásával lehetővé válik az olyan érté­kes, népgazdasági fontosságú anyagok felhasználásának mérsék­lése, mint a platina, a kobalt, a nik­kel, a króm, a molibdén, a volfram, a nióbium és mások, a vas- és acéláruk, valamint a színesfémek, az energiahordozók és a munkaerő­források nagyobb megtakarítása. A Szovjetunió és Csehszlovákia kétoldalú együttműködése a KGST- tagországok tudományos-műszaki együttműködési komplex program­jának megvalósításában hozzájárul a testvéri országok intervenciós kapcsolatainak továbbfejlesztésével összefüggő globális feladatok sike­res megoldásához. (APN-MTI) KÉTOLDALÚ EGYÜTTMŰKÖDÉS Fő cél a komplex program Számok, adatok, tények A bolgár-szovjet vegyipari együttműködés első szakaszában a Di- mitrovgrádi Vegyi Müvek teljes újjáépítésére került sor, amelyet a közelmúltban fejeztek be. A következő szakaszban közös vállalatok létrehozásával számolnak, amelyek fő feladata a nyersanyagfeldolgo­zás lesz. A Chimbiomas bolgár-szovjet közös vállalat célja növelni Bulgária vegyipari berendezéseinek műszaki színvonalát. Szerződést írlak alá az Agrochim közös vállalat megalapításáról, valamint egy közös szervezet létrehozásáról. Ez utóbbi a növényvédelmet szolgáló vegyi anyagok és műtrágyák gyártásában folyó gazdasági és tudomá­nyos műszaki együttműködés koordinálásával foglalkozik majd. Vietnamban az idei tervek fontos tennivalóként jelölik meg az alapvető élelmiszer-ellátásnak, a kommunális és szociális igények kielégítésének javítását a belső források feltárásával és mozgósí­tásával, valamint a külső, elsősorban szovjet források hatékonyabb felhasználásával. A közlekedés kivételével a nehézipar is csak az agrár- és fogyasztásicikk-termelés igényeinek alárendelve fejleszthető. Az ország hároméves stabilizációs programjának fő célja, hogy erősítse az állami és a szövetkezeti szektor, a családi- háztáji-magángazdaságok áru- és pénzviszonyokon alapuló integrációját a termelőegységek fokozatosan önállósulnak, áttérnek a szocialista önelszámolásra. A közeljövőben új agrárpo­litikát dolgoznak ki, és intézkedéseket hoznak, hogy ténylegesen megkezdődjön a beruházási eszközök átáramlása a mezőgazda­ságba. Az exportot mintegy 70 százalékkal kívánják növelni 1990- re. Az egyik legfontosabb feladat új munkahelyek létesítése, s közben az állami adminisztratív apparátus 20-30 százalékos csökkentése. Az ország a jelenlegi gazdasági nehézségek ellenére is teljesíti fizetési és exportkötelezettségeit. Lengyelország idei terve a nemzeti jövedelem 3,2-3,8 százalékos növekedését irányozza elő. Fontos cél, hogy ennek a növekedésnek a 60 százalékát a termelékenység javításával, valamint az anyag- és energiatakarékossággal alapozzák meg. A beruházási ráfordításoknak a 98,5 százalékát a már megkezdett fejlesztések befejezésére fordít­ják. Az idén csaknem 25 százalékkal emelik a kutatásra és a műszaki fejlesztésre szánt központi eszközöket, s ennél is dinamikusabban, a kulturális kiadásokat. Jelentősen bővítik az átképzési és munkanél­küli segélyalapot, amelyből mintegy 600 ezren részesülnek ebben az évben. A kormány a népszavazás eredményének alapján a korábban tervezett 40-ról 27 százalékra mérsékelte az árszínvonal átlagos emelkedését. A bérek és a nyugdíjak emelésével a drágulást teljes mértékben kompenzálják, hogy az idén ne csökkenjen a reálbérek értéke. Csehszlovákia - Magyarország Az együttműködés progresszív formái A csehszlovák-magyar kereskedelmi forgalomnak az 1986-1990-es években el kellene érnie a nyolc és fél milliárd rubelt, ami az áruforgalom évi 4 százalékos növe­kedését teszi lehetővé. A gyártásszakosítás és termelési kooperáció keretében kötött kétoldalú szállítási szerződések az összfor­galom 35 százalékát teszik ki. Jelentős gyártásszakosítási egyezmény például az útépítő, mezőgazdasági és építőgépek köl­csönös szállításáról szóló kormányközi megállapodás, amely a 8. ötéves tervidő­szak végéig van érvényben. A fogyasztási cikkeket gyártó iparban, amelynek termékei a kölcsönös forgalom több mint egynegye­dét teszik ki, szintén jó az együttműködés. Elsősorban a cipőgyártásban figyelemre méltók az eredmények. Ugyancsak gyümöl­csözök a kapcsolatok a kenderfeldolgo­zásban. A csehszlovák-magyar együttműködés rendkívül jelentős példája a Gabőíkovo- Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építése, amelynek fokozatos üzembe helyezésével a kilencvenes évek első felében számolnak. Többéves hagyományai vannak a két ország közvetlen kapcsolatainak a Zetor traktorok és az autóbuszok gyártásában, valamint a bőrfeldolgozásban. Jelenleg azokat a lehetőségeket keresik, amelyek megteremtenék a szükséges feltételeket, a közvetlen kapcsolatok felvételéhez és a már meglevők zavartalan működéséhez. Az együttműködés a kohászatban, az elek­tronikában és a gépiparban mutatkozik a leghatékonyabbnak. (ő) A KGST-tagattárnokban az elmúlt tíz év alatt a vegyipar volt az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág. A Tanács statisztikái szerint a szovjet vegyipar érte el a legjobb eredményeket, ahol az 1981-1985-ös időszakban a termelés átlagos évi növekedése elérte a 3,9 százalékot. A litván Kedajnszki Vegyi Kombinátban új üzemegységet építenek, amely 500 ezer tonna kénsavat fog gyártani évente. Kapacitásával fölülmúlja a többi négy lehetősé­geit. A tervet és a berendezéseket a lengyel partner szállította és lengyel szakemberek irányítják a szerelési munkálatokat. Képün­kön az abszorpciós tornyok szerelése látható. (A ÖSTK felvétele) ékoda-Uratmas Mielőbb megoldani a problémákat Nemrégiben szerződést írt alá Plzeőben a Skoda konszern és a szverdlovszki Uralmas termelési társulás vezérigazgatója. E szerző­dés tovább pontosítja a Őkoda-Ural- mas közös vállalat tevékenységé­nek gazdasági, pénzügyi és káder­feltételeit. Az egyezmény jó alapot ad az intenzív munkához a termelés műszaki előkészítésében, a tervdo­kumentációk kidolgozásában és a nemzetközi részvételű vállalat munkajogi kérdéseinek megoldá­sában. A partnerek ezenkívül pontosítot­ták a hengerművek és gyártási vo­nalak szállításának körülményeit; ez esetben a közös vállalatnak közvetí­tő szerepe lesz. Az egyezmény ré­szeként meghatározták, hogy a ha­zánkban, a Szovjetunióban, az NDK-ban, Magyarországon és Ni­gériában megvalósuló beruházá­sokban melyik fél milyen arányban vesz részt. A közvetlen termelési kapcsola­tok elmélyítésének, illetve e pers­pektív együttműködési forma elő­nyei maradéktalan kihasználásának igénye tette szükségessé, hogy a partnerek az említett problémákról tárgyaljanak. Az egyezmény tartal­ma és formája igazodik ahhoz a tényhez, hogy a megrendelések teljesítése - a tervektől az össze­szerelésig - öt évig, vagy akár hosz- szabb ideig is eltarthat. Mivel a part­nerek az első szállításokat már a kö­vetkező ötéves tervidőszak első évében le kívánják bonyolítani, az irányítás és szervezés alapvető problémáinak megoldását nem odázhatják el. A plzeni székhelyű Skoda-Ural- mas közös vállalat megalapításáról szóló egyezményt egy évvel ezelőtt írták alá, s a most megkötött szerző­dés szorosan kapcsolódik hozzá. Hazánkban, ez a maga nemében első olyan vállalat, amely az acél és színesfémek hengerléséhez szük­séges . technológiai berendezések fejlesztésével, tervezésével és gyár­tásával, illetve szállításával foglalko­zik. (SH) Jugoszlávia és a KGST A KGST-tagországok és Jugoszlávia évi kölcsönös árucsere­forgalma 1965 óta több mint a hússzorosára növekedett. Értéke például 1985-ben 8,5 milliárd rubelt ért el, ebből a Szovjetunióval lebonyolított forgalom értéke 5 milliárd rubel. Jugoszlávia külkereske­delmi forgalmában a szocialista országok részaránya körülbelül 40 százalék. Jugoszlávia és a KGST-országok 1964 óta működnek együtt a KGST és a jugoszláv kormány egyezménye alapján. A kölcsönös érdeklődés szerződésben meghatározott területei - a külkereskede­lem, a tudományos-műszaki kutatások összehangolása, együttműkö­dés a gépiparban, a vas- és színesfémkohászatban - tovább bővültek, s magukban foglalják az elektrotechnikát, az elektroenerge- tikát, a közlekedést, az építőipart stb. Jugoszlávia részt-vesz a szo­cialista országok nemzetközi gazdasági szervezeteinek tevékenysé­gében, így például az Interchim, Interatomenergo és az Intermetall szervezetekben is dolgozik. Ezenkívül a tagországokhoz több mint ötven sokoldalú szerződés köti, amelyek a gyártásszakosításra és termelési kooperációra, valamint a tudományos-műszaki együttmű­ködésre vonatkoznak. Míg a korábbi években Jugoszlávia és a szocialista országok külkereskedelmi forgalma növekedett, 1987-ben csökkenő tendenciát mutatott, mivel a Szovjetunióból és a többi tagállamból importált nyersanyagok ára csökkent. Tehát annak ellenére, hogy a szállítások mennyisége nem változott, az ország külkereskedelmi mérlege 1,3 milliárd rubeles pozitívummal zárult. (CSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents