Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-05-27 / 21. szám

Vasárnap 1988. május 29. A NAP kel - Kelet-Sztovákia: 04.44, nyugszik 20.26 Kó- zóp-Szlovákia- 04.51, nyugszik 20.33 Nyugat- Szlovákia: 04.57, nyugszik 20.39 órakor A HOLD kel - Kelet-Sztová- kía: 18.40, nyugszik 03.06 Kőzép-Szlovákia: 18.47, nyugszik 03.13 Nyugat- Szlovákia: 18.53, nyugszik 03.19 órakor Névnapjukon szeretettel kösz öntjük MAGDOLNA - VILMA nevű kedves olvasóinkat • 1873-ban szütetott MORVAY E (t 1944). AZ UJ SZÓ JÖVÓ heti' VASÁRNAPI SZAMÁNAK TARTALMÁBÓL POLITIKAI RENDSZERÜNK KIALAKULÁSA ÉS FORMÁLÓDÁSA Marián Veliky Írása TARTALÉKOSOK) TASKENT! TALÁLKOZÓ AFGANISZTÁN „VETERÁNJAIVAL“ Görföl Zsuzsa riportjának első része ÚJ, SZOCIALISTA HAGYOMÁNYOK Deák Teréz beszélgetése dr. Varjú Istvánnal, a polgári ügyek testületéi­nek szlovákiai titkárával A NEHEZEBB UTAT VÁLASZTOTTÁK Németh János riportja « VÁLLALJÁK A KOCKÁZATOT Kádek Gábor írása MÁGNESKOROK Dusza István portréja Pápay László mérnökről, az Etektromont konszern- vállalat osztályvezetőjéről ÜRES HÁZ Jevgenyij Popov AÍKoC tAIÁ pq Pavol Duhajnak, Peter Mrav- kónak és Pavol Butvinnak, a Szlovák Tudományos Aka­démia Bratislavai Elektrofízi- kai Kutatóközpontja Fizikai In­tézete, valamint Anton Zentká- nak, az SZTA Kassai (Kosice) Kísérleti Fizikai Intézete és Zdenék Fraitnak, a Csehszlo­vák Tudományos Akadémia Prágai Fizikai Intézete munka­társának az idei május 1-je alkalmából az amorffémek fizi­kai tulajdonságainak megálla­pításához és gyártásuk meg­kezdéséhez való jelentős hoz­zájárulásukért a köztársasági elnök a Klement Gottwald Ál­lami Díjat adományozta. A fel­ső képien Pavol Duhaj az emlí­tett fémből készült tekercset ellenőrzi. Az alsó képen: Pavol Duhaj, Peter Mravko és Pavol Butvin az amorffémek előállí­tására szolgáló berendezést kezeli. (Drahotín Sulla felvételei - ŐSTK) A iilinai Észak­szlovákiai Állami Erdőgazdaság több mint 260 fa­iskolájában az Idén mintegy 20 millió facseme­tét nevelnek. A „fapalántákat“ elsősorban az intenzív terme­lés után szabad­dá vált erdők te­lepítésére hasz­nálják fel. A ké­pen: Michal Jen­iek mérnök és Jaroslava Der- meková facse­metéket ellen­őriz. (Vladimir Gabőo felvétele - ŐSTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK Valamennyien tudatában vagyunk, hogy ter­veinket és céljainkat csak békés feltételek kö­zött válthatjuk valóra. A történelmi fejlődés logikája, hogy a béke és a biztonság megőrzé­sének minden népet szolgáló egységes, konk­rét programja a Szovjetuniótól, a szocializmus világától, azon országoktól származik, amelyek örökre felszámolták a kizsákmányolás rendsze­rét, s rendszerünk lényegénél fogva kifejezik a dolgozók legsajátabb érdekeit. Az emberek ma jól tudják azt, hogy a nukleá­ris tömegpusztító eszközökkel vívott világhá­ború megpecsételné az emberi civilizáció sor­sát. Ezért a Szovjetunió s a Varsói Szerződés többi tagállama reális javaslatokat terjesztett elő minden tömegpusztító fegyver és a vegyi fegyverek fokozatos felszámolására, a konven­cionális fegyverek állományának lényeges csökkentésére; így - összhangban következe­tesen védelmi jellegű katonai doktrínájukkal - bizonyították, hogy a katonai potenciálok egyre alacsonyabb szintjén szavatolható az ál­lamok biztonsága. Ebben látjuk a lázas fegyver­kezés megszüntetésének, a leszerelés terén való lényeges fordulat elérésének és a jelenkor további égető globális problémái megoldásá­nak reális útját. Minden alapvető kérdésben azonos az álláspontunk a szocialista közösség további országaival. A népek biztonságának, bizalmának és együttműködésének megszilár­dítására, a közép-európai atom- és vegyifegy- ver-mentes övezetek létrehozására irányulnak külpolitikai kezdeményezéseink is. Ebben látjuk hozzájárulásunkat a biztonságos „európai ház“ felépítéséhez, amelynek szükségszerűségéről Mihail Gorbacsov elvtárs oly meggyőzően be­szélt múlt évi prágai látogatása során. Az új politikai gondolkodásmód, amelyet a Szovjetunió nemzetközi síkon is tanúsít, min­den probléma ellenére utat tör az előítéletek és a mítoszok mesterséges gátjain is. Ennek bizo­nyítéka elsősorban a közepes és rövidebb ható- távolságú rakéták megsemmisítéséről kötött történelmi jelentőségű szovjet-amerikai szer­ződés, az, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok lényegében kész a hadászati nukleáris fegyverek állományának 50 százalékos csök­kentésére a rakétaelhárító fegyverrendszerek korlátozásáról kötött szerződés szigorú tiszte­letben tartása alapján, haladást elérni az atom­fegyver-kísérletek korlátozásáról folytatott tár­gyalásokon, továbbá az a növekvő meggyőző­dés, hogy gyors ütemben az egész világra kiterjedő megállapodást kell kötni a vegyi fegy­verek tilalmáról és megsemmisítéséről. Hiszünk abban, hogy Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának és Ronald Reagannek, az Egyesült Államok elnökének Moszkvában rövidesen tartandó, sorrendben immár negye­dik találkozója tartalmas lesz, és új ösztönzést ad a további előrehaladásnak a leszerelés min­den területén, valamint a regionális konfliktu­sok békés rendezésének. (Miloé Jakeá elvtársnak a prágai városi pártkonferencián elhangzott beszédéből) D élfelé jár az idő. Az égbolt tiszta, süt a nap, így a vezetőfülkében elég nagy a meleg. '- Jól jönne egy kis eső. A ke­rekek és a vetógép kevesebb port kavarnának fel. Úgy veszem észre, hogy reggelhez képest hűséges kísérőm, a porfelhő jócskán megnagyobbodott - mondja Nagy Zoltán traktoros, miközben egy pillantra sem ve­szi le szemét a hatalmas táblán végighúzódó barázdaszerú csíkról. A csikót a jelzórúd tárcsája vájta az előző fordulónál. Most ezen kell pontosan végigvezetni a jobb első kereket, mert külön­ben görbék lennének a sorok, és megnehezítenék a sorközi mű­velést végző kolléga munkáját. Esetleg meg is kérdezné, hogy ki volt az, aki vetéskor elmélázott és nem tartotta az irányt. Nagy Zoltán ilyent önmagá­nak egyszerűen nem enged meg. Nemcsak azért, mert 53 évével ö a Hegyétei (Kútniky) Efsz legidősebb traktorosa, akire nagyon odafigyelnek a fiatalok, hanem azért sem, mert 1952-töl, amikor megkapta az első trak­tort, munkafeladatainak pontos elvégzésére mindig ügyelt. ,A szövetkezet alapító tagja, nagy felelősségérzettel és pél­damutatással dolgozik. Már ha­ros határban dolgozom, még napközben is kitisztítom a leve- göszúröt. Ha elmulasztanám senki sem jönne rá, de nekem az is elég, ha én tudom. Egyenesen, magabiztosan ül a traktor nyergében. Korát csak fehér haja sejteti, no meg az emlékek, amelyek valóban ré­giek.- Az első négy évet fülke nél­küli traktoron dolgoztam végig. Télen és nyáron, hóesésben és záporban. Ezek a traktorok már luxuskocsik azokhoz képest. A traktor nyergében gyományosan ö végzi a legna­gyobb hozzáértést igénylő mun­kákat. Gépére vigyáz, az üzem­anyag-fogyasztás normáit nem lépi túl. A többletfeladatokat is vállalja". - olvasható többek kö­zött személyi értékelésében, amelynek alapján megkapta A mezőgazdaság kiváló dolgo­zója minisztériumi kitüntetést.- Ez csak természetes. Ha megkérnek, hogy jöjjek be a hét­végi napon, mert megbetegedett a takarmánykészítő, vagy éjsza­kai műszakra, mert ki kell rakni a vagont, vállalom a munkát. És a traktorra is vigyázok, hiszen az én gépem, engem bosszant, ha elromlik. Ilyenkor, amikor a po­Könnyebb a kezelésük, a beren­dezés tetszés szerint fűt vagy fújja a hűsítő levegőt.-A magány, az egyedüllét azért a régi ...- Már annyira megszoktam, hogy fel sem veszem. Ha szétte­kintek, azért látom az életet ma­gam körül. Néha pedig, miköz­ben figyelem az irányt és a vető- gépet, ügyelek a sebességre, azért el is gondolkodom. Munká­ról, életről, családról. Fiamról, lányomról, akik már húszegyné­hány éves felnőttek, és akikre nagyon büszke vagyok. Meg­szívlelték tanácsaimat, mindent, amit a munkával, kötelességtu­dattal kapcsolatban mondtam.-Túl az ötveneh, napi 10-12 órás műszakok mellett még nem gondol arra, hogy munkát változ­tat? Amit társai, akikkel együtt kezdte, már megtettek.-Nem - feleli határozottan. - Amíg az egészségem engedi a traktort nem hagyom el. A szántás, vetés éppen úgy vonz mint harminchat évvel ezelőtt. És a megelégedettség, a jó munka felett érzett örömöm is a régi, amikor majd hetek múltán visszajövök ide, és látom a táb­lán végigfutó egyenes és hiány­talan sorokat. Időközben megtettünk egy fordulót. Leállítja a motort és „ki­kísér", ő is kiszáll a fülkéből. Nemcsak a vendégnek kijáró ud­variasságból, hanem azért is, hogy kezével átforgassa a vető- korongokat. Valamennyi forduló­nál így győződik meg, hogy nincs baj, a következő sáv sorai- is hiánytalanok lesznek. Kézfogás előtt még megkér­dezem.- Hosszú lesz a mai műszak?-Sötétedésig dolgozunk, be kell hozni a lemaradást. Vasár­nap majd kipihenem magam. Hiába, a mezőgazdaságban ez már így van. Vannak napok, he­tek, amikor az ember nem iga­zodhat az órája szerint. EGRI FERENC 1988.

Next

/
Thumbnails
Contents