Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-05-13 / 19. szám
FENYEGETÉS-Jenő, ezt én már nem tűröm tovább! Tegnapelőtt tegnap jöttél haza, tegnap meg ma. Ha ma meg holnap jössz haza, becsületszavamra elválok tőled! ORVOSNÁL Az anya a felnőtt lányával elmegy az orvoshoz.- Kérem, vetkőzzék le! - mondja a doktor a lánynak.- Doktor úr, nem a lányom beteg, hanem én! - szól közbe az anya.-Á, szóval ön, akkor nyújtsa ki a nyelvét! ■ r V feá / A gombász felesége: Szeret, nem szeret.... (Július Polák karikatúrája) MEGÉRTÉS- A bíró így szól a vádlotthoz: A bíróság megértette azokat az indokokat, melyek a bigámiára vitték. Ezennel fölmentjük önt. Hazamehet a feleségéhez.- És melyikhez, kérem? HŰSÉG- Mindig hűséges leszel hozzám? - kérdezi a fiatal leség.-Persze. Hiszen azóta, amióta megismertelek, minden nőt meggyűlöltem. VÉGRENDELET A papucsférj végrendeletet csinál. A papír tetejére ezt írja: „Első akaratom“... KÍVÁNSÁG- Helén, te soha nem kívántad, hogy férfi légy?- Nem, Tamás. És te? Hallottuk Ne tartsd erénynek, ha már csak gondolatban tudsz csintalankodni SZILÁRDAN Két nő beszélget:- Most végre találtam egy férfit, aki mindkét lábával szilárdan áll a földön.- És akkor hogy veszi le a nadrágját? A hét vicce Éva a jósnőnél van.- Rövidesen egy uj férfi lép az életébe.- Milyen?- Szőke, kékszemű, nagyon fiatal. És a súlya 3 kiló. EZT A KÉPET EGY CSALÁDI VESZEKEDÉS UTÁN FESTETTEM. (Kiss István karikatúrája) HIRES emberek A SZERELEMRŐL A fej a szerelemben alárendelt szerepet játszik (Herbert Jobst) A szerelem palotává varázsolja kunyhódat (Ludwig Christopf Heinrich Hölty) * * * Szerelem az első látásra, házasság a másodikra, a harmadikra: válás (Gerd W. Heyse) Kérdezed, gyermekem, hogy mi a szerelem? Csillag a szemétdombon (Heinrich Heine) * * * A szerelem mindenben hisz, mindent remél és mindent elvisel (Gerhart Hauptmann) Az arany és az ékszer csupán a boltozatot teszi melegebbé, de nem a szerelmet (Johann Christian Günther) A gyűlölet elfogult, a szerelem még inkább (Johann Wolfgang von Goethe) A plátói szerelem olyan, mint az a fegyver, amellyel csak örökké célozunk, de sohasem sütjük el (Wilhelm Busch) * * * A gondolkodás sikerrel jár, a szerelem infarktussal (John Erpenbeck) Sz. Hlavaty Márta fordításai NEM ROSSZ- Mit szólna a stewardess foglalkozáshoz? - kérdezi a pályaválasztási tanácsadó- Nem rossz, hiszen jó lehetőség arra, hogy az ember jóképű, jól szituált férfiakkal megismerkedjen.- Ez nem döntő, ez más foglalkozásnál is megvan.- Igen, de máshol nincsenek a férfiak leszíjazva. DÜH Két csinos nó napozik a strandon. Csakhamar kíváncsi férfiak gyűlnek köréjük.- Őszintén megvallva, dühít ez a sok kíváncsi férfi - szólal meg az egyik barnára sült szépség.- Igen, igen - válaszolja a barátnője de engem sokkal jobban dühítenek azok, akik nem kíváncsiskodnak ... TANÁCS- Rossz az arcszíne ma, Schwarz úr! Nem fogadta meg talán a tanácsomat: csak két szivart napjában!- De igen doktor úr, s éppen ez az, amit nem bírok. Azelőtt ugyanis nem dohányoztam... ÁTÖRÖKLÉS- Nem tudok rajtad eleget csodálkozni, Pista! Egyszer tetőtől talpig férfi vagy, máskor meg hihetetlenül nőies!- Hja, Margit, ez az átöröklés! Az elődeim ugyanis felerészben férfiak, felerészben nők voltak! PULZUS- No, a maga pulzusa aztán lassan ver!- Nem tesz semmit, doktor úr! Van időm bőven. MÁR CSAK...-Mondd, Anna, a férjed még mindig futkos a nők után?-Amióta nyugdíjba ment, már csak hegyről lefelé! kínos helyzet-Tegnap pechem volt! Színházba mentem a feleségemmel, s tudod, ki ült mögöttünk? A régi szerelmem! Képzelheted mennyire kínos helyzet!- Ezt nevezed te kínos helyzetnek? Nem barátom! Én egyszer a régi szerelmemmel mentem színházba, s a feleségem ült a hátunk mögé! Csináld ezt végig, s akkor majd beszélhetsz! REGGELI TORNA- Mihelyt megkezdődik a rádióban a reggeli torna, a férjem minden reggel kiugrik az ágyból- mondja az idős hölgy.- Csodálatos, hogy ebben a korban még tornázik.- Nem ő tornázik, hanem szemben egy fiatal nő. rsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss* (Szalay Zoltán karikatúrája) A _ autóbuszmegállón állMZ tam. Messziről észrevett egy férfi, és odajött hozzám.- Beszélnem kell magával- mondta. Nagyon fontos.- Hallgatom.- Ha nem esik nehezére, kis- asszpny, árulja el, honnan ismerhetem magát?- Furcsa kérdés! Erre magának kellene váloszolnia. Nem ismerem magát.-Ezt mondtam, de amikor jobban szemügyre vettem, nyugtalanság fogott el: hát persze! Ez az a bizonyos alak, aki egy idő óta álmomban üldöz. Nagyon világosan látom, harcolok önmagámmal, igyekszem megszabadulni tőle, de sehogy sem sikerül. Ott áll előttem a zöld kabátjában, a barna sállal a nyakán.-Kicsoda maga? - kérdeztem riadtan. A férfi bemutatkozott. A neve ismeretlen volt számomra. Én is bemutatkoztam. A nevem semmit sem mondott számára.- Ez valamilyen tévedés. - jegyeztem meg bizonytalanul.- Nem, nem tévedés. Majdnem minden éjjel magával álmodom. Világosan látom az arcát, a sötétkék télikabátját, a nagy gombokkal.- Igen, van ilyen kabátom.- No látja!- Igen... Én is világosan emlékszem magára, csak azt nem tudom, honnan.- Ráadásul valahányszor magával álmodom, jól tudom, hogy külsejének egyetlen részletét sem szabad elfelejtenem, mert ettől valami nagyon fontos dolog függ. Betértünk a legközelebbi kávéházba. Felidéztük és felsoroltuk mindazt, ami egymásra emlékeztethetett volna. Eljutottunk az ifjúkor, a gyermekkor éveiig, az elemi iskoláig. Még az akkor szemünk elé került rendőrségi STEFÁNIA GODZENSKA FŐ a romantika Körözési hirdetményekre is megpróbáltunk visszaemlékezni... De egyetlen érintkezési pontot sem találtunk. Bár a férfinak még az az apró részlet is eszébe jutott, hogy én akkor drapp svájcisapkát viseltem. Az ügy különös fordulaton vett. A helyzet romantikussága már a parapszichológiával volt határos. Megállopodtunk, hogy másnap újra találkozunk, ugyanebben a kávéházban. Égyszerúen nem veszíthettük el egymást, amíg meg nem oldottuk ezt a rejtélyt. Két hónap múlva összeházasodtunk ... ...Néhány év múlva történt. Egyszer, életünkben először, kétesben mentünk be egy önki- szolgáló áruházba, és sorbaáll- tunk kosárért. Néhány percig álltunk, s amikor a férjemre pillantottam, egyszerre csak éreztem, hogy az arcomból kifut a vér.- Mi lelt? - kérdezte a férjem.- Tudom! - kiáltottam. - Megvan a megfejtés!- Nos... - súgta a férjem, és az ő arca is elsápadt.- Látom... már látom... Sorban álltam gyümölcsért. Aztán odafordultam hozzád és íqv szóltam: „Másutt is sorakoztam, a sajtnál. Kérem, jegyezze meg alaposan a külsőmet. Kék télikabát és drapp svájcisapka van rajtam. Én állok maga előtt...“ Azután visszatértem a másik sorból. Akkor te ezt mondtad: „Most gyorsan elszaladok a csirkéért. Kérem, jegyezze meg a külsőmet alaposan: zöld kabátot és barna sálat viselek. Én állok maga mögött“. Kiderült, hogy minden nagyon egyszerű. És nincs semmilyen romantika, meg parapszichológia... Fogalmam sincs, hogyan fogunk élni ezután. Különben bizonyára ugyanúgy, ahogyan sok ezer más házaspár. Romantika nélkül! Fordította GELLÉRT GYÖRGY