Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-05-13 / 19. szám
-| QQQ januárjában a Szov- I oOO jetunióban hatályba lépett az állami vállalatról szóló új törvény. Ez adja jogi alapját az országban folyó radikális gazdasági reformnak. A Szovjetunióban gyártott termékek túlnyomó többsége (háromötöde) ma már az önfinanszírozás elveire áttért üzemekben és látott napvilágot: „Az új gazdasági mechanizmus, akárcsak az ember, kínok közepette fog megszületni“. Ezek a „kínok“ érthetőek: az önfinanszírozás a szokatlan kockázat területére viszi a vállalatokat. íme például egy mozzanat azoknak a vállalatoknak az életéből, amelyek már belekóstoltak ebbe. 1987-ben 160 moszkvai üzemet és egyesülést állítottak át az új gazdasági feltételekre. Ezeknek egyhatoda nem tudta teljesíteni valamennyi szerződéses kötelezettségét, s ezért több mint 30 millió rubel bírságot kellett fizetnie. Ezek a veszteségek, amelyeket azelőtt eltakart volna a fölülről jövő dotációk „ernyője“, most viszont csorbítják a szociális-kulturális programokat, a dolgozók fizetését. Ezt a csapást az olyan vállalat sem tudja könnyen elviselni, amelynek tekintélyes nyeresége van. De mi történik, ha a nyereség kevés vagy egyáltalán nincs? Éppen ilyen helyzetbe került a nagy moszkvai Dinamógyár -ez az 1987-es évet több mint 1,7 millió rubel veszteséggel zárta. És most, amikor az önfinanszírozás viszonyai között kezd működni, bankSZOVJETUNIÓ Fontos lépés a megoldás felé Az állami vállalatról szóló új törvény első hónapjai gyárakban készül. Ezeket a vállalatokat most már nem az állami költségvetés tartja el, hanem maguk keresik meg azt, ami fennmaradásukhoz szükséges. De csoda nem történt. Naivság volna azt várni, hogy az ország gazdasági élete egy pillanat alatt átalakuljon. Nem, ezt senki sem remélte: a gazdaság egészségi állapotának megjavulásához idő és komoly erőfeszítés kell. Annál inkáb6, mivel az események puszta logikája diktálta azt a reform megvalósítása és a kialakult gyakorlat közötti döntő ellentmondást, hogy az új törvény a sok tekintetben a régi szabályok szerint megszabott, 12. ötéves terv viszonyai között lép életbe. Az új nem változtatja meg a régit, hanem kénytelen a régivel egymás mellett létezni, és természetesen harcolni. Átmeneti időszakról van szó. Az Izvesztyijában egy jellemző hasonlat hitelből kell dolgozói bérét fizetnie. Hitelt azonban csupán fél évre adnak... Mint látjuk, reális és nehezen leküzdhető nehézségek keletkeznek. És ezek mégis azoknak a csoportjába tartoznak, amelyeket a gazdasági vezetők többé-kevésbé előre láttak. Másvalami viszont ettől sokkal rosszabb: a szó szoros értelmében már az új év első munkanapjaiban megnyilvánult a régi gazdasági mechanizmusnak az az ellenállása, amely meglehetősen fékezi a reform megvalósítását. A minisztériumok és hatóságok az irányú, szívós kísérleteiről van szó, miszerint az új, „játékszabályok" leple alatt továbbra is érvényben hagyják a szokásos adminisztratív irányítási módszereket. Röviden szólva, mint Dmitrij Lvov, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, az ismert szovjet közgazdász megfogalmazta, ezek tevékenységének lényege az, hogy „akárcsak azelőtt, a megrendelést eljuttatják a végrehajtóhoz, de annak megalapozottságáért nem viselnek gazdasági felelősséget. A felelősséget teljes egészében a vállalatra hárítják át. Ez gyakran paradox helyzethez vezet: a megrendelést kiadták, a termék azonban nem talál piacra.“ Ezt az állami megrendelések manipulálása révén érik el- ezek váltották fel a régi, utasító jellegű terveket, amelyek mindent részletesen előírtak. Azt feltételezték, hogy a vállalatok maguk fogják tervezni a tevékenységüket, az állami megrendelés pedig csupán a termelés bizonyos részére terjed ki. Legalábbis ennek így kellene lennie az új elgondolás alapján (és az új törvény szellemével teljes összhangban). Úgy vélték, hogy az állami megrendelés legelőnyösebb, legkívánatosabb lesz a termelő számára, s elnyeréséért az illető vállalat versenyezni fog másokkal. Sok minisztérium azonban szemrebbenés nélkül a termelés 99-100 százalékára megrendeléseket adott, sót, egyes tételeknél ez a száz százalékot is meghaladja, és magától értetődően, ez a nem kifizetődő cikkek egész listáját foglalja magába. Más szóval, miközben részesülnek a vállalatok gazdasági tevékenységének nyereségéből, ténylegesen megnehezítik ezt a tevékenységet. Különben, ez a bürokrácia tulajdonsága, amely magából a természetéből ered. A minisztériumok tevékenységének átalakítása lényegében csak most kezdődik, egyelőre pedig a régi sablonok érvényesek. Azt jelenti ez, hogy az új törvény életbelépése ellenére a gyakorlatban minden a régi marad? Nem, és már csak azért sem, mert míg azelőtt a vállalat kénytelen volt ellentmondás nélkül engedelmeskedni a feletteseknek, most a gazdasági célszerűség alapján és éppen a törvényre támaszkodva konfliktusba kerül velük. Más lapra tartozik, hogy a törvény holt betű marad, ha nem alkalmazzák. Éppen ezt a feladatot- a törvény alkalmazását - végzik ma a szovjet gazdasági vezetők. Igen, a törvény nem számolta fel az automatikusan felhalmozódott problémákat, de megoldásukhoz vezető, elvi lépés lett, olyan lépés, amely után a megkezdett gazdasági reformok visszafordíthatatlanná válnak. LEONYID KORENYEV, az APN gazdasági szemleírója ÜZLETI KAPCSOLATAINK A SZOVJETUNIÓVAL Tovább bővült az együttműködés Lengyelországban az elektronizálás programját az eddigi tapasztalatok alapján dolgozták ki, amely a termelés gyorsabb növekedésén kívül a fejlődést gátló tényezők kiküszöbölését és a komplex megoldási rendszerek kimunkálását is feltételezi. Foglalkoznak a mikroelektronika fejlesztési programjával és bővül az együttműködés a KGST- tagországokkal. Monitorok és a számítógépekhez tartozó más egységek képezik a gdanski Unitra-Magmar gyár fő termelési programját. A termékek jelentős részét a Szovjetunióba exportálják. (ŐSTK felvétel) Licenckereskedelem Mesterséges akadályok A KGST-tagországok nyugati államokkal folytatott tudományos-műszaki együttműködésének eredményei arról tanúskodnak, hogy a partnereknek kölcsönös érdeke a progresszív technológiák cseréje. Napjainkban csupán a Közös Piac tagállamai több mint 600, szocialista országból származó licencet használnak ki. Természetesen a szocialista közösség licenceit más fejlett tőkés országban is alkalmazzák. Többek között szovjet licencek alapján készül például egy amerikai metró, de már japán kohászok is érdeklődést mutattak a megoldás iránt. Ugyancsak szovjet licencet alkalmaz az Amerikai Egyesült Államok az acélgyártásban. Ehhez hasonlóan a KGST-országok a vegyiparban, az autógyártásban, az élelmiszer- és könnyűiparban és más ágazatokban használják fel a nyugati technológiákat. Az utóbbi időben azonban mesterséges akadályok vetnek gátat a technológiák kölcsönös cseréjének, s ennek következtében csökkent a nyugati technika és technológia szállítása a szocialista országokba. Főként az USA, de további kapitalista országok diszkriminációs intézkedéseiről van szó. Az együttműködést jelentősen megnehezíti a COCOM, a NATO-tagállamok 1950-ben létrejött exportkoordinációs bizottsága, amelynek célja a szocialista országok importjának ellenőrzése. A technológiák szocialista és kapitalista országok közti kölcsönös cseréjének fő fékezóje a nyugati hatalmak politikája. Vannak azonban más tényezők is, amelyeknek ez irányban kedvezőtlenek a hatásuk. Ezekkel összefüggésben a KGST-tagországok exportjának kevésbé megfelelő szerkezetét is meg kell említeni. Mint tudjuk, a szocialista államok kivitelében a nyers- és fűtőanyagok, félkész termékek és élelmiszerek vannak túlsúlyban. A szovjet exportban például a fűtő- és nyersanyagoknak 80 százalékos a részarányuk. A gépek és berendezések a tagországok nyugatra irányuló exportjában nem egész tíz százalékot tesznek ki. (ŐSTK) Ausztria külkereskedelme a KGST-országokkal Tavaly hazánk és a Szovjetunió cserekereskedelme túllépte a 13 milliárd rubelt, s ez jelentősen hozzájárult a kölcsönös gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok további elmélyítéséhez. Csehszlovákia a Szovjetunió külkereskedelmében 1987-ben is az első helyek egyikét foglalta el, s keleti szomszédunk úgyszintén változatlanul a legjelentősebb partnerünk volt. Külkereskedelmünkben megközelítőleg 45 százalékos volt a részaránya. Csehszlovákia Szovjetunióba irányuló kivitelében - az előző évek gyakorlatához hasonlóan - tavaly is a gépek és berendezések foglalták el a legjelentősebb helyet. Főként közlekedési eszközökből szállítottunk többet ebbe az országba. A szovjet megrendelők tavaly vették át például a tízezredik trolibuszt, s ugyancsak jelentős esemény volt a hatezredik CMÍE 3T típusú mozdony szállítása. Textilipari gépekből, fogyasztási cikkekből és további más termékekből szintén exportáltunk a Szovjetunióba. Hazánk az egyes szállításokkal jelentős részt vállalt a Szovjetunió élelmiszerprogramjának megvalósításában, az iparvállalatok korszerűsítésében és újjáépítésében. A Szovjetunió Csehszlovákiába irányuló kivitelében a nyers- és fűtőanyagok, az energia, földgáz és szén szerepelnek az első helyen. A szovjet szakemberek részt vállaltak a Dukovanyi Atomerőmű negyedik blokkjának üzembehelyezésében és folytatódott az együttműködés a Mochovcei és Temelíni Atomerőművek építésében is. A kölcsönös kereskedelemmel összefüggésben látni kell, hogy az együttműködés új, progresszív formái, főként a közvetlen és tudományos-műszaki kapcsolatok, nagy jelentőségűek. Bár a közvetlen együttműködés most kezd fejlődni, kétségtelen, hogy a dolgozókollektívák szintjén az integráció elmélyítésének fontos eszközévé válik. A csehszlovák-szovjet kereskedelmi és gazdasági mérleg tavalyi jó eredményei megteremtették a feltételeket ahhoz, hogy a kölcsönös kereskedelem még ebben az esztendőben tovább növekedjen. A behozatal és kivitel szerkezete változatlan lesz. A partnerek továbbra is nagy súlyt helyeznek az együttműködés új formáira, valamint a modern gépek és berendezések szállíAusztriának a szocialista országokkal folytatott kereskedelme továbbra is csökkenő irányzatot mutat - ez tűnik ki a legújabb statisztikákból. Az Osztrák Gazdasági Kamara' jelentése szerint, a KGST-országokba exportált osztrák áruk mennyisége 1987-ben 6,4 százalékkal volt kisebb, és így 30,8 milliárd schilling- re csökkent. Az import még jelentősebb mértékben, 17,8 százalékkal csökkent, és összesen 27,9 milliárd schilling volt. Ennek ellenére Ausztria szocialista államokkal folytatott kereskedelmének mérlege aktív maradt, sót, az alpesi ország a többi OECD-ország rovására növelte részesedését a KGST-piacon. A többi fejlett ipari állam ugyanis még nagyobb visszaesést könyvelt el a KGST külkereskedelmében. Ausztria a tagországok közül a legnagyobb árucsere-forgalmat a Szovjetunióval bonyolította le: az export és az import egyaránt 8,5 milliárd schilling volt. Magyarországra 6,623 milliárd schilling értékű árut szállítottak, az import pedig 6,178 milliárd schillinget ért el. A szaldó tehát - osztrák adatok szerint - 445 millió schillinges osztrák pozitívumot mutat. Ez Ausztria Magyarországra irányuló exportjában 15,1, onnan történő importjában pedig 7,1 százalékos visszaesést jelent, jóllehet Magyarország a KGST-országok között még mindig Ausztria második számú partnere. A bécsi kereskedelmi kamara illetékes osztályvezetője közölte, hogy a kelet-európai piaci részesedésért folyó konkurenciaharcban az osztrák cégek és vállalatok igyekeznek új típusú együttműködési lehetőségeket találni. Ilyenek például a vegyesvállalatok - ezekből már harminc működik Magyarországon. A szakember azt is hangsúlyozta, hogy osztrák részről nem támasztanak - például vámjellegű - akadályokat a kelet-európai áruk behozatalának növelésével szemben, a szocialista cégeknek azonban a szállítási határidők pontos megtartásával és jobb alkatrész-utánpótlással kell javítaniuk piaci helyzetüket Ausztriában. Jó tudni, hogy... ... a NITEX külkereskedelmi vállalat a Budapesti Metró részére már 1970 óta importál a Szovjetunióból vagonokat. Ezidáig már körülbelül harminc vagont állítottak forgalomba és az idén a budapesti földalatti még ugyanennyivel gyarapodik. ... a Szovjetunió és Kína határmenti forgalma kölcsönös kereskedelmük mérlegének csupán kis hányadát képezi, ennek ellenére a szovjet-kínai kereskedelmi és gazdasági együttműködés fontos barométereként tartják számon. Az utóbbi évek tapasztalataiból kiindulva a partnerek szeretnék növelni a határmenti forgalmat. Napjainkban a Szovjetunió fát, cementet, üveget, építőanyagokat és fogyasztási cikkeket szállít Kínába. A Távol-Keletre viszont a kínai textilipar termékei, valamint cipők és különféle mezőgazdasági termékek érkeznek. A jövőben mindkét fél az együttműködés bővítéseként ipari kooperációval és közös vállalatok alapításával számol. ... a magyar gazdasági kamara új szervet kíván létrehozni, amely a vegyesvállalatok megalapítását készíti elő és egész sor ezzel kapcsolatos feladatot is teljesít. Az új intézmény szorosan együttműködik majd az illetékes kormányhivatalokkal. ... az új szovjet-japán vegyesvállalat, az Igirma-Tairiku évi termelése várhatóan körülbelül 12 millió rubel lesz. A fafeldolgozó vállalat az Irkutszki területen nyolc hónap alatt épült fel. A partnerek az Irkutszkleszprom egyesülés és a Tairiku Trading cég. Ez utóbbi szállította a vállalat valamennyi technológiai berendezését. ... Kubában ezekben a napokban kezdték el egy atomkutató központ építését. A központ az ország atomenergia-felhasználási programjának keretében készül, miként ennek alapján került sor az első atomerőmű építésére Is. A kutatóközpont az atomenergetikával kapcsolatos kérdésekkel, az izotópgyártással, az atomfizika ismereteinek az orvostudományban, a mezőgazdaságban és más ágazatokban való felhasználásával foglalkozik majd. ... az idén legalább 70 ezer Tesla-Rubin C 392 D típusú színes televízió kerül a csehszlovák piacra. Ezek a készülékek az oravai Tesla és a moszkvai Rubin vállalat együttműködésével készülnek. Azzal számolnak, hogy a 8. ötéves tervidőszak utolsó évében megkezdik a C 390 típusú csehszlovák -szovjet színes televízók gyártását. ... a Petrimex külkereskedemi vállalat Romániával folytatott árucsere-forgalma az idén az elmúlt évhez viszonyítva 48 százalékkal növekszik. Az árucserében főként vegyipari termékek szerepelnek. 1988.
