Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-05-13 / 19. szám

-| QQQ januárjában a Szov- I oOO jetunióban hatályba lépett az állami vállalatról szóló új törvény. Ez adja jogi alapját az or­szágban folyó radikális gazdasági reformnak. A Szovjetunióban gyár­tott termékek túlnyomó többsége (háromötöde) ma már az önfinanszí­rozás elveire áttért üzemekben és látott napvilágot: „Az új gazdasági mechanizmus, akárcsak az ember, kínok közepette fog megszületni“. Ezek a „kínok“ érthetőek: az ön­finanszírozás a szokatlan kockázat területére viszi a vállalatokat. íme például egy mozzanat azoknak a vállalatoknak az életéből, amelyek már belekóstoltak ebbe. 1987-ben 160 moszkvai üzemet és egyesülést állítottak át az új gazdasági feltéte­lekre. Ezeknek egyhatoda nem tudta teljesíteni valamennyi szerződéses kötelezettségét, s ezért több mint 30 millió rubel bírságot kellett fizet­nie. Ezek a veszteségek, amelyeket azelőtt eltakart volna a fölülről jövő dotációk „ernyője“, most viszont csorbítják a szociális-kulturális prog­ramokat, a dolgozók fizetését. Ezt a csapást az olyan vállalat sem tudja könnyen elviselni, amelynek tekinté­lyes nyeresége van. De mi történik, ha a nyereség kevés vagy egyálta­lán nincs? Éppen ilyen helyzetbe került a nagy moszkvai Dinamógyár -ez az 1987-es évet több mint 1,7 millió rubel veszteséggel zárta. És most, amikor az önfinanszírozás vi­szonyai között kezd működni, bank­SZOVJETUNIÓ Fontos lépés a megoldás felé Az állami vállalatról szóló új törvény első hónapjai gyárakban készül. Ezeket a vállala­tokat most már nem az állami költ­ségvetés tartja el, hanem maguk keresik meg azt, ami fennmaradá­sukhoz szükséges. De csoda nem történt. Naivság volna azt várni, hogy az ország gaz­dasági élete egy pillanat alatt átala­kuljon. Nem, ezt senki sem remélte: a gazdaság egészségi állapotának megjavulásához idő és komoly erő­feszítés kell. Annál inkáb6, mivel az események puszta logikája diktálta azt a reform megvalósítása és a ki­alakult gyakorlat közötti döntő ellent­mondást, hogy az új törvény a sok tekintetben a régi szabályok szerint megszabott, 12. ötéves terv viszo­nyai között lép életbe. Az új nem változtatja meg a régit, hanem kény­telen a régivel egymás mellett létez­ni, és természetesen harcolni. Át­meneti időszakról van szó. Az Iz­vesztyijában egy jellemző hasonlat hitelből kell dolgozói bérét fizetnie. Hitelt azonban csupán fél évre adnak... Mint látjuk, reális és nehezen le­küzdhető nehézségek keletkeznek. És ezek mégis azoknak a csoportjá­ba tartoznak, amelyeket a gazdasá­gi vezetők többé-kevésbé előre lát­tak. Másvalami viszont ettől sokkal rosszabb: a szó szoros értelmében már az új év első munkanapjaiban megnyilvánult a régi gazdasági me­chanizmusnak az az ellenállása, amely meglehetősen fékezi a reform megvalósítását. A minisztériumok és hatóságok az irányú, szívós kí­sérleteiről van szó, miszerint az új, „játékszabályok" leple alatt tovább­ra is érvényben hagyják a szokásos adminisztratív irányítási módszere­ket. Röviden szólva, mint Dmitrij Lvov, a Szovjet Tudományos Aka­démia levelező tagja, az ismert szovjet közgazdász megfogalmazta, ezek tevékenységének lényege az, hogy „akárcsak azelőtt, a megren­delést eljuttatják a végrehajtóhoz, de annak megalapozottságáért nem vi­selnek gazdasági felelősséget. A fe­lelősséget teljes egészében a válla­latra hárítják át. Ez gyakran paradox helyzethez vezet: a megrendelést kiadták, a termék azonban nem talál piacra.“ Ezt az állami megrendelé­sek manipulálása révén érik el- ezek váltották fel a régi, utasító jellegű terveket, amelyek mindent részletesen előírtak. Azt feltételez­ték, hogy a vállalatok maguk fogják tervezni a tevékenységüket, az álla­mi megrendelés pedig csupán a ter­melés bizonyos részére terjed ki. Legalábbis ennek így kellene lennie az új elgondolás alapján (és az új törvény szellemével teljes össz­hangban). Úgy vélték, hogy az álla­mi megrendelés legelőnyösebb, leg­kívánatosabb lesz a termelő számá­ra, s elnyeréséért az illető vállalat versenyezni fog másokkal. Sok mi­nisztérium azonban szemrebbenés nélkül a termelés 99-100 százalé­kára megrendeléseket adott, sót, egyes tételeknél ez a száz százalé­kot is meghaladja, és magától érte­tődően, ez a nem kifizetődő cikkek egész listáját foglalja magába. Más szóval, miközben részesülnek a vál­lalatok gazdasági tevékenységének nyereségéből, ténylegesen megne­hezítik ezt a tevékenységet. Külön­ben, ez a bürokrácia tulajdonsága, amely magából a természetéből ered. A minisztériumok tevékenysé­gének átalakítása lényegében csak most kezdődik, egyelőre pedig a régi sablonok érvényesek. Azt jelenti ez, hogy az új törvény életbelépése ellenére a gyakorlat­ban minden a régi marad? Nem, és már csak azért sem, mert míg az­előtt a vállalat kénytelen volt ellent­mondás nélkül engedelmeskedni a feletteseknek, most a gazdasági célszerűség alapján és éppen a tör­vényre támaszkodva konfliktusba kerül velük. Más lapra tartozik, hogy a törvény holt betű marad, ha nem alkalmazzák. Éppen ezt a feladatot- a törvény alkalmazását - végzik ma a szovjet gazdasági vezetők. Igen, a törvény nem számolta fel az automatikusan felhalmozódott prob­lémákat, de megoldásukhoz vezető, elvi lépés lett, olyan lépés, amely után a megkezdett gazdasági refor­mok visszafordíthatatlanná válnak. LEONYID KORENYEV, az APN gazdasági szemleírója ÜZLETI KAPCSOLATAINK A SZOVJETUNIÓVAL Tovább bővült az együttműködés Lengyelországban az elektronizálás programját az eddigi tapasztalatok alapján dolgozták ki, amely a termelés gyorsabb növekedésén kívül a fejlődést gátló tényezők kiküszöbölését és a komplex megoldási rendszerek kimunkálását is feltételezi. Foglalkoznak a mikroelektro­nika fejlesztési programjával és bővül az együttműködés a KGST- tagországokkal. Monitorok és a számítógépekhez tartozó más egysé­gek képezik a gdanski Unitra-Magmar gyár fő termelési programját. A termékek jelentős részét a Szovjetunióba exportálják. (ŐSTK felvétel) Licenckereskedelem Mesterséges akadályok A KGST-tagországok nyugati államokkal folytatott tudományos-műszaki együttműködésének eredményei arról tanúskodnak, hogy a partnereknek kölcsönös érdeke a progresszív technológiák cseréje. Napjainkban csupán a Közös Piac tagállamai több mint 600, szocialista országból származó licencet használnak ki. Természetesen a szocialista közösség licenceit más fejlett tőkés ország­ban is alkalmazzák. Többek között szovjet licencek alapján készül például egy amerikai metró, de már japán kohászok is érdeklődést mutattak a megoldás iránt. Ugyancsak szovjet licencet alkalmaz az Amerikai Egyesült Államok az acélgyártásban. Ehhez hasonlóan a KGST-országok a vegyiparban, az autógyártásban, az élelmiszer- és könnyűiparban és más ágazatokban használják fel a nyugati technológiákat. Az utóbbi időben azonban mesterséges akadályok vetnek gátat a technológiák kölcsönös cseréjének, s ennek következtében csökkent a nyugati technika és technológia szállítása a szocialista orszá­gokba. Főként az USA, de további kapitalista országok diszkriminációs intézkedéseiről van szó. Az együttműködést jelentősen megnehezíti a COCOM, a NATO-tagállamok 1950-ben létrejött exportkoordinációs bizott­sága, amelynek célja a szocialista országok importjának ellenőrzése. A technológiák szocialista és kapitalista országok közti kölcsönös cseréjé­nek fő fékezóje a nyugati hatalmak politikája. Vannak azonban más tényezők is, amelyeknek ez irányban kedvezőtlenek a hatásuk. Ezekkel összefüggés­ben a KGST-tagországok exportjának kevésbé megfelelő szerkezetét is meg kell említeni. Mint tudjuk, a szocialista államok kivitelében a nyers- és fűtőanyagok, félkész termékek és élelmiszerek vannak túlsúlyban. A szovjet exportban például a fűtő- és nyersanyagoknak 80 százalékos a részarányuk. A gépek és berendezések a tagországok nyugatra irányuló exportjában nem egész tíz százalékot tesznek ki. (ŐSTK) Ausztria külkereskedelme a KGST-országokkal Tavaly hazánk és a Szovjetunió cserekereskedelme túllépte a 13 milliárd rubelt, s ez jelentősen hoz­zájárult a kölcsönös gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok további elmélyítéséhez. Csehszlo­vákia a Szovjetunió külkereskedel­mében 1987-ben is az első helyek egyikét foglalta el, s keleti szomszé­dunk úgyszintén változatlanul a leg­jelentősebb partnerünk volt. Külke­reskedelmünkben megközelítőleg 45 százalékos volt a részaránya. Csehszlovákia Szovjetunióba irá­nyuló kivitelében - az előző évek gyakorlatához hasonlóan - tavaly is a gépek és berendezések foglalták el a legjelentősebb helyet. Főként közlekedési eszközökből szállítot­tunk többet ebbe az országba. A szovjet megrendelők tavaly vették át például a tízezredik trolibuszt, s ugyancsak jelentős esemény volt a hatezredik CMÍE 3T típusú moz­dony szállítása. Textilipari gépekből, fogyasztási cikkekből és további más termékekből szintén exportál­tunk a Szovjetunióba. Hazánk az egyes szállításokkal jelentős részt vállalt a Szovjetunió élelmiszer­programjának megvalósításában, az iparvállalatok korszerűsítésében és újjáépítésében. A Szovjetunió Csehszlovákiába irányuló kivitelében a nyers- és fűtő­anyagok, az energia, földgáz és szén szerepelnek az első helyen. A szovjet szakemberek részt vállal­tak a Dukovanyi Atomerőmű negye­dik blokkjának üzembehelyezésé­ben és folytatódott az együttműkö­dés a Mochovcei és Temelíni Atom­erőművek építésében is. A kölcsönös kereskedelemmel összefüggésben látni kell, hogy az együttműködés új, progresszív for­mái, főként a közvetlen és tudomá­nyos-műszaki kapcsolatok, nagy je­lentőségűek. Bár a közvetlen együtt­működés most kezd fejlődni, kétség­telen, hogy a dolgozókollektívák szintjén az integráció elmélyítésé­nek fontos eszközévé válik. A csehszlovák-szovjet kereske­delmi és gazdasági mérleg tavalyi jó eredményei megteremtették a felté­teleket ahhoz, hogy a kölcsönös ke­reskedelem még ebben az eszten­dőben tovább növekedjen. A beho­zatal és kivitel szerkezete változat­lan lesz. A partnerek továbbra is nagy súlyt helyeznek az együttmű­ködés új formáira, valamint a mo­dern gépek és berendezések szállí­Ausztriának a szocialista orszá­gokkal folytatott kereskedelme to­vábbra is csökkenő irányzatot mutat - ez tűnik ki a legújabb statisztikák­ból. Az Osztrák Gazdasági Kamara' jelentése szerint, a KGST-országok­ba exportált osztrák áruk mennyisé­ge 1987-ben 6,4 százalékkal volt kisebb, és így 30,8 milliárd schilling- re csökkent. Az import még jelentő­sebb mértékben, 17,8 százalékkal csökkent, és összesen 27,9 milliárd schilling volt. Ennek ellenére Auszt­ria szocialista államokkal folytatott kereskedelmének mérlege aktív ma­radt, sót, az alpesi ország a többi OECD-ország rovására növelte ré­szesedését a KGST-piacon. A többi fejlett ipari állam ugyanis még na­gyobb visszaesést könyvelt el a KGST külkereskedelmében. Ausztria a tagországok közül a legnagyobb árucsere-forgalmat a Szovjetunióval bonyolította le: az export és az import egyaránt 8,5 milliárd schilling volt. Magyarország­ra 6,623 milliárd schilling értékű árut szállítottak, az import pedig 6,178 milliárd schillinget ért el. A szaldó tehát - osztrák adatok szerint - 445 millió schillinges osztrák pozitívumot mutat. Ez Ausztria Magyarországra irányuló exportjában 15,1, onnan történő importjában pedig 7,1 szá­zalékos visszaesést jelent, jóllehet Magyarország a KGST-országok között még mindig Ausztria második számú partnere. A bécsi kereskedelmi kamara ille­tékes osztályvezetője közölte, hogy a kelet-európai piaci részesedésért folyó konkurenciaharcban az oszt­rák cégek és vállalatok igyekeznek új típusú együttműködési lehetősé­geket találni. Ilyenek például a ve­gyesvállalatok - ezekből már har­minc működik Magyarországon. A szakember azt is hangsúlyozta, hogy osztrák részről nem támaszta­nak - például vámjellegű - akadályo­kat a kelet-európai áruk behozatalá­nak növelésével szemben, a szocia­lista cégeknek azonban a szállítási határidők pontos megtartásával és jobb alkatrész-utánpótlással kell ja­vítaniuk piaci helyzetüket Auszt­riában. Jó tudni, hogy... ... a NITEX külkereskedelmi vállalat a Budapesti Metró részé­re már 1970 óta importál a Szov­jetunióból vagonokat. Ezidáig már körülbelül harminc vagont állítottak forgalomba és az idén a budapesti földalatti még ugyanennyivel gyarapodik. ... a Szovjetunió és Kína ha­tármenti forgalma kölcsönös ke­reskedelmük mérlegének csu­pán kis hányadát képezi, ennek ellenére a szovjet-kínai keres­kedelmi és gazdasági együttmű­ködés fontos barométereként tartják számon. Az utóbbi évek tapasztalataiból kiindulva a part­nerek szeretnék növelni a határ­menti forgalmat. Napjainkban a Szovjetunió fát, cementet, üve­get, építőanyagokat és fogyasz­tási cikkeket szállít Kínába. A Távol-Keletre viszont a kínai textilipar termékei, valamint ci­pők és különféle mezőgazdasági termékek érkeznek. A jövőben mindkét fél az együttműködés bővítéseként ipari kooperációval és közös vállalatok alapításával számol. ... a magyar gazdasági ka­mara új szervet kíván létrehozni, amely a vegyesvállalatok meg­alapítását készíti elő és egész sor ezzel kapcsolatos feladatot is teljesít. Az új intézmény szoro­san együttműködik majd az ille­tékes kormányhivatalokkal. ... az új szovjet-japán ve­gyesvállalat, az Igirma-Tairiku évi termelése várhatóan körül­belül 12 millió rubel lesz. A fafel­dolgozó vállalat az Irkutszki terü­leten nyolc hónap alatt épült fel. A partnerek az Irkutszkleszprom egyesülés és a Tairiku Trading cég. Ez utóbbi szállította a válla­lat valamennyi technológiai be­rendezését. ... Kubában ezekben a na­pokban kezdték el egy atomku­tató központ építését. A központ az ország atomenergia-felhasz­nálási programjának keretében készül, miként ennek alapján ke­rült sor az első atomerőmű épí­tésére Is. A kutatóközpont az atomenergetikával kapcsolatos kérdésekkel, az izotópgyártás­sal, az atomfizika ismereteinek az orvostudományban, a mező­gazdaságban és más ágazatok­ban való felhasználásával foglal­kozik majd. ... az idén legalább 70 ezer Tesla-Rubin C 392 D típusú szí­nes televízió kerül a csehszlovák piacra. Ezek a készülékek az oravai Tesla és a moszkvai Ru­bin vállalat együttműködésével készülnek. Azzal számolnak, hogy a 8. ötéves tervidőszak utolsó évében megkezdik a C 390 típusú csehszlovák -szovjet színes televízók gyár­tását. ... a Petrimex külkereskedemi vállalat Romániával folytatott árucsere-forgalma az idén az el­múlt évhez viszonyítva 48 szá­zalékkal növekszik. Az árucseré­ben főként vegyipari termékek szerepelnek. 1988.

Next

/
Thumbnails
Contents