Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-05-13 / 19. szám
A kettős termesztés rablógazdálkodás A talaj termőképességének növelése és a környezetvédelem szempontjából is előnyös A fóliaházak fűtésére használt, mesterséges medencékben felfogott termálvízben pontyot terveznek hizlalni (Lórincz János felvételei) Kertészet a termálforrásnál KORSZERŰSÍTÉSSEL OLDJÁK MEG A MUNKAERŐHIÁNYT A népgazdaság fejlesztésével kapcsolatos központi irányelvek a növénytermesztés kiemelt fejlesztését, illetve a növénytermesztési és állattenyésztési ágazat közötti összhang megteremtését a mezőgazdaság legfontosabb feladatai között említik. Nem véletlenül, ugyanis az élelmiszer-önellátás növelése, az utóbbi években problémákkal küszködő állattenyésztés fellendítése elképzelhetetlen ezeknek a feladatoknak a megoldása nélkül. Hogy elegendő tejet, húst és egyéb állattenyésztési terméket produkálhassunk, s mindenekelőtt egyenletessé tehessük a termelést és az ellátást, ahhoz egyebek között takarmányra van szükségünk. A takarmánytermesztés növeléséhez az intenzifikációs tényezők, elsősorban az öntözögazdálkodás, az új nemesítést!, bőtermő fajták, valamint a haladó termelési módszerek érvényesítése nyújthat legnagyobb segítséget. A kutatók és a kísérleti tapasztalatokkal rendelkező gyakorlati szakemberek főleg az újabban tért hódító kettős termesztéstől remélnek sokat. A miértre Michal Santa mérnöktől, a Bratislava! Talajtermékenységi Kutatóközpont öntözögazdálkodási Kutatóintézetének munkatársától kértünk választ. • Figyelmeztető jelenség, hogy újabban már nem csupán a kutatók, de a gyakorlati mezőgazdasági szakemberek is gyakran felvetik a földalap védelmének, a talaj termőképessége fokozásának kérdését. Mi váltotta ki ezt a fokozott érdeklődést?- Minden valószínűség szerint az a'tudományos ismeretekkel is alátámasztott felismerés, hogy az ígéretesen fejlődő biotechnológia ellenére az elkövetkező három évtizedben aligha kerül sor alapvető változásokra a növénytermesztésben. A termékek túlnyomó hányadát az ezredforduló után is a szabad ég alatt, tehát a szántóföldön fogják termelni, vagyis még jó ideig fennmarad a termelésnek a természeti környezettől és a termőföldtől való függősége. Tekintve, hogy az emberiség léte, és a bioszféra számunkra kedvező állapotának megőrzése elsősorban a talaj jó termőképességének a függvénye, olyan talajgazdálkodási politikát kell folytatni, amely a talaj termőképességének megőrzését, illetve növelését állítja a figyelem középpontjába. A mezőgazdaságban így vált stratégiai feladattá a földalap védelme. A talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira, illetve vízgazdálkodására mindenekelőtt a magasfokú gépesítés és a vegyszerek elterjedt használata van káros hatással. Az egész világon csökken a talaj humusztartalma, nő a talajvíz mikrobiológiai szennyezettsége és nitráttartalma. Ezt a folyamatot feltétlenül meg kell állítani. • Az élelmiszer-önellátás feltételeinek megteremtésén túl, újabban egyéb fontos feladatot is el kell látnia a növénytermesztésnek. Mint a folyamatosan megújuló energiaforrással rendelkező népgazdasági ágazatok egyike, egyre nagyobb szerepet kap az ipar alapanyagellátásában és a hagyományos energiaforrások helyettesítésében. Ebből a szempontból milyen jelentősége van a kettős termesztésnek?- A kérdés megválaszolásakor abból a tényből kell kiindulni, hogy a szarvasmarhák alacsonyabb termelékenysége ellenére egy számosállat eltartásához, illetve egy egységnyi állattenyésztési termék előállításához nagyobb területen kell takarmánynövényeket termesztenünk, mint más mezőgazdaságilag fejlett államokban. Márpedig mennél nagyobb területet foglalnak el a tömegtakarmányok, annál alacsonyabb az állattenyésztési ágazat és vele együtt az egész vállalat gazdálkodásának színvonala. Érthető, hogy a gazdasági felemelkedés érdekében a mezőgazdaságilag fejlett államokban komoly erőfeszítéseket tesznek arra, hogy a lehető legkisebb területen termeljék meg az egy számosállat eltartásához szükséges takarmányokat. A célt három úton lehet megközelíteni: a hektárhozam növelésével és a termés minőségének javításával, a célnak megfelelő melléktermékek és hulladékok takarmánykénti hasznosításával, illetve a földalap intenzív kihasználását biztosító kettős termesztéssel. ISXÓ Feltételeink között mindhárom lehetőség------------kihasználására gondolni kell, főleg azokban a mezőgazdasági vállalatokban, ahol az öntözőgazdálkodás kedvező feltételeket teremt a kettős termesztés bevezetéséhez. • A kettős termesztési rendszer gazdája, a légi (Lehnice) Csehszlovák-NDK Barátság Efsz rendre szinte hihetetlen eredményekről számol be az új technika napjain. Általánosságban szintén ilyen kedvezőek a kettős termesztéssel szerzett tapasztalatok?-Az öntözögazdálkodás színvonalával egyeztetett kutatási eredmények azt mutatják, hogy a 100 hektár átlagában 60 számos állatot tenyésztő, a szántóföldnek 60 százalékán öntözőgazdálkodást folytató gazdaság már akkor is képes megteremteni a szarvasmarhák jó termelőképességének feltételeit, ha a szántónak mindössze 16 százalékán termel tömegtakarmányt. Az öntözött területeken hozzávetőlegesen hektáronkénti 12-12,5 ezer korona bruttó termeléssel számolunk, de több gazdaságban ennél 20-40 százalékkal jobb eredményt is elértek. Ha abból indulunk ki, hogy a termelés intenzívebbé tételével és a kettős termesztés bevezetésével 10 százalékkal csökkenthetjük a tömegtakarmányok főnövényként való szántóföldi termesztését, akkor egy számos állat átlagában 360-600 koronával növelhetjük a bruttó növénytermesztés értékét. Ez konkrétan annyit jelent, hogy egy 3000 hektáros szövetkezet vagy állami gazdaság, amely összesen 1800 számos állatot tart, és bevezeti a kettős termesztést, összesen 864 ezer koronával növelheti a bruttó növénytermesztési értéket, ha a korábbi 0,5-ról 0,45 hektárra csökkenti a takarmánytermesztésre szánt területet egy számos állat átlagában. Ahol ennél színvonalasabb a takarmánytermesztés, ott az új módszer nem eredményez ilyen nagy növekedést a bruttó termelésben, de az egyre szigorúbb gazdasági feltételek között már 500-600 ezer korona plusszért is érdemes lesz kezdeményezni. • Annál inkább, mivel a kettős termesztés lehetővé teszi a drága öntözőberendezés tökéletesebb kihasználását.- Igen, a kettős termesztés gazdasági előnyeinek értékelésekor erről a szempontról szintén szólni kell, hisz a csak rövid ideig üzemeltetett berendezés kihasználása gazdaságossági és energetikai szempontból egyaránt hátrányos. Az egy hektárra kijuttatott víz mennyiségének növekedésével csökken az egy köbméter öntözővízre számított energiafelhasználás és egyéb költség. • Főleg a laikusok, de olykor maguk a mezőgazdasági dolgozók is rablógazdálkodásnak mondják a kettős termesztést. Lehet, hogy nem ok nélkül?- Mint ismeretes, a talaj termőképességét csak úgy lehet megőrizni, illetve növelni, ha állandó szinten tartjuk vagy növeljük a talaj szervesanyag-tartalmát, kizárjuk a talaj szerkezetére károsan ható tényezőket és elejét vesszük a savanyú kémhatás kialakulásának. A köztes növények 6,5 tonnás hektárhozama esetén mintegy 4 tonna szerves anyag jut a talajba gyökerek és növényi maradványok formájában. A felmérések szerint, az öntözött területek humusztartalma évente átlagosan 0,2-0,4 százalékkal csökken, ha elhanyagolják a rendszeres szerves- és műtrágyázást. Ezzel szemben a köztes növények segítségünkre vannak a humusztartalom megőrzésében. Például a légi szövetkezetben a termőréteg humusztartalma 1982-1986 között parcellánként 8-10 százalékkal nőtt. A köztes növények a környezetvédelemben is fontos szerepet játszanak, hiszen a nyári köztesek talaja 20-25 százalékkal kevesebb nitrátot tartalmaz, mint a fónövények után kihasználatlanul pihentetett szántóföld. Az öntözött köztesek a talaj biológiai életére szintén kedvezően hatnak1" Ebből következik, hogy a helyesen alkalmazott kettős termesztés nem rablógazdálkodás. Sőt. Megfigyeléseink szerint, a nyári köztes növények termesztése 8-10 százalékkal növelte a következő növényféleségek hektárhozamát. Természetesen az új módszer csak akkor hozza meg a várt eredményt, ha a kettős termesztést az öntözött területek kihasználásának szerves részeként érvényesítjük, s nem tévesztjük össze a tarlónövények hagyományos termesztésével. Éppen ezért a kettős termesztés szerkezetét mindenütt a helyi feltételeknek és lehetőségeknek megfelelően kell kialakítani, s érvényesüléséhez meg kell teremteni a pénzügyi, anyagi-műszaki, szakmai és irányítási-szervezési feltételeket. KÁDFKGÁBOR A határút mentén, a széltörő erdősáv védelmében fóliasátrak látszanak. Az előtérben vastag sugárban ömlik a csővezetékeket megjárt termálvíz a mesterséges tárolóba. Frantisek Mrázik mérnök, a vágfarkasdi (Vlőany) Haladás Egységes Földműves-szövetkezet fóliakertészetének vezetője arról tájékoztatott, hogy a gazdaságosabb termelés érdekében jól kihasználják a természetes fűtési lehetőségeket. A termálvíz segítségével kéthektáros területen biztosítják a kellő hőfokot a zöldségfélék fejlődéséhez. Ennek köszönhető, hogy március elejéig mintegy 40 ezer karalábét értékesíthettek jó áron, majd paprikát ültettek a fóliasátrak alá. A szomszédos fóliasátrakban már szépen kúszott az uborka a támvezetéken. A kertész elmondta, hogy a korábbi tapasztalatok alapján 80 centiméteres sor- és 30 centiméteres tótávolságra ültették az uborkát. A levegős fóliasátrakban szépen virágoznak, bőven teremnek a növények. Néhány percig elidőztünk a mesterséges víztárolónál, miközben az iránt érdeklődtünk, hogy a kihűlt termálvizet mire tudják felhasználni. Érdekes megoldást találtak: a fóliaházak fűtőrendszeréből kikerülő langyos, tehát fűtésre már nem alkalmas vizet összegyűjtik, s a mesterséges medencékben halat fognak nevelni- hizlalni. Ha az elképzelések valóra válnak, akkor évente 24-26 tonna pontyot hizlalhatnak Frantiéek Mrázik mérnök elégedett volt az uborka fejlődésével gyorsított módszerrel. A termálvíz tehát kettős hasznot hozhat. A szövetkezetben úgy látszik ötletekben nincsen hiány. Erről bizonyosodtunk meg, amikor Bőgi György mérnökkel, a növénytermesztési ágazat vezetőjével beszélgettünk. Aggasztja őket az egyre égetőbben jelentkező munkaerő- hiány. Ezért keresni kezdték a korszerű termelési módszerek alkalmazásának lehetőségeit. Elvégre a hajdani híres káposztatermelök hírneve forgott kockán. Végül úgy határoztak, hogy csatlakoznak a Stupavai Állami Gazdaság lkáposztatermesztési rendszeréhez. A rendszergazdától vetőmagot, vegyszereket, korszerű gépeket, és nem utolsósorban szaktanácsot kapnak. A 30 hektár káposztát például Nibex típusú vetőgéppel vetették el, 70 cm-es sor- és 30 cm-es tótavolságra. Az érsekújvári (Nővé Zámky) Novofruct vállalattól pedig korszerű négysoros káposztabetakarító gépet kaptak, 50 százalékos árkedvezménnyel. Nagy előnynek számít, hogy a káposztát a parcelláról egyenesen a közeli negyedi (Neded) savanyí- tóba szállíthatják, s így a szállítási költségek csak minimálisan drágítják a termelést. Az ágazatvezetővel a termelés jövedelmezőségéről beszélgettünk. Főleg az iránt érdeklődtünk, hogy az embereket felváltó gépek nem drágítják-e meg túlságosan a termelést. Bogi mérnök elmondta, hogy a munkaerőgondok megoldási lehetőségeit kutatva, alaposan meg- hányták-vetették, mit hozhat a termelési rendszer bevezetése. Számításaik szerint, a jövedelmezőség jóval nagyobb lesz, mintha a hagyományos termelési rendszert alkalmaznák. A ráfordítás tehát kamatostól megtérül. A vöröshagyma termelését szintén gépesítették. Idejében gondoltak az értékesítési lehetőségek megteremtésére. A megkötött szerződések alapján a Zelenina galántai (Galanta) üzeme, a galántai Jednota, a prievidzai Pol noprodukt, és a sládkoviőovói cukorgyár konzervkészítö részlege garantáltan átveszi a szövetkezettől az egész termést. Bíznak abban, hogy az együttműködés elmélyül, és később sem lesznek értékesítési nehézségeik, tehát figyelmüket, erejüket a termelés fejlesztésére összpontosíthatják. A kertészet jövedelmezőségét virágtermesztéssel javítják. A terv szerint, 80 ezer szegfúpa- lántát ültettek ki, s szeptember elejére tervezik az első szállítást. A Banská Bystrica-i Záres útmutatásai alapján újabban a vízkultúrás termelési módszerrel kísérleteznek. A takarékos tápanyag-felhasználáson túl az is előnye ennek a módszernek, hogy a vízkultúrában nevelt növényzet ellenállóbb a betegségekkel szemben. A virágkertészetben szegfűn kívül gerberát, fréziát, aszparáguszt és krizantémot termelnek. Blanka Marőeková agronómus szerint a gerbe- ra termesztésében már vannak bizonyos tapasztalataik, és a partner Záres szakembereinek tanácsaira szintén számíthatnak. A termálforrás közelében kiépített kertészetben sok újdonságot hallottunk, viszont a növénytermesztési ágazat vezetője a szállítói -megrendelői kapcsolatokkal nem volt teljesen megelégedve. Nem a felvásárlást, inkább a szállítás módját kifogásolta. Véleménye szerint, helytelen a zöldséget hagyományos ládákéban szállítani. Ő a raklapos szállításra való áttérés híve. A vöröshagymát már a múlt év őszén így értékesítették. Mint mondta, jó lenne ezt a szállítási módszert tökéletesíteni és más zöldségféléknél is alkalmazni, hogy az áru minél jobb minőségben és minél gyorsabban kerülhessen a fogyasztókhoz. Silvia Miskoviőová agronómus megemlítette, hogy az idén öt hektáron Hevesi és Lajko görögdinnyét fognak termelni. Vagyis a választék bővítésére is gondolnak, a társadalmi megrendeléssel összhangban. Úgy tűnik, a régi hagyományoknak megfelelően, újra fellendülőben van a kertészeti termelés a Vágfarkasdi Éfsz-ben. A kezdeményező kedvű fiatal vezetők korszerűbb módszerekkel próbálkoznak és a korábbinál több zöldségfélét kínálnak a felvásárló szervezeteknek. Egyelőre az első lépéseknél tartanak, de módszereikről és eredményeikről máris beszélnek a járásban, mert igyekezetük azt szemléltetni, miként lehet kevés munkaerővel, de magas szintű gépesítéssel jövedelmezően kertészkedni. BÁLLÁ JÓZSEF V. 13.
