Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-05-06 / 18. szám
ÍJ szó □ Patisszon A korszerű táplálkozás egyik alapfeltétele, hogy rendszeresen magas biológiai értékű, nagy vitamintartalmú ételek kerüljenek a család asztalára. Ilyenek készíthetők a kabakosok (tökfélék) családjába tartozó patisszon (csillagtök) terméséből. Szárazanyag-, szénhidrát-, és cukor- tartalma hasonló a spárgatökéhez. Friss, 7-12 cm átmérőjű termésének minden 100 grammjaiban 30 milligramm C-vitamin van. Táplálkozási értékét növeli sokrétű felhasználhatósága. A patisszon szabadföldbe április közepétől június végéig vethető. Hat-hét nap múlva megkezdődik a növények kelése. Ha palántát vásárolunk, akkor a kiültetés helyét gondos fészektrágyázással készítjük elő. A patisszon 80x80 cm tő-, illetve sortávolságra ültethető. A tenyészidó során rendszeres öntözést igényel. Helyenként védeni kell a lisztharmattól. A kelés után 50-70 nappal, s egy-három hónapon át szedhető, így kis területről is bő termést takaríthatunk be. Tiz négyzetméterenként 30-40 kilogramm termésre számíthatunk. A savanyításra szedett patisszon 3-7 cm, a konyhai feldolgozásra szánt áru 8-12 cm átmérőjű. Kora reggel vagy késő délután, három-négy naponként célszerű szedni, mert igy szobahőmérsékleten két-három napig, hűtőszekrényben hat-hét napig is megőrzi zsengeségét. A frissen szedett patisszont ugyanúgy kell elkészíteni, mint az uborkát, vagyis több vízben átmosva rakhatjuk üvegekbe. Érdemes beletenni kaprot, gyömbért, meggyfalevelet, esetleg hosszú, csöves paprikát; aki szereti, annak ajánlatos erőset is, mert így gyengén csípős lesz. Egy liter vízhez 3-4 deciliter ecetet, 2 dekagramm sót és 4 dekagramm cukrot számíthatunk. Az ecetes vizet felfözzük, langyosra hűtve a patisszonra öntjük, s pergamennel vagy celofánnal lekötjük. Vizes uborkához hasonlóan, vizes patisszon vagy más vegyes savanyúság is készíthető. A patisszon hús helyett feltétként, megsütve is fogyasztható. Magjától megtisztítva, a vékony héját meghagyva megsüthetjük és úgy tálalhatjuk, akár a halszeleteket. F. Nagy Angéla ínyencnaptára sonkás patisszont ajánl. A konzervböl kivett patisszonokat lecsurgatjuk és lemossuk, hogy veszítsenek savanyúságukból. Aztán keresztben, mint a zsemlét kettévágjuk, vagy ha nagyobb, háromfelé szeljük. Közüket darált sonka, vagdalt kemény tojás és tejföl keverékével töltjük meg. Eredeti formájukra összeállítva, tálra egymás mellé ültetjük és tartármártással leöntjük. Mindez friss patisszonból is elkészíthető. (Ksz) Az eredményes keltetésért Minden díszmadárkedvelő elöbb- utóbb rájön arra, hogy a legnagyobb örömet a madarak viselkedésének megfigyelésén kívül a keltetés adja. S ha ez nem sikerül, bizony sokan kedvüket vesztik, és esetleg túl is adnak kedvenceiken. Pedig a díszmadarak tenyésztése - az esetek többségében - nem ördöngösség, ha a szükséges feltételeket biztosítjuk. A legfontosabb, hogy madarainkat megfelelően előkészítsük a keltetésre. Csak teljesen egészséges, a beltenyésztés hibáitól mentes (pl. körömhiány, kopaszság stb.), ép tollazatú és ivarérett egyedeket állítsunk párba. A legjobb két-három tojó közé engedjük be a hímet, és a magától egymásra talált párt fogjuk tenyésztésbe. Eleségüket a legváltozatosabban állítsuk össze, a jó minőségű mageleségen kívül sok zöldet (salátát, spenótot, tyúkhúrt, reszelt sárgarépát, káposztát, uborkát, almát, körtét) és állati fehérjéket (főtt tojást) tegyünk madaraink elé, amit nagy élvezettel csipegetnek már a költés idején. A füvekről sűrű szövésű lepkehálóval lehálózott apró bogarak, szöcskék sokasága szintén igen hasznos takarmány, a mindenhol bőségben található le- véltetvekkel együtt. A tojásrakás időszakában fokozottabb a madár mészigénye, ezért folyamatosan adjunk neki kifőzött, porrá tört tojáshéjat, amelyhez kevés kalcium-foszfátot, ásványi premixet, kifőzött szépiacsontot keverjünk. Ez a tojáshéj megfelelő keménységét biztosítja. Nagyon fontos, hogy a madarakat naponta egy-két óFa hosszat napoz- tassuk, de lényeges a kalitka mérete és elhelyezése is. Eredményes költés ugyanis kis kalitkában nem várható. A madarak mozgásigénye meglehetősen nagy: egy díszpinty- pár részére legalább 80x40x40 cm-es teret kell biztosítani. A kalitkára lehetőleg kívülről akasszunk két fészekládát, az egyiket a fénnyel szemben, a másikat viszont árnyékba. A madarak a számukra legmegfelelőbbet választják majd. A kalitkát óvjuk a huzattól, s legalább egy részét érje a napfény, fészekrakás esetén a madarak egy része a zárt odút részesíti előnyben, mások viszont a nyitott fészket, a kókuszdiót, az öreg gumilabdát, vagy éppen a műanyagflakont választják fészkelóhelyül. A fészek anyaga (fű, széna) minél jobban hasonlítson a madár természetes élőhelyén található fészekanyaghoz. Ivó- és fürdővizüket naponta legalább kétszer cseréljük, s vigyázzunk arra, hogy ne legyen túl hideg. Óvnunk kell a fészekanyagot a rovaroktól, ezért szórjuk be a madarakat speciális tetű- és atkairtóval. Gy. B. A szamóca öntözése A szamóca a tápanyagban gazdag, üde, nyirkos, jó vizgazdálkodású talajt kedveli. A kiválasztott termőhely ne legyen fagyveszélyes, mert a korán virágzó növény könnyen károsodhat. Termesztésére kertünk napos, szélvé- dett, melegebb területei a jók, de gondoljunk arra, hogy a növény származása szerint erdei aljnövény. Folyamatos vízellátással ezeken a helyeken fejlődik nagyon jól. A virágzás és kötődés után a gyümölcsök fejlődnek erőteljesen, majd nyár közepéig a növény zöld része növekszik. Az indafejlödés az új levelek megjelenése után indul meg. Nyár végén - ahogy a hőmérséklet csökken - a növekedés lassul, és a növény elsősorban a következő évi termését készíti elő. Megkezdődik a virágkezdemények kialakulása (rügydifferenciálódás). Ez az időszak egész ősszel tart, s tulajdonképpen ekkor dől el, milyen lesz a jövő évi terméshozam. A szamóca a gyümölcstermő növények között a legsekélyebben gyökeresedik. Gyökérzete legfeljebb 30 centiméterig hatol, a zöme azonban 20-30 cm között van. A növény virágzás, terméskötés, érés idején fokozottan igényli a vizet, s ha nincs csapadék, ezt mesterségesen kell pótolnunk. Legkevesebb 3-4 öntözéssel számoljunk, mert júliusban és augusztusban sem feledkezhetünk meg a vízutánpótlásról. Szélsőségesen meleg nyarakon ennél többször is érdemes öntözni. Ha a hőmérséklet 28 fok fölé emelkedik, még kiegészítő, úgynevezett frissítő, kondicionáló öntözés is szükségessé válhat. Ez csupán néhány milliméternyi vizet jelent, de a növény nagyon meghálálja. A kijuttatott mennyiség a talajtól függően 30-60 milliméter között változhat. Ny. S. __________________ Az éti csigáról ---------------------------------Gy űjteni, tenyészteni egyaránt érdemes Hazánkban több csigafaj él. Közülük legnagyobb a helyenként kertinek nevezett éti csiga (Helix poma- tia), amely olykor az 5 cm-t is eléri. A puhatestűek törzsébe, a csigák osztályának házas vagy héjas alosztályába tartozik. Tüdővel lélegzik, fején két pár tapogató - a hosz- szabbak végén van a szem - található. Növényevő, esténként a harmat leszállta után indul táplálékszer- zó útjára. A táplálék feldarabolására a nyelv felszínén mészsókból képzett reszelő szolgál, amely a szájpadlása hasonló szervéhez dörzsö- lödik. Mozgását izmos talp segíti, hímnós, de párzik. Az ivarérettséget körülbelül egyéves korában éri el. A földmélyedésekbe 50-60 petét rak. Ősszel, mihelyt hidegebbre fordul az idő, téli menedékhelyet keres, avar vagy moha alá húzódik, házának nyílását befedi és álomba szen- derül. Az éti csigát nálunk általában kártékony állatként ismerik. Igaz, a kertészetekben tetemes kárt okozhat, viszont gazdasági jelentősége is van. Mint ismeretes, több nyugati országban csemegének számít az éti csiga. Mivel ezekben az országokban kiapadt a gyűjtési forrás, néhány vállalkozó csigatenyésztésre szakosodott. Persze, a fogyasztói igényeket nem győzik kielégíteni, így behozatalhoz folyamodnak. Tulajdonképpen bármilyen mennyiségben átveszik a felkínált éti csigát. Ezt a lehetőséget hazánk is kihasználja, s rendszeresen felvásárolja a gyújtóktól az éti csigát. A gyűjtés tavasz- szal (április végén és május elején) és ősszel (szeptember) időszerű, mégpedig elsősorban esős vagy harmatos időben, amikor a csigák elöbújnak rejtekhelyükről. Az összegyűjtött csigáknak átlagosan 3 cm átmérójúeknek, és legkevesebb 18 grammosaknak kell lenniük. Szállításuk színig töltött, szellős ládában történik. Az ősszel gyűjtött éti csigákat hizlaló telepen kell elhelyezni. Ilyen telepet kielégítő mésztartalmú, árnyékolt és nedves területen lehet létrehozni. Tízezer csiga elhelyezésére egy áras földterület szükséges. A kiválasztott területet 50 cm magas, sűrű drótszövettel kell körülkeríteni, s a drótszövet tetejét befele hajlítani. A parcellát ajánlatos kiadós árnyékot nyújtó bojtorjánnal vagy rebarbarával betelepíteni, s hogy közlekedni is tudjunk a földön, téglákra helyezett deszkából amolyan tipegőt építeni. A takarmányozás nem okoz különösebb gondot. A csigák részére megfelel a zöldségnövények hulladéka, a nyers burgonya, hullott gyümölcs vagy feldolgozáskor nyert hulladék, a gyermekláncfű, a saláta és természetesen a gyomnövények. A csigák elé mindig csak annyi takarmányt szabad tenni, amennyit 12 óra alatt képesek elfogyasztani. A felkínált eleség frissességét permetező locsolással biztosíthatjuk. Szeptember végén - mielőtt még téli nyugalomra vonulnának és házukat befednék - a csigákat alaposan jól kell lakatni. Erre a célra kitűnően megfelel a korpa. Kissé nedvesítve, alacsony etetőkben kínáljuk. Ebben az időszakban kell elkészíteni a fedelezö gödröt, hogy könnyebb legyen a betelelés. A megásott, majd ledöngölt gödör aljára 25 cm-es rétegben száraz földet szórunk s ezt 30 cm vastagon betakarjuk mohával. Amikor az idő hidegebbre fordul és a csigák már nem táplálkoznak, összegyűjtjük és a gödörbe rakjuk őket. Itt a csigák az első fagyok hatására befúrják magukat a puha földbe és mészhártyával befedik házuk nyílását. A felhizlalt, őszi szállításra alkalmas csigákat felszedjük a gödrökből, megtisztítjuk és 6-8 C-fokos hőmérsékletű helyiségben - szellős ládákban vékony rétegben elterítve - tároljuk vagy lehetőség szerint azonnal értékesítjük. Az éti csigák tenyésztése, szaporítása szokatlan, de nem nehéz feladat. A leírt felhizlaló módszertől mindössze abban különbözik, hogy az összegyűjtött csigákból kiválogatjuk a törzsállománynak valót. A szaporító telepen persze nem lehet tízezer egyedet tartani, ha kitartunk az egyáras alapterületnél. Folyamatosan biztosítani kell a kellő talajnedvességet, s a tenyészcsigá- kat ősszel ismét külön kell válogatni, és a már említett módon - 30 cm-es moharétegben - teleltetni. Telelte- tésre bármilyen helyiség megfelel, ahol 5 C-fok körüli hőmérsékletet tudunk tartani, és ahol nem túl száraz a levegő. Csigatenyésztésre olyan területeket kell kiszemelni, melyeket egyébként nem tudunk hasznosítani. A gyümölcsösök, a nagy fákkal árnyékolt kertek vagy nem használt pincék kitűnően megfelelnek erre a célra. A vállalkozás nem igényel komoly beruházást, viszont meggazdagodni sem lehet belőle. Csupán az elfekvő területek ésszerű kihasználását segítheti elő, 5 már ez is valami. BALÁZS FERENC A fenyők nehezen újulnak A sudaras növésű loncok, jegenyefenyök, fekete- és erdeifenyök hajtását, különösen a vezérhajtását elmetszve, torz alakú fát kapunk (sokan tapasztalhatták már ezt, akiknek fenyőfáját karácsonyfának levágták). A fenyőknek ugyanis nincsenek olyan alvó vagy járulékos rügyeik, amelyekből megújulhatnának. Ha a sudaruk megsérül, elfagy, a következő hajtáskörből egy-két hajtás átveszi a szerepét. Ezek közül csak egyet hagyjunk meg, azt viszont kössük vendégkaróhoz, hogy növekedését segítsük. A hegyi fenyő (Pinus mugo) rügyeit kitörve, növekedését korlátozhatjuk, nem növi ki a kiskertet. Az oszlopos növésű tiszafák, tuják és borókák gyakran károsodnak a hónyomástól: ezt csak megelőzni lehet (összekötözéssel), orvosolni ritkán. Azonban nyírhatjuk, alakíthatjuk őket, hogy koronájuk zárt, tömött legyen, így a szél és a csapadék kevésbé fér hozzá. Sűrű állomány, például sövény vagy kisebb facsoport ritkítása során számíthatunk arra, hogy a megmaradó örökzöldek az addigi árnyékolt oldalon kopaszak, tehát féloldalasak lesznek. Ezért csak nagyon indokolt esetben vágjunk ki növényt az örökzöldek közvetlen közeléből. Kitűnően alakíthatók az elfekvő ágú borókák: hajtásaik visszavágásával szabályos kör alakúra nevelhetők. Ifjításuk azonban nagy körültekdintést kíván, mert az idősebb ágrészek nehezen újulnak. (Km) KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünkben Darázs Endre: Májusi menet című verséből idézünk; az idézet első sora (zárt betűk: A, O). 14. Egyezkedés. 15. Lemar. 16. A Kuril-szige- tek öslakói. 17. Kettős betű. 18. Darab. 20. Masina. 21. Belga üdülő. 22. Bázis. 24. Fejfedő. 2. Tüzelő. 27. Az idézet második sora. 30. Tompor. 31. A. I. Y. 32. Olaszországi folyó. 33. Méhlakás. 35. Hosz- szú kétjegyű mássalhangzó. 3. Egy .. .alá vesz. 39. Fürtvirágzat. 43. Átnyújt (ék. h.). 44. Ázsia egyik országából való. 45. Magyar táncművész. 47. Porosz tábornagy. 49. Szovjet repülőgépek jelzése. 50. Azonos betűk. 51. Űrmértékegység. 53. Intézkedik. 58. Kínai hosszmérték. 59. ...verso, a lap hátsó oldalán. 60. Cselekedet. 61. Hosszú idő óta. 62. Vadász jelzője. 64. Vállalati forma. 65. Sporteszköz. 66. Női név. 68. Ugandái politikus. 70. Energia- hordozó. 72. Az idézet negyedik sora (zárt betűk: E, A). 73. Kicsinyítő képző. FÜGGŐLEGES: 1. Indiai politikus, író. 2. Mutató névmás. 3. Lakásban van! 4. Angliai város. 5. Azonos betűk. 6. Plusz. 7. Pálmafaj. 8. Halványodik. 9. Bulgária autójele. 10. Finnugor nyelvű nép. 11. Állófilm. 12. Rag. 13. Versenyautó. 19. A légnyomás mértékegysége. 21. Stb. 22. „A" gyorsbüfé. 23. ...Páriz Ferenc, szótáríró. 25. Nyaraló. 26. Növény. 28. Mérleg. 29. Habtekercs. 30. Akaszt. 34. Plutónium, oxigén. 35. Az idézet harmadik sora (zárt betűk: Á, A). 36. Kószál. 37. összevissza rak! 38. Német zoológus. 40. Becézett női név. 41. Mongoloid nép. 42. Tanulságot merített. 46. Francia zeneszerző. 48. Vissza: növény. 50. Város Marokkóban. 52. Irány. 54. A halott gyermekeit sirató anya jelképe. 55. Magyarországi település. 56. Kerület. 57. Éghajlat. 59. Látható sugárzó energia. 61. Szarvasfajta. 63. Vanádium, tantál. 5. Temérdek. 67. Sziget az Atlanti-óceánban. 68. Ozmium. 69. Határozószó. 71. A múlt idő jele. Az április 22-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Vízszintes 1. Kalevipoeg 29. Roland 60. Gudrun 79. Lugalbanda Függőleges 1. Kalevala 13. Szkald 16. Gilgames 39. Igor-ének 47. Rámajána 53. Manasz Könyvjutalomban részesülnek. Podlupszky Mihály, Stúrovo, Franko Titusz Lédec (Ladice), Fehér Gyuláné, Nagyfödémes (Veiké Úlany), Bakos Agnes, Bratislava, Krucsan József, Léva (Levice).
