Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-05-06 / 18. szám
szú 3. V. 6. Széles körű, demokratikus és nyílt társadalmi vita folyik a Munka Törvénykönyve Novellájának alapelveiről, melyre a kommunista párt vezetése adott ösztönzést, mivel szükségesnek tartotta ennek az egyik legfontosabb jogi kódexnek - amelyre támaszkodni fog a gazdasági mechanizmus komplex átalakítása is - nyílt megítélését. Ezzel valóra válik a párt jelenlegi politikájának egyik alapvető célja: a szocialista demokrácia elmélyítése, a legszélesebb tömegek aktív részvétele a gazdasági, a szociális és a jogi politika kialakításában és megítélésében. Bármennyire is nyilvánvaló, hogy az állami vállalatról és az egységes földműves-szövetkezetekről szóló törvényekből kiindulva módosítani, illetve kiegészíteni kell a munkajogi viszonyok szabályozását, nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy a Munka Törvénykönyve novellizá- lásának igénye már a hetvenes évek végén felmerült. Éppen ezért a jelenleg érvényes munkajogi rendelkezések több évig tartó politikai-jogi elemzésnek lettek alávetve. Az elemzés eredményeinek értékelésénél a gazdasági, illetve politikai szempontok mellett figyelembe lettek véve a szociális-jogi szempontok, valamint a KGST országok gazdasági integrációja elmélyítésének követelményei is. AKTÍV RÉSZVÉTEL AZ IRÁNYÍTÁSBAN Amikor a CSKP KB Elnöksége, a CSSZSZK kormánya, a CSSZSZK Nemzeti Frontjának Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Központi Tanácsa, a Szövetkezetek Központi Tanácsa és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága nyílt vitára bocsátotta a Munka Törvénykönyve novellizá- lásának alapelveit, abból indult ki, hogy a forradalmi társadalmi átalakítás, a gazdasági mechanizmus átalakítása s a szocialista demokrácia elmélyítése a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és a dolgozó értelmiség fokozott aktív részvételét feltételezi. Ez a társadalmi folyamat a népgazdaság sokoldalú intenzifi- kálását tűzte ki célul és ezzel a nép életszínvonalának növelését, illetve az ehhez szükséges források megteremtését. A dolgozóknak az ország gazdasági és közügyeibe való aktív bevonására irányuló sokoldalú átalakítás, a szocializmus valamennyi elvének következetes érvényesítése megköveteli, hogy a Munka Törvénykönyvében kifejezésre jusson az, hogy a dolgozókollektívák a vállalataik, üzemeik, szövetkezeteik, illetve intézményeik teljes jogú, felelős gazdái. Figyelembe vesszük a dolgozókollektívák önigazgatási jogállásának új koncepcióját, valamint a közvetlen szocialista demokrácia formáinak bevezetését a termelésbe. Rendelkezés történik a dolgozókollektívák további jogairól a vállalatok gazdasági és szociális fejlesztése alapvető kérdéseiről történő döntés- hozatalokban, a vezető beosztású dolgozók demokratikus választhatóságáról, valamint a dolgozókollektívák mindazon problémáinak, szükségleteinek és érdekeinek nyílt megítéléséről, melyek a társadalom javára végzett munka területét érintik. A Munka Törvénykönyvéből nyilvánvalóvá kell válnia annak, hogy a termelés és a gazdálkodás demokratikus irányításának elmélyítésénél, az önigazgatás új feltételei között is érvényre jutnak majd a dolgozók irányításban való részvételének bevált formái a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom révén. Az FSZM szerepe a dolgozók érdekei védelmében, a munkafolyamatban és a társadalmi ellenőrzésben tovább megnövekszik. A gazdasági mechanizmus átalakítása során meg kell teremteni a munkaerő társadalmilag kívánatos mobilitásának, célszerű elhelyezésének és hatékony kihasználásának jogi feltételeit, a termelés és a szolgáltatások intenzifikálása célkitűzéseivel összhangban. A Munka Törvénykönyvének elő kellene segítenie a vezető beosztású dolgozók tekintélyének és felelősségének növelését is. Ugyanakkor kívánatos elmélyíteni azoknak a munkásoknak és dolgozóknak munkajogi és szociális biztonságát, akik a termelésben, a szolgáltatások és a népgazdaság más területein feladataik rendes teljesítésével megteremtik a további gazdasági és szociális fejlődés feltételeit. Ugyanígy szükségesnek mutatkozik meggátolni a hanyagság, az élösködés és a szociális vívmányokkal való visszaélés megnyilvánulásait is. A jövőben elfogadhatatlan az, hogy a Munka Törvénykönyvét a gyakorlatban azok használják ki egyoldalú előnyök megszerzésére, akik adósok maradnak munkaköri kötelességeik teljesítésével. FOKOZOTT JOGVÉDELEM A demokrácia jelentős megerősítése az a rendelkezés, hogy a dolgozók érdekei védelménél és a társadalmi ellenőrzésnél növekedni fog a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi vagy vállalati bizottsága tagjának, illetve a munkaügyi döntőbizottság tagjának védelme megbízatása idejében és a megbízatása megszüntetésétől számított két évben. Ezeket a tisztségviselőket akaratuk ellenére más munkakörbe vagy más munkahelyre csak akkor szabad áthelyezni, s csak akkor kaphatnak felmondást, illetve csak akkor lehet azonnali hatállyal megszüntetni munkaviszonyukat, ha ehhez az illetékes fölérendelt szak- szervezeti szerv hozzájárul - előzetes beleegyezést ad. A tervezetben kifejezésre jutnak a bérpolitika alapvető céljai, az egyenlősdi eltörlése, s a differenciálás megvalósítása a javadalmazásban. Központi szabályozás érvényesül, összhangban a szervezetek megnövelt önállóságával. A szervezetek a költségekbe foglalt bért a központilag megállapított bértarifák és a bér további alkotóelemeinek felhasználására vonatkozó keret- szabályok szerint fizetik majd. Új eleme a szabályozásnak azonban az, hogy a saját bérelőírásaik és a kollektív szerződések alapján önállóan állapítják meg a munkabérnek a - béreszközök megteremtésének és felhasználásának megállapított módjával összhangban megteremtett - jutalmazási alapból kifizetésre kerülő, munkaeredményektől függő részét. Új szabályként lesz a Munka Törvénykönyvében megállapítva, hogy a munkabér nemcsu- pán a végzett munka mennyiségétől, minőségétől és társadalmi jelentőségétől függ, hanem a dolgozókollektíva és a szervezet eredményeitől is, azzal, hogy a munkabérnek ez a része nem lesz szavatolva. KÖVETKEZETESEN A HANYAGOK ELLEN Kedvezőbb helyzetbe kerülnek a munkáltató szervezetek vezetőségei a hanyag és az átlagon aluli dolgozók munkaviszonyának megszüntetését illetően. A vezetőség és nem a fölöttes szerv fog önállóan döntést hozni a szerkezeti változásokról. A felmondásnál nem lesz szükség arra, hogy a dolgozót előzetesen írásban figyelmeztessék az ismételt nem kielégítő munkaeredményeire, mivel meg kell teremteni az olyan jogos bírálatok tekintélyét, melyek a kollektíva gyűlésén hangzanak el a hanyag munkát végzőkkel szemben. A felmondás indokaként szolgálhat az attesztálás eredménytelensége is. Hogy ezzel a megnövelt jogkörrel ne lehessen visszaélni a becsületes dolgozók rovására, továbbra is garantálva lesz az FSZM üzemi bizottsága előzetes beleegyezésének feltétele és a bírósági felülvizsgálat ott, ahol a feltételek teljesítését a szervezeteknek kell bizonyítania. Az átalakítás irányelveivel összhangban indítványozzuk, hogy teljes mértékben megszűnjenek a dolgozók felmondási jogának korlátozásai. A dolgozók a munkaviszonyukat egységes kéthavi felmondási időben szüntethetik meg bármilyen okból és a felmondás indoklása nélkül is. Megszűnik ezzel a felmondási idő hat hónappal való meghosszabbítása, melyet érvényesíthetett eddig a szervezet, s melyet sok dolgozó bírált. Rugalmasabbá válik a mellékfoglalkozások szabályozása is. Megszűnik például az a feltétel, hogy a dolgozó csak munkáltatója előzetes beleegyezésével létesíthet mellékes munkaviszonyt, vagy köthet megegyezést egy adott feladat elvégzéséről a munkaviszonyán kívül. Ezek a szerződések a jövőben a ledolgozott órák mennyiségével különböznek majd egymástól. A főmunkáltató az esetleges ellenvetéseit dolgozója mellékfoglalkozásával szemben csak utólag érvényesítheti, s ha ezt a törvényes indokok megtartásával teszi, úgy ez kötelező lesz a dolgozóra nézve. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS JAVÍTÁSÁÉRT Az új technika és a tudomány alkalmazásával és bevezetésével kapcsolatban problémák merülnek fel a szervezetek együttműködésében. Ezért a szervezetek együttműködése jobb feltételeinek megteremtése érdekében új munkajogi intézményt vezetnek be - a szervezet és a dolgozó közti megegyezést arról, hogy a dolgozó ideiglenesen más szervezethez lesz beosztva munkavégzésre. Általánosságban mindenki elismeri, hogy a csehszlovák népgazdaság magas fokú hatékonyságáért folyó küzdelem feltételei közt már nem tűrhető meg a fegyelmezetlenség, a szocialista fegyelem megsértése, a rossz minőségű termelés. Az ilyen negatív jelenségek elleni harc megköveteli, hogy a súlyos vagy az ismételt, bár kevésbé súlyos fegyelemsértéseknél lehetővé váljon minden egyes dolgozó fokozott megbírságolása a munkabér 15 százalékáig terjedő csökkentésével legfeljebb három hónap idejére, a jelenlegi tíz százalékkal szemben. Az ismételt súlyosabb fegyelemsértésnél a jelenlegi három hónappal szemben hat hónapra hosszabbodna meg az az idő, melyre az anyagi kihatású fegyelmi büntetést ki lehet róni azzal, hogy az alapbért legfeljebb 20 százalékkal csökkenthetik. A nagyfokú fegyelmezetlenségről, a törvényesség megsértéséről tanúskodik az a megszámlálhatatlanul sok eset, amikor a szervezeteket a saját dolgozóik károsítják meg, legyen szó akár a pénzügyi eszközökkel, illetve az anyagi forrásokkal való helytelen gazdálkodásról, az üzem vagyonának fosztogatásáról, az üzemeltetési kötelességek súlyos gondatlanságból történő megsértéséről. Csupán a CSSZK-ban 1986- ban ilyen módon több mint 80 millió korona összegű kár keletkezett. Ugyanebben az időszakban a CSSZSZK-ban több mint 18 ezer, a gazdasági fegyelem, illetve a szocialista tulajdonban levő vagyon elleni bűncselekmény ügyében hoztak ítéletet a bíróságok. A munkafegyelem megsértésének következményei kifejezést nyernek a munkaviszony megszüntetése szabályozásában is. A munkáltató szervezet nemcsak akkor lesz jogosult felmondást adni dolgozójának, ha az különlegesen súlyosan sérti meg a munkafegyelmet, hanem akkor is, ha a dolgozó „csupán“ súlyosan sérti meg a munkafegyelmet, illetve ha a dolgozó kevésbé súlyosan, de ismételten sérti meg a munkafegyelmet, s ugyanakkor anélkül, hogy a munkáltatónak a dolgozót a munkaviszonya megszüntetése lehetőségére előzetesen figyelmeztetnie kellene, mint ez eddig volt. így a munkafegyelem megsértése indokából történő felmondás szabályozása összhangba jut a társadalmi és a vállalati érdekekkel. Azokkal szemben, akik ismételten nem teljesítik munkaköri kötelességeiket, a jövőben lehetőség nyílik a szigorúbb és az operatívabb eljárásra, már ami a szervezetben való foglalkoztatásukat illeti. A munkaviszony azonnali hatályú megszüntetése indokainak köre bővül azokkal az esetekkel, amikor a dolgozót a munkaköri feladatai teljesítése során vagy a munkaköri feladataival közvetlen összefüggésben elkövetett szándékos bűntettért jogerősen elítélik legalább hathavi végrehajtandó (azaz nem felfüggesztett) szabadságvesztésre, vagy amikor a dolgozó ismételten és súlyosan sérti meg a munkafegyelmet; megszűnik egyben a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésének az a feltétele, hogy a dolgozót a munkafegyelemnek a szervezetben való megtartása érdekében nem lehet még a felmondási idő végéig sem foglalkoztatni. Az indítványozott változások lehetővé teszik a munkafegyelem megsértése szankcióinak rugalmasabb érvényesítését azokban az esetekben, amikor nem elégséges a fegyelmi büntetés kiszabása. Ugyanakkor azonban a szakszervezeti szervek részvételével, beleszólási jogával továbbra is megmarad a dolgozók jogi biztonsága. Ezekben az esetekben, ugyanúgy mint eddig, a munkaviszony megszüntetése érvényességének feltétele marad az illetékes szakszervezeti szerv előzetes beleegyezése. Ha a dolgozó nem ért egyet munkaviszonya megszüntetésével, úgy indítványa alapján az említett intézkedés érvényessége vagy érvénytelensége felől a bíróság dönt. A DOLGOZÓK BIZTONSÁGAINAK MEGSZILÁRDÍTÁSA A Munka Törvénykönyvének Novellája kiegészíti a dolgozók alapvető kötelességeinek körét úgy, hogy az megfeleljen az állami vállalatról szóló törvénynek. Előtérbe kerül a vezető beosztású dolgozók azon kötelessége, hogy érvényesíteniük kell a rájuk bízott fegyelmi jogkört, intézkedniük kell a törvényesség helyreállítására az irányítás alacsonyabb szintjein kiadott jogsértő utasítások esetében, és nagyobb hangsúlyt kapnak a szocialista tulajdonban levő vagyon védelmével és a szocialista törvényesség megszilárdításával kapcsolatos kötelességeik is. A Novella alapelvei azzal számolnak, hogy a munkáltatók fokozottabban gondoskodnak majd dolgozóik szakképzettségéről, ennek elmélyítéséről és növeléséről. Megállapítást nyer az a kötelesség, hogy a dolgozónak szüntelenül gyarapítania kell a munkaszerződésében meghatározott tevékenységéhez szükséges szakképzettségét. A szakképzettség elmélyítése céljából a szervezet jogosult lesz kötelezni a dolgozót a képzésen való részvételre, amely munkavégzésnek minősül, s amelyért munkabér jár. A jogok és kötelességek kiegyensúlyozottsága tükröződik abban is, hogy a törvénykönyv hozzájárul a dolgozók munkajogi biztosítékainak megszilárdításához, a dolgozóknak az üzemi balesetek, foglalkozási betegségek, valamint más kockázatok elleni védelméhez, továbbá a munka- és életfeltételeik folyamatos javításához is. A rendes étkezés és pihenés nélkülözhetetlen előfeltételeinek biztosítása érdekében jelentős intézkedésként javasoljuk az étkezéshez és pihenéshez szükséges fizetett munkaszünet 15 percről 30 percre való meghosszabbítását azzal, hogy ezt beszámítják a munkaidőbe. A dolgozók érdekében az üdülési szabadságoknál megszűnik a jelenlegi öthavi folyamatos munkaviszony feltétele. Annak a dolgozónak, aki a naptári év folyamán legalább 65 napot ledolgozik, jogigénye keletkezik üdülési szabadságra legalább a ledolgozott napok arányában. A dolgozó nők nyilván kedvezően fogadják azt a javaslatot, hogy bővüljenek az üdülési szabadság megszakításának indokai a családtag ápolásának szükségességével. A következő naptári év végéig hosz- szabbodik meg az a határidő, melyben a dolgozó kiveheti üdülési szabadságának fennmaradó részét. A szervezet azonban köteles lesz kiadni a dolgozónak minden egyes naptári évben legalább kétheti esedékes szabadságát. Ha meg lesznek teremtve a szükséges gazdasági feltételek, lehetőség nyílik a jelenlegi ötéves tervidőszak végén dönteni a három és több gyermekről gondoskodó dolgozó nők - anyák különleges pótszabadságának megítéléséről, évi egy hét terjedelemben. A nagykürtösi (Vel'ky Krtiá) UAZ 1985-tól 2467 autóbuszalvázat szállított Bulgáriába. Az év elejétől az alváz egyes alkatrészeit küldik partnereiknek, akik a helyszínen szerelik azokat össze. Képünkön Pavel Zat'ko a szállításra előkészített alkatrészeket ellenőrzi. (Peter Lenhart - ÓSTK felvétele) Jelenleg főként arról van szó, hogy a Munka Törvénykönyve Novellájának alapelveiröl szóló társadalmi vitát a dolgozók a törvényalkotásban való közvetlen, demokratikus részvételként használják ki. Arról, hogy a társadalmi vitához önkritikusan álljanak hozzá, s tudatában legyenek annak, hogy a gazdasági, szociális és jogi politika alakításáért mindenki felelős, de ugyanakkor tudatosítsák a nemzeti jövedelem növekedése által nyújtott reális lehetőségeket is. Minden egyes üzemben és egységes földműves-szövetkezetben mindenkinek fel kell mérnie a munkaszervezés, a fegyelem, s a 8. ötéves terv feladatai teljesítésének állapotát, s összehasonlítani ezt a gazdaságosság követelményeivel s a jelenlegi feladatok teljesítésében tanúsított alkotó kezdeményezéssel. Csak így érhetjük el, hogy a társadalmi vitában elhangzó nézetek és hozzászólások ne legyenek egyoldalúak, csak így válnak a társadalmi vita eredményei a dolgozók jelentős hozzájárulásává szociális-gazdasági fejlődésünk feladatainak teljesítéséhez. A novellizált Munka Törvénykönyvének a szociális igazságosság eszközévé kell válnia, amely a dolgozóknak munkájuk eredményeivel és érdemeikkel összhangban biztosítja jogaikat és vívmányaikat. VLADIMÍR MARIK, a CSSZSZK munka- és szociálisügyi miniszterének helyettese /. ...
