Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-05-06 / 18. szám

• Július Tkáé A vasút kikerüli a települést, az országút is éppen csak a szélét érinti. Az arra utazó nem is tudja, hogy egy olyan község mellett halad el, amely idestova 700 éves múltra tekint vissza. Valamikor a falu neve mellett ott volt a fürdő szócska is. Nem is csoda, hiszen száz éve annak, hogy Csízben (Cíz) megkezdték a fürdő építését. Fénykorát az első világháború előtt élte. A polgárság kedvenc üdülőhelye/ volt. Aztán mintha megfeledkeztek volna róla, csupán 1975- ben kezdtek hozzá újrafejlesztéséhez. Ko­rábban már arról is szó volt, hogy a fürdő­épületeket valamenyik üzemnek adják át. Szerencsére nem Így történt.- Amióta 1979-ben átadtuk rendelteté­sének a Rimavan gyógyszállót, átépítettük a Partizán gyógypavilont és tavaly átadtuk a balneoterápiái és étkezési részleget, rendszeresen kétszáz türdővendégünk van. Az egykori Szakál-kúriát tataroztuk, ott ka­pott helyet az igazgatóság - tájékoztat kész­séggel dr. Rudolf Andráé, a fürdő igazga­tója, a jnb képviselője. - Jelenleg a Főtana gyógyszállót építik át. A Duklából négy lakást alakítottunk ki, de alkalmazottaink részére lakóházakat is építettünk. Für­dőnknek, amelyben mozgásszervi és ér­rendszeri betegségeket gyógyítunk, jó hír­neve van. A betegek kilencvenöt százaléká­nak állapota javul. A múlt évben döntés született egy száz ágyas gyermekpavilon építéséről, amelyet a következő tervidőszakban adnak át. Köz­ben egy több mint tíz hektárnyi parkerdőt létesít a fürdő és a helyi nemzeti bizottság. Úgy tűnik tehát, hogy minden a legnagyobb rendben van, a fürdővendégek egy része mégis elégedetlen, nem a gyógykezelés, hanem a hiányzó szolgáltatások miatt. Mi is tehát a helyzet, tettük fel a kérdést Július Tkácnak, a hnb elnökének.- A fürdővendégeknek igazuk van. Tele­pülésünkön korszerűtlen az üzlet, a vendég­látóipari létesítmény, nincs zöldségüzle­tünk. Valamikor volt egy újságárus kiosz­• dr. Rudolf Andráé kunk, de ma napilapot, képeslapot csak a postán vásárolhatnak, ha ugyan kapnak. Ezt szóvá tettük az illetékeseknek, és ígére­tet kaptunk, hogy visszaállítják az eredeti helyzetet. A szolgáltatóházat, amelyet Z ak­cióban építettünk fel, a borbélyműhely kivé­telével kereskedelmi célokra átadtunk a Jednotának, de a helyzeten ez sem sokat segített. Valamikor mintegy ezer lakosa volt a te­lepülésnek, most hétszázötven. Évekig nem adhattak építkezési engedélyeket, a telepü­lés rendezési terve csak a múlt évben készült el. A fürdő fejlesztése miatt néhány családi házat le kellett bontaniuk. Mivel abban az időben nem rendelkeztek építke­zési telkekkel, négy család más településre költözött. Ennek ellenére a település a lehe­tőségekhez mérten fejlődött. Ezt bizonyítják Csernok Gézának, a hnb titkárának a sza­vai is.- Z akcióban, lakossági hozzájárulással víz- és gázvezeték, valamint szennyvízcsa­torna-hálózat épült. így épült fel a tűzoltó- szertár és a művelődési otthon, amelyben a hnb irodáin kívül hét kétágyas vendégszo­ba is helyet kapott. Az elmúlt tíz évben csaknem mindig társadalmi munkával töl­töttük el a hétvégét, hiszen az említetteken kívül járdákat, virágsávokat létesítettünk. A lakosokból mintegy kétszáz nyugdíjas, s ha a gyerekeket is leszámítjuk, kevés a munkabíró lakosok száma. Ennek ellené­re nyugdíjasainktól is nagy segítséget ka­punk. Nekik is részük van abban, hogy 1985-ben a fürdőhelyek szlovákiai verse­nyében a második helyet szereztük meg. Faluszemlére indultunk. A pár méterre levő elelmiszerüzletben kezdtük, ahol ha­vonta 230 ezer korona forgalmat érnek el. Nem vezették be ide a vizet, mondván, fölösleges befektetés, nincs szociális helyi­ségük. A szénfűtés, az idő foga kikezdte az üzlet falait, hull a vastag festékréteg.- Tudomásom szerint Z akcióban a jövő évben kezdik meg az új üzlet építését. Időbe telik, amíg elkészül. Addig is rendbe kellene tenni a jelenlegit. Az ország különböző részéből érkeznek hozzánk fürdövendégek, nem lehet számunkra közömbös, milyen véleményt alakítanak ki rólunk - mondja Czakó Miklósné üzletvezető. Igaza van, de nemcsak neki, hanem a vendóglátóipari egység új vezetőjének, Blazena Feragovának is. Azt mondja, épü­letük mielőbb javításra szorul. A legrosz- szabb állapotban a raktárhelyiségek van­nak. Évekbe telik, amíg új vendéglő épül, addig nem lehet várni a tatarozásra.- Amikor a balneoterápiái részleg épült, a daru miatt az óvodát le kellett bontani - jegyzi meg az elnök. - Ez évekkel ezelőtt történt, de csak az idén fogtunk hozzá Z akcióban az új gyermekintézmény építé­séhez. Jelenleg az óvoda a fürdő igazgató­ságának volt épületében üzemel. Nem tu­dom, mi lett volna velünk, ha a járási nemzeti bizottság tisztségviselői fel nem ismerik a tarthatatlan helyzetet. Az utóbbi időben gyakran tartanak nálunk kihelyezett ülést. Ezeken a szakosztályvezetők, az alelnökök, az egyes részlegek képviselői névre szóló feladatokat kapnak. Ilyen dön­tés alapján a települést bekapcsolják a táv­hívásba, nyilvános telefonfülkéket állítanak fel. Ha minden jól megy, a tervidőszak végén Z akcióban megkezdjük a ravatalozó építését, a következő tervidőszakban pedig a Jednota fogyasztási szövetkezet hatvan ágyas szállót épít, vendéglővel. Mondhatnánk, jóra fordult a fürdő után a falu sorsa is, de sajnos, ez nincs teljesen • Csernok Géza (A szerző felvételei) így. A fürdő vezetőségét nyugtalanítja, hogy nem minden gyorsvonat áll meg Csízen. A fejlesztési terv szerint a fürdő bővítését folytatják, távlatilag egyszerannyi vendéget fogad majd, mint ma. Ha a szálloda felépül, lehetőség lesz az olyan betegek kezelésére is, akik nem beutalóval érkeznek a fürdőbe. A fürdő és a falu vezetői nehezen értik meg, hogy a szlovák főváros és Kassa (Kosice) között közlekedő autóbuszok közül legalább egy járat miért nem érintheti a für­dőt, hiszen alig valamivel több mint tízkilo­méteres kerülőről lenne csak szó.- Itt születtem, jól ismerem a községet, a fürdőt, a feleségem is ott dolgozik. Úgy érzem, pezsgőbb kulturális élet folyt ott vala­mikor - teszi hozzá az elnök.- A volt éttermet, az igazgatóság épüle­tét művelődési központtá építjük át, ahol a könyvtár, az olvasóterem is helyet kap majd. Van saját vendéglátóipari létesítmé­nyünk, borozónk, igaz, nem valami nagy - viszi tovább a szót az igazgató. - Két fölöslegessé vált helyiségünket kereskedel­mi célra ajánlottuk fel, de úgy látom, nincs iránta érdeklődés. Ami a fejlesztést illeti, hamarosan megkezdődik a szennyvíztisztí­tó állomás építése is. Megszervezték a háztartási szemét el­szállítását. Tizenhat építkezési telek vár ki­utalásra, de lesz még több is. A közeli, több mint tízhektáros víztározó és környékének rendezésére is intézkezdések történtek. Ha a tervek megvalósulnak, lehetőség nyílik a vízisportokra. A tilalom ellenére, nyáron már most is sokan fordulnak ott meg, fürde- nek, horgásznak. Az igazsághoz tartozik, hogy másképp alakulhatott volna a helyzet, ha a fürdő tervezői számoltak volna a szolgáltató léte­sítményekkel, s ha már ők nem, a helyi és a járási szervek felfigyelhettek volna a mu­lasztásra. Most már csak egy tehető: a kitű­zött fejlesztési feladatokat mielőbb megva­lósítani, s talán akkor a település neve mellé, úgy mint a vasútállomáson, a fürdő szócska is odakerülhet. NÉMETH JÁNOS „Lendítem lábamat“ Ulman Gábor nemcsak zenél a citerán, készíti is a hangszert. A fafaragás és a fellépések a múlttal, a népművészettel való találkozást jelentik számára. Népdalkincsünket igyekszik hozzáférhetővé tenni a nép­zenekedvelőknek. Zenélni, aránylag későn, 20 éves korában kezdett tanulni.- Várhosszúréten (Krásnohorská Dlhá Lúka) - mond­ja - nem lehet dallamszeretet nélkül felnőni. Húszévesen elhatároztam, hogy az ismert népdalokat megtanulom citerán megszólaltatni. A húrok igazi mestere, népi hangszerből, úgy érzem, a dallammal a szöveget is ki tudja hozni. A citeraszóban hallom a népdal szövegét is. Az alapiskolában a matematika és a rajz vonzotta. Kedvenc tantárgyaként a Rozsnyói (Roznava) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban a rajz helyébe az ábrá- zolómértan lépett. Könnyűnek bizonyult a keze a pontos és precíz vonalvezetéshez. Úgy érezte, adottságai meg­vannak ahhoz, hogy építészmérnök váljék belőle. A főis­kolán tett sikertelen felvételi után a Safárikovói Mező­gazdasági Szakközépiskola szakosító tagozatára jelent­kezett. Rozsnyón a lakásgazdálkodási vállalat főkönyve­lője.- A könyvelést is szeretem, pontosságra nevel. Erre szükségem van a citerakészítésben is. Aprólékos mun­ka: finom mozdulatokkal lehet csak bánni a szerszámok­kal, pontosan kell illeszteni a fát. Ehhez is, a könyvelés­hez is kötélidegek kellenek. Amíg csinálom a könyvelést, hibátlanul kívánom vé­gezni. De számtalanszor elképzeltem már, milyen jó lenne, ha csak a zenélésnek élhetnék. Esténként fellép­nék, napközben hangszereket készítenék, öt évvel ez­előtt fejeztem be az utolsó citerát. Kezemnek is hiányoz­nak már a hangszerkészítés során rögzült mozdulatok, és a közérzetem is csak akkor igazán jó, ha alkothatok. Elhatároztam, hogy ebben az évben újra nekifogok. A hangszerkészítés nagyon csalafinta mesterség. Majdnem olyan, mint a versírás. Nem lehet elhatározni, hogy holnap majd verset írok, holnap majd citerát csinálok. Hetek is eltelhetnek, hogy a félbehagyott hang­szer közelébe sem tudok menni. Egyszer csak jön az „ ihlet", és nem tudok uralkodni a kezeimen. Ilyenkor megy a munka. Ilyenkor szoktam kivenni a szabadságo­mat. Fél évig is dolgozom egy-egy darabon. Néha kényszerpihenőt kell tartani, amíg szárad az illesztéshez használt ragasztó. Citeráim egyéni hangzását a legapróbb részletek tökéletes kidolgozása biztosítja. Bárkihez került is el hangszerem - négyet eladtam, kettőt ajándékba adtam és kettőt hagytam magamnak -, bárki pengeti húrjait, a hangjáról megismerem. Nem használok vasszögeket, és ügyelek az esztétikai megformáltságra is. Citeráimon nem látszódnak a rejtett apró lyukak, a faszögek, a ra­gasztás. A hangszer külső felületét a lehető legsimábbra kidolgozom. Édesanyjától tudja, hogy gyermekkorában hosszú ideig kezelték a lábát. Gábor mozgássérült. A citerakészítés és a zenélés lett húszéves korára az első nagyobb láblendítés.- A sors el is vett tőlem, de meg is ajándékozott. Már a betűket sem úgy tanultam meg, ahogy mások. Emlék­szem rá, alig kezdtük el az iskolát, ősz volt még, mert sárgultak a levelek, én már kórházban feküdtem. Állandó szorongásbari éltem, azt hittem újra kell kezdenem az első osztályt, nem mehetek majd másodikba a többiek­kel. Azt az egészségügyi nővért nem fogom elfelejteni, aki addig-addig biztatott, foglalkozott velem, míg az olvasókönyvemben a betűkből ki tudtam olvasni a sza­vakat. Másodikba a kórházból kerültem. Húszévesen vettem kezembe nagyapa citeráját, és ahogy nézegettem, ráeszméltem, nem láttam őt játszani ezen a hangszeren. Hallani akartam a hangját, meg kellett tanulnom játszani. Ha nem foglalkoztam volna régóta fafaragással, úgy talán maradok csak a zenélés­nél. De a zenével megtaláltam azt, amire évek során kialakult kézügyességemet használni tudtam. ötéves lehettem, amikor először volt fűrész a kezem­ben. Első próbálkozásommal nem bírtam vagy nem mertem, nem tudtam átvágni a fát, mert annyira megha­tódtam, hogy milyen szépen hatol a fűrészlap a fába. Attól kezdve, amint megismertem, hogy a fa alakítható, nem kellett nekem más játék, csak amit magam farig­csáltam. Később tapasztaltam, csak éles, jó szerszá­mokkal lehet szépen dolgozni, szert tenni tökéletesebb szerszámokra. Egyik nagyapám ács volt, apámra ma­radtak a szerszámai. Ó, a vasúti munkás, nem nagy hasznukat vette azoknak. Látta, hogy komoly az elhatá­rozásom, tudok bánni az éles késekkel, megajándéko­zott - pontosan tudom, mert őrzöm őket - három bicskával, két gyaluval, két vésővel. Speciális szerszá­mokkal azután kezdtem dolgozni, hogy nekiláttam az első citerámnak. Magam is tervezek, csinálok is szerszá­mokat: különféle vésőkét, késeket. Ez a mesterség nemcsak a kézben van. öt éve leálltam a hangszerkészítéssel, de úgy érzem, ha ma nekifognék, az eddigieknél is tökéletesebb citerát csinál­nék. Tökéletesítettem a szerszámaimat is, és sok min­dent másképp tudok a hangszerekről. Szívvel vagy ésszel tudok-e többet, nehéz lenne megmondani. Ulman Gábor 1985-ben megkapta a Csemadok Kivá­ló Népművésze címet. TALLÓSI BÉLA

Next

/
Thumbnails
Contents