Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-04-29 / 17. szám
M Az uborkát is károsítják A hajtatott fejes salátát fenyegető betegségek között említett fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum) és szürkepené- szes rothadás (Botrytis cinerea) környékünkön az utóbbi években az uborka hajtatásával foglalkozó kertbarátoknak is egyre több gondot és kárt okoznak. Érdemes szem előtt tartani, hogy ezeknek a betegségeknek a terjedése összefüggésben van a monokultúrás termeléssel. A fehérpenészes rothadás jelenlétére utaló első tünet, hogy a fertőzött növények fonnyadni kezdenek. Ha tüzetesebben megvizsgáljuk a gyanús növényeket, közvetlenül a föld felett rothadásnak induló, nedves, vattaszerü bevonattal borított fehér foltokat találunk. Ezek a foltok olykor a szár bármely részén megtalálhatók. A bevonatban előforduló, különböző nagyságú fekete csomók a szkleróciumok, amelyek beérve elszóródnak és évekre megfertőzik a talajt. A gomba néha a termést is megtámadja és értéktelenné teszi. A fehérpenészes rothadás elleni harcban komoly szerep jut a megelőzésnek. Éppen ezért a hajtatóházakban óvjuk a növényeket a mechanikai sérülésektől. Az öntözést és a szellőztetést annak tudatában irányítsuk, hogy a magas páratartalom kedvez a gomba fejlődésének. A fertőzött növényeket még a szkleróciumok beérése előtt tépjük ki és égessük el. Ami a vegyszeres növényvédelem lehetőségeit illeti, a palántákat kétleveles korban, majd a kiültetés előtt 4-5 nappal.célszerű beöntözni a Fundazol 0,1 százalékos töménységű oldatával, négyzetméterenként 0,5 liter oldatot számítva. Kiültetés után 7-8 nappal egy liternyit kell önteni ebből az oldatból minden palántához, és a kezelést a kiültetést követő 14-16. napon meg kell ismételni. A szürkepenészes rothadás többnyire a tenyészidö első felében károsít, de máskor is megtámadhatja az uborkát. A fertőzött fiatal növények megfonnyadnak, kidőlnek, majd elpusztulnak. A jellegzetes szürke gombabevonat már ebben a stádiumban jól megfigyelhető. A termés pusztulását a csúcsi részen jelentkező fonnyadás vagy sárgásbarna rothadás jelzi. A magas páratartalom, a fényhiány és a hóingadozás nagyban elősegíti a betegség terjedését. A fehérpenészes rothadásnál leírt vegyszeres kezelés nagy valószínűséggel védi a növényzetet a szürkepenészes rothadástól. Szalai László Borsó támrendszeren Hosszú éveken át hagyományos módszerrel termeltem a borsót, de két éve egyik kertésztársnál érdekes megoldással találkoztam, s azóta én is ezt a módszert alkalmazom: részben keritésszerúen kifeszített drótszövetre futtatva, részben karóhoz kötözve nevelem a növényzetet. A borsó számára kijelölt 1,3 méter széles és 7 méter hosszú ágyást kora tavasszal elgereblyézem, majd hosszanti irányban kettéválasztom a kifeszített drótszövettel. A tám- rendszer megépítéséhez 4 db 25-30 mm átmérőjű és 1,4 méter hosszú fémcsőre,-valamint 1 méter széles drótszövetre van szükségem. A csöveket - egymástól azonos távolságra - 0,4 méter mélyen beverem a földbe, ezekbe alul és felül feszítödrótot húzok, majd félméterenként ehhez rögzítem a drótszövetet. A kerítésszerű támrendszer két oldalán, az előkészített ágyás szélein 17-17 karót (0,8 m hosszú) ütök a földbe. Vetéskor a drótszövettől 100 mm-re 30 mm széles és ugyanilyen mély barázdát húzok (mindkét oldalon), s ebbe szemenként vetem el a borsót. Az ágyás szélén elhelyeztt karókhoz fészekbe vetem a magot (5-6 szem). Rendszerint 5-6 fajtát vetek, hogy folyamatos legyen a betakarítás. A drótszövet mellé vetett borsó a tenyészidö közepén már maga is megkapaszkodik a támrendszerben, viszont az ágyás szélén a karóhoz kell kötni a növényzetet. A módszert jónak tartom, mert megkönnyíti a talajmunkát, elejét veszi a szélkárnak és a termés szennyeződésének, azonkívül a szedés is egyszerűbb. Megjegyzem, az így termelt borsó látványa, esztétikai hatása sem utolÍJSZÚ 21 Bogyósokat telepítünk A bogyósok gyökérrendszere a talaj felszínéhez közel helyezkedik el Ennek előnye, hogy a felső 30 cm-es rétegben kedvezőbbek a tápanyagforgalmi viszonyok, mint a mélyebb részeken. Hátránya viszont, hogy a termőréteg gyakran kiszárad, és a tápanyagok csak nagyon sekélyen (csupán 10-15 cm) dolgozhatók be a gyökerek megsértése nélkül. Mivel az ültetés utáni évektől csak sekélyen munkálható be a trágya, különös jelentősége van a bogyósok szakszerű .telepítése előtti alaptrágyázásnak. Ezt legcélszerűbb talajvizsgálat alapján végezni. Nagyon fontos, hogy ültetés előtt nagy mennyiségű szervestrágyát is bedolgozzunk a talajba (5-10 kilogrammot négyzetméterenként). A bogyósok telepítésekor kisebb ültetőgödröt (60x60x60 centimétereset) ássunk, és a trágyát sem kell olyan mélyre bedolgoznunk, mint a gyümölcsfák ültetésekor. A bogyósok a klórra nagyon érzékenyek, ezért a kálium csak kénsavas kálival pótolható. A szakszerűen alaptrágyázott terület a termőre fordulásig alig igényel tápanyagot. A tenyészterület megválasztása is fontos szempont. A tenyészidö során a szellös, ritka növényállomány azért is kívánatos, mert az elsúrűsödött bokorba lehetetlen bejuttatni a permetet. A túlságosan sűrű lombozat, a párás mikroklíma kedvez a károsítok fejlődésének, itt könnyen és gyorsan elszaporodnak. A telepítés során arra is ügyeljünk, hogy a bogyós növények között (az azonos kárositók miatt), megfelelő izolációs távolság legyen. A szamócát soha ne ültessük ugyanarra a helyre a kertben, minden telepítés alkalmával máshová kerüljön, és csak 5-6 év elteltével ugyanoda. K. Sz. Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!llllllllllllllllllllllllllll Csak egészséges palántát vásároljunk Sok kertészkedő vásárlással szerzi be a hajtatóházi.vagy szabadföldi termesztéshez szükséges palántát. Sajnos, gyakran előfordul, hogy a növények közül több-kevesebb kiültetés után egy-két héttel hervadni kezd, majd elpusztul. A bajt néha a talajlakó kártevők (drótféreg, lótücsök) idézik elő, de sokszor az eladó által minőséginek mondott palánta fertőzött (betegségek, kártevők). A vásárló a palántákon legköny- nyebben a levélbetegségeket figyelheti meg. A paprika és a paradicsom lombját többnyire a Xanthomonas vesicatoria okozta, baktériumos levélfoltosság károsítja, a káposztaféléken pedig leginkább a peronosz- pórával találkozhatunk. Az egész növény sárgulása rossz tápanyagellátásról, illetve a palántanevelésre használt talaj mérgező hatásáról árulkodik. Az utóbbi esetben a gyökerek bámulnák, de nem vékonyodnak el, úgy, mint a gombák okozta palántadőlésnél. A gyökérnyakon meg a gyökereken nehezebb felismerni a károsodást, de a gyökérzet károsodásáról általában a növény föld feletti részei is árulkodnak. Persze vannak rejtett károsodások is, mint amilyen pl. a repceszár-ormányos (Ceutorr- hynchus quadridens) okozta kár. A 2-3 mm nagyságú bogár kora tavasszal elsősorban az őszi repcét károsítja, de ellepheti a melegágyban vagy üvegházban nevelt káposztaféléket is. Tojásait általában négyesével helyezi el a palánták szívleveleiben és a levélnyelekben. A tojásrakás helyét kör alakú, apró hólyagocskák jelzik. A kikelt lárvák - lefelé haladva - járatokat készítenek a növényben. A kártétel hatására a növény hervadni kezd, és minél kisebb, annál korábban pusztul el. A már fejlettebb növények általában nem pusztulnak el, viszont sokkal gyengébb a növekedésük. A vásárló helyzetét megnehezíti, hogy vételkor a növények még egészségesnek látszanak. Ezért ajánlatos alaposan megvizsgálni a palántákat, hátha felfedezzük a szívleveleken vagy A káposztafélék palántáit leggyakrabban a repceszár-ormányos károsítja. A rajzon a tojásrakás leggyakoribb helyei (b) és a palánta gyökerében károsító lárvák (c) is láthatók. a levélnyeleken a tojásrakáskor keletkezett sebeket. A palántaneveléssel foglalkozóknak még annyit: a kártevő szellőztetéskor jut a melegágyba vagy az üvegházba. A berepülő bogarak ellen az Élőerőn 50 WP 0,1 százalékos töménységű oldatával harcolhatunk. A bogarak berepülését a Mö- ricka-féle sárgatálak segítségével pontosan megfigyelhetjük. A kihelyezett tálacskákba kevés szappanos vizet kell tölteni (a hajtatóházban az ajtó és az ablak közelében kell elhelyezni a tálacskákat). A bogarak 10 C-fok fölötti hőmérsékleten már aktívan rajzanak. A tálacskákat naponta ellenőrizzük, s ha nagyobb számú kártevőt találunk, akkor feltétlenül permetezni kell. Előfordul, hogy a kitelepített növényeket is óvni kell a kártételtől. Ilyenkor gondosan tartsuk meg a 21 napos élelmezés-egészségügyi várakozási időt. A káposztaféléknél, de más, palántáról nevelt zöldségnél is gyakran találkozhatunk olyan növényekkel, amelyek átvészelték a tőfekélyt, s nem pusztultak el. Ilyen palántát nem érdemes ültetni, mert gyengébbek az egészségeseknél és később is rosszul fognak fejlődni. A paprikán és paradicsomon az ismert palántadőlést okozó gombák (Pythium, Rhizoctonia, Fusarium) mellett újabban a Didymella lycoper- sici nevű gomba is okozhat töfekélyt. A gyökérbarnulással kapcsolatban szólnunk kell a talajok magas sókoncentrációjáról. Évente több olyan esetet vizsgálunk, amikor a növénypusztulás a túltrágyázással és az ebből eredő, magas sókoncentrációval függ össze. Nem ritkaság, hogy a 0,2-0,3 százalékos optimum helyett 1-1,5 százalékos a talaj sókoncentrációja. Sajnos, ilyen esetekkel nem csupán kiskertészek- nél találkozunk, de nagyüzemekben is. A gyomirtók (főleg a Zeazin) által okozott károsodások elsősorban a nagyüzemekben gyakoriak. A földkeverékek összetevőit (tőzeg, vita- hum, komposzt) sok helyütt Zeazin- nal vagy más gyomirtó szerrel gyomtalanítják, és a következő évben palántanevelésre használják. Előfordul, hogy a több évig kukoricatermesztésre használt, rendre Zea- zinnal kezelt területről szedett földet kevernek a palántanevelésre szánt földkeverékbe, ami az esetek többségében teljes kudarchoz vezet a palántanevelésben. MATLÁK GYÖRGY mérnök KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünkben Weöres Sándor: Május elsején című verséből idézünk; az idézet első sora (zárt betűk: T, N, Ü, N, E, K). 12. Csavaros eszű ember. 13. Apgolna - németül. 14. Európai főváros. 15. Ácsorog. 16. Vonatkozó névmás. 17. A dadaizmus egyik alapítója. 19. Angol drámaíró. 20. Határozószó. 21. Névutó. 22 Egyéniség. 24. Szomália autójele. 25. Az idézet második sora. 29. Rag. 30. Utónév. 31. Azonos betűk. 32. Előtag. 33. Elhamvad. 35. Figyel. 36. Bátya. 37. L. G. J. 38. Ma... ebédelek. 40. Dögevó madár. 42. Greenwich Mean Time. 43. A tubusban van! 44. Albán pénznem. 45. Alkaloid. 46. Ő. A. 47. Törökország autójele. 48. Ütlegel. 49. Tőszámnév. 50. Az idézet ötödik sora. 55. Mátka. 56. Argon. 58. Talál. 59. Rag. 60. Keserű emésztőnedv. 61. Norvég matematikus. 62. Billeg. 64. Mesterséges nemzetközi nyelv. 65. Emlős. 66. Az idézet harmadik sora (zárt betűk: O, E, Z). FÜGGŐLEGES: 1. Egyenlő. 1. Óriási agyagszobor. 3. Magyar építész. 4. Az ülés azonos hangzói. 5. Utó- . név. 6. Aktuális. 7. Határozószó. 8. Fiatal nőstény bárány. 9. Nagy Béla. 10. Ébred. 11. A belsejében nincs semmi. 16. Lent. 17. Tagozat jelzője. 18. Bajtárs. 21. Légzési és testtartási gyakorlatok rendszere, névelővel. 22. Város Franciaországban. 23. Fogadási összeg. 26. Átvészetlt. 27. Férfinév. 28. Az idézet negyedik sora (zárt betűk: L, L, 0). 32. Az agyban levő. 34. Állat. 35. Gyulladás. 36. Szovjetorosz regényíró. 37. Az illeték közepe. 39. Csehszlovákiai település (ék. f.). 40. Magyar színész. 41. Útszakasz - szlovákul. 44. Lepihen. 47. Lófarok. 48. Az Oranje mellékvize. 49. Növény. 50. Az oldatok koncentrációjának egyik egysége. 51. Savanykás ital. 52. Veröfé- zett női név. 60. Utónév. 61. Idegen nyes. 53. Szende. 54. Magyar láb- férfinév. 63. Azonos betűk. 64. Indidarúgó. 57. ir népi tánc. 58. Becé- um. 65. Állóvíz. Az április 15-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Napsugár hintóbán jött tavasz tündére Virágos zöld kendőt Terített a rétre. Könyvjutalomban részesülnek: Völgy Mária, Rozsnyó (Roznava), Galamb Ilona, Rimaszombat (Rimavská Sobota), Nagy Katalin, Boly (Bot), Vakita Péter, Nagykapos (Veiké Kapusany), Polovic Árpádné, Marcelháza (Mar- celová).
