Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-15 / 2. szám

szú . 1.15. TUDOMÁNY TECHNIKA L ényegében csak a mikroelek­tronikához hasonlítható fon­tosságú újdonság napjainkban a biotechno ógia, amely már ma is csúcstechnológiát jelent. Nagy biz­tonsággal látható már előre, hogy az elkövetkező években látványos fej­lődésnek lehetünk tanúi e téren. Egyes becslések szerint 2000-ben a biotechnológiai termékek értéke elérheti a 100 milliárd dollárt, de még a pesszimisták is minimum 60 milliárd dollárra számítanak. Ez a tudományág eddig főként az egészségügyben és a gyógyszer- iparban hozott kézzelfogható ered­ményeket, igazi alkalmazási területe azonban a mezőgazdaság lesz. Legnagyobb előnyét, azt, hog1/ vi­szonylag csekély nyersanyagráfor- ditással tetemes gazdasági hasznot lehet alkalmazásával elérni, ugyanis éppen ebben az ágazatban lehet amilyen neki tetszik? Állatait és nö­vényeit évezredek óta válogatja ke­resztezi az ember, ám mindeddig közvetlenül nem avatkozhatott be öröklődésükbe. A baktériumokba ma már idegen genetikai információ (DNS) is bejut­tatható, amely az utódokra is átörök- lödik. Ezzel az eljárással elvileg bár­milyen mikroorganizmus anyagcse­réjébe beavatkozhatunk, sőt a növé­nyek és állatok embrionális sejtjei­ből, illetve biológiai feladatokra már szakosodott (differenciálódott) testi sejtekből is hoznak létre teljes nö­vényt vagy állatot. A genetikai mani­pulációt nagymértékben gyorsította annak az enzimcsoportnak a felfe­dezése, amelyek képesek a dezoxi- ribonukleinsavat eltérő ponton ré­szekre hasítani. Később a molekula megváltozott sorrendben ismét összekapcsolható. A génsebészet a legjobban kihasználni. Tudomá­nyos intézeteink a biotechnológiai alapkutatásban nemzetközileg is elismert eredményeket érnek el. A gyakorlati alkalmazást tekintve vi­szont a fejlett ipari államokkal összehasonlítva elmaradás tapasz­talható. A termelővállalatoknál ugyanis ma még nagyon kevés az olyan szakember, aki képes lenne arra, hogy az alapkutatások terüle­tén dolgozókkal együttműködve átültesse a gyakoraltba az új eljárá­sokat. E hiány pótlására, az újszerű biotechnológiai szemlélet elsajátítá­sára, illetve a szakemberképzés és az utánpótlás érdekében a biotech­nológia bekerült az egyetemi oktatás programjába. Általános meghatározásban bio­technológián az életfolyamatok fel- használására alapozott termelési el­járást értik. Vannak akik a biotech­nológiát azonosítják a génsebészet­tel, mások szerint a biotechnológia az élő szervezetek ipari célokra való felhasználását jelenti. A kémikusok szerint a biotechnológia a biokémia, a mikrobiológia és a műszaki eljárá­sok összevont használata abból a célból, hogy elérjék a mikroorga­nizmusok, szövettenyészetek tech­nológiai felhasználását. A mezőgaz­daságban alkalmazott biotechnoló­gia pedig olyan komplex kutatási, fejlesztési és agrárpolitikai stratégiai módszer, amely a következő évtize­dekben kulcsfontosságú segítője és művelője lehet az élelmiszerterme­lésnek. Amint említettem tény az, hogy e tudomány gyakorlati felhasz­nálása ma még a szárnypróbálgatá­sok időszakában tart. Az azonban már ma világos, hogy a biotechnoló­gia a következő évtizedekben nagy­mértékben befolyásolja majd az em­ber világát, az emberi környezetet, mindenekelőtt az ipar egyes ágaza­tait, a növény- és állattenyésztést és az orvostudományt is. Világszerte élénk a kutatómunka és sok az ezzel kapcsolatos beruházás is. Az alap a gén Tudvalevő, hogy az élő szerveze­teknek öröklődési (genetikai) prog­ramjuk van, a dezoxiribonukleinsav- ban (DNS) tárolva. Minthogy ez a molekula reprodukálni képes ön­magát a tulajdonságokat átörökíti az utódokra. A genetikának hosszú évekig az volt a fő kérdése miként történik az öröklődés? A másik prob­léma az volt, hogy az öröklött tulaj­donságok csak az utód kifejlődése­kor jelentek meg, így a kívánt tulaj­donságú egyedet csak akkor lehe­tett kiválogatni. A növény- és állat- nemesítök által végzett genetikai ki­válogatás tehát hosszú időt vett igénybe és sok bizonytalansággal járt, pedig az ember ősi vágya, hogy befolyásolja az öröklődést. Ki ne szeretné, ha kívánsága szerint szü­letne fia vagy lánya, és olyan lenne, tehát biokémiai technika, melynek segítségével a kromoszómában le­vő összes genetikai információ átvi­hető egyik sejtből a másikba. Ennek távlatai beláthatatlanok a növény- és állatnemesítésben. Egy-egy új növényfajta előállításához szüksé­ges 6-8 éves, az új állatfajták neme- sítési munkához igényelt 14-30 éves időtartam így a töredékére 1 -3 évre zsugorodik. Kérdőjelek és sikerek Ez a felismerés az emberiség kezébe adta az élővilág tudatos és lehetőleg célirányos megváltoztatási lehetőségének kulcsát azzal, hogy beavatkozhat az eddig megváltoz­tathatatlannak tartott öröklődési fo­lyamatába és számára előnyös mik­roorganizmusokat vagy akár maga­sabb rendű szervezeteket hozhat létre. Ez a biológiát forradalmasító módszer kezdetben világméretű til­takozást váltott ki, amely már-már azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy korlátozzák, vagy teljesen betiltják a kutatómunkát ezen a területen. A vita csúcspontját az emberiségnek az atomenergia hadászati célú fel- használásával kapcsolatos tragikus tapasztalataival összefüggő kérdés váltotta ki. A kórokozó baktériumok fertözóképességét oly mértékben megnövelhetik, hogy a lombikból ki­szabadulva tömeges járványokat okozhatnak, esetleg olyan baktériu­mok is létrehozhatók, amelyek ellen képtelenek lennénk védekezni A másik érv, hogy a génsebészet révén az ember olyan eszköz birto­kába juthat, amely az evolúció szű­rőjét megkerülve „torzszüleménye­ket" eredményezhet. Szerencsére mindkét ellenérv viszonylag korán megdőlt és ma már génsebészeti technikával elvileg bármelyik mikro­organizmus anyagcseréjébe be­avatkozhatunk. Az első sikerek a gyógyszerként használt természetes anyagok elő­állításában jelentkeztek. A szenzá­ció az, hogy úgy változtatták meg a baktériumok örökletességét (gén­állományát), hogy azok az emberi szervezetben termelődő inzulin fe­hérjével lényegében azonos vegyú- letet termeljenek. Eddig az inzulint (a szervezet cukorháztartását irá­nyító hormont) levágott állatok has­nyálmirigyéből nyerték. Korlátozott mennyiségben állt rendelkezésre, és előállítása drága volt. Más, az inzulinhoz hasonló fehér­je természetű gyógyszerek előállítá­sa is megindult. Ilyen a növekedési hormon és az interferon. Az USA- ban sikerült először olyan bakté­riumcsoportokat előállítani, amelyek a növekedési hormonnal azonos ha­tásfokú fehérjét szintetizálnak. A külföldön termelt humán növeke­dési hormont az agyalapi mirigy elé­gedetlensége miatt a növekedésben visszamaradt gyermekek kezelésé­re használják. A gazdasági állatok növekedési ütemének a fokozása is megvalósítható. Ezt megelőzően azonban tisztázni kell, hogy a foko­zott növekedés milyen elváltozáso­kat okoz az állatok testszövetének összetételében, a csontváz statikai viszonyaiban, az endokrin rendszer­ben és a reprodukciós teljesítmény­ben. Az interferon természetes ví­rusellenes anyag, s szerepe van a vírusbetegségekből való kigyó­gyulásban. Mint gyógyszer eddig nem váltotta be a hozzáfűzött remé­nyeket, de ha a szervezetet sikerül interferon termelésre késztetni ezál­tal megelőzhetjük a fenyegető vírus- fertőzéseket. A cukorbetegek örö­mére új nagyhatású édesítőszer elő­állítása is lehetővé válik a jövőben. Ez az anyag helyettesítheti a diétás étrendben a cukrokat és a vegyi úton készült édesítőszereket - Spo- larin, Sacharin - amelyek rákkeltő hatása nem bizonyított, de állandó fogyasztásukat a szakemberek nem ajánlják. A megvalósuláshoz közel áll a sajtkészítéshez használt Kimozin (oltóenzim) génsebészeti előállítása is. Ezt eddig csak szopósborjakból lehetett nyerni, 1990-ben állítólag a teljes amerikai tejipar már gén- technológiával készített tejoltót fog használni. Máris forgalomban van­nak olyan gyógyszerek, amelyek génsebészeti úton készültek. Az ál­latoknál a száj- és körömfájás elleni, az embernél a fertőző májgyulladást megelőző vakcina. Fontos szerep­hez juthat a tudományág az örökle­tes betegségek gyógyításában és megelőzésében. Ha időben kiderül, hogy a magzatot rendellenesség ve­szélyezteti még megszakítható a terhesség. A jövőben pedig az örökletes betegségeket olyan mód­szerrel gyógyítják majd, hogy a kó­ros gének mellé egészséges válto­zatot is bejuttatnak, s ezek beépülé­se a szervezetbe megszünteti a pa­naszokat. Újabban annak a lehető­sége is fennáll, hogy transgenetikus állatokat hasznosítsunk, amelyek te­jükben, vérükben géntermékeket produkálnak, s ezek után kivonhatok az állati termékekből. Amerikában ilyen módszerrel elérték, hogy az egér tejében olyan proteint (fehérjét) választ ki, mely megakadályozza a vérrögképződést. A tudósok most azon fáradoznak, hogy ez a génse­bészeti beavatkozás a szarvasmar­háknál is alkalmazható legyen. Ha sikerül elérni, hogy a fent említett fehérje a szarvasmarha tejében is kiváltódjék, akkor az emberiség óri­ási lépést tesz az infarktus megelő­zése és gyógyítása felé. E néhány példa is kellőképpen szemlélteti, hogy az élőlények öröklődésébe va­ló közvetlen beavatkozás módszerei és a genetikai programozás, új és lényegében még beláthatatlan távla­tokat villantanak fel az emberiség számára. Dr. FÓTHY JÁNOS Az Antarktisz-kutatók évek óta fokozott figyelmet fordítanak a felső atmoszféra ózonrétegé­nek sűrűségére, vastagságára. Félő, hogy a Földet a napsugár­zás káros hatásaitól védő réteg ,,összeroppan a szennyeződé­sek szorításában“. Az ózonréte­get az aeroszolos spray-k, a hű­tőfolyadékok, a tűzoltó-készülé­kek hajtóanyagai, az ipari oldó­szerek és bizonyos műanyagter­mékek gyártásakor használatos LYUK AZ ÉGEN gázok pusztítják. Ezek a CFC (klór-fluor-szénhidrogének) né­ven ismert anyagok klórt, fluort tartalmaznak - az emberre telje­sen veszélytelen formában. Mi­vel nagyon könnyűek, a levegő­be kerülve azonnal az ózonré­tegbe emelkednek, ahol a nap­sugárzás hatására a klór és a fluor felszabadul: egy klórré­szecske 100 000 ózonrészecs­két képes megsemmisíteni. ökológusok szerint az ózon­réteg hiánya fokozott mértékű ibolyántúli sugárzásnak tenné ki bolygónkat, ami nemcsak a bőr­rák és a szürkehályog elterjedé­sét, hanem a növényi és a vízi élet sorvadását is maga után vonná. A földi hőmérséklet is megváltozna, hiszen a kiváló szigetelöképességű CFC-k a le­vegőbe jutva beburkolnák a Föl­det. Az amerikaiak 1975-ben be­tiltották a spray-k használatát, később azonban úgy látszott, aggodalmuk felesleges volt, az ózonréteg vastagsága 1975 és 1979 között gyakorlatilag nem csökkent. A Déli-sarkon brit ku­tatók mégis folytatták régen el­kezdett méréseiket, és igazuk volt. 1985-ben ősi spektrofoto­méterükkel világraszóló felfede­zést tettek. Az Antarktisz felett hatalmas lyuk jelent meg az égen: területe durván az Egye­sült Államokéhoz mérhető. Az amerikai Nimbus műhold kame­rái bíbor, fekete, sárga és vörös felhők tömegeként érzékelték a lyukat. A lyuk keletkezéséről számos tudós azt tartotta, hogy csak az Antarktiszra jellemző természeti jelenségről van szó- ezt a nézetet természetesen több iparvállalat is magáévá tet­te. Ma már egybehangzó a kuta­tók véleménye, miszerint az ok a klórszennyeződés. Szeptember elején Montreal­ban 40 ország részvételével tar­tott tanácskozáson egyezmény született a CFC-k felhasználásá­nak csökkentéséről. Amerika és Európa csökkentené is, ám a harmadik világ egyes országai- kereskedelmi érdekekre hivat­kozva - növelnék a termelést.-imp­LAPOS KÉPCSŐ Mindössze hat milliméter vas­tagságú ultraiapos képcsövet fej­lesztett ki a színes tévékészülé­kekhez a japán állami tévétársa­ság (NHK). A 29x41 centiméter méretű képcső xenontöltésű és a gázplazmaelven működik. A vö­rös, zöld és kék gázsejtek terjesz­tését vezérlő elektronika ma még lényegesen nagyobb, mint a je­lenlegi tévékészüléké. A plazma­képernyők elterjedése csak egy évtized múltán várható az NHK szakértőinek véleménye szerint. Egyszínű plazmaképernyöket már ma is használnak az elektronikus számítógépekhez. BAKTÉRIUMFEGYVER A BŰNÖZÖK ELLEN A bűnözőknek jó okuk van rá, hogy rettegjenek a baktériumoktól. A híres londoni rendőrség, a Scot­land Yard új munkatársakat szer­ződtetett: az Acinetobacter calcoa- ceticus baktriumokat, amelyek segí­tik láthatóvá tenni a gyenge ujjlenyo­matokat. Megfelelő tápoldatban az újjlenyomatokra öntve, 24 órán belül telepeket alkotnak és kitűnően kimu­tatják az ujjlenyomatok rajzolatát. Az ujjlenyomatok börnedvességének maradványa fontos tápanyagokat tartalmaz a baktériumok számára. EGÉSZSÉGKÁROSODÁS STERIL ÜZEMEKBEN Mikroáramköröket gyártó üze­mek munkásnöi között gyakoriak a vetélések. A Digital Equiqment cégnél dolgozó terhes nőket hosszabb időn át figyelemmel ki­sérték a Massachusetts Egyetem kutatói és 39 százalékuknál ta­pasztaltak koraszülést. A vizsgálatokból azt a követke- zetetést vonták le, hogy a chip- gyártó műhelyek légkondicionált, tökéletesen pormentes levegőjé­ben a miroármakörök maratására használt vegyi anyagok hatása válthatja ki a bajt. Több mikro­elektronika vállalat, így az AT+T is tanácsolja női alkalmazottai­nak, hogy terhességük tartamára helyeztessék magukat más mun­kahelyre. Most tovább kutatják, milyen egyéb hatása van általá­ban a steril, tiszta üzemekben (clean room) végzett munkának a nőkre és a férfiakra. „EMLÉKEZŐ“ SZEMÜVEGKERET Jó hír a fém szemüvegkeret ked­velőinek: egy kaliforniai vállalat olyan szemüvegkeretet hozott for­galomba, amely, .emlékezik“ erede­ti alakjára. Ha tehát a szemüvegke­ret használat közben elgörbül, nem kell az optikushoz szaladni vele, ele­gendő a vízcsapból forró vizet en­gedni rá, és a keret újra felveszi eredeti alakját. A különleges keret „nitinolból“ - nikkel és titán ötvözet­ből készül Nagy mechanikai stabili­tása ellenére könnyű, és ugyanolyan korrózióálló, mint a rozsdamentes acél. A kísérletek szerint a hajlítást körülbelül egymilliószor lehet megis­mételni a nitinol kifáradása nélkül. Nitinolból nemcsak szemüvegkere­teket lehet készíteni, hanem spirál­rugókat és különleges érintkezőket is. A Szlovák Tudományos Akadémia Elektrotechni­kai Intézetének dolgozói az infravörös sugárzás­hoz közeli tartományban működő fényszálas opti­kai rendszerek gallium- arzenid (GaAs) félveze­tős fotodiódáinak fejlesz­tésével foglalkoznak, amelyek az optoelektro- nikai alkatrészek máso­dik generációjába tartoz­nak. Eljárást dolgoztak ki a félvezető anyag kristá­lyainak kellő irányba való átorientálására (epitxia). Ezekből a struktúrákból később chipeket majd pedig fotodiódákat készí­tenek. Ezzel a munkával az SZTA a KGST országok komplex tudományos - műszaki fejlesztési programjába kapcsolódik be. A képen a kész, epi- taxált sturktúrát veszik ki a berendezésből. (CSTK felvétele) A tegnap tudománya, a holnap gyakorlata I.

Next

/
Thumbnails
Contents