Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-04-29 / 17. szám
A zvoleni KOVOHRON ipari szövetkezet safárikovói autószervizének sokféle szolgáltatását és elsősorban az ott dolgozó harminc jól képzett szakember kiváló munkavégzését évek óta egyre többet dicsérik mind a helyi mind a városkörnyéki községek személygépkocsi-tulajdonosai. A Skoda, Lada, ARO-240-es, valamint a lengyel Fiatok összes típusának szavatossági vagy bármilyen egyéb javítását rendszerint rövid határidőre vállalja el a Csata János üzemvezető irányítása alatt serénykedő kollektíva. A képen látható Lada gépkocsi szélvédőjének kicserélését szintén gyorsan elvégezte Komoly László és Koronczi Tibor szerelő. Kiváló dolgozók - kiváló tanulók Ha csak a konzervgyáriakon múlna Néhány esztendő óta egy gondosan felújított, takaros kertes ház az otthona a Balog családnak Rimaszombat egyik csendes negyedében, a Fürdő utcában. Bizonyára a falun eltöltött gyermekévek is közrejátszottak az új lakóhely kiválasztásában, na és persze a kínálkozó lehetőségek: az örökölt családi ház eladásából származó összeg, a fiatal házaspár megtakarított pénze és a vállalati kölcsön, melyet hét évvel ezelőtt vettek fel. Adósságaik nagy részét már visszafizették, s mire a gyermekek felcseperednek, remélhetőleg teljesen egyenesbe kerül a család. * * * Az elektronika a legifjabb, ám kétségtelenül a legígéretesebb iparágak közé tartozik ma Rimaszombatban. A közel háromszáznyolcvan munkaerőt foglalkoztató Számítástechnikai Üzemet Balogék lakhelyétől mindössze néhány méterre hozták létre egy évtizeddel ezelőtt. A kínálkozó munkalehetőséggel Balog Katalin is élt, akinek abban az időben két apró gyermekről kellett gondoskodnia. A kezdet bizony nem volt köny- nyű. Az első években mikrokapcsolók, autóantennák és nagy teljesítményű tetőantennák erősítőinek összeszerelésével foglalkoztak a lányok és asszonyok, többségükben betanított munkások. A művelet nem volt túlságosan bonyolult, a pontosság és a szigorú minőségi követelmények miatt azonban sokan fordítottak hátat az üzemnek ebben az időben. Balog Katalinnak egy pillanatra sem fordult meg a fejében a távozás gondolata. Becsületesen elvégzett munkáját ugyanis megfelelően díjazták, meg aztán a közösségben is jól érezte magát. Felettesei ma is igen jó véleménnyel vannak munkájáról, pedig időközben termékváltás történt az üzemben, sokkal bonyolultabb, még nagyobb pontosságot és figyelmet igénylő termékeket, személyi számítógépeket és modemeket készítenek. A negyvenes éveinek elején járó, megnyerő külsejű asszony nem lelkesedett túlságosan, amikor megtudta, újságcikk készül róla, családjáról.-Annyi kiváló dolgozó van ebben az üzemben, s éppen rólam akarnak Írni - hárította el szerényen érdeklődésünket, de aztán mégis kötélnek állt. Persze nem hallgathatta el, hogy az üzem legmegbízhatóbb dolgozói közé tartozik, hogy normáját mindennap túlteljesíti, hogy munkájának minőségére egyetlenegy panasz sem érkezett az utóbbi években. Megítélése szerint nem tesz ó semmi különöset, csak a kötelességét teljesíti. Balog Antal, a családfő tizennyolc éve, katonai szolgálatának befejezése után került a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat rimaszombati üzeméhez. Gépkocsikísérö- ként kezdte, majd teherautót bíztak gondjaira. Aztán autóbuszsofőr lett. Éveken keresztül a Rimaszombat-Tajti (Tachty) vonalon szállította az utasokat, újabban pedig a városi közlekedés lett a munkaterülete. Utasai azért kedvelik, mert türelmes és segítőkész, felettesei pedig elsősorban pontosságát és szakmai hozzáértését dicsérik. Bizony gyakran előfordul, hogy szünnapokon is berendelik, s ó sohasem mond nemet. Egyfelől örül, ha valamiben segítheti munkaadóját, másfelől jól jön a keresetkiegészítés is. A sárga-piros, ütött-kopott járművön hetedik éve közlekedik. Szerencsére nem kell minden aprósággal a javítóműhelybe rohannia, mert maga is ért a gépek orvoslásához. Annakidején Safárikovóban a mezőgazdasági gépjavító szakmát sajátította el, s ennek most hasznát veszi mindennapi munkájában. Tavaly már a 750 ezredik kilométert tette meg baleset nélkül, s számításai szerint hamarosan,,millÍQmos“ lesz.- Tulajdonképpen meg lenne már az én millióm - vallja be kissé pironkodva -, de szertelen ifjoncként egyszer igazolatlanul hiányoztam a munkából, s ezért leszámoltak megtett kilométereimből. A kimaradás a zenekar miatt történt, egyszerűen nem akartam cserbenhagyni kollégáimat... Az autóbuszsofór egyik nagy szenvedélye ugyanis a zenélés. Persze, az utóbbi időben már nem jut rá. sok idő, meg aztán a közönség, a mai fiatalok sem igénylik már annyira a cigányzenéi, mint a korábbi nemzedékek. Balogék két gyermeke már alapiskolás. Ifjabb Balog Antal az idén nyolcadikos, éppen a napokban felvételizett a Kassai (Kosice) Magyar Tanítási Nyelvű Gépipari Szakközépiskolába. Kitüntetett tanuló, akárcsak két évvel fiatalabb húga, Andrea.-A kislány óvónő szeretne lenni, él-hal a gyerekekért - mondja az édesanyja -, de én arra biztatom, hogy tanuljon tovább, végezze el a főiskolát. Valamikor nekünk is voltak ilyen álmaink, de nem válthattuk valóra. En és a férjem is héttagú családból származunk, s bár jó nevelésben részesültünk, érthető módón nem kaptunk akkora támogatást, mint gyermekeink. Nagyon szeretnénk, ha ők tovább tanulnának. * * * * A Balog család életvitele, gondolkodás- módja szerencsére ma már nem számít kivételes jelenségnek a Rimaszombati járásban. Hátrányos helyzetből, élve társadalmunk aktív támogatásával, ám mindenekelőtt saját kezük munkájával bizonyítottak, vívták ki a környezetük tiszteletét és elismerését. Bizonyára kevés olyan gyár van az országban, talán még a világon is, amelyet egy főút választ ketté. Nos, a Közép-szlovákiai Konzervgyárak és Szeszfőzdék rimaszombati (Rimavská Sobota) üzeme ilyen. A kérdésre, hogy vajon mi ennek az oka, egyszerű a válasz: kinőtte azt a területet, amelyet 1902-ben a városban alapított részvénytársaság kijelölt a rimaszombati konzervgyár számára. A gyümölcsalapanyagú termékek közül elsősorban a marmaládét és lekvárt gyártó üzem a húszas és harmincas években már alig volt gazdaságos, de azért folyt benne a termelés, amelyet a felszabadulás után felújítottak, és 1945-ben egy háromtagú nemzeti igazgatóságot neveztek ki az élére. A korábbi termékskálát akkor száraz süteménynyel, különböző párlatokkal és gyümölcsborral bővítették. A konzervgyár 1949-ben önálló nemzeti vállalattá vált, amely az azóta eltelt évtizedek során számos szerkezeti változáson esett át. A rimaszombati üzemben azonban nem csupán szervezési változások történtek.- Manapság már mintegy 82 féle készterméket állítunk elő, töbő mint 152 féle csomagolásban, s emellett körülbelül húsz félkészárut is - kezdi ismertetőjét Ján Pongó mérnök, az üzem igazgatója. - Továbbra is gyártunk többféle gyümölcsízt, zöldség- és készé- telkonzervet, üditóitalokat, paradicsomlevet és kompótot. Üzemünk termékei nemcsak a hazai üzletekben, hanem a külföldi piacokon is ismertek. Ján Pongó - miközben részletesen beszámol az üzem termelési programjáról, - egy- egy árufajtával kapcsolatosan több ezer tonnás évi teljesítményt és 100 millió koronás tételeket emleget. Aztán a gondokról, a termelést hátráltató nehézségekről is szól. Mint mondja, az üzemben az ötvenes években volt először széles körű rekonstrukció, amikor részben felújították a gépi berendezéseket is. .Kulturáltabb körülmények között könnyebbé vált a munka, kevesebb lett az egészségre ártalmas munkahely, de időközben az üzemmel szemben támasztott igények is nőttek. Bővíteni kellett a gyárat, így került egy része az út másik oldalára. Az 1980-ban 35 milliós költséggel megkezdett újabb rekonstrukció keretében már ott épült fel az új termelőcsarnok, amely lehetővé teszi a sterilizált zöldség gyártásának további kiszélesítését, nem beszélve arról, hogy nagymértékben javultak a dolgozók - nagyrészt nők - munkakörülményei. Ám ez még csak a kezdet, a felújítási munkák első szakasza, a tervezett negyedik szakasz befejezését 2000-re tervezik. A csarnokban, ahol a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó-részleg kapott helyet, tavaly indult be a próbaüzemelés, nem kevés problémával. A tervet azonban így is sikerült teljesíteni. Egyebek közt azért is, mert itt - mint azt a sterilizáló üstöknél dolgozó Éva Lásková, Danyi Aranka és munkatársnőik mondják - összehasonlíthatatlanul jobbak a munkakörülmények, könnyebb a munka és természetesen megnőtt a munkakedvük is.- Pedig még az új csarnok felszereltsége sem az igazi - veti közbe Gaál Mátyás, az üzem technikusa. - Sok idő megy el az anyagmozgatással, üresen áll még a konzervdobozokat előkészítő üzemrész, egyelőre kézi erővel folyik a szállítólapok ki- és becsomagolása és az üvegek mosása. Az egyik gépsoron azért így is végelátha- tatlanul sorakoznak a Lengyelországból importált fagyasztott, szeletelt zöldbabbal telt üvegek, a másikon pedig szamócát konzerválnak. A csarnok egyik szögletében feldolgozásra vár a magyarországi sampinyon. A munka tehát folyik annak rendje-módja szerint, már amennyire a tehetőségek engedik. Kovács Istvánt a részleg vezetőjét mégis nyugtalanítja, hogy a termelés közben folyó rekonstrukció nem lesz elegendő ahhoz, hogy csúcstermékeket állítsanak élő. Mint mondja - ahhoz több új, korszerűbb gépsora lenne szükségük. Az üzem munkáját az is hátráltatja, hogy bár kapnak új gépeket, de azok nem alkotnak egy komplett gépsort, különböző a teljesítményük, s így a termelés sem lehet folyamatos. A sikerek mellett - hiszen ez az üzem a 8. ötéves tervidőszak első két évében valamennyi meghatározó gazdasági mutató szempontjából teljesítette a reá háruló feladatokat -, tehát sok a gond és a probléma. Úgy tűnik, ha a néhány száz főt számláló, lelkes és tehetséges vezető által irányított munkakollektíva igyekezete nem ütközne hátráltató körülményekbe, akkor már most el lehetne mondani, az itt dolgozók bizakodva néznek a jövőbe. Tovább fejlődik a járás ■ A februári győzelem negyvenedik évfordulójának esztendejében számos új közlétesítménnyel gazdagodik a járás. A tervek szerint Rimaszombatban augusztus végén adják át az ország egyik legkorszerűbb fedett uszodáját, melyben a versenycélokra is alkalmas medencén kívül gyermekházén is a sportolni vágyókat szolgálja. Ugyancsak néhány hét múlva avatják fel a Kurinci tó partján a huszonöt méteres melegvizú nyitott uszodát. ■ A különleges gondoskodást igénylő gyermekek részére a közelmúltban két magyar tanítási nyelvű alapiskolát építettek a járásban. A rimaszécsi (Rimavská Sec) és a rimaszombati kisegítő iskolák mellett jó ütemben folynak az újbásti (Nová Baéta) bentlakásos iskola építési munkálatai is. ■ Közel kétmillió koronát fordítottak tavaly a járási székhely egyik lakóépületének nyugdíjas otthonná való átalakítására a Kirejevszki utcában. Az épületbe valószínűleg már az idén beköltözhetnek az első lakók. ■ A kulturális értékek, műemlékek védelmére is jelentős összegeket fordítanak a járásban. Jelenleg Uzapanyiton (Uzovská Pani- ca) és Rimajánosiban (Rimavské Janovce) a, hajdani falusi földbirtokos-kúriákat újítják fel, Királyiban és Osgyánban (Ózdany) pedig a kastélyok tatarozása folyik. Kraskovóban, Dúsán (Dúzava) és Kyjaticében befejezéséhez közöledik a templomok felújítása. ■ Hárommillió koronás beruházással autóbusz-pályaudvar építése kezdődik Safárikovóban. Rimaszombatban is folytatják a pályaudvar építését. A tervek szerint még az idén lerakják a központi állomásépület alapjait. ■ A szolgáltatások fejlesztésére a falvakban is nagy figyelmet fordítanak az elkövetkező években. A legnagyobb beruházás Rima- szécsen kezdődik, ahol tízmillió koronát fordítanak a központi szolgáltatóház építésére. ■ A terveknek megfelelően folytatódik a gömöri városok és falvak víz- és gázmúve- sítése. Tisovecben és Klenovecben a gázvezeték tervezési és előkészítési munkálatait végzik, Rimaszombatban, Safárikovóban és Hmcianske Zaluzanyban pedig a vezetékhálózat bővítését kezdik meg. Az oldal anyagait HACSI ATTILA, BARANYAI LAJOS, a felvételeket LALO KÁROLY készítette A Trencíni Ruhaipari Vállalat közel ezer dolgozót - köztük 800 nőt - foglalkoztató safárikovói üzemében idén 211 millió korona értékű árugyártást irányoz elő a terv. A tavalyinál négy millió koronával nagyobb feladat elvégzése és a minőség szavatolása különösen sokrétű szervezést követel, hiszen a divatos szövetekből, bársonyból vagy kopásálló vászonból pontosan kiszabott, majd szépen megvarrott öltönyök, nadrágok és zakók 54 százaléka exportra készül. Amint az igazgató, Marcinek János mérnök elmondta, a gyakran akadozó anyag- és kellékszállítmányok mellett jelenleg is főleg a munkaerőgondok nehezítik az üzem termelését. Ezért a vállalat vezetősége legutóbb már a Rimaszombati (Rimavská Sobota) járás több egységes földműves-szövetkezetének is felajánlotta a melléküzemági varroda berendezésének előnyös lehetőségét és a lányok, asszonyok betanítását. Elsőnek a Nagybalogi (Vel’ky Blh) Efsz dolgozói fogadták el ezt az ajánlatot, hogy a mezőgazdasági munkák holtidejében se maradjon náluk kihasználatlanul a kollektíva egy részének teljesítőképessége. Képünkön Újpál Rozália (középen), az üzem kiváló dolgozója, aki rendszeresen túlteljesíti feladatait. Jelenleg az oldalzsebek elővarrása a dolga.
