Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-04-15 / 15. szám

Izsóp a kertben Az izsóp (Hyssopus officinalis - yzop lekársky) az ajakosvirá- gúak családjába tartozó évelő félcserje. A Földközi-tenger vi­dékéről származik, nálunk vadon nem terem. A kakukkfűhöz ha­sonlít, szára 20-60 cm magas, egyenes vagy fölemelkedő, amelyen a lándzsaszerű levelek keresztben átellenesen helyez­kednek el. Kék vagy rózsaszínű virágai a levelek hónaljában ta­lálhatóak, virágzata 5-10 álörv- böl álló álfüzér. Júliustól szep­temberig virágzik. Jól mézelő növény, méhlegelőnek is kitűnő. Régi, kedvelt fűszernövény, gyógyászati célokra is termesz­tik. Magvetéssel, zölddugványo­zással vagy töosztással szapo­rítják. A száraz, meleg széttól védett, napos fekvésű helyeket kedveli, a könnyű, középkötött, mészben gazdag talajokon dísz­ük szépen. Rendszerint 5-6 évig termesztik egy helyen, ezért te­lepítése előtt istállótrágyát vagy komposztot, s NPK-tartalmú műtrágyát kell bedolgozni a ta­lajba. Magját a palántanevelés­hez március végén vagy április elején 0,5 cm mélyen melegágy­ba vetik, majd a palántákat edzés után április végén vagy május elején ültetik ki 50-60 cm sor- és 40 cm tótávolságra. A szárat - 10-15 cm-es tarlót hagyva - sarlóval vagy éles kés­sel vágva gyűjtik (július és szep­tember), vékony rétegben elterít­ve, árnyékos helyen szárítják. Mesterségesen is szárítható, de a hőmérséklet nem haladhatja meg a 35 fokot. Száradási ará­nya 4:1, kilónkénti felvásárlási ára 15 korona, amihez a hivata­los árjegyzék szerint az idén 10 korona árpótlékot fizetnek. Ter­mesztésére csak a felvásárlóval kötött megállapodás alapján cél­szerű vállalkozni. A drog illóolajat, cserzöanya- got, gyantát, almasavat stb. tar­talmaz, gyógyhatását tekintve vi­zelethajtó, izzadsággátló, ét- vágyserkentö, köptető és illat­anyagot szolgáltató szer. Továb­bá gyógyíthatja a hasmenést, enyhíti a bélgyulladást, epebete­geknél oldja a szélgörcsöket és szabályozza az epemúködést. Az idős emberek általános erősí­tő gyanánt, a nők tisztulás idején veszik hasznát az izsópteának. A drog fontos összetevője, amáj-, epe-, gyomor- és bélbántalmak gyógyításánál használatos tea­keveréknek, a gyermeknél gilisz- taüzöként is hasznosítható. Kül­sőleg úgy használják, mint a ka­kukkfüvet vagy az orvosi zsályát (toroköblítés mandulagyulladá­sánál, öblögető foghúzás után, borogató a rosszul gyógyuló se­bekre, ekcémákra vagy kelé­sekre). Teája forrázással készül 1 ká­véskanálnyi száraz, szétmor­zsolt drogból és egy csésze víz­ből. Naponta legfeljebb 2 csésze tea fogyasztása javasolható. Kö­högés vagy étvágytalanság ese­tén 5-10, vizelethajtónak vagy izzadsággátlónak 2-4 hétig kell fogyasztani. Mérgező anyagokat nem tartalmaz a növény, túlada­golásától mégis óvakodjunk, mert feszültségérzetett, ideges­séget okozhat. Az ideges, inge­rült természetű embereknek nem ajánlatos izsópteát fo­gyasztani. A drog főzetét az állattartók gilísztaüzésre, külső fertőtlení­tésre és a rosszul gyógyuló se­bek kezelésére használhatják. Or. Nagy Géza Gyógyítás rummal Tenyésztői gyakorlatom során már jó néhányszor előfordult, hogy egy-két nyulam felfúvódott. Minden általam ismert módszert kipróbál­tam, de többnyire eredménytelenül. Itattam az állatokkal kamillateát, ad­tam nekik étolajat, keserúsót, mész- tejet, de hiába. Aztán eszembe jutott nagyapám sokat emlegetett gyógymódja a rum­mal való itatás. A tenyészállatoknak egy kávéskanálnyit, a növendékek­nek viszont csak egy fél kanálka ru­mot adtam be, óvatosan a szájuk szegletébe csöpögetve az italt, hogy győzzék nyelni. A beteg nyulak többsége már az első kezelés után megkönnyebbült és a második na­pon teljesen meggyógyult. Komo­lyabb esetben naponta kétszer-há- romszor is megismételtem a keze­lést, nem sajnáltam a rumot. Az eredmény sohasem maradt el! Az egyik erősen felfúvódott nős­tényt egy hétig kezeltem, de meg­menekült a pusztulástól. Persze, közben úgy megszokta a gyógykú- rát, hogy felgyógyulása után még két hétig várta a szokásos időben a rumadagját. K. T. Megelőzni könnyebb A galambokat fenyegető betegségek többsége közvetett úton - ürülék, takarmány, ivóvíz - terjed. Az etetőt ajánlatos fa vázra erősített drótszövetre helyezni, hogy a galambok ne csipegethessék fel az elszórt, bélsárral keveredett magvakat. A galamb­ház takarításakor az etetőket és az alájuk helyezett, drótszövetes alátétet kivisszük a galambházból, és az udvaron tisztogatjuk ki, Feltétlenül takarítsuk ki a költófészkeket is, cseréljük ki bennük a fészekanyagot, a galambházat seperjük fel, s évente legalább két ízben meszeljük ki, fertőtlenítsük. A nagytakarítás és fertőtlenítés legmegfelelőbb időpontja április és május, de a júniusi takarítás sem felesleges. A galambház feriótlenítésére legmegfelelőbb a mésztej. Ha van festékszórónk, azzal juttassuk ki, ha nincs, egyszerűen meszeljük ki az állatszállást. Arra mindenképpen ügyeljünk, hogy a galambok szemébe ne jusson a mésztejból. A rendszeresen tisztogatott, szakszerűen megépített galambházban általában sike­rül megőrizni az állatok jó egészségi állopotát. Az állatszállás legyen tágas, jól szellőztethető, télen száraz és kényelmesen meleg. Ennek a követelménynek a hagyo­mányos - a tenyésztett fajta igényeinek leginkább megfelelő szabad vagy voliérszerú, röpnyílással ellátott - falazott galambházak minden tekintetben megfelelnek. Aki azt akarja, hogy egészséges állománya legyen és a tenyésztői munkában öröme teljék, ne kövesse azoknak a példáját, akik még mindig megtűrik udvarukban a régi, oszlopos galambdúcot. Ne feledjék: a betegségeket mindig könnyebb megelőzni, mint sikeresen gyógyí­tani! J. s. A kései metszés előnyösebb Az őszibarack a legkedveltebb gyümölcseink egyike. A fajták he­lyes megválasztása esetén kertünk­ben a korai sárgabarack érésétől kezdve késő őszig folyamatosan szüretelhetünk ízletes őszibarackot. Sokféle változata, különleges zama- ta sok kertbarátot csábít a termesz­tésre. Nekik szeretnénk tanácsot adni a metszéshez és a rendszerint sok gondot okozó levélfodrosodás elleni védekezéshez. A tapasztalt kertészkedók tudják, hogy minden gyümölcsfa érzéke­nyen reagál a metszésre. Az ósziba- rackfák esetében ez különösen ér­vényes. A metszés módját, techni­káját alaposan el kell sajátítani, s az alapelveket szigorúan meg kell tar­tani. Nagyon fontos, hogy a lehető legkisebb csonkot hagyjuk meg, a vágási felületet gondosan simítsuk el, a sebet pedig zárjuk le. így lénye­gesen meghosszabíthatjuk fáink élettartamát. Arra is ügyeljünk, hogy éles ollóval dolgozzunk és ne ron­csoljuk metszéskor az ágakat, vesz- szóket. Sajnos, a kertbarátok több­sége megfeledkezik ezekről az alap- elvekről, s annyi rövidebb-hosszabb ágcsonkot hagy a fákon, hogy fo­gasnak is beillenének. Az őszibarack az egyéves hajtá­sokon hozza gyümölcseit. A jó ter­mőág hármas rügyekkel van bera­kodva. A hajtások az egész vegetá­ciós időszakban növekednek, fejlőd­nek, így a virágzásra és a terméskö­tésre sem egyszerre kerül sor. En­nek köszönhetően, hogy a tavaszi fagyok nem „söprik le“ az egész termést. Ezen a megfigyelésen alapszik a kései metszési módszer, ugyanis az ilyenkor még metszetlen fák ágainak valamelyik részén min­dig virág vagy már megkötött gyü­mölcs, amelyben nem tesznek kárt a kései fagyok. Tapasztalataim sze­rint, a terméskötést követő hétben végzett metszés nincsen káros ha­tással az ószibarackfákra. Ilyenkor már pontosan felmérhetjük, hogyan rakodott be a fa, s ennek megfelelő­en úgy irányíthatjuk a metszést, hogy jó termést érjünk el. Akkor se veszítsünk semmit, ha a kései fa­gyok elmaradnak. Nagyon jó ter­méskötés esetén legfeljebb na­gyobb részt vágunk le a berakódott vesszőkből, hogy elejét vegyük a túlterhelésnek. Egy-egy vesszőn 2-8 gyümölcskezdeményt lehet meghagyni. Előfordul, hogy fagykár esetén csak a vesszők végén találunk gyü­mölcsöt. Ha hagyományos mód­szerrel metszettük volna a fát, a vesszőknek ezt a részét mind levágtuk volna s a fagyok után talán kóstolóba sem remélhetnénk ter­mést. Aki a kései metszést választja, a kései fagyok után is jó átlagos terméshozamban reménykedhet. A fagykárt szenvedett fák berakodott részeit kímélni kell, viszont az „üres“ vesszőket legjobb alapra vagy két rügyre visszavágni. Megfigyelésem szerint, a levél­fodrosodás ellen kitünően lehet vé­dekezni a Sulka-oldattal. Rügypatta­náskor, amikor a hőmérséklet már eléri a 15-18 fokot, 10 százalékos töménységű permetlével szokjuk ke­zelni a fákat. Kezdetben féltünk, hogy megperzseljük a fákat, de az 1971-ben telepített ültetvényben ed­dig még soha nem okoztunk kárt. Még akkor sem, ha permetezéskor történetesen itt-ott már rózsaszín bimbók látszottak. Persze levélfod­rosodás okozta kárt sem észleltünk az ültetvényben évek óta. A kéntartalmú növényvédő sze­rek hatásfoka a hőmérséklettől függ. 14 fok alatt nincsen hatásuk, viszont 20 fok felett csökkenteni kell a tö­ménységet, 25 fok feletti hőmérsék­leten pedig nem szabad kéntartalmú készítményt használni. A téli lemosó permetezésre sokan Arborolt hasz­nálnak. Az öszibarackfáknál fölöt­tébb óvatosan kell bánni ezzel a ké­szítménnyel, mert a megduzzadt rü­gyeket a szó szoros értelemben le- söpri. Ezt a készítményt a használati utasítás szerint-január végéig sza­bad használni, de az ideihez hason­ló, enyhe télben még január végi kezeléshez sem tanácsos Arborolt használni. A levélfodrosodás megelőzésére jó hatásfokkal használható még a Kuprikol, de a permetlét feltétlenül rügyfakadás idejére kell időzíteni. A Kuprikolnak a Sulkával szemben nagy hátránya, hogy az őszibarack- fákon gyakori levéltetvek tojásaira hatástalan. Ez a tény már önmagá­ban a Sulka használata melett szól. Horváth Ede Egy tőke, egy karó Az őszi ültetéskor számos kertben nem jutott idő arra, hogy karót is verjenek a tőkék mellé. Pedig erre nagy szükség van, mert enélkül nem tudjuk majd mihez kötni az előtörő új hajtásokat. A karó nemcsak a fej- és bakmúvelésú tőkék támasza, hanem a huzatos támrendszerrel ellátott szőlőknek is alapve­tően fontos tartozéka. Egyenes törzset ugyanis csak karó mellett nevelhetünk. Ez pedig azért szükséges, mert az egyenes törzs nagyobb terhet képes elviselni. A fej- és bakmúvelésú tőkék esetén azért igen jelentős a karó szerepe, mert csak ehhez köthetjük, rögzíthetjük a hajtásokat, hogy ne akadályozzák az ápolás munkáit, s ez viseli a termés súlyát is. A karózást, a hiányzó karók pótlását mindig a metszés előtt végezzük el, mert így nem verjük le a később duzzadó, fakadó rügyeket. Másrészt a karózással okozott kárt a metszéskor még módunkban van mérsékelni. Legtartósabb a vastagabb rönkökből szálra hasított akác vagy tölgykaró. Ez azért értékesebb (20-30 évig is használható lehet), mert mentén hasad, s ily módon szilárdabb, tartósabb. Megfelelőek a fűrészelt karók is, de mert a fűrészeléskor a fa rostját egyes helyeken átvágják, ezek a karók könnyebben törnek, gyorsabban elkorhadnak. Legjobb a 160-180 cm hosszú karó, amelynek a legkisebb oldala legalább 2-3 cm. A végének hegyezettnek kell lennie, hiszen csak így verhető be jól a talajba. A nyers fából készült karót a felhasználás előtt egy évig száraz, fedett helyen (a sorokat keresztben egymásra rakva) szárítanunk kell, különben a tőke mellett elgörbül. A karók élettartamát meghosszabbíthatjuk, ha különböző tartósítóanyagokkal kezeljük őket. Igen jól bevált és viszonylag olcsó módszer az 5-6 százalékos rézgálic oldatban történő áztatás: a nyers karót 10-14, a szárazát 20-25 napig kell kezelni. Az áztatás magassága a hegyétől mérve 40-50 cm legyen, mert a karókat ahhoz, hogy elég szilárdan álljanak, 25-30 cm-nyire szükséges a földbe verni. Kátrányos tartósítás esetén 2-3 óráig, karbolineumos kezeléshez egy óráig kell főzni a szerben a karókat. Pótláskor a még használható, de kilazult karókat 5-6 cm-rel mélyebre verjük le. Az új karókat a tökenyaktól 10-15 cm-re verjük be, a tökének az uralkodó széljárás felőli oldalán. Könnyen elkerülhetjük a karó tetejének roncsolódását, ha a beverésre fakalapácsot, fabunkót használunk. Kemény talajon először fúrjunk lyukat, s utána verjük be a karót. Vigyázzunk, hogy a karók lehetőleg egyenlő magasságban legyenek és sorban álljanak, mert csak így lesz a szölőkertnek rendezett képe. Sz. F. VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk­ben Csontos Vilmos: Tavaszi dal című verséből idézünk: első sor (zárt betűk: N, H, Ó, A). 13. Formás. 14. Igeképzó. 15. Radon. 17. Latin elöljáró. 18. A hajó hátsó része. 19. Kötőszó. 20. Pihe közepe. 22. Visz- sza: ülőbútor. 23. Az idézet máso­dik sora (zárt betűk: A, Z, E). 25. Fárasztó munka. 27. A töke támasz- téka. 28. Tartozik. 29. A szerelem istene a latin mitológiában. 30. Te­rel. 31. Belga üdülő. 32. Új fok. 33. Rezgés. 34. Szándék. 36. Torban van! 37. Hosszúnadrágod. 39. Var­róeszköz. 40. Sikált. 42. Tilosnak nyilvánít. 43. Vasúti vágány. 44. Hol­landiai város. 45. Valamely zenei forma függeléke. 46. Égitest. 47. ö. U. K. T. 49 .......Nielsen. 50. Névutó. 52 . Hilton fele. 53. Argon. 54. Képző. 55. É. U. R. 56. Folyó az NDK-ban. 58. Tantál. 59. Robbanóanyag. 60. Kiváló. 62_. Ásvány. FÜGGŐLEGES: 2. Azonos be­tűk. 3. Paprikában van! 4. Utónév. 5. Unalmat kelt. 6. Pázsit. 7. Á. O. R. 8. A rés szélei. 9. Vályú. 10. Csinos. 11. A múlt idő jele. 12. Lelkes helye­selés. 16. Az idézet harmadik sora (zárt betűk: V, Z, L). 18. Ilyen szám is van. 19. Gyorsan beszél. 21. Kon- káv. 23. Siránkozott. 24. Ragad. 26. Átmeneti papírpénz. 27. Német filo­zófus. 30. Rög. 31. Fösvény. 33. Holland festő. 34. Idegen női név. 35. Magyaros férfikabát. 37.......res­ta nte, postán maradó. 38. Város a Szovjetunióban. 41. Háziipari esz­köz. 43. Nap - latinul. 45. A madarak szerve. 46. Magyar orientalista. 48. Épület telkének beépítetlen része. 49. Adu. 50. Valamely ok következ­tében. 51. Idősebb nótestvérünk. 52. Az idézet negyedik sora (zárt be- Vagdalt hús. 56. Szeszes ital - népi- tűk: E, í, T,). 59. Azonos betűk. 60. esen. 57. A paprikának is van. 58. Határozószó. 61. Szintén. Az április 1 -én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: A könyvek révén sokan lesznek tudóssá az iskolán kívül is. Könyvjutalomban részesülnek: Gulázsi Vince, Bratislava, Béres Erna, Kassa (Kosice), Ladányi Zsuzsanna, Kalázs (Klasov), Szalaba Miklósné, Léva (Levice), Repka Valter, Tmava.

Next

/
Thumbnails
Contents