Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-04-08 / 14. szám

AZ AGCSOPORTOS SUDARAS KORONA Kialakítását suháng vagy koronás oltványból kezdjük el. A suháng első évi metszése lényegében a koronába metszésből áll: a megfelelő törzsmagasság (60-80 cm vagy ritkábban 90-120 cm) felett 5-6 rügy meghagyása után vágjuk vissza a suhángot. Koronás oltványok eseté­ben, amennyiben azokon 5 koronavesszönél több van, az alsó gyenge és a felső erős vesszőket távolítsuk el, hogy a megmaradó vesszők közel egyforma erösségűek legyenek, és a koronához körkörösen, egyenlete­sen helyezkedjenek el. A vesszők visszametszésekor szem előtt kell tartani a fajta növekedési erélyét és a környezeti viszonyokat. A második évi alakító metszés során a vezérvesszőket az előző évi növekedésnek megfelelően, rövidre vagy hosszabbra metsszük vissza. A fővezérvessző domináló, uralkodó helyzetét továbbra is biztosítani kell, az oldalvezér-vesszóket a fővezérnek alárendelve kell visszametszeni. Az ikervesszöket tőből eltávolítjuk. A harmadik évi metszés során a vezérvesszőt megfelelő hajtásnöve­kedés esetén a második ágcsoport magasságában metsszük vissza. Az ágcsoportok közötti távolság általában - a fajta növekedési erélyétöl függően - 70-80 cm. Az oldalvezér-vesszöknél csak a konkurens vesszőket távolítjuk el tőből, a többi oldalvesszót hosszúra metsszük vissza, illetve metszetlenül hagyjuk, hogy minél előbb berakódjanak termórészekkel. A második ágcsoport vesszőit úgy metsszük meg, mint a koronás oltvány első évi alakító metszésekor, azzal a különbséggel, hogy a fővezérvesszót a harmadik ágcsoport magasságában vágjuk vissza. Az alsó ágcsoport térkitöltő elágazásait szükség szerint ritkítjuk. A következő évben a harmadik ágcsoportot alakítjuk ki, és ezzel lényegében befejeződik az alakító metszés. T. L. A FÜSTÖSSZÁRNYÚ LEVÉLDARÁZSRÓL A' gyümölcstermesztők kö­rében a múlt évben kellemet­len meglepetést okozott, hogy a füstösszárnyú levéldarázs lárvái ellepték a meggyfákat. A cseresznyét, birset, almát, körtét és szilvát szintén nem kímélő leveldarazsak ezúttal a meggyfákon okoztak legna­gyobb kárt. A kártevő lárvaként a talaj­ban telel. A fejlett darazsak testhossza eléri az 5 mm-t, a színük fekete. Rajzásuk rendszerint már április elején kezdetét veszi. Tojásaikat a le­vél fonáki részén a bőrszövet alá helyezik. A lárvák június­ban kezdenek károsítani, de az első nemzedék hámozgatása csak ritkán okoz jelentősebb kárt. A kifejlődött lárvák a fák közelében a talajban bábozód- nak. A második nemzedék au­gusztusban jelenik meg, kár­tétele egészen az első fagyo­kig eltarthat. A fiatal lárvák kezdetben a levelek szinén, később a fo­náki részen hámozgatnak. Ap­ró meztelen csigákra hasonlí­tanak, de a fekete színről és a kellemetlen szagról könnyen megkülönböztethetők. A leve­lek bőrszövetét mindkét oldal­ról hámozgatják, az erezetet azonban meghagyják. A káro­sított levelek fokozatosan meg sárgulnak-meg bámulnák, végül elszáradnak. A kártétel nyomán a fák távolról olyan képet mutatnak, mintha a gaz­da helytelenül végezte volna a permetezést és leperzselte volna a fák lombját. A kertbarátok számára is hozzáférhető készítmények közül a Metation E 50 0,2 szá­zalékos, az Anthio 0,15 száza­lékos, vagy a Decemtion 20 EC 0,25 százalékos oldatát ja­vasoljuk használatra. Ezekre a készítményekre nemcsak a fiatal lárvák, de a rajzó dara­zsak is érzékenyek. A kezelt gyümölcsfajok érési idejére és a folyamatos fogyasztásra való tekintettel, fokozott jelentő­séggel bír a kötelező élelme­zés-egészségügyi várakozási határidők megtartása. Itt kell megemlíteni, hogy a nagyüze­mekben használatos Dimec- ron 20 és Dimecron 50 elneve­zésű készítmények a veszé­lyes mérgek közé tartoznak, ezért ezeket a cseresznye per­metezésére tilos használni. Szalai László A hónapos retek tápanyagigénye A hónapos retek - mint a neve is mutatja - igen rövid tenyészidejű zöldségnövény, következésképpen nem is túl tápanyagigényes. Nit­rogénből nagyon keveset, foszforból és káliumból valamivel többet „fogyasztott“. Nagyon sekélyen gyökerezik, tehát a juttatott tápanya­gokat ennek megtelelóen kell bedolgozni a talajba. Vetés előtt négyzetméterenként 20 gramm kénsavas ammóniát (vagy 15 gramm mészammonsalétromot), 30 gramm szuperfoszfátot és 15-20 gramm kálisót kell adagolni. A kálisó mennyiségének meghatározásában attól függően kell eljárni, hogy 50 vagy 60 szá­zalék K20-t tartalmazó műtrágya áll-e a rendelkezésünkre. A retek alaptrágyázására kitűnő műtrágya a Cererit, mert a nitrogé­nen, foszforon és kálimuon kívül más tápanyagokat, sőt nyomelemeket is tartalmaz. Ha a Cererit mellett döntünk, akkor vetés előtt 40 grammot dolgozzunk be belőle egy négyzetméteren. Ebben az esetben tápoldatos beöntözéssel kell pótolnunk a kedvező táp­anyagarány kialakításához szükséges foszfort és káliumot (egy öntözőkanna vízben 5 gramm szuperfoszfátot és 5 gramm kálisót kell feloldani). A hagyományos értelemben vett fejtrágyázást lombtrágyázással kell megoldani, hogy elejét vegyük a nitráttartalom nemkívánatos növekedésének. A rövid tenyészidejű hónapos retek kis fényintenzi­tású időszakban terem, amikor a jelzett veszély bizony fennáll. A gyökéren kívüli permetező trágyázásra (lombtrágyázás) Harmavit- oldatot használhatunk. A nitrogént tartalmazó trágyaféleségek hasz­nálatát már a gumónövekedés kezdetén be kell fejezni. (z) VERTIKO avagy függőleges kordon a kertben Az új szőlöművelési módok közül a kertbarátoknak főleg a házikertben is nagyon jól alkalmazható Vertiko, azaz függőleges kordon nyerte meg a tetszé­sét. Mint a neve is mutatja, a Vertiko művelésű tóke tulajdonképpen egy függő­leges helyzetben nevelt, egy- vagy kétka­rú kordon. Törzsből és termörészeket hordozó, függőleges kordonkarból áll. A termörészeket egy- vagy kétrügyes csapok adják, amelyek folyamatosan vagy emeletenként helyezkednek el a függőleges kordonkaron. A törzs ma­gassága 0,6-0,8 m, a függőleges kordon­kar hossza általában 0,8-1,2 m. Házikert­ben és jó tala|viszonyok között a függőle­ges kordonkar hossza a 2,2 métert is elérheti. A támberendezés viszonylag egysze­rű. A törzs és a kordonkar függőleges támaszhoz van rögzítve (betonozáshoz használatos 8 mm átmérőjű, 2,0- 2,20 m hosszú gömbvas). A betonvas alsó vége a talajban, felső vége (1,6-2 ni­es magasságban) a vízszintesen kifeszí­tett és összesodort, 3,5 mm-es huzalpár közé van rögzítve. A törzset és a kart a könnyebb rögzítés érdekében spirál- szerüen vezetjük a függőleges támasz körül, majd a kar felső részét szilárdan rögzítjük a vízszintes huzalpárhoz. A tar­tóoszlopok közötti távolság 6 méter. Telepítéskor 1,8-3,0 méteres sortá­volságot alkalmazunk, a tótávolság 0,6-1,2 m. Egykaros művelés esetén ki­sebb, kétkaros művelésnél nagyobb tötá- volságot választunk. A Vertiko művelés- mód különösen a házikertekbe ajánlható, például a kerítés vagy az utak mellé, ahol legalább 1,5-2 méteres földsáv áll rendel­kezésre. Egysoros telepítés esetén a kor­donkart akár 3 méter magasságig is ne­velhetjük. A tőkéket a harmadik évben kezdjük alakítani. A termörészeket legjobb három­négy emeleten összpontosítani, a talajfel­színtől 0,8-1,2-1,6 méteres, esetleg 2 méteres magasságban. Egysoros ülte­téskor több emeletet is kialakíthatunk, de közöttük tartsuk meg a 0,4 méter távolsá­got. Az emeletek közötti karrész csupasz, hajtások nélküli. A kordonkart folyamato­san neveljük ki. Előbb az alsó emeletet alakítsuk ki 0,8 m magasságban. Kiszem- zéskor ebben a magasságban három haj­tást kell meghagyni, s ezeket a függőle­ges támaszhoz kötni. A következő év tavaszán a két alsó vesszőt kétrügyes csapra vágjuk, a felső vesszőt pedig a kö­vetkező emeletek kialakítására használ­juk fel. A további emeleteket az elsőhöz hasonlóan alakítjuk ki, de erős növekedés esetén a második és harmadik emeletet egyszerre is megalapozhatjuk. Ilyenkor • A függőleges kordon kialakítása: A - tavaszi állapot, B - őszi állapot a megfelelő magasságban 2-2 hajtást kell meghagyni. A kialakítást követő évek­ben - a fajta termékenységétől függően - emeletenként 2-3 vagy 4 kétrügyes csapra metszünk (12,18 vagy 24 rügyes terhelés). A kis terhelés és a keskeny tőkeforma lehetővé teszi a tótávolság 0,6-0,8 m-re való csökkentését, vagyis az egységnyi területre eső tószám növe­lését. A Vertiko művelés egyik legfontosabb munkája a zöld hajtások csonkázása. Ez­zel megakadályozhatjuk, hogy a hajtások csüngő helyzete önárnyékolást okozzon, ami a Vertiko művelésnél nemkívánatos. Igyekezzünk a hajtásokat enyhén ferde vagy vízszintes helyzetben tartani. A csonkázás optimális időpontja közvetle­nül virágzás előtt, virágzás után érkezik el. A csonkázást a 9-11. levél fölött kell elvégezni. A beavatkozás növeli az alapi szemek termékenységét, serkenti a bo- gyóképzödést és -fejlődést. A csonkázás hatására a hónaljhajtások erős növeke­désnek indulnak, a nagy levélfelület ked­vezően hat a termés mennyiségére és minőségére. A csonkázást a hónaljhajtá­sok megjelenésekor meg kell ismételni. A hónaljhajtásokat 1-2 levélre kell vissza- csipni. Arányos terhelés esetén zöldválo­gatást nem feltétlenül szükséges végezni. Függőleges kordonmúvelésre azok a fajták alkalmasak, amelyeknél az alsó, illetve alapi rügyek is termékenyek (Zöld veltelini, Rizlingszilváni, André, Fehér burgundi, Zöld szilváni, Zweigeltrébe, Rajnai rizling, Királyleányka, Korai piros veltelini, Aurélius, Pálava, Chasselas- félék, a csemegék közül az apróbb fürtű fajták). A Vertiko művelési mód elsősorban a házikertekbe ajánlható. A tókénkénti alacsony terhelés és az egységnyi terü­letre jutó nagyobb tószám nagy termést és jó minőséget szavatol. A metszés viszonylag könnyű, s elmarad a termóré- szek lekötözése. Viszont a hajtások első csonkázását feltétlenül idejekorán el kell végezni. Mivel a Vertiko művelésnél rövid metszést alkalmazunk, fokozott figyelmet kell szentelni az atkák esetleges megjele­nésének, mivel a rövid termórészek hajtá­sait tavasszal erősebben károsítja a szó- löatka. KORPÁS ANDRÁS mérnök VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünkben Makszim GORKIJ egyik gondolatát rejtettük el; a gondolat első része (zárt betűk: B, S, R, GY, L). 13. Női név. 14 Autómárka. 15. Tartó. 16. Mátka. 17. Saját kezűleg. 19. Iraki politikus. 21. Kis patak. 22. Vés. 23. Van. 25. Idegen férfinév. 27. Makacskodik. 31. A nép­gyűlés helye az antik görög városokban. 32. Német névelő. 33. Személyes név­más. 35. Mutató névmás. 36. Francia filmrendező. 38. Vissza: kutyafajta. 39. Női név. 41. Német fizikus. 42. Balett­szoknya. 43. Nátrium, jód. 44 — de chambre, szobalány. 45. A kígyó sebet ejt. 46. Hanem. 47. Fafajta. 48. Ave ..., latin liturgikus szöveg. 50. A gondolat befejező része. 54. Anyámasszony ka­tonája. 56. Bálvány. 57. Stroncium. 58. Angolna - németül. 59.... -borsa. 62. Mister. 63. Rag. 64. Afrikai bennszülött településforma. 66. Báj. 68 Egyiptomi város. FÜGGŐLEGES: 1. Tartomány Irak­ban. 2. Guruló bútordarab. 3. Időegy­ség. 4. Tojás - németül. 5. Álarc. 6. A kefe közepe. 7. Becézett női név 8. Zug. 9. Oxigén, tellúr. 10 Határozószó. 11. Határozatlan névmás. 12. Női név. 18. Kádár..., székely népballada. 20. Rugózat. 23. Zamat. 24. Detto. 26. Béke idegen nyelven. 28. Darufajta. 29. ma­gyar komikus volt. 30. A régi északi germánok föistene. 33. Világhírű szob­rász. 34. Az idézet második része (zárt betűk: M, I, A, K, T,). 36. C. R. M 37. Város az NDK-ban. 38.... ik, gürcöl. 40. Angol sarkkutató. 41. A keresztesvirá- gúak termése. 42. Fejet kopaszra nyír. 44. Ruhaakasztó. 45. Kapadohány (ék. f ). 47. Berillium, vanádium. 48. Maka- dám azonos hangzói. 49. ,,A“ rendőr. 50. Szőrén-.... nyomtalanul eltűnt 51. Divatban van. 52. Ede, Imre. 53. Árokkal lát el valamit. 55. Angol hosszmérték. 60. Tasakban van! 61. Vonatkozó név­más. 63. Jugoszláviai város. 65. Lantán. 67. Azonos betűk. 69. Argon. A március 25-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Vízszintes: 1. Sonja Heine 9. Button 13. Ochoa 18. Heiden 33. Pall 51. Haug 65. Killy 76. Mäntyranta Függőleges: 1. Szkoblikova 14. Jernberg 16. Sailer 30. Szmetanyina 38. Stenmark 45. Grisin 67. Nepela Könyvjutalomban részesülnek: Nehéz Sándorné, Udvard (Dvory nad Zitavou), Linka Mária, Somorja (Samorin), Szabó Vilmos, Verebély (Vráble), Horkay Tünde, Nagyida (Vefká Ida), Medo István, Zselíz (Zeliezovce).

Next

/
Thumbnails
Contents