Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-04-01 / 13. szám

A Közép-szlová­kiai Baromfifel­dolgozó Vállalat tomásovcei üze­mének termékei nemcsak a járás­ban, hanem az egész kerület­ben gazdagítják a húsboltok és az élelmiszerüz­letek árukíná­latát A felszabadulás után a környék legna­gyobb gyárában, a füleki (Fil'akovo) zo­máncgyárban vállalt munkát. Egyszerű munkásként a lemezosztály nyirórészlegé- re került. Hogy megállta a helyét, azt az is bizonyítja, hogy 1950-ben nemcsak a párt­ba vették fel, hanem a Népi Milícia üzemi egységébe is. Később rajparancsnok lett és harminckét évig becsülettel viselte a párt katonáinak egyenruháját.- Az ötvenkét év előtti nagy sztrájk idején még gyerek voltam, de az 1948-as februári eseményeket már itt éltem át - eleveníti fel a múltat Darabos József. - Jól emlékszem a tiltakozó sztrájkra, arra, hogy Klement Gottwald beszédeit rendszerint az asztalos­műhelyben hallgattuk meg. A jelentős ese­mények után a gyárat mi egyszerű munká­sok is a magunkénak éreztük, ami a munka­helyen való helytállásunkban szintén meg­mutatkozott. Harmincnyolc éves volt, amikor munka mellett elvégezte a gépipari szakközépisko­lát. Tízévi becsületes munka után mester lett azon a részlegen, amely abban az időben a gyár lelkének számított. Abban az időben még nem voltak olyan korszerű gépek, mint ma, de feladataikkal mindig megbirkóztak. Több újítási javaslatát fogad­ták el. Szocialista munkabrigádot alakítot­tak, az ezüst jelvényt ő is megkapta.- Nem volt könnyű harminc éven keresz­tül mesterként dolgozni. Szerencsére is­mertem a beosztottjaimat, tudtam, kire mit bízhatok. Ót éven keresztül a műhelybizal­mi tisztségét töltöttem be, tíz évig a párt- alapszervezet vezetőségének tagja voltam. Megértem, hogy a gyárat, majd később a Népi Milícia üzemegységét a Munka Ér­demrenddel tüntették ki. Kinéz az ablakon. Elé tárul a gyár képe, a várrom alatti toronyházak és jól láthatók az új munkacsarnokok is. Mély lélegzetet vesz, majd így folytatja.- Nálunk sem állt meg a fejlődés. Ha jól számolom, három új munkacsarnok épült fel, elkészült az üzemi konyha, az üzemi klub, a szakmunkásképző intézet, óvodák­kal, pionírtáborral gyarapodtunk. Számos részleget korszerűsítettek, és az új öntöde alapkövét is lerakták már. Az utóbbira igen nagy szükség van, mivel a régiben rosszak a munkafeltételek. A fejlesztés ellenére úgy érzem, hogy egy kicsit lemaradtunk, pedig a nálunk készült edények, tűzhelyek, fűtő­testek, húsdarálók külföldön is jól ismertek. Ha betérek egy üzletbe, első dolgom, hogy megnézzem, az ott található árun rajta van-e a gyárunk védjegye, a kakas. A gyár­ban éltem le az életem javát, a második otthonom lett. Amikor öt évvel ezelőtt nyug­díjba mentem, a kompresszorok mellett ma­radtam dolgozni, s itt is maradok, amíg egészségem engedi. Munkahelyén mindig minden feladatot igyekezett kommunistához méltón teljesíte­ni. Lakóhelyén, Csákányházán (Cakanov- ce) húsz évig volt a helyi nemzeti bizottság elnöke, illetve titkára és a mai napig képvi­selő. A közrendészeti szakbizottság elnöke, de tisztséget tölt be a sportegyesületben is. Fáradhatatlan ember, noha haja már ősz, homlokán barázdát szántott az idő, munka­szeretete a régi maradt.- A füleki Kovosmaltról sok jót mondha­tok el, sok örömöm telt az itt végzett munká­ban. Az utóbbi időben azonban számos nehézséggel kell munkásnak és vállalati vezetőnek szembenéznie. Az emberek ide­geskednek, türelmetlenek. Az is az igaz­sághoz tartozik, hogy mi idősebbek, leg­alább én úgy érzem, annakidején jobban magunkénak éreztük a gyárat. Munka után, ha szabad ideje van, a kert­ben, a ház körül tesz-vesz. Nyolc évvel ezelőtt a lánya, aki szintén a gyárban dolgo­zik, családi házat kezdett építeni Füleken. Segít az építkezésen, hogy mielőbb beköl­tözhessenek. Mivel magára maradt, rövide­sen városi lakos lesz.- Apám a csákányházi pártalapszervezet egyik alapító tagja volt. O tanított meg az életre, a helytállásra, mások megbecsülé­sére. Abban bízom, hogy ha Fülekre költö­zöm is, gyakran hazanézhetek majd. Ha pedig végleg otthon maradok, a gyárba is gyakran benézek majd, hogy elbeszélges­sek az emberekkel, s talán tudok még egy­két tanácsot adni nekik. Egykor kőfaragók, bányászok éltek itt, akik a mindennapos kemény munka mellett földműve­léssel is foglalkoztak. Ma többségük a közeli városka zománc és bútorgyárában dolgozik. Mun­ka után ma sem tétlenkednek, a település fejlesz­tésén fáradoznak. S ennek az igyekezetnek Ra- gyolcon (Radzovce) meg is van a látszata.- Évek óta átgondolt településfejlesztést szor­galmazunk, figyelembe vesszük lehetőségeinket és a fontossági sorrendet - vélekedik Bandúr István, a hnb elnöke. - Hét évvel ezelőtt készült el a posta, s ugyancsak abban az évben adtuk át a tornatermet, amely Z akcióban épült. Az utóbbi­nak nemcsak az alapiskola mintegy 400 tanulója veszi hasznát, hanem a tömegszervezetek is. Annak pedig külön örülünk, hogy minden hétfőn este mintegy harminc lány és asszony veszi birtokába a tornatermet. A bevásárlóközpont, amelyet nyugodtan ne­vezhetnénk áruháznak is, két szakaszban épült. A második szakasz építéséhez Z akcióban 1982- ben fogtak hozzá és négy év alatt épült fel. Ott kapott helyet a vendéglő, a textil- és a cipó-, az élelmiszer-, gyümölcs- és zöldségüzlet, a koráb­ban rhegépült részben pedig az iparcikkeket áru­sító részleg. Jóformán meg sem pihentek, amikor egymillió korona ráfordítással vegyeskereskedést kezdtek építeni, szintén Z akcióban. Ősszel már át is adták. Közben a temető előtt parkolóhelyet létesítettek, utakat, járdákat tettek rendbe. Az 1750 lakosú Ragyolcon tavaly 1,8 millió korona értékű társadalmi munkát végeztek.-Az emberek szívesen jönnek el segíteni. A társadalmi munkát a képviselők szervezik, ese­tenként a tömegszervezetek is segítenek. Minden hétvégén 25-30 ember dolgozik ott, ahol épp szükséges - mondja a hnb elnöke. - Előfordul, hogy sürget a munka, hétközben is dolgozni kell. Lakosaink meg szaDaasagot is kivesznek, nogy elősegítsék a munkálatok meggyorsítását. A jövő évben Fülek és Ragyolc között 13 millió korona ráfordítással Z akcióban megkezdik a víz­vezeték építését, amelyet három év alatt be is akarnak fejezni. Ezt követően a munkálatokat a településen folytatják majd, mert az egészséges ivóvízre nagy szükségük van. Készül már a böl­csőde terve, az építést a következő tervidőszak­ban kezdik meg. Kevés az építkezési telek, ezért azzal számolnak, hogy a település központját fokozatosan átépítik, a régiek helyébe új családi házak épülnek.- A község fejlesztéséből, a szolgáltatásokból a hnb kisüzemének dolgozói is kiveszik a részüket - állítja Kozicky Péter, a kisüzem vezetője. - Ti­zenhárom szolgáltatást biztosítunk és a Z akciós építkezéseknél mi végezzük el a szakmunkákat, rendben tartjuk a középületeket, három községből mi szállítjuk el a háztartási szemetet. Az évi négymillió korona bevételünk 61 százaléka a la­kossági szolgáltatásokból származik. Ha közbe nem jön valami, az idén asztalosmúhelyt is létesí­tünk.- Mindnyájunk örömére a közelmúltban azt is elértük, hogy gyógyszertár híján a gyógyszert a körzeti orvos adja ki. Ezután már nem kell gyógyszerért Fülekre utazni. Ennek főleg az idő­sebbek örülnek - mondja Bandúr István. - Ez is hozzájárul a lakosok hangulatának javításához. Ennek ellenére még sok apró-cseprő dolog van, amit meg lehet és meg is kell oldanunk. Hagyományőrző, községükhöz ragaszkodó emberek élnek itt, olyanok, akik mindig tudták mit kell tenniük, hol a helyük. Negyvennégy évvel ezelőtt többen a nógrádi partizáncsoportban har­coltak, életüket áldozták. A mai lakosok a munka frontján bizonyítják, hogy az elődök nyomdokai­ban haladnak. Anyanyelvükön tanulják a szakmát Építőipari dolgozók, szakmunkások szá­zait nevelték fel az elmúlt három és fél évti­zedben a Losonci járás magyar tanítási nyel­vű iskolái, szakmunkásképzői. Az ötvenes évek közepén Losoncon kezdődött meg a kő­művesek, ácsok, épületasztalosok és bádo­gosok képzése, aztán néhány évig Füleken folyt az utánpótlás nevelése. Később ismét a járási székhelyre került az iskola, ahol immár a Banská Bystrica-i Magasépítő Válla­lat védnöksége alatt közös igazgatással folyik a kétnyelvű oktatás.-Jelenleg 341 tanulója van a szakmun­kásképzőnek - tudjuk meg Peter Sulek igaz­gatóhelyettestől -, s minden évfolyamban van egy-két magyar osztály is. Mindemellett a szlovák tanítási nyelvű osztályokban is szép számmal akadnak magyar alapiskolákból ér­kezett tanulók, mindenekelőtt azokban a szakmákban, ahol tíznél kevesebb volt a jelentkezők száma, így külön osztályt nem lehetett nyitni. Ezekben az oszályokban sem kerülnek azonban hátrányos helyzetbe a ta­nulók, mert a tanárok és szakoktatók túlnyo­mó többsége jól beszéli nyelvüket, s erre az elméleti és a gyakorlati munkában bizony gyakran van szükség. Jelenleg tíz építószakma fortélyaival is­merkedhetnek meg a növendékek Losoncon. A legnagyobb érdeklődés a szobafestő és az épületvezeték-szerelő (villany, viz, gáz) szak­mák iránt nyilvánul meg, ezzel szemben az ács és a bádogos szakmák nem túl népszerű­ek, s bizony olykor csak az alapiskolák túlko­rosaival (akik nem fejezik be a nyolc osztályt) telik meg a keretszám. A hagyományos építőipari szakmák mellett az utóbbi időben mind nagyobb az igény az építőgép-kezelők, gépjavítók és épületelem­gyártók munkájára, ezért néhány éve ezeket a szakmákat is tanítják. A magasépítő vállalat leendő szakmunkásai mellett az iskolában részesülnek elméleti képzésben a losonci csempegyár szakmunkás-jelöltjei is. Az elméleti oktatás szép, napos és jól felszerelt tantermekben folyik, s a gyakorlati munkához is adottak a feltételek. Az első számítógépek két évvel ezelőtt kerültek a szakmunkásképzőbe, s ezek segítségével lényegesen könnyebb, szervezettebb a neve- lómunka. A szép iskola és diákotthon mellett az elmúlt évtizedben új tanműhelyeket és fedett uszodát építettek 36 millió korona érték­ben, tavaly pedig befüvesítették a futballpá- lyát, s elkészült az atlétikai pálya is. A tanulók többsége a diákszállóban lakik, s a tapaszta­latok azt bizonyítják, hogy tanulmányi ered­ményeik jobbak a bejárókénál. Az iskola igaz­gatósága ezért szeretné a jövőben teljesen bentlakásossá tenni a képzést. Az elszállásolási és étkeztetési körülmé­nyek egészen kiválóak és csaknem ingyene­sek, sőt egyes keresett szakmákban ösztön­díjat is kapnak a tanulók. Természetesen a gyakorlati munkát is megfizetik, így a fel­sőbb osztályok ügyes tanulói már az iskola befejezése előtt szép jövedelemmel rendel­kezhetnek. \ Persze nemcsak a munkával és tanulással telnek a jövő építömunkásainak napjai, ha­nem szórakozással, sportolással, hasznos szakköri tevékenységgel is. A már említett sportlétesítményeken kívül jól felszerelt tor­naterem, s külön erősítöterem áll a fiúk ren­delkezésére, az idén pedig az iskola alagso­rában lövölde építését tervezik. Nagy hagyo­mánya van a szakköri munkának. A legügye­sebb tanulók munkáiból állandó kiállítás nyílt. Hasznos szórakozásra nyílik lehetőség a jól felszerelt klubhelyiségben és a társalgóban. Gazdag ™ Negyven év terméséből, a legkiválóbb kö­zép-szlovákiai művészek alkotásait mutatják be ez év szeptemberében a losonci Nógrádi Galériában. A vándorkiállítás anyagát hét já­rási, területi illetve a kerületi képtárból válo­gatták, s a hazai klasszikusok - Benka, Ba- zovsky, Alexy - müvei mellett a nézők elé kerülnek Szabó Gyula, Bácskái Béla, Ferdi­nand Hlozník, Albin Brunovsky és mások alkotásai is. Természetesen nem ez az egyet­len jelentős eseménye a losonci galéria idei programtervezetének. A közelmúltban megnyílt a gömöri szárma­zású festő, Putra Ede (1883-1915) kiállítása, akinek egy rövid életpálya is elegendő volt ahhoz, hogy nagyon szépet és maradandót alkosson. A jelenlegi tárlat hatvannál több olajfestményt és nagyon sok rajzot kínál meg­tekintésre, bizonyítván, hogy méltatlanul ke­rült a feledés homályába a Budapestet és Münchent is megjárt művész. Ezt követően a Losoncon kissé mostohán kezelt képzőművészeti ágak kapnak bemutat­kozási lehetőséget. Őtefunková Szabó Erzsé­betet, a Martinban élő művésznőt elsősorban verseskötetek illusztrátoraként ismerik a ma­gyar olvasók, Jaroslav és Ján Őickónak pedig a szobrai ígérnek érdekes látnivalót.- A Népi Milícia első felfegyverzett egységei a losoncapáti (Lucenec-Opatová) posztógyárban, a füleki zománcgyárban, a cinobanai és a málineci üveggyárban keltek a munkásosztály érdekeinek védelmére Ezekben a gyárakban azóta tevékeny­ségük minden szakaszán becsületbeli ügyüknek tekintik a példamutatást a Népi Milícia tagjai.- Negyven év alatt az alig 15 ezerről több mint 29 ezerre növekedett a járási székhely lakosainak szá­ma. Jelenleg már 10 971 - túlnyomó részben össz­komfortos - lakás szolgál a losonciak otthonául.- A Nemzeti Front választási programjába foglalt építkezések ütemének meggyorsításáért és a kör­nyezetszépítés érdekében tavaly 2 millió 734 230 óra társadalmi munkát végeztek el a járás lakosai. A kezdeményezések összesen 29 millió 218 ezer korona értékgyarapodást eredményeztek.- Az év elejétől szépen felújított tágas helyisé­gekben végezhetik munkájukat a Füleki Városi Nép­könyvtár dolgozói. A helyszűke miatti régebbi gon­dok megszűnése és egy további szakképzett mun­katárs felvétele lehetővé tette a könyvtári szolgálta­tások bővítését és az olvasótermi foglalkozások színvonalának emelését. Az oldal anyagát írta HACSI ATTILA, LALO KÁROLY és NÉMETH JÁNOS. A felvételeket JOZEF HANES és LALO KÁROLY készítette. A nyár folyamán a fiatal művészek felé fordul a galéria látogatóinak figyelme, hiszen a bemutatkozók, a losonci születésű Fodor Katalin grafikus mellett a Rimaszombatban (Rimavská Sobota) élő Balázs István és a fő­városi Marian Ruman is ígéretes pályák ele­jén tartanak még. Az őszi program is igen gazdag és változa­tos. Októberben a Salgótarjáni Nógrádi Mú­zeum gyűjteményének legszebb rajzait mu­tatják be, ezután pedig Szabó Gyula akvarell- jei kerülnek ismét közönség elé. A bemutatók sorából nem maradnak ki a legkisebbek, a gyermekek sem, akikkel egészen közeli és meghitt kapcsolata van a képcsarnok vezetői­nek. A tervek szerint a galériába gyakran ellátogató, s alkalmanként rajzolgató, feste- gető gyermekek legszebb alkotásait is bemu­tatják. . A Nógrádi Galéria mindemellett szá­mos vándorkiállítás rendezésében vesz részt azzal a nem is titkolt szándékkal, hogy a mű­vészeteket közelebb vigye a közönséghez. A kamara jellegű kiállítások közül érdekesnek ígérkezik a Cseh Lajos életművét bemutató tárlat a járási művelődési házban. A festő több mint húsz éven keresztül élt és alkotott Losoncon, megérdemli, hogy születésének századik évfordulóján ily módon is tisztelegje­nek emlékének. A losoncapáti Polana posztógyár vállalati óvo­dájában megkülönböztetett figyelmet fordítanak a gyermekek alkotóképességeinek mielőbbi ki­bontakoztatására. Dása Kurcíková igazgatónő legtehetségesebb tanítványainak számos rajzát, festményét mar több hazai és nemzetközi kiállí­táson vagy képzőművészeti versenyen díjazták.- Losoncon jövőre emlékeznek meg Kármán József születésének 220. évfordulójáról. A Csema- dok városi alapszervezete az író egyik legismedebb müve, a Fanni hagyományai című regény színpadi bemutatására készül ebből az alkalomból.- A Szlovákiai Vadászok Szövetségének Járási Bizottsága 23 valdásztársulat tevékenységét irányít­ja. A vadállomány tervszerű gondozásának és gya­rapításának köszönhetően tavaly a fácánokon és a mezei nyulakon kivül már 174 szarvas, 440 őz és 386 vaddisznó kilövését engedélyezhették a társu­latok legaktívabb tagjainak. ■ ■■ w ■■■■■■’ Ragaszkodnak községükhöz A gyár lett a második otthona

Next

/
Thumbnails
Contents