Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-04-01 / 13. szám
Épül a lakóház, de egy kicsit más mint a házgyári- Mint a legtöbb vállalat, a miénk is szeretne segíteni dolgozóinak lakásgondjaik megoldásában. Amikor tudomásunkra jutott. hogy itt a közelben ilyen célra megfelelő telekhez juthatunk, azonnal intézkedtünk. Ám hamarosan kiderült, hogy vállalati lakások építéséhez tervezőt még csak lehet, de kivitelezőt annál körülményesebb találni. Más megoldást kellett keresnünk. Nem részletezem mennyi utánajárást kívánt az ügy. A lényeg az, hogy végül is a második városkerületi lakásszövetkezet átvállalta a beruházó szerepét, a Bányászati Tervezőintézet készítette el a tervdokumentációt, s a Hydrostav vállalat lett a lakások kivitelezője. Ez az összefogás csak azzal a föltétellel valósulhatott meg, hogy a lakásokon a beruházás valamennyi résztvevője osztoK öztudomású, hogy Szlovákia fővárosának területe Prágáéval vetekszik. Bratislava tágabb értelemben vett központjától távolabb azonban még itt-ott beépítetlen területek is vannak az új városrészek mellett. A „Medzi jarky" lakótelep város felöli oldalát például családi házak, majd kiskertek szegélyezik. így aztán két évvel ezelőtt, amikor építők vették „birtokukba" e kertek egy részét - ahová rövidesen két épület alapja került -, még senki sem csodálkozott. Az építkezés megkezdése után a környékbelieknek mégis gyorsan feltűnt, hogy az épülő házak egészen mások lesznek, mint a szomszédos lakótelepen levők. Alagsoruk falait nem előregyártott elemekből építették, hanem helyben betonozták. Födémszerkezetüket ugyan panelok alkotják, de a falakra helyben készített vasalás és betonkoszorú került, mert téglából építik a homlokzati és közfalakat, a kéményeket. .. A betonházak lakói számára szokatlan volt ez a látvány. Téglaház? Itt, a betonrengeteg szomszédságában? Ugyan mi célt szolgál majd? És egyáltalán kinek jut eszébe ma, a „betonkorszak“ idején téglából építtetni négyemeletes házakat? - kérdezgetik egyre gyakrabban egymástól. Mi tagadás, mi is kíváncsiak voltunk minderre. Emellett az is feltűnő volt számunkra, hogy a családi házak mögül kimagasló épületen az építkezésekre egyáltalán nem jellemző rend uralkodik mindig. Különösen a hétvégeket követően, mert itt akkor is szorgoskodnak az építők.- Pedig a kérdésekre egyszerű a válasz - világosít fel az egyik ház harmadik szintjén zsaluzó ácsok és falazó kőművesek körében Hamar József, a bratislavai Hydrostav vállalat farkastoroki (Vlcie hrdlo) üzemének mestere. - Lakóépületek lesznek ezek is, csak éppen szebbek és jobbak, mint azok ott - mutat a szürke lakótelep felé. - Legalábbis ezen igyekszik üzemünk harminc-negyven dolgozója, akik nagyobb kedvvel építik ezeket a házakat, mert a tipizált, előregyártott elemek mechanikus összeillesztésénél sokkal változatosabb, vonzóbb itt a munkájuk. Hasonlóan vagyok ezzel jómagam is. Ez az igazi ács- és kőművesmunka! Meg jó érzés olyan házak építésében részt venni, amilyenekhez hasonló talán még az országban sincs. Manapság nem épül gyakran egyszerre száznyolc lakás téglából... A feltűnést keltő építkezés kivitelezője tehát a Hydrostav vállalat. Hamar József szavait az építkezés minden kis részlete igazolja. Pontos mindenütt a zsaluzás, mintaszerűek a téglakötések, gondosan készítették el a hőszigeteléseket... öröm végigsétálni a félkész épületeken. A kérdésre, hogy vajon miért éppen téglából készülnek, s hogy kik lesznek a szerencsés lakástulajdonosok, már a zilinai Műszaki-geológiai és Hidrogeológiai Vállalat bratislavai üzemének közeli igazgatóságán kapunk választ. Jozef Pristach mérnök, beruházási főelőadó - aki egyúttal a rendhagyó építkezés egyik műszaki ellenőre - eképpen tájékoztat bennünket: zik, különböző, előre megegyezett arányban. Ezáltal ugyan nem oldhatjuk meg teljes egészében üzemünk dolgozóinak lakásgondjait, de azért jó segítségül szolgálnak ezek a lakások is. Az építkezés érdekessége, hogy önsegélyező formában valósul meg, ami annyit jelent, hogy e lakások leendő tulajdonosai segítenek a kivitelezőnek az építkezési munkákban. Azért, hogy lehetőleg semmiben se legyen fennakadás, létrehoztunk egy intézőbizottságot, amely rendszeresen ülésezik, figyelemmel követi az építkezés menetét, és ha kell, intézi az előforduló ügyes-bajos dolgokat. Pontosan nyilvántartjuk, hogy ki hány órát dolgozik le hétvégeken, és majd annyival kevesebbet fizet a lakásért, amennyi az általa elvégzett munHamar József: „Manapság nem épül gyakran egyszerre száznyolc lakás téglából... (A szerző felvételei) ka értéke. A három- és négyszobás lakások esetében ez mintegy tíz-tizenkétezer koronát tesz ki. Az épületek egyébként azért készülnek téglából, mert lokális gázfűtés lesz a lakásokban. Számunkra ezért a tégla hötechní- kai szempontból előnyösebb építőanyag, mint az előregyártott elemek, ráadásul változatosabb megoldásokat tesz lehetővé mind a belső térelosztásban, mind a homlokzati rész kialakításában. Csak a födémek, a lépcsőkarok és a pihenöszerkezetek készülnek házgyári elemekből. Az önsegélyező építési mód további előnyei, hogy a majdani lakók bizonyos változtatásokat is eszközölhetnek épülő lakásukon, és hamarabb jutnak Így lakáshoz, mint általában. Mindemellett kiveszik részüket a munkából, s majd bizonyára jobban megbecsülik az épületet is, miután beleköltöznek. Továbbá az sem mellékes, hogy munka közben megismerkedhetnek egymással és olyan baráti kapcsolatok alakulhatnak ki közöttük, amelyekhez hasonlók csak hosz- szú évek után jöhetnének létre, ha idegenekként kerülnének egy fedél alá - fejezi be a tájékoztatást Pristach mérnök. Nos, mint az kiderült, a figyelmet felkeltő épülő lakóházaknak sem az anyaguk, sem építési módjuk nem valamiféle különlegesség. Csak talán egy kicsit rendhagyó. Rendhagyó azért, mert bár a téglaház bizoEz igazi kőművesmunka! nyos előnyeivel szinte mindenki tisztában van, de a tömeges lakásépítésben manapság ritkán alkalmazzák nálunk. Az önsegélyező szövetkezeti lakásépítéssel hasonló a helyzet. Pedig e példából egyértelműen kitűnik, milyen lehetőségeket szalasztunk el mellőzésével. Az országos lakáshiány természetesen nem lenne megoldható pusztán ilyen építkezési formával. Valószínűleg nem is lenne mindenki számára megfelelő az önsegélyező lakásépítés. Viszont ha akadnának - s ehhez aligha fér kétség - a lakásra várakozók között olyanok, akik vállalnák az ilyen építkezéssel járó ügyintézést, ez a mód előnyös lenne számukra és a társadalom sem járna rosszul, ha szélesebb körű alkalmazást nyerne. Ehhez persze meg kellene teremteni a szükséges feltételeket, egyszerűsíteni az ügyintézést, megszüntetni a felesleges bürokráciát..., de ezt már önsegélyező módon nem lehet! BARANYAI LAJOS Bízunk a komplex kísérlet sikerében A javaslat, amelynek alapján a bratislavai Nyugat-szlovákiai Bútoripari Vállalat bekapcsolódott az önállóság és a hatékony fejlődésért viselt felelősség növelését célzó komplex kísérletbe, azokból a jó eredményekből indult ki, amelyeket a gyár a 7. ötéves tervidőszakban, valamint a 8. ötéves tervidőszak első két évében elért. Sikeres munkánkról tanúskodik például a Fa- és Bútoripari Tröszt és a szak- szervezeti bizottság vándorzászlajának - az elnyerése az 1985-ben elért eredményekért, valamint az SZSZK ipari minisztere és a szakszervezeti szövetség szakágazati bizottsága vörös zászlajának átvétele az 1986-ban nyújtott teljesítményért. A legnagyobb elismerést azonban az jelentette, hogy a CSSZSZK kormányának határozata alapján az idén bekapcsolódhattunk a komplex kísérletbe. Vállalatunkhoz kilenc üzem tartozik, amelyek közül csupán kettő van Bratislavában. A munkaerő-állomány feltöltésében a bútoripari szakmunkásképző intézetnek van döntő szerepe, ahol asztalosokat és kárpitosokat képeznek. Az 1988/89-es tanévtől kezdve azonban a kefegyártó szakmát is elsajátíthatják a fiatalok. Ez utóbbi szakképzés meglehetősen fontos, mert a vállalat hazánkban a fogkefék egyedüli gyártója. A gyártási program legjelentősebb részét természetesen a bútorok alkotják, de irodaházak, középületek berendezéseinek az elkészítését és összeszerelését is vállaljuk. Milyen célokat követ a vállalat a komplex kísérletek megvalósításával? Mindenekelőtt meg akarjuk teremteni a feltételeket a termelés intenzifikálásához, a jobb minőségű termelés gondosabb előkészítéséhez. Fontos feladat az elöregedett állóeszközök korszerűsítése és felújítása is, valamint a technológiai folyamatok innovációja. Mindkét célkitűzés elérése komoly előrelépést jelentene a termékek minőségének javításában. Nagyon lényeges, hogy megteremtsük a vállalat gazdasági önállóságának feltételeit; s a további fejlesztést saját eszközeinkből finanszírozzuk. Tudjuk, ezeket a célokat nem lesz könnyű elérni, mégsem várjuk azt, hogy bárki bármiben segítségünkre legyen. Erre nincs is szükség, hiszen a kísérlet megvalósítására teljesen önállóan készültünk fel. Eláösorban bevezettük az önálló elszámolás alapelveit, a brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást pedig 1987 végére a dolgozók csaknem felénél alkalmaztuk. A jó eredmények mellett szólni kell azokról a tényezőkről is, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják munkánkat. A termelést elsősorban az anyagbeszerzési gondok nehezítik, a problémák megoldására azonban egész sor intézkedést foganatosítottunk. Mindenekelőtt arra törekszünk, hogy a bútorgyártás során a lehető legkevesebb legyen a hulladék. Ezen a területen ugyanis az ésszerű anyaggazdálkodás jó eredményeket hozhat. A faanyagok megtakarításával például már több esetben meg tudtuk akadályozni az anyagellátás fogyatékosságaiból adódó termeléskiesést. Ugyancsak kedvező változást hozott az anyagfogyasztási és munkanormák átértékelése. Természetesen ezekkel az intézkedésekkel a hiányzó faanyagot nem pótolhatjuk, de belső tartalékaink feltárásával és hatékony kiaknázásával legalább bizonyos mértékben mérsékelhetjük az anyagbeszerzést kedvezőtlen körülményeinek a hatását. Az üzemeink közti együttműködés bővítésének köszönhetően javult a gépek és berendezések, valamint a vállalat összkapacitásának kihasználása. Munkaerőhiány miatt és a folyamatos termelés érdekében azonban ki kellett bővítenünk a kooperációt, így jelenleg 17 gazdálkodó szervezettel működűnk együtt. Partnereink félkész termékeket gyártanak, például a rámákat és a kárpitozott bútorok vázait készítik. A vállalaton kívüli kooperáció sajnos, nem a legjobb megoldás, mert meglehetősen terheli a gazdálkodást. A komplex kísérletre való felészülésben komoly szerepük volt a pártalapszervezeteknek. Például a vállalat igazgatóságán működő alapszervezet 1987-ben valamennyi taggyűlésen foglalkozott a gazdasági mechanizmus átalakításáról kiadott dokumentumokkal. A komplex kísérletet megvalósító vállalatok tapasztalatai is napirenden szerepeltek, s minden alkalommal a bútorgyár szemszögéből és feltételei alapján vizsgáltuk meg azokat. Ezzel összefüggésben azonban nem mindig tudtuk összhangba hozni az alapszervezetek munkáját. Az esetenkénti kevésbé hatékony pártmunka nyilván annak tudható be, hogy a vállalat üzemei messze vannak egymástól. Két üzemünk Bratislavában, kettő a Galántai, kettő pedig a Senicai járásban található. További három üzemünk székhelye pedig a Trnavai, a Trencíni és a Brati- slava-vidéki járásban van. Bár napjainkban nem minden feladatot ismerünk aprólékosan, hiszen például számunkra még nem hagyták jóvá a kísérlet alapszabályait, és az 1988-ra érvényes tervet sem igazolták vissza a felsőbb szervek, egy valami azonban már most bizonyos: önállóan és teljes felelősséggel kell keresnünk és megtalálnunk azokat az akár nem hagyományos munkaformákat és -módszereket, amelyek a vállalat tevékenységének minden területén hatásosabbak és hatékonyabbak, mint az eddigiek. Ha ezt a feladatot minden üzemben, üzemegységben, műhelyben és munkahelyen sikerrel megvalósítjuk, nem kell tartanunk a kísérlettől. Ebben az esetben ugyanis az önelszámolás alapelvei, valamint az irányítás gazdasági szabályozói teljes mértékben gyakorlattá válnak. Maga a tény, hogy ezt a fontos és igényes feladatot tudatosítjuk és fokozatosan megvalósítjuk, szilárd alapot nyújt a komplex kísérlet sikeres megvalósításához a bútoripari vállalatnál. Dr. PETER STANOVSKY, a bratislavai Nyugat-szlovákiai Bútoripari Vállalat igazgatótanácsosa Rendhagyó építkezés egy lakótelep mellett
