Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-04-01 / 13. szám

Dél-Szlovákia szocialista fejlődésének négy évtizede Losonci (Lucenec) járás Alkotó évek Mindig a legjobbak között Negyven évvel ezelőtt, 1948 februárjá­ban járásunkban is kezdetét vette a szo­cialista fejlődés. Az ipari üzemek korsze­rűsítése és főleg az újabbak felépítése nagymértékben kihatott a járás gazdasá­gi jellegére, megváltoztatta a termelés struktúráját, megoldotta a lakosság fog­lalkoztatásának gondját és elősegítette az életszínvonal állandó növekedését. Az iparosítási program keretében az el­múlt négy évtized alatt tizenkét új válla­lattal és üzemmel lettünk gazdagabbak. Ezek közül jelentősebb a Detvai Nehéz­gépipari Művek losonci (Luőenec) üze­me, a Csehszlovák Gépjárműjavító Válla­lat losonci üzeme, a Közép-szlovákiai Baromfifeldolgozó Vállalat tomááovcei üzeme, a Kassai (Koéice) Kerámiai Üze­mek tomááovcei gyára, a poltári üveg­gyár, a füleki (Fil’akovo) Béke Bútorgyár, valamint a losonci csempegyár. A járás központilag irányított ipari vállalatainál és üzemeiben tavaly a bruttó termelés értéke már megközelítette az ötmilliárd koronát. Az elkövetkező években a mun­katermelékenység fokozásával, az egyes termelési folyamatok korszerűsítésével, a termelési kapacitások bővítésével és a teljesítmények növekedésével számo­lunk, ami előfeltétele annak, hogy a köz­pontilag irányított ipar mind a hazai piac, mind a külföldi megrendelők igényléseit teljesíteni tudja. A CSKP IX. kongresszusán kitűzött irányvonal szellemében járásunkban is sor került a mezőgazdaság kollektivizá­lására, a szocialista nagyüzemi termelési feltételek megteremtésére. Később foko­zatosan nagyobb gazdasági egységek alakultak az efsz-ek társulásával, ami lehetővé tette a termelés szakosítását, a technika jobb kihasználását és a tudo­mányos-műszaki haladás újabb eredmé­nyeinek kamatoztatását. Az elmúlt negy­ven év alatt járásunk gabonatermelése háromszorosára, a hústermelés pedig a duplájára növekedett. Jelenleg, annak ellenére, hogy mezőgazdasági vállalata­inknak csaknem a fele hegyvidéki és hegyaljai termelési körzetben gazdálko­dik, a munkák nagyarányú gépesítésé­nek köszönhetően 1948-hoz viszonyítva közel ötven százalékkal kevesebb föld­műves is képes a nagyobb feladatok teljesítésére. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás fejlődésével és eredmé­nyeivel arányosan évről évre nagyobb lett a mezőgazdasági dolgozók jövedel­me is. A szövetkezeti földművesek havi átlagkeresete 1987-ben már 2495 korona volt, ami négyszerese az ötvenes évek elején fizetéskor kapott összegnek. A negyven év gyökeres változásokat eredményezett a közlekedésben, a jelen­tősen megnövekedett személyszállítás­ban és a teherfuvarozásban. Ugyanez elmondható a kereskedelmi hálózat és a vendéglátóipar fejlődése kapcsán is. Városainkban és az üdülőkörzetekben - főleg Losoncon, Ruzinában, Látkyban, valamint Kokava-Háj környékén - a szál­lodai férőhelyek számának növeléséről sem feledkeztek meg az idegenforgalom szervezői. Jelenleg a CSKP KB 6. ülése határozatának szellemében a nemzeti bi­zottságok űjabb feladatok teljesítésén dolgoznak. Járásunk népességének növekedése megköveteli a gyorsuló ütemű lakásépí­tést. 1948 februárja óta összesen 24 000 új komfortos otthonba, a jelenlegi la­kásalap 70 százalékába költözhettek be a tulajdonosok, illetve a bérlők. A kom­munális, vállalati és szövetkezeti laká­sok, valamint a családi házak legtöbbje mindenben megfelel a korszerű lakás- kultúra követelményeinek. Az új utcák­ban, lakónegyedekben ugyan még gon­dok is vannak a távfűtéssel és a vízellá­tással, de ezek mielőbbi megoldását leg­fontosabb feladataik egyikének tekintik a párt- és az állami szervek. Nagy változásokon és dinamikus fej­lődésen ment keresztül az egészségügy is. Negyven éve járásunkban csak 48 orvos és 220 egészségügyi dolgozó teljesített szolgálatot. Jelenleg 250 orvos és 1400 ápoló, illetve más középkáder gondoskodik a lakosság egészségvédel­méről és a betegek gyógyításáról. A járá­si kórház már 1948-ban is működött, de azóta űj pavilonokkal, korszerűen felsze­relt rendelőkkel bővült, a férőhelyszám pedig a négyszeresére növekedett. Ezenkívül 27 egészségügyi központunk és 10 gyógyszertárunk van. Természete­sen nem kevés az egészségügyi gon­doskodás további fejlesztéséért még el­végzésre váró munka sem: Füleken mie­lőbb meg kell nyitni az új egészségügyi központot, meg kell gyorsítani a sebé­szeti pavilon építését, újabb korszerűsí­tésre és bővétésre vár a járási kórház, valamint több rendelőintézet. Figyelemre méltóak az oktatásügy te­rületén elért eredmények: 1948 óta több mint 120 bölcsőde, óvoda és iskola épült fel. Járásunkban jelenleg kilencven óvo­da van. Az idei tanévben a három-öt­éves gyermekek 95,5 százaléka látogatja már az alapiskolára előkészítő óvodai osztályokat. Az alapiskolákban a CSKP lenini nemzetiségi politikája szellemé­ben a nemzetiségi lakosság igényeinek megfelelően sok helyen magyar az okta­tás nyelve. Anyanyelvükön tanulhatnak a magyar nemzetiségű családok gyer­mekei a füleki gimnáziumban, a losonci pedagógiai-, építőipari- és mezőgazda- sági szakközépiskola minden szeptem­berben megnyíló osztályaiban. A járás gazdasági fejlődésével ará­nyosan megnövekedett a kultűra és nép­művelés jelentősége is. Az elmúlt negy­ven évben 39 helyen új művelődési ház épült, de ezeken kívül 18 üzemi, illetve szövetkezeti klubot is rendszeresen láto­gathat a művelődésre, szórakozásra vá­gyó lakosság. Ugrásszerűen megnöve- kedetett a rádió- és televíziókészülék­tulajdonosok száma. A járás területén közel száz városi, köz­ségi és üzemi kölcsönkönyvtárbán több mint 400 ezer szlovák és magyar nyelvű kötet található, ami 1948-hoz képest ti­zennyolcszoros növekedés. A februári győzelem óta elmúlt négy évtized sikerei jól bizonyítják, hogy a Lo­sonci járás lakossága az SZLKP JB ve­zetésével következetesen teljesítette a szocialista társadalomépítés forradal­mi feladatait. TANKINA ISTVÁN, az SZLKP Losonci Járási Bizottságának titkára Losoncról Fülek irányába utazva szemet gyönyörködtető látvány az ipolygalsai (Holisa) Május 1. Egységes Földműves-szövetkezet igazi mintagazdasághoz illő határának képe. Tavasszal dúsan zöldellő tiszta gabonatáb- ^ Iák, nyár elején súlyos szemekkel megtömött ‘kalásztenger, később pedig mindig más és más növénykultúrák rendszerint igen gazdag terméshozamokat ígérő erőteljes fejlődése mutatja a korszerű nagyüzemi gazdálkodás eredményességét.-Emberemlékezet óta dolgozni tudó és szerető nép lakja az Ipoly folyó völgyének ezt a részét- jellemzi a Losonci járás élvonalbeli földműveseit Nyeste Kálmán, a Május 1. Efsz elnöke. - Az egységes földműves-szövetke­zetek megalakulása előtt azonban sem az önzetlen munkaszeretet, sem az egyénileg gazdálkodók komoly dolgozni akarása nem volt önmagában elég a növénytermesztés és az állattenyésztés eredményeinek számotte­vő fellendítéséhez. A most már egybetartozó ipolygalsai és ipolynyitrai (Nitra nad Iplöm) határban éveken keresztül, sok-sok fáradsá­got, lemondást, jelentős anyagi beruházáso­kat és megfelelő gépi eszközöket követeltek meg csupán a talajjavítások is. Földalapunk 1900 hektárjából például 360 hektár volt a ta­lajvíz lecsapolását, 400 hektár a rekultiválást és csaknem ugyanennyi a meliorációs me- szezésf halaszthatatlanul igénylő terület. Ezen kívül a gyakori aszályos időszakok miatt meg kellett oldanunk legalább a folyóvízhez közel eső parcellák öntözhetőségének gond­ját is. A szövetkezet dolgozói ma már túl vannak e feladatok szinte mindegyikének elvégzé­sén. A rendszeresen, pontos agrotechnikai határidőkben, nagy gondossággal megművelt legtermékenyebb dűlök és a nyolcvanas évek elején komplex módon feljavított talajú parcel­lák már nemegyszer rekordtermésekkel hálál­ták meg a növénytermesztők áldozatvállalá­sokban is bővelkedő igyekezetét. Tavaly pél­dául a gabonatáblák átlagosan 5,55 tonnás hektárhozama a Losonci járás második leg­jobb eredményének számított, de az ezt meg­előző aratások koszorúfonásakor több alka­lommal nemcsak a járás, hanem az egész Közép-szlovákiai kerület legsikeresebb gabo­natermesztői között emlegették az ipolygalsai agronómusok nevét.- Az elmúlt évben a búzáénál és az árpáé­nál még nagyobb lett a kukorica hozama - folytatja a legutóbbi sikerek ismertetését az elnök. - Morzsolt és szárított állapotban 6,4 tonna hektáronkénti eredményt értünk el, ami ugyancsak jóval több volt a járás átlagánál. A cukorrépánk ugyan megsínylette a szá­Losonc városának és a járás többi falvai­nak vízellátási gondjai ismeretesek lapunk olvasói előtt is. Különösen az elmúlt aszályos években jelentett súlyos problémát a vízhi­ány, s emiatt a hatóságok korlátozó intézke­dések egész sorát rendelték el. A takarékos­ság ugyan sokat enyhített a gondokon, a helyzet megnyugtató, hosszú távú rendezé­sét azonban csakis új víztározó építése teszi lehetővé. Tudatában vannak ennek a járás vezetői is, ezért szorgalmazták a felsőbb szerveknél a málineci víztározó megépítését. A munkálatok 1986 szeptemberében kez­dődtek, s a tervek szerint az első szakaszban elterelik az Ipoly felső folyását illetve kialakít­ják a tározó medrét, s tizennégy kilométeres szakaszon elkészül a fővezeték egészen Pol- tár községig. A nagy mű tervezője a bratisla- vai Hydroconsult, a kivitelező pedig a zilinai Váhostav és a Blanskói ŐKD. Az elmúlt másfél év alatt több mint 40 millió korona értékű munkát végeztek az építők, s már razságot, de még Így is a nógrádi vidék egyik leggazdagabb termését tudhattuk a magun­kénak. Hektáronként átlagosan 32,9 tonnát takarítottunk be, miközben az öntözött tábla­részek hozama elérte az 50 tonnát. A gabonafélék és a kapásnövények hoza­mainak egyre nagyobb arányú növelése mel­lett a növénytermesztési ágazat és a gépesí­tési részleg dolgozói hosszú ideje kiemelt jelentőségű feladatuknak tekintik a szálasta­karmányok magas terméshozamának eléré­sét is. A növénykultúrák munka és időigényes szakszerű ápolásán kívül minden évben meg­különböztetett figyelmet fordítanak a kaszálá­sok és begyűjtések késedelem nélküli elvég­zésére, majd az első osztályú takarmánymi- nöség feltétlen megőrzésére. Ennek köszön­hetően a téli hónapokban rendszeresen nem­csak hogy előirányzott mennyiségű és kifo­gástalan minőségű szálastermény és sze- názs áll az állattenyésztők rendelkezésére, hanem a legtöbbször még eladásra is jut a bőséges készletekéi.-A növénytermesztéshez hasonlóan be­csületesen elvégzett gondozói feladatok és a kiadós tömegtakarmány-adagok természe­tesen megmutatkoznak az állattartás hasz­nosságában - említi az efsz másik jelentős ágazatát Nyeste Kálmán. - A tejtermelésben eddig csak mi értük el, illetve léptük túl a tehenenkénti éves tejhozam 4000 literes határát. Hétszáz tehenünk mindegyikétől ta­valy már 4040 liter tejet fejtünk, aminek 92 százalékát első minőségi osztályú élelmi­szeripari alapanyagként vették át a felvásár­lók. Ezen kívül szintén igen eredményes a sertés- és szarvasmarha-hizlalásra fordított munka is. így az állattenyésztés összes bevé­tele 1987-ben már elérte a 18 millió koronát Ipolygalsán tavaly, amikor összesen 3 100 000 koronáért újabb korszerű gépeket vásároltak a gazdálkodási feladatok teljesíté­sének megkönnyítésére, a növénytermesz­tésből, az állattenyésztésből és a mellék­üzemági termelésből másfél millió korona tiszta nyereség elérését tűzték ki célul az efsz vezetői. A teljesítmények terven felüli növelé­se révén azonban végül egymillió 900 ezer korona lett a haszon.- Háromszáz dolgozónk van, akik jutalma­zására havonta rendszeresen 800 000- 1 000 000 koronát hozunk ki a bankból-szá­mol az elnök. - Az alapbérek mellé egytől harminc százalékig terjedően érdem szerinti prémiumot is fizetünk, mert mindig van miből előteremteni a pénzt. Ennek biztos tudatában dolgozóink alapvető kötelességüknek tartják, hogy mindig szép, szemet gyönyörködtető látvány legyen a szövetkezet határa. előbbre is tartanának, ha nem fékezné hala­dásukat a szakemberek, mindenekelőtt az ácsok és vaselemkészítök hiánya. A munká­latok meggyorsítása érdekében az elmúlt hó­napokban a losonci útépítő vállalat is az alvállalkozók sorába lépett. A tározó létesítésének második szakaszá­ban épül fel a 48 és fél méter magas, 632 méter széles gát, s ugyancsak ebben az időszakban helyezik át a közutat. A 140 hektáron elterülő 21 és fél millió köbméter kapacitású tározó építésének harmadik sza­kaszában maga a vízmű épül fel, emellett a Málinec-Poltár-Losonc távolsági vezetéke­ket is megkettözik. A hatalmas építkezés költségei meghaladják az 1 milliárd 60 millió koronát, ám a másodpercenként 560 liter kapacitású vízmennyiség elegendő lesz a je­lenlegi gondok megszüntetéséhez, újabb helységek vezetékes hálózatra kapcsolásá­hoz a járás területén, sőt a szomszédos Nagykürtösi (Vel'ky Krtís) járás egy részében is. Losoncon az utóbbi években különösen sok munkát végeztek el az új városköz­pont építői Megszűnik az ivóvízhiány

Next

/
Thumbnails
Contents