Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-03-25 / 12. szám
/ űj kérd ■ r< vél Inak ii ELOBELEPES. DE MEfi WEM FORDUL« A szocialista törvényesség szilárdítása a CSKP KB Elnöksége Levelének szellemében Február végén öt év telt el azóta, hogy a CSKP Központi Bizottságának Elnöksége a párt szerveihez és szervezeteihez intézett Levelében felszólított a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem alapelveinek megszegése elleni harc hatékonyságának növelésére. Ebből az alkalomból szerkesztőségünk az alábbi négy kérdés megválaszolására kérte fel azokat a vezető beosztású elvtársakat, akiknek munkaterülete közvetlenül összefügg a Levélben foglaltak megvalósításával: 1 Miképpen összegezhetné a Levél tartalma gyakorlati megvalósításának fő eredményeit társadalmunk életének minden területén? 2 Az ezzel kapcsolatos tevékenységben milyen megközelítést tekint helyesnek . és célravezetőnek? 3 A Levél a nemkívánatos jelenségek leküzdésére ösztönzött és ösztönöz, . bizonyos vezérfonal és irányelv, önmagában azonban nem oldhatta és nem oldhatja meg az összes kötődő problémát. Ebben a megvilágításban miben látja a legnagyobb tartalékokat? 4 Hogyan fogalmazná meg a negatív jelenségek kiküszöbölése kedvezőbb . légköre és jobb feltételei megteremtésének alapvető feladatait a gazdasági és a szociális fejlődés meggyorsítása és társadalmi életünk átalakítása stratégiája fokozatos gyakorlattá válásának időszakában, elsősorban annak a bíráló elemzésnek fényében, amely kifejezésre jutott a CSKP KB Elnökségének pártunk központi bizottsága 7. ülésén előterjesztett beszámolójában? DR. LADISLAV SÁDOVSKY, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának osztályvezetője 1. Alapvető fontosságúnak tekintem, hogy öt év elteltével sem csökkent a közvéleménynek a Levél iránti figyelme, sőt hatása mind nagyobb. Nem vált be azoknak a jóslata, akik a Levelet formális lépésnek, átmeneti jelenségnek minösitették. A Levél bizonyította céljainak, szándékainak életképességét. Valamiféle válaszvonal lett a becsületesség, a munkaszeretet, illetve a felelőtlenség és az önzés között az emberek cselekvésében és gondolkodásmódjában, munkájában és életmódjában. A Levél tartalma érvényesítésére fentről lefelé és megfordítva kifejtett igyekezetnek köszönhető, hogy társadalmunk részben megszabadult olyan nemkívánatos jelenségektől, amelyek szöges ellentétben álltak és állnak a szocializmus etikájával, és gátolják további fejődését. Az elmúlt fél évtizedben több mint 26 ezer személy fizetett rá arra, hogy nem vették komolyan a visszás jelenségek ellen meghirdetett hatékonyabb harcot. Köztük több tucatnyi olyan csoport, amelynek tagjai szervezetten törekedtek a nagymérvű jogtalan nyerészkedésre. Továbbra is tapasztalhatjuk, hogy az emberek egy részénél különféle torzulások nyilvánulnak meg a szocializmusban az élettel, a munkával összefüggésben. Ezen is lemérhetjük, hogy a múltban mi mindent hanyagoltunk el a nevelőmunkában, az emberek közötti kapcsolatok nemesítésében, az irányítás és az ellenőrzés igényességével szembeni követelmények érvényesítésében. Életünk egyes területein az ilyen hordalék eltávolításáért folytatott harcot megkezdtük ugyan, de győzelmünkről még nem beszélhetünk. Előbbre tarthatnánk, ha körünkben kevesebben volnának passzív szemlélői ennek a küzdelemnek, kevesebb lenne a termőtalaja a kedvezőtlen jelenségek létrejöttének, s kevesebb lenne a hatástalan önvédelmi rendszer. 2. Tevékenységünk eredménye mindig a megközelítéstől függ. Ez erre az esetre is vonatkozik. Tudjuk, hogy nálunk a különféle posztokat betöltő emberek döntö többségének megtartását semmiben sem kell kiigazítania a Levél szellemében, mivel munkahelyén, a családban, a többi emberrel kapcsolatban úgy viselkedik, ahogy a munka, a gyerekek nevelése, a kifogástalan emberi kapcsolatok iránti felelősségérzete diktálja. Csak az szükséges, hogy az embereknek ez a kategóriája nagyobb részt vállaljon a tőlük eltérően cselekvő, a kötelességeikkel szemben felületes, a mások számlájára élő és a féktelen magatatást tanúsító emberek helyes útra térítéséből. Ez utóbbiaknak egy pillanatra sem szabadna nyugtot hagynunk, nyilvánosan ki kellene pellengérez- nünk őket. Persze, életünkben az ilyen légkör kialakítása nem egyszerű, s nem egyik napról a másikra megoldható feladat. Ebben csak mindazoknak türelmes, céltudatos és rendszeres munkája segíthet, akik önként szolgálni kívánják ezt az ügyet. 3. A Levél valóban a CSKP KB Elnökségének állásfoglalása azokkal a jelenségekkel szemben, amelyekkel minél gyorsabban le kell számolnunk, mivel a szocializmus erkölcsi, szellemi és anyagi értékein élös- ködnek. Ezzel megfelelőképpen kinyilvání"... tóttá, hogy a párt számára nem közömbös, mi történik a társadalomban. A leghatározottabban elhatárolja magát életünk visszás jelenségeitől és élén áll a kiküszöbölésükért folytatott harcnak. Most már csak az a fontos, hogy a Levéllel kapcsolatban ki milyen álláspontra helyezkedik, milyen tanulságokat von le belőle, s miként mentesül attól, ami ellentétben áll a szocialista etikávak és törvényeinkkel. Természetesen elsősorban á párttagoknak és azoknak kell példát mutatniuk, akik bizalmat kaptak a különféle tisztségek betöltésére. Erre teljes mértékben vonatkozik, hogy a Levél iránti viszony egyet jelent a párt s a politikája iránti viszonnyal. Tény az, hogy sokan csak azért mernek a társadalom érdekeivel ellentében cselekedni, mert így tesznek a párt egyes tagjai, illetve tisztségviselő is. Persze, a Levél nem oldhat meg mindent, hiszen a nemkívánatos jelenségek számos objektív és szubjektív tényező hatására ütik fel a fejüket. S legrosszabb az, hogy ezekkel a tényezőkkel egyesek visz- szaélnek saját önző hasznukra. így például tudjuk, hogy a hiánycikkeken, a hézagos szolgáltatásokon, a továbbtanulás lehetőségein stb. élősködnek a megvesztegetök, a zsarolók, az ügyeskedők. S ehhez hasonlóan el kell marasztalnunk az ügyek intézését sógor-komaság és protekció alapján. A Levéllel kapcsolatban a legnagyobb tartaléknak tekintem elsősorban azt, hogy mindenütt jól ismerjék azokat az okokat, amelyek a negatív jelenségek létrejöttét előidézik, s az ilyen jelenségekért felelős személyeket is. Ennek alapján azután megvalósítható a konkrét megelőzés. Másodszor pedig el kell érnünk azt, hogy a községben, a városban, az üzemben, az iskolában, az intézetben előforduló bármely nemkívánatos jelenséget megtárgyaljanak a lakosokkal, a dolgozókkal, hogy levonhassák belőlük a tanulságokat. 4. Tény, hogy az utóbbi időben gyakrabban találkozunk a személyi, a szövetkezeti és a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatban az önvédelmi rendszer fogalmával. Éppen az önvédelem hiányosságai okoznak jelentős károkat. Például a tűzvészek, a haváriák, a robbanások, a társadalmi tulajdon dézsmálása, a helytelen anyag- mozgatás és tárolás stb. Logikus, hogy az értékeket elsősorban tulajdonosaiknak, illetve azoknak kell óvniuk, akikre rábízták igazgatásukat. Helytelen, ha ezzel kapcsolatban csak külső tényezőkre támaszkodnak, miközben saját erőiket és eszközeiket alig vetik latba. Ezen változtatnunk kell. A vagyonvédelem súlypontjává az üzemeknek, a vállalatoknak, az intézményeknek, a szövetkezeteknek, az állami gazdaságoknak kell válniuk. Olyan önvédelmi mechanizmusokat kell létrehozniuk, amelyek a jó gazdát jellemző módon szavatolják vagyonuk védelmét. E cél elérésének kedvező előfeltételeit teremti meg életünk átalakítása és demokratizálása. DR. JÁN PJESCAK, a Szlovák Szocialista Köztársaság igazságügyminisztere 1. Tapasztalataink arról tanúskodnak, hogy növekedett a párt-, az állami, a társadalmi, a gazdasági szervek és szervezetek, s egyben az állampolgárok aktivitása azoknak az intézkedéseknek következetesebb végrehajtásában, amelyeket a törvények megszegése, a szocialista tulajdon dézsmálása, a spekulatív nyerészkedés elleni harc fokozására hoztunk. Jó eredményeket értek el főleg azok a gazdálkodó szervezetek, amelyeknek vezetői, párt- és szakszervezeti szervezetei egységesen lépéseket tettek a nemkívánatos jelenségek előfordulásának korlátozására. Ezt az eljárást választották például a Kelet-szlovákiai Vasműben, ahol 1987 januárjában jóváhagyták ,,A vállalat szocialista gazdálkodásának önvédelmi rendszere" című dokumentumot. Megvalósításában a párt- és a szakszervezeten kívül bekapcsolódott a SZISZ, továbbá a vállalatban dolgozó 112 népbíró is. Ennek a közös igyekezetnek köszönhetően a minimunra csökkent a munkajogi és a döntőbizottsági ügyek száma, továbbá az igazolatlan műszakmulasztás és a munka- erövándorlás, és lényegesen szilárdult a munkafegyelem. Egyébként az állampolgároknak és a bűnüldöző szerveknek a törvényesség megsértése, nevezetesen főleg a szocialista társadalmi tulajdon megkárosítása ellen irányuló fokozott igyekezete a bírósági gyakorlatban abban nyilvánult meg, hogy növekedett az ilyen jellegű bűntettekért és vétségekért elítéltek száma. Az ilyen bűntettekért elítéltek hányada tavaly meghaladta a 26 százalékot. Ez az utóbbi öt esztendőben a legmagasabb szint. Ez arról tanúskodik, hogy a Levél hatására a széles nyilvánosság nem tekint közömbösen a közös tulajdon védelmére. Az illetékes biztonsági, ellenőrző és ügyészi szervek figyelmét felhívják a visszás jelenségekre, ami előfeltétele a helyzet javulásának ezen a rendkívül fontos szakaszon. Általában azt mondhatom, hogy a Levélben foglaltak támogatására sok minden történt az elműt öt esztendőben. Ennek ellenére további erőfeszítéseket kell tenni ezen a téren. 2. Gazdaságunk és társadalmunk átalakításának időszakában a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem szilárdításának fő irányát kell látnunk a szocialista demokrácia elmélyítésében, az állam és a társadalom igazgatásában és irányításában a dolgozók érdekeltsége és részvétele lényeges növelésében. Ennek a megközelítésnek kell alárendelni társadalmunk egész politikai rendszerének s főleg az állami szerveknek tevékenységét. A társadalomellenes jelenségek kiküszöbölése érdekében az irányítás minden szintjén gyakorlattá kell váltani a párt- és az állami szervek intézkedéseit, s ennek során eredményesebben kell kihasználni a társadalmi szervek és szervezetek segítségét és támogatását. A rendért és a fegyelemért folyó harcban el kell nyerni a dolgozók széles körű támogatását, egyidejűleg szilárdítani kell a terv-, a pénzügyi, az ár-, a bér- és a munkafegyelmet, fokozott igényeket kell támasztani a munkakötelezettségek teljesítésével és a szocialista társadalmi tulajdon következetes védelmével szemben. A szocialista törvényesség ellen vétők leleplezésében és felelösségrevonásában helyettesithetetlen szerepük van a biztonsági, az ügyészségi és bírósági szerveknek, amelyeknek minden törvényes eszközzel idejében gátat kell vetniük azoknak útjába, akik visszaélnek a többi állampolgár becsületes munkájának eredményeivel. Csakhogy a negatív jelenségekkel nem számolhatunk le csupán a megtorlás eszközeivel, ennek az útnak megválasztása nem felelne meg a fejlett szocialista társadalom építése követelményeinek. A problémák megoldásának nyitját a megelőzésben és az ezzel kapcsolatos társadalmi törekvések keretén belül a lakosság részvételének lényeges növelésében kell látni. Ezért szükséges, hogy az állami szervek, a gazdasági és a társadalmi szervezetek irányító, szervező és politikai-nevelő munkájukban súlyt helyezzenek főleg a társadalmi tulajdon érinthetetlenségét védő műszaki, szervezési rendszerek s a káderintézkedések tökéletesítésére, az ellenőrzés elmélyítésére, eredményességének fokozására, egyszóval a bűnözés és az egyéb társadalomellenes tevékenység hatásosabb megelőzésére és nem utolsósorban a jogi nevelés és propaganda elmélyítésére. 3. Alapvető fogyatékosságnak tekintem, hogy számos szervben és szervezetben ugyan eltérő intenzitással, de még mindig előfordulnak olyan jelenségek, amelyek összeegyeztethetetlenek a szocialista életmóddal, a javadalmazás szocialista alapelvével, a tásadalmi tulajdon védelmével, a bér-, az ár- és a pénzügyi fegyelem, illetve az államigazgatás gyakorlásában a szocialista törvényesség megtartásával. Ez azután gazdasági és szociális melegágya egyének és csoportok törvénytelen gazdagodásának. Ennek a kedvezőtlen helyzetnek sokhelyütt oka, hogy az ilyen jelenségek elleni harcban nem fogadnak el konkrét intézkedéseket, illetve főleg a vezetők és a gazdasági dolgozók a helyes intézkedések megvalósításában következetlenségről, formalizmusról, sőt elvtelenségről tesznek tanúbizonyságot. Nem tudatosítják azt, hogy a törvényesség, a rend és a fegyelem szilárdításával kapcsolatos politikai-szervezőmunka tartósan időszerű feladat. Egyébként nagy tartalékaink vannak még az ellenőrző és a revíziós szervek; s főként a belső ellenőrzés szervei tevékenységében. Noha számíthatunk azzal, hogy a gazdasági mechanizmus átalakítása gazdasági és társadalmi életünkben leszűkíti a különféle visszás jelenségek érvényesülésének életterét, az irányítás minden szintjén következetesebb politikai és szervezési lépéseket kell tenni a szocialista törvényesség megszilárdítására, a szervek és a szervezetek ezzel kapcsolatos munkájának tökéletesítésére, a dolgozók nevelésére, s a feladatok teljesítése során aktivitásuk és kezdeményezésük növelésére. Az állampolgári kötelességek teljesítésében is vannak még elhanyagolhatatlan adósságok. Szép számban akadnak még olyanok, akik nem mentesültek individualista beidegződéseiktől, s a múlt csökevényeitől, amelyek összeegyeztethetelenek a szocialista erkölccsel és a szocialista joggal. Ezzel összefüggésben hangsúlyozni szeretném annak szükségét, hogy céltudatosan el kell mélyíteni nemcsak az igazságügyi szervek, hanem általában az állami szervek, a gazdasági és a társadalmi szervezetek megelőző nevelómunkáját, fokozva a bűnözés és az egyéb társadalomellenes tevékenység társadalmi prevenciója rendszerének eredményességét. Ugyanez vonatkozik a jogi nevelésre és propagandára is, amelynek célja a lakosság szocialista jogi tudatának elmélyítése. 4. A CSKP KB Központi Bizottsága 7. ülésén jóváhagyott határozatában megállapította: „Nagyon igényesen kell megítélni a káderek erkölcsi-politikai tulajdonságait. Érvényt kell szerezni annak a követelménynek, hogy minél magasabb tisztség, annál nagyobbak a példás cselekvéssel szembeni ÚJ SÍ 6 1988. III.
