Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-03-25 / 12. szám

>

JSZÚ

a

11.25.

követelmények. Vezető tisztségeket nem tölthetnek be olyan emberek, akik megsértik az érvényes törvényeket, akiknek életmódja és magatartása ellentétben áll a szocialista etikával.“ Véleményem szerint ez egyik fontos előfeltétele a CSKP KB Elnöksége Leveléből következő feladatok következetes és sikeres teljesítésének. A szocialista törvényességet ugyanis csak az a tisztség- viselő, vezető dolgozó óvhatja meg, csak az harcolhat eredményesen a társadalomellenes tevékenység ellen, aki megtartja a törvényeket, a szocialista erkölcs alapelveit.

E tekintetben a fordulat elérésének új lehetőségeit tárja fel a társadalmi megelőzés, mégpedig az Önvédelmi rendszerek tökéletesítése formájába. Ezzel számol az 1986-1990-es évekre kidolgozott program is, amelynek célja a bűnözés és az egyéb társadalomellenes tevékenység szociális megelőzésének tökéletesítése az SZSZK egyes kiválasztott járásaiban, központi községeiben, vállalataiban és üzemeiben. Jelen időszakban a figyelemnek összpontosulnia kell e program fokozatos megvalósítására további területi egységekben is. Egyben hozzá kell fogni e program keretein túlmenően is az önvédelmi rendszerek fejlesztéséhez, főleg azokban a szocialista szervezetekben, amelyek részt vesznek az önállóság és a felelősség növelésének komplex kísérletében. Hatni kell a szocialista önigazgatás kihasználására, amelynek közvetítésével a dolgozó kollektívák és tagjaik élnek jogaikkal, s eleget tesznek a szocialista tulajdoni viszonyok lényegéből következő kötelességeiknek.

Sokoldalúan támogatni kell a vállalat gazdaságát védő bizottságok létesítését, amelyek a megelőzés minőségileg magasabb szintjét képviselik a szocialista szervezetekben, s egyben a CSKP KB Elnöksége Levele következetesebb megvalósításának előfeltételét is. 1

Dr. PAVOL KIS,

a Szlovák Szocialista Köztársaság legfelsőbb ügyésze

1. A Szlovák Szocialista Köztársaságban az ügyészségi tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy a Levél ösztönzőleg hatott a lakosok érdeklődésére a törvényesség, a fegyelem, a szocialista igazságosság és a szocialista humanizmus szigorú megtartása követelményeinek érvényesítése iránt. Az emberek gyakrabban és nyíltabban mutattak és mutatnak rá például a nyerészkedés eseteire. Az ügyészségi szervek 1983 óta több bejelentést kapnak ilyen jellegű bűncselekményekkel kapcsolatban. Növekedett a szocialista szervezetek által benyújtott bejelentések száma is.

Az ügyészek öt év leforgása alatt, vagyis 1983-tól 1987-ig bezárólag 26 103 állampolgár ellen emeltek vádat olyan bűncselekményekért, amelyekre a Levél hívta fel a figyelmet. Közülük messze a legtöbben, 18 773-an a szocialista társadalmi tulajdont károsították meg. Bíróság elé kerültek a rájuk bízott áru eltulajdonításáért, az ezzel kapcsolatos törvénytelen manipulációért, a raktárkészletek dézsmálásáért stb. Az sem volt szórványos jelenség, hogy egyéni meggazdagodásra visszaéltek az egységes fölműves-szövetkezetek melléküzemági termelésével, illetve egyes testnevelési egyletek berendezéseivel. Egyes nyerészkedők sok százezer koronás kárt okoztak. Az ügyészek vádat emeltek 30 olyan személy ellen, akik egyenként több mint félmillió korona értékben károsították meg a társadalmi tulajdont.

A nemkívánatos jelenségek elleni harcban ugyan bizonyos előrelépést értünk el, de nem alapvető fordulatot. Sokhelyütt még nem tapasztalható a szükséges következetesség. Ezt a megállapítást megerősítik a CSKP és az SZLKP központi szervei tanácskozásainak következtetései is. A CSKP KB Elnöksége 1988. február 19-én a párt alapszabályzata szerint szigorú következtetéseket vont le annak a párton belüli ellenőrzésnek eredményei alapján, amely Stanislav Babinsky és társai bűntevékenységével kapcsolatban a párt több tagját érintette a szocialista törvényesség és a kommunista erkölcs megszegésével összefüggésben. Ehhez hasonlóan a CSKP KB Elnöksége 1988. január 29-én

a CSSZSZK biztonsági helyzetéről szóló jelentést megtárgyalva, figyelmeztetett a vagyon elleni bűncselekményeknek, a társadalmi tulajdon megkárosításának, a gazdasági és a technológiai fegyelem megsértésének számos esetére. Hangsúlyozta, hogy az ilyen visszás jelenségek kiküszöbölésére ésszerűbbé kell tenni és meg kell gyorsítani a bűncselekmények kivizsgálását.

Egyébként a CSKP KB Elnökségének Levele időszerű lesz addig, amíg előfordulnak a fennhéjázásnak, az önzésnek, a tisztségekkel való visszaéléseknek, s a jogtalan, munka nélküli vagyongyarapításnak bármiféle megnyilvánulásai. A párt-, a szak- szervezeti és az ifjúsági szervezetek, valamint a dolgozókollektívák növekvő aktivitása záloga annak, hogy leküzdjük az érdektelenséget, a közömbösséget mindazzal szemben, ami ellentétben áll a szocialista erkölcs alapelveivel. S ez egyben záloga annak is, hogy a lakosok mindinkább tudatosítják annak feltétlen szükségét, miszerint a jogszabályok megsértését következetesen sújtani kell nemcsak jogilag, hanem társadalmi-politikai és erkölcsi felelösségre- vonással is.

2. A CSKP KB Elnöksége Levele követelményeinek érvényesítésében helyettesít- hetetlen szerepük van az állam hatalmi szerveinek, elsősorban a Nemzetbiztonsági Testületnek, az ügyészségnek és a bíróságoknak. El kell azonban érnünk azt, hogy a törvények megtartása és a fegyelem megszilárdítása valamennyi szerv és szervezet ügyévé váljon. Ezért a gazdálkodó szervezetek vezető dolgozóitól jóval igényesebben szorgalmaznunk kell munkakötelességeik teljesítését. Hiszen ők közvetlenül irányítják a dolgozókollektívákat s a társadalom megbízásából jelentős anyagi és pénzeszközökkel rendelkeznek. Joguk, de egyben kötelességük is alárendeltjeiktől megkívánni minden jogszabály és erkölcsi alapelv fenntartás nélküli, fegyelmezett tiszteletben tartását. Magától értetődő, hogy a vezető dolgozónak példát kell mutatnia. A vezetők és a tiszségviselök magatartása és cselekvése alapján vélekednek ugyanis az emberek a szocializmusról, államunkról és pártunkról. A CSKP rendkívüli jelentőséget tulajdonít a kommunisták személyes példamutatásának. A becsületesség, az őszinteség, a szerénység, az erkölcsösség, de elsősorban a szavak és a tettek egysége - ezek azok a tulajdonságok, amelyekkel a kommunistáknak s a többi vezető dolgozónak minden embert meg kell nyerniük a szocialista törvényesség, erkölcs és a fegyelem megszilárdításáért vívott harcnak.

A törvényesség megtartásának kötelessége kivétel nélkül mindenkire vonatkozik. Az ügyészek egész tevékenységükkel törekednek és törekedni fognak ezen alapelv maradéktalan érvényesítésére. Feltételezzük, hogy a szocialista szervezetek vezető dolgozói és felettes szerveik, valamint a társadalmi szervezetek, elsősorban a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a Szocialista Ifjúsági Szövetség is élni fog minden olyan formával, amely elmélyíti a törvénytiszteletet.

3. A negatív jelenségek háttérbe szorítása, korlátozása érdekében folytatott társadalmi harcot minden üzemben, szövetkezetben és hivatalban mentesítenünk kell a formalizmustól és az opportunizmustól. Meg kell szüntetni a hibákkal és a fogyatékosságokkal szembeni megalkuvást, a rendetlenséggel és a fegyelmezetlenséggel kapcsolatos közömbösséget és a törvények megszegésének elnézését. S nem léphetünk előbbre, ha megelégszünk a fogyatékosságok nyilvános kipellengérezésével, de semmit sem teszünk kiküszöbölésükre, s főleg ismétlődésük megakadályozására. E tekintetben döntő szerepet kell betöltenie az irányítás szférájának, az eredményes ellenőrzésnek és a dolgozók közvéleményének.

A vezető dolgozók a Munka Törvény- könyvével ellentétben még mindig nem teljesítik minden esetben azt a kötelességüket, hogy felelősségre vonjanak a munkafegyelem megsértéséért. A saját hatáskörükben nem gátolják meg a konfliktusok elmélyülését, s ennek folytán az apró-cseprő hiányosságok nem egyszer bűncselekedetekbe torkollnak.

A szocialista szervezetek ellenőrző alakulatai munkájának eredményességét is nemegyszer jogos társadalmi bírálat érte. Az igazat megvallva, még mindig hiányoljuk a kedvező fordulatot, noha szüntelenül hangsúlyozzuk az ellenőrző tevékenység megelőző jellegének fontosságát.

A visszás jelenségek kiküszöbölésének legjobb fegyvere a nyílt bírálat. A szocialista demokrácia elmélyítésének jelenlegi folyamatában fontos feladat mozgósítani a dolgozókat arra, hogy felhívják a figyelmet mindennemű rendetlenségre, fegyelmezetlenségre és törvénytelenségre és követeljék a helyrehozást. Ezt a célt annak tudatában tűzzük ki, hogy a szocialista demokrácia elválaszthatatlanul összefonódik a szocialista törvényességgel.

4. Stratégiánk megvalósítása megkívánja a dolgozók alkotókészségének aktivizálását, a gazdasági mechanizmus átalakítását, a szocialista demokrácia elmélyítését és a szocialista önigazgatás fejlesztését.

A teljes önelszámolás, önfinanszírozás és önigazgatás feltételei között nyilván minden kollektívában nyíltan értékelni fogják az alkotó szellemű munkát, a kezdeményezést és a felelősséget, s egyben meg nem alku- vóan szorgalmazni fogják a rendet és a fegyelmet. Elmélyül a harc a törvénytelenségek, a spekuláció, a társadalmi tulajdon megkárosítása és a nyerészkedés egyéb formái ellen.

Persze a gazdasági mechanizmusnak és társadalmunk élete minden területének átalakítása megkívánja jogrendünk további tökéletesítését is. A színvonalas jogszabályok, de elsősorban következetes alkalmazásuk a társadalmi gyakorlatban fontos előfeltétele a CSKP KB 7. ülésén, majd az SZLKP KB ülésén kitűzött feladatok teljesítésének. Csakhogy még a legtökéletesebb jogszabályok sem szavatolják gépies megtartásukat. Következetes érvényesítésükre, a szocialista törvényesség megszegése elleni harcnak meg kell nyernünk az emberek túlnyomó többségét. El kell érnünk azt, hogy ne csak bíráljanak, hanem egyben a társfelelősséget vállalva, cselekvőén harcoljanak a törvények és az egyéb jogszabályok öntudatos megtartásáért.

JÁN BENCURA,

a Szlovák Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke

1. Nem állíthatjuk azt, hogy az elnökség Levelét megelőzően a törvényességről nem esett volna szó, az illetékes szervek ne foglalkoztak volna helyzetének értékelésével, de megtartására, s főleg megszegéséért a következetes felelősségre vonásra nem helyeztek olyan nagy hangsúlyt. A Levél egyben hozzájárult ahhoz is, hogy dolgozóink kritikusabban, nyíltabban és merészebben mutattak rá környezetükben, főleg a munkahelyükön a társadalomellenes jelenségekre. A becsületesen dolgozó és élő emberek nem hajlandók már eltűrni a társadalmi ügyek rendezésének indokolatlanul eltérő megközelítését, a kétarcú erkölcsöt, a zűrzavart és a rendetlenséget és szorgalmazzák a helyzet javítását, egyebek között a törvények megtartását, valamint a következtetések levonását a rossz gazdálkodásból, a tisztségekkel való visszaélésből és a társadalmi tulajdon megkárosításából.

Ezáltal kialakult az etikai, az erkölcsi és a jogi normák megszegésével szembeni engesztelhetetlenség kedvező légköre, az olyan társadalmi közeg, amely lehetővé teszi, hogy minden bűnelkövetőt leleplezzenek és a törvénynek megfelelően megbüntessék. Ez a körülmény is hozzájárult ahhoz, hogy tavaly az előző évhez képest a bűnözés ugyan általában csökkent, de a Szlovák Szocialista Köztársaságban a gazdasági bűncselekményekért jogerősen elítéltek száma 8,9 százalékkal növekedett, s a bűncselekményeknek ez a kategóriája az előfordulást tekintve a második volt a sorrendben.

A gazdasági bűncselekmények társadalmunknak jelentős károkat okoznak. Ezzel kapcsolatban szeretnék megemlíteni egykét példát. A Szlovák Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a már nyilvánosságra hozott esetektől eltekintve fellebviteli eljáráson több ilyen esettel foglalkozott. Az ilyen bűncselekmények egy része kedvezőtlenül hatott a közellátásra, így pl. Ján Herman, a bratislavai Sevcsenko utcai élelmiszerbolt volt vezetője szállítóitól eltulajdonított péksütödei, továbbá hústermékeket és egyéb élelmiszereket vásárolt, majd az általa vezetett üzletben nyilvántartásba nem vett áruként értékesített, amivel jogtalanul több mint 180 ezer korona haszonra tett szert. Ezért tízévi szabadságvesztésre és 50 ezer korona pénzbüntetésre ítélték. Viliam Rehák, a Bánovce nad Bebra- vou-i Tatra nemzeti vállalat dolgozója, illetve ugyanitt Július Simko, a Mototechna boltjának vezetője, valamint Vladimír Lucan, a prievidzai Mototechna vezetője a gépkocsialkatrészek hiányával élt vissza. Az 1980-1986-os években Tatra gépkocsik alkatrészeinek eltulajdonításával és értékesítésével több mint 715 ezer korona jogtalan nyereségre tettek szert. Viliam Rehák ezért 11, Július Simko 8, Vladimír Lucan pedig 9 évet, s magas pénzbüntetést kapott.

2. Az elnökség Levelével való foglalkozás valóban nem egyszeri akció. Rendszeres munkát követel. Ez az új emberek erkölcsi, jellembeli tulajdonságai és szocialista életmódja formálásának szakadatlan folyamata.

Nagyon fontosnak tekintem a fiatalok becsületességre nevelését, mégpedig nemcsak az iskolában, a pionírszervezetben vagy a SZISZ-ben. Ennek a nevelésnek súlypontja a család, és a személyes példa- mutatás A gyerekeknek példaképet kell látnia a szüleiben, a diáknak a pedagógusban, a szakmunkástanulónak a mesterben.

A fiatal embernek környezete gyakorlati tettei alapján kell meggyőződnie arról, hogy az anyagi javaknak, egyebek között a fényűző hétvégi háznak és személygépkocsinak hajhászása idegen a mai korszerű életfelfogástól s elítélést érdemlő, ha ez más embernek, a társadalmi tulajdonnak kárára történik.

3. Amint erre már utaltunk, a legnagyobb tartalékok nyilván nevelőmunkánkban vannak Hadd jegyezzem meg azonban, hogy * a problémák szélesebb körére gondolok, nem csupán a tilalmakra és a büntetőjogi következményekre. A CSKP KB Elnökségének Levele sem szorítkozott csupán a spekuláció, a társadalmi tulajdon megkárosítása, esetleg a megvesztegetés előrehaladásunkat leginkább megkárosító jelenségei elleni harcra. Társadalmunk további fejlődése, a rend és a fegyelem megteremtése, a gazdasági reformok megvalósítása nélkülözhetetlen előfeltételeként azt az igen fontos igényt támasztja, hogy a családban, a munkahelyen, az állampolgári érintkezésben érvényesüljenek a szocialista kapcsolatok. Igaz, nyugtalanít bennünket, hogy miért nem csökken nagyobb mértékben a bűnözés, de még nyugtalanítóbb, hogy Szlovákiában növekszik a válásoknak és a csonka családoknak a száma, s bíróságainkat évente

még mindig mintegy 60 ezer polgári- és munkajogi per foglalkoztatja. Hol vannak a tartalékok? Nyilván a megelőző nevelőmunka nagyobb mérvű következetességében és gazdasági mechanizmusunk egyes szervezési kérdéseinek megoldásában.

4. A gazdasági mechanizmus komplex átalakítását és a szocialista demokrácia elmélyítését objektív szükségszerűségnek tekintjük - hangsúlyozta Jakes elvtárs, a CSKP KB főtitkára a CSKP KB 7. ülésén. E feladatok sikeres megvalósítása érdekében utunkból el kell távolitanunk mindazt, ami fékezi előrehaladásunkat. Kétségtelenül az ilyen fékező tényezők közé tartoznak a társadalomellenes jelenségek is. S miután megállapítottuk, hogy ezen a területen még nem következett be a kívánatos fordulat, sürgető fontosságú az a feladat, amelyet a CSKP KB 7. ülése a biztonsági, az ügyészségi és a bírósági szervek elé tűzött ki: ,,A lehető legszigorúbban kell büntetni a szocialista tulajdon, a személyi biztonság elleni bűncselekedeteket, nyilvánosságra kell hozni azok igazságos megbüntetését, akik durván megsértették a szocialista élet szabályait".

Csehszlovákia Kommunista Pártja és a szocialista államhatalmi szervek azonban sohasem tekintették a társadalomellenes jelenségekkel szembeni harcban elsőrendű fontosságúnak a megtorlást. Ezt csak akkor alkalmazták, miután csődöt mondtak a megelőzés módszerei avagy súlyos bűn- cselekményt elkövetővel szemben kellett védeni a társadalmat. Ezzelá differenciált megközelítéssel összhangban áll a vétségekről szóló törvény előkészítés alatt álló hatálytalanítása, illetve a szabálysértésekről szóló törvény novellizálása. Ennek célja, hogy a kisebb törvénysértéseket, illetve a szocialista erkölcs szabályainak megsértését a hely színén, a közeli környezethez tartozó emberek ítéljék meg. Az említett jogszabályok feltételezett módosítása azzal számol, hogy a szabálysértések a nemzeti bizottságok jogkörébe fognak tartozni. így erőteljesebben érvényesülhet a közvélemény nevelő hatása, és elmélyül a társadalomellenes tevékenységgel szembeni meg nem alkuvás.

A vállalatoknál a társadalmi értékek eredményesebb védelmének, illetve a társadalmi tulajdon megóvásában a dolgozók nagyobb és közvetlenebb érdekeltségének további fontos tényezője lesz az önfinanszírozás rendszere. Ebben a rendszerben ugyanis a rossz gazdálkodás következményei nagyon konkrétan lecsapódnak magában a dolgozókollektivában. így azután a vezető dolgozók és a szervezetek elsőrendű feladatuknak fogják tekinteni a társadalmi értékek védelmét, ellenőrzését és gondos kezelését.