Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-03-25 / 12. szám
A gazdasági mechanizmus átalakítása Segédanyag a pártoktatáshoz A CSKP XVII. kongresszusa, amely célul tűzte a gazdasági és szociális fejlődés gyorsítási stratégiáját, megfogalmazta azokat a célokat is, amelyeket az évezred végéig a nemzeti jövedelem új minőségű növekedésében kell elérnünk, hogy teljesebb mértékben kielégíthessük a nép reális szükségleteit. A kongresszus hangsúlyozta, hogy e cél érdekében át kell térni a fejlődés intenzív típusára, főleg a tudományos-műszaki haladás eredményeinek gyors kihasználásával, a nemzetközi munkamegosztás elmélyítésével, hogy alapvető mértékben növekedjen a társadalmi munka termelékenysége, csökkenjen a termelés anyag- és energiaigényessége, javuljon a termékek minősége és használati értéke. A gazdaság intenzív típusú fejlődésére való áttérés egyik alapvetően fontos feltétele a gazdasági mechanizmus átalakítása. Amint arra a CSKP KB 7. ülése is rámutatott, a kitűzött célok elérése, s egyúttal az átalakítás sikeres végrehajtása is attól függ, hogy milyen eredményesen valósítjuk meg azt a gazdasági és szociálpolitkát, amely elsősorban gyorsítási stratégia megvalósítására, a minőségi színvonal emelésére, s a népgazdaság teljesítményének lényeges növelésére irányul. Ennek a politikának egyik nagyon fontos vonása a gazdasági és a szociális fejlődés közti kapcsolatok elmélyítése. A szocialista társadalom gazdasági mechanizmusa Amikor gazdasági mechanizmusról beszélünk, rendszerint a gazdaság működési módjára, menetére gondolunk, azokra a módszerekre és formákra, amelyek az egész társadalom keretein, belül, s annak egyes területein a gazdasági élet irányításában érvényesülnek. Ez nem valamiféle élettelen mechanizmus (gépek, berendezések, számítógépek és más szabályozó elemek), sem pedig biológiai mechanizmus. A gazdasági mechanizmus olyan mechanizmus, amely a gazdasági életet, az emberek közti viszonyokat és a társadalmi munkamegosztást hozza mozgásba. Ez tehát nem egyszerű mechanizmus, hanem sokkal bonyolultabb a többinél. A szocializmusban a termelőeszközök az egész társadalom tulajdonában vannak, s a társadalom saját szükségleteinek a kielégítésére, a társadalom egyes tagjainak az érdekében hasznosítja ezeket. Természetesen a szocialista társadalom sem oszthat el többet, mint amennyit megtermelt. A szocialista társadalomban a gazdasági mechanizmus működését egységes terv irányítja. Ennek kialakításában, végrehajtásában és teljesítésének ellenőrzésében valamilyen formában mindenki részt vesz. A szocialista gazdaság irányításának fő alapelve a demokratikus centralizmus, ami azt jelenti, hogy minél szorosabb kapcsolatot kell kialakítani a központi irányítás és a dolgozók irányításban való részvétele között. Egyúttal azt is hangsúlyozni kell, hogy a fejlődés adott szakaszában felmerülő konkrét kérdések megoldásánál nem elég csupán a gazdasági mechanizmus működésének általános alapelveiből kiindulni. Figyelembe kell venni például, hogy a gazdasági mechanizmus hatékonyságának a növelése megköveteli a központi tervszerű irányítás szerepének az elmélyítését is. A szocialista gazdálkodás eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a gazdálkodás konkrét formái és módszerei nem lehetnek azonosak a megváltozott feltételek mellett. A társadalmi haladás alapvető pillérét képező, a gazdasági és társadalmi fejlődés kereteit meghatározó terv sem lehet merev és változtathatalan. A terv teljesítése nem automatikusan történik. A gazdasági mechnizmus problémáinak megoldása, valamint a tökéletesítéshez vezető utak keresése a jelenlegi társadalmi fejlődés kulcsfontosságú feladatai közé tartozik. Az ezzel összefüggő elméleti és gyakorlati kérdések helyes megoldásától döntő mértékben függ a társadalmi és gazdasági haladás üteme, az, hogy milyen sikereket érünk el a szocialista építés céljainak elérésében, s milyen mértékben tudjuk kihasználni a szocialista gazdasági rendszer előnyeit. A gazdasági mechanizmus átalakítása A CSKP XVII. kongresszusán elfogadott határozatok lebontásával összefüggésben a párt irányításával felmértük a hazánkban megvalósult szocialista építés négy évtizedes fejlődésének tapasztalatait és eredményeit. Ennek a felmérésnek az eredményei, amint arra a CSKP KB 7. ülésén elfogadott, a gazdasági mechanizmus komplex átalakításáról szóló határozat is rámutatott, egyértelműen bizonyítják, hogy a termelési viszonyok minőségi tökéletesítése nélkül, a gazdasági mechanizmus mély és sokoldalú átalakításának az útján, nem lehet teret nyitni a termelőerők fejlődésében olyan minőségi változásokhoz, hogy az összhangban legyen a világviszonylatban tapasztalható fejlődéssel, s ezzel együtt társadalmunk szociális céljainak elérésével. A gazdasági mechanizmusban bekövetkező változások mélysége az átalakítás komplex jellegéből következik. A szocializmusban minden gazdasági és szociális folyamatra kihatásai van a tervezés, az ösztönzés, az önálló elszámolás és az árpolitika, a munka javadalmazásának a módszere, a szervezeti felépítés stb. Ha az említett tényezők között nincs kialakítva a szükséges összhang, csökken az egész irányítási rendszer hatékonysága. A gazdasági mechanizmus átalakításának a súlypontja ezért abbén rejlik, hogy az egészet képező részek teljes összhangban működjenek. Az ehhez szükséges fordulatot természetesen nem érhetjük el az irányítás eddigi formáival és módszereivel. A gazdasági mechanizmus átalakításának alapvető részét képezik a tervezésben, a népgazdaság irányításában bekövetkező mély változások. Arról van szó, hogy az egész irányítási rendszer fentröl lefelé sokkal rugalmasabb legyen, hogy ne legyen benne annyi sok bürokratizmus, fölösleges ügyintézés, hogy javuljon a gazdaság menete, s egyre jobb eredményeket érjünk el a nemzeti jövedelem növelésében. Elsősorban annak van nagy jelentősége, hogy bővül a vállalatok jogköre és felelőssége, érvényesülni fog a teljes önálló elszámolás és az önfinanszíroszás, valamint a szocialista önigazgatás új típusa a gazdaságban. Az új értelmezésű gazdasági mechanizmus a szocialista árutermelés objektív törvényszerűségeinek és a szocializmus fejlődése jelenlegi szakaszában kifejtett hatásának mélyebb megismeréséből indul ki. Ezért alapvető mértékben megnövekszik az objektivizált gazdasági szabályozók szerepe az irányításban és a tervezésben. A gazdasági szabályozók formálása és fejlődése eközben elválaszthatatlanul összefügg a tervezés egész folyamatával, s a gazdaság fejlődésének mindennapi irányításával. Ebben az összefüggésben ki kell alakítani a feltételeket a szocialista piac hatékonyabb működéséhez is, valamint a gazdasági verseny előnyeinek kihasználásához, mind a népgazdaságon belül, mind pedig a KGST- országok közösségének a kereteiben. A gazdasági mechanizmus átalakítása terjedelmes, igényes és bonyolult kérdések megoldásával jár, s érinteni fogja az irányítás minden láncszemét, a központi szervektől kezdve egészen a vállalatokig, kihat a gazdaság minden területére és minden dolgozóra. Sikeres végrehajtásának alapvető feltétele a szocialista demokrácia kiszélesítése és a kommunista párt vezető, szerepének érvényesítése az átalakítás egész folyamatának irányításában. Nagyon sok komoly feladat vár ránk. Döntő időszakba lépünk, melynek bonyolultságát az is fokozza, hogy nehézségeink vannak a 8. ötéves terv teljesítésében, miközben az eddigi irányítási rendszer egyre jobban veszít a hatékonyságából, s egyes láncszemei már teljesen működésképtelenek. Ugyannakor a terv teljesítésében bekövetkező lemaradások elmélyítik a gazdasági egyensúly hiányát, s megnehezítik az új gazdasági mechanizmus bevezetésének a feltételeit. Az előttünk álló feladatok és problémák között szerepel az egyes szakágazatok átfogó rekonstrukciója és korszerűsítése, az ország védelmi képességének további biztosítása, a környezetvédelemről és egyes szociális kérdések megoldásáról való gondoskodás, népünk anyagi és kulturális színvonalának emelése stb. Mindehhez jelentős forrásokra van szükségünk, amiket nem akarunk külföldi eladósodás árán beszerezni. A mai és a holnapi szükségletek kielégítésének egyetlen útja a források létrehozásának a meggyorsítása. Ezért az átalakítás folyamatos megvalósítása során úgy kell eljárni, hogy a 9. ötéves terv tartalmi szempontból teljesen megfeleljen az új gazdasági mechanizmusnak. Egyes pozitív irányzatok ebben a vonatkozásban már most is megnyilvánulnak. Az állami vállalatokról és a szövetkezetekről szóló törvénytervezetek nyilvános vitája után például megélénkült a dolgozók munkakezdeményezése, s megkezdődött az új gazdasági mechanizmus egyes elemeinek kísérleti kipróbálása. Az állami vállalatokról szóló törvény bevezetése elválaszthatatlan részét fogja képezni a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsítására irányuló stratégiai irányvonalnak, amelyet a CSKP XVII. kongresszusa tűzött célul. A gazdasági mechanizmus átalakításának széles körű értelmezésével összefüggésben alapvető változásokat kell eszközölni számos kötelező érvényű jogi előírásban, illetve új előírásokat kell kiadni, amelyek rögzíteni fogják a központi szervek, a vállalatok és a dolgozókollektívák helyzetében, jogaiban és kötelességeiben bekövetkező változásokat. Főleg olyan jogi normákról van szó, amelyek rendezni fogják a minisztériumok és az egyéb központi szervek hatáskörét, a népgazdasági tervezést, az elvonásokat, az adókat, az állami költségvetés szabályait, a vállalatok közti viszonyokat, a munkajogi viszonyokat stb. Kulcsfontosságú jogi normák fogják szabályozni az állami és a részben költségvetési szervezetek, a részvénytársaságok, a külföldi vagyonrészvétellel gazdálkodó vállalatok tevékenységét, valamint az állampolgárok gazdasági tevékenységét is. Előtérben a szervezőmunka A gazdasági mechanizmus átalakításában különösen jelentős sz'ferep hárul a párt szerveire és szervezeteire. Egyaránt előtérbe kerül szervező és nevelő munkájuk. A párt szervei és szervezetei nemcsak figyelemmel kísérik az átalakítás folyamatát, hanem serkentik és ellenőrzik is azt, közös alapokon egységesítik az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek és szervezetek, az összes dolgozó törekvéseit. Az egész párt, minden pártszervezet és végső fokon minden kommunista azzal tölti be élcsapatküldetését, hogy képes előre vezetni a társadalmat, érvényre juttatni a kitűzött célokat, s a harc élvonalában halad. A gazdasági mechanizmus átalakítása az előttünk álló évek egyik legfontosabb feladata. Új, bonyolult kérdéseket kell majd megoldanunk, leküzdve a beidegzödött rutinszerúséget és a megszokotthoz való ragaszkodást, s eleget téve a lényegesen magasabb követelményeknek. Ezért nem szabad időt vesztenünk, energikusabban kell felszámolnunk a fegyelemben, a szervezésben és a termelés minőségi színvonalában előforduló fogyatékosságokat. CZAKÓ JÓZSEF az SZLKP KB alosztályvezetője „A származás is kötelez“ Miközben Balogh Gyulával, a Rozsnyói (Roznava) Városi Nemzeti Bizottság oktatás- és egészségügyi osztályának vezetőjével beszélgetek, gyakran kopogtatnak az ajtón. Óvodák igazgatói, pedagógusok, iskotaigazgatók, szociális gondozók, egészségügyiek, nyugdíjasok klubjának gondnokai adják egymásnak a kilincset. Tanácsok, útmutatások hangzanak el, megrendelésekre pecsét és aláírás kerül, s közben fel- felberreg a telefon is. Mit tehet ilyenkor az újságíró? Leteszi a tollat és figyel. Egyébként arra is gondoltam, hogy munka után a lakásán keresem fel, de ez sem a legjobb megoldás, hiszen sokszor a szabad idejét és estéit is a közügyek intézésével tölti. A szülői házból, a családi körből hozta magával a közösségért érzett felelősségtudatot, édesapja példáját követve, aki Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakításától, 1921-től tagja a pártnak.- Gyerekfejjel éltem át a világháborút és a felszabadulást - vallja magáról Balogh Gyula. - Felfogni talán még nem tudtam, de éreztem, hogy valami más jön, mint ami eddig volt. Megszűnik a félelem, nem kell rettegnünk a munkanélküliségtől, a házkutatásoktól. Otthon rendszeretetre, munkára neveltek. Érdekeltek a gépek, kitanultam a lakatos szakmát. Azonban a közösség is vonzott, kedvet éreztem a kultúrmunka iránt is. Éveken keresztül tagja voltam a helyi tánccsoportnak, színdarabokat játszottam és rendeztem. Ma is vonz ez a tevékenység. Elnöke vagyok a Csemadok járási bizottságának és megszakítás nélkül 1975- től tagja a központi bizottságnak. A közösségi szellemet édesapámtól örököltem, de korosztályom legtöbb tagjára az ötvenes évek légköre hatott. Tele voltunk lelkesedéssel, tenniakarással. Azokban az években nyitották meg kapuikat a magyar tanítási nyelvű iskolák is. Munkásfiatalok százaiból lett kiváló pedagógus, a jövő nemzedék formálói. Én is tanító lettem. Nyitrán (Nitra) a Pedagógiai Főiskolán diplomát szereztem magyar-szlovák szakon. Húsz éves koromban léptem a párt soraiba. Apám azt mondta: ,,A származás is kötelez", s én igyekeztem eszerint élni. Ezért kértem felvételemet 1951-ben a Népi Milíciába, melynek azóta is tagja vagyok. A rozsnyói gép- és traktorállomás egységéhez tartozom. Különböző tisztségeket viseltem, legtovább a politikai parancsnok helyettese voltam. Most a zászlóalj kerületi parancsnokságának a tagja vagyok. Fő feladatom a gyakorlatok gazdasági és technikai megszervezése és irányítása. Nagyszerű kollektívánk van. Balogh Gyulát mindig foglalkoztatták a szociális kérdések. Mindent elkövet azért, hogy az óvodák és iskolák korszerű, a nyugdíjasok klubja modern berendezést kapjanak.- Feladatunk bőven van - mondja. - Az egészségügy terén legnagyobb gond jelenleg az új kórház építésének késése. Komoly gondot okoz a tantermek hiánya is. A Dél lakótelepen több ezer ember él, többségükben fiatalok. Sok itt a gyerek. Az új iskolát már régen át kellett volna adni, de a magasépítő vállalat kapacitás hiányára hivatkozva állandóan módosítja a határidőt. Most is két autóbusz szállítja a gyerekeket a város különböző iskoláiba a Dél lakótelepről. Ezek az iskolák is telítettek. A jövő tanévben még több lesz a gyerek. Más megoldásunk nincs, mint közigazgatásilag a városhoz tartozó községbe, Berzétébe (Brzotin) fogjuk szállítani a gyerekeket, de a férőhely ott is véges.-A szociális gondoskodás is önökhöz tartozik.- Igen. A városunkban három és fél ezer nyugdíjas él. Ezer körül van azoknak a száma, akik szociális gondozásra szorulnak. Nem dúskálunk anyagiakban, de jó beosztással jut is, marad is. Az anyagiak nagyon fontosak, de éppen olyan szükséges az emberi hozzáállás, a szép szó és a megért8S FECSÓ PÁL ÚJ SZÍ 1988. ni.:
