Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-03-18 / 11. szám

TUDOMÁNY TECHNIKA A televíziós jel lényegesen jobb ábrázolása, a számítástechnika széleskörübb alkalmazása, a di­agnosztikai hibák jobb érzékelése válik lehetővé az opocinoki rádió­technikai intézetben gyártott RP-5G leszállási rádiolokátor használatával, amely jelenleg a LET Kunovice vállalat repülőte­rén próbaüzemei. A sikeres pró­bák esetén az opocinoki intézet készen áll a repülőterek igényei­nek kielégítésére. (CSTK felvétel) A NASA Langley kutatóköz­pontja 1976-ban kezdte vizs­gálni azt a problémát, hogy a repülő­gépek felületének megváltoztatásá­val miként lehetne csökkenteni a légellenállást. Elképzeléseiket a szovjet tudósoknak a cápák bőré­ből készített fényképfelvételei iga­zolták. Az európai Airbus Industrie pedig már a megvalósítással foglalkozik az A340 és A330 típusú gépein. Az előbbi négymotoros, 295 utast szál­líthat 14 500 kilométer távolságra, az utóbbi kétmotoros' pedig 329 utast 9400 kilométerre. A francia, nyugatnémet, angol és spanyol ér­dekeltségű Airbus cég a korábbi A320-as gép technológiájának fel­újítása mellett az aerodinamika leg­újabb eredményeit, új szerkezeti anyagokat és modern hajtóművet alkalmaz. Az Airbus Industrie hasznosítja a NASA légellenállással kapcsolatos kutatásait. A repülőgép felülete mentén a sok apró örvényből turbu­lens réteg, úgynevezett háttérréteg képződik, amelynek vastagsága né­hány millimétertől néhány centimé­terig terjedhet. Apró bordákkal meg­törve a gép felületét az örvénylés mértéke változtatható a bordák alak­jától függően. A szélcsatornás vizs­gálatok során először háromszög alakú bordákkal kísérleteztek, de azok nem váltak be. A repülőgépen a bordák elhelyezése a legjobb hely a törzs, mivel a légáramlás és a bor­dák iránya által bezárt szög nem lehet nagyobb 10 foknál; ellenkező esetben a légellenállás nő. A légel­lenállás csökkentésének másik módja: a szárnyak felületét elektron­sugárral kilyuggatva egyenetlenné teszik; repüléskor a nyomáskülönb­ség a levegőt átpréseli a lyukakon, így nem alakul ki háttérréteg. Más módszer a repülőgép megal­kotása oly módon, hogy a test körül lamináris áramlás jöjjön létre. Az ötlet már 50 évvel ezelőtt felmerült, de a megvalósítás még ma is várat magára. Az egyik nehézség az, hogy a motorok által keltett hanghul­lámok megtörik a lamináris áram­lást. A gép felületét igen simára kell csiszolni: jégtelenítő anyagok, felhó­lyagzó festék vagy menet közben a gépnek csapódó bogarak rossz hatással vannak az aerodinamikai viszonyokra. A kutatók a háromdimenziós felü­letek - például a szárnyak - tervezé­sére számítógépeket is használnak. Különösen a szárny tervezésére kell nagy gondot fordítani, hiszen a re­pülőgép emelkedését okozó nyo­máskülönbség a felső és az alsó szárnyfelület között jön létre, vala­mint a szárnyba kerülnek az üzem­anyagtartályok is. A gép orrában érzékelőket helyeznek el, ezek a széllökésekről informálják a szárny vezérlófelületeinek mozga­tására beprogramozott fedélzeti számítógépet. Változtatható a szárny görbülete is, bár annak eredményességéről még vitatkoz­nak a szakemberek. Sokak szerint ez a megoldás hasznos, mert a gép ily módon alkalmazkodik a fel- és leszállás, valamint a folyamatos üzemanyag-elégetésből adódó súlyveszteséghez. Mások úgy gon­dolják, a vezérlóelemek mozgatását biztosító technika előállításának költségei felemésztenék az üzem­anyag-fogyasztás csökkenésével megtakarított összeget. Az A340 és az A330-as gépeken is - akárcsak az A320-on - megjele­nik majd az úgynevezett „Fly-by- wire“ biztonsági rendszer. Ez teszi lehetetlenné, hogy a pilóta a gép képességeit meghaladó manővere­ket végezzen. Az A320-on összesen hét számítógép működik, ezek mindegyikének vannak elsődleges és másodlagos feladatai. Ha minden rendben megy, valamennyi számító­gép az elsődleges feladatát végzi; meghibásodás esetén egy másik számitógép átveszi a kiesett gép feladatát és végzi azt saját elsődle­ges feladata mellett. A pilóta szempontjából lényeges változás történt az információk kidol­gozásában: eddig minden egyes műszer külön információtömeget zú­dított a gép vezetőire. Az A320-ban hat televíziós képernyőn összesító- dik az összes kijelzett adat. Felszál­lás előtt a gép zárt és nyitott ajtajait különböző színnel jelenítik meg; a földön való gurulóskor minden ke­rék környezeti hőmérsékletét kijel­zik; a fékeket is érzékelők figyelik. Ha baj van, például a hidraulikus rendszerrel, akkor a képernyőn az egész rendszer képe megjelenik, külön kiemelve a hibás részt és más színnel jelezve a hiba elhárításának lehetséget módját. -IMP­rs/sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss* Új utak a molekuláris spektroszkópiában NMR szupravezetővel Az orvosi diagnosztikában egyre általánosab­bá válik a magmágneses rezonancia elvét hasz­nosító berendezések használata. Nevük az angol nucleotid magnetic resonance kifejezésből NMR rövidítéssel vonult be a köztudatba. A világ e té­mában vezető szakemberei tavaly egy chicagói világkongresszuson névváltoztatásban állapod­tak meg, amelyben bizonyára szerepe volt a csernobili katasztrófának is. A nucleotid szóból sokan a nukleárisra asszociáltak, s így a laikusok sugárzástól tartottak, holott a módszer abszolút nem igényel radioaktivitást. Nem volt más válasz­tás, át kellett keresztelni a jó öreg NMR-t. Az új rövidités: az MRI, a magnetic resonance imaging angol kifejezésből származik. A mágneses rezonancia spektroszkópia azon alapszik, hogy az atommagok, atomok, moleku­lák mágneses momentuma a mágneses mező­ben az erővonalakkal meghatározott szögeket bezáró irányokba állhat be. Az ez évben üzem­be helyezett NMR-spektroszkóp ennél többet tud. A magmágneses rezonancia spektroszkóp az atommagok mágneses momentumának irány- változásaihoz szükséges energiát, illetve az en­nek megfelelően elnyelt sugárzás frekvenciáit vizsgálja. Az atommagokra a külső mágneses mezőn kívül az elektroburok mágneses mezeje is hat. Ez is befolyásolja az irányváltozás energiá­ját, illetve a rezonanciafrekvenciát. Ebből követ­keztetni lehet a molekulák szerkezetének jellem­ző vonásaira. , Az 1980-as évek elején a szupravezető mág­neses berendezések új távlatokat nyitottak meg .18. a mágneses rezonancia spektroszkópiában. Le­hetővé vált nagyobb molekulák, mint például a hemoglobinok, analízise és a sejtkultúrák, vala­mint közepes laboratóriumi állatok anyagcsere és más életfolyamatainak molekuláris szintű ,,in vi­vo“ vizsgálata. Az Orsay-i Curie Intézet új szup­ravezető mágneses rezonancia spektroszkópja 6,5 millió frankba kerül. Kifejlesztésében több szervezet vett részt: a Nemzeti Rákellenes Liga, az Országos Egészségügyi és Orvoskutatási In­tézet, valamint a Curie Intézet. A készülékből mindössze 3-4 működik az egész világon. Tiz NMR-spektroszkóp gyártása most van folyamat­ban, ezek közül egyet a marsielles-i egyetem kap még ebben az évben. A magmágneses rezonancia spektroszkóp ál­talában 15-20 ezer gauss térerösségü mágne­ses mezőt igényel; míg a mágneses rezonancia spektroszkópnál ez az érték 15 ezer gauss alatt van. Európában egyébként a Medspec-Bruker NSZK-svájci cég által gyártott nagy teljesítmé­nyű magmágneses rezonancia spektroszkóp 47 ezer gauss térerősségben működik, niobiutitán szupravezető mágnessel. Az Orsay-i Curie Inté­zet NMR mágneses spektroszkópjával laborató­riumi állatok spektrál analízise végezhető el élő állapotban. E módszerrel egymást követő vizsgá­latokkal lehet életfolyamatokat szemmel tartani, például indikátorok, gyógyszerek követhetők nyomon az állatok testében, anyagcsere-folya­matain belül. Megfigyelhető a laboratóriumi állat szervezetében fejlődő rákos daganat. A kísérleti nyúl májában például szén 13-as analízissel követhető a glikogénképződés folyamata. A gyógyszerkészítmények felszívódása és elosz­lása is leírható. A svájci Sandoz és a Ciba Geigy Kordában tartott „árvíz Indiában“ Indiai tudósok előrejelző-rendszer létesítésének a tervét dolgozták ki. Az ellenőrző állomások segítségével a szakemberek pontos értesüléseket kapnának az Indus-alföld vízrendszerének, továbbá folyói és tavai vízállásának a helyzetéről. Ellenőrizhetnék a himalájai hótakaró és jégréteg vastagságát, állapotát, illetve mozgását. Az előrejelző-rendszer megvalósításának első feltétele az automa­tikus meteorológiai állomások hálózatának kiépítése a nehezen hozzáférhető magas hegyek körzetében. Az állomásokon elhelyezett korszerű műszerek közvetítenék a szakembereknek, hogy milyen a Nap elektromágneses, korpuszkuláris és rádiósugárzása, milyen a napsugárzás ereje, milyen irányúak a szelek és hírt adnának a hőmérséklet ingadozásáról. A kapott képet kiegészítenék még a Föld mesterséges bolygóiról érkező információk. Az összegyűjtött adatokat a központban fogják földolgozni. Az Indian Expressben megjelent cikk szerzője leszögezi; az előrejelző-rendszer „munkábaállításával" számos tudományos és gazdasági kérdést oldhatnának meg, sőt jelentős gazdasági hasznot is hozna. Az Indus-alföldet átszelő folyók, patakok kétharmada a Himalájában ered. A gyors hóolvadás következtében nem egyszer a legkisebb patakocska is hirtelen bősz folyóvá duzzad és mindent elsodor, ami az útjába kerül. A hó- és jégréteg minőségének állandó ellenőrzése lehetővé tenné az árvízveszély előrejelzését, s megelőz­hető lenne az árvízpusztítás. Nagy szerep hárulna a rendszerre az ésszerűbb vízgazdálkodás megvalósításában is. Bár India több államában az esős időszakban a nyári monszun bő csapadékot szállít, de annak egyenlőtlen eloszlása következtében a talaj sok helyütt mezőgazdasági művelésre csak öntözéssel válik alkalmassá. Előrejelzések alapján árvíz és lavinaveszély előtt időben meg lehetne szervezni a hegyek közötti települések lakosságának a kitelepítését és jelentősen csökkenne az áldozatok száma. A létesítmény megvalósítása irányába már megtették az első lépéseket: hiszen Himachal Pradesh, Kasmír és Jammu államokban már négy automatikus meteorológiai állomás működik. -yb­y////////////////////////////////w//////w* részvétel nélkül - a keletkező forgá­csokat kézzel kellett eltávolítani. A teherautók vezértengelyének gyártására kialakított cellában em­berkéz érintése nélkül 3, 4, 5 és 6 hengeres motorok tengelyeit gyárthatják. Típusváltás után a megmunkálási program beállítása automatikus. A folyamatot hűtőfolya­dék nélkül, kerámiaszerszámokkal hajtják végre. A négytengelyes el­rendezés lerövidetette a megmun­kálási időt; a szabad felületeken jobb szerszámokat helyeztek el, ez­zel a szerszámváltások közötti időt 4 órára növelték. Az automatikus szerszámcserét a munkatérbe sül­lyeszthető érzékelők figyelik és szükség esetén kiigazítják az x- és z-értékeket. A máltai mészárlás Málta és Gozo kis szigete fontos megállója a Földközi-tengert átszelő vándormadaraknak. Ennek ellenére kevés madarat látni itt - ha csak nem ketrecekben. A máltaiak szá­mára a vadászat nemzeti időtöltés. A máltai ornitológusok szerint a mál­tai vadász mindenre ló, ami csak repül. Az énekes madarakat hálók­kal fogják be. Ha néhány madár összegyűlik a háló mellett elhelye­zett csalimadár körül, az elrejtőzött vadász megrántja a zsinórt, hirtelen bezáródik a csapda. Az énekes ma­darakat a városokban adják el, ket­recekben. Sajnos, a kormánynak nem sikerül érvényt szerezni a vad­védelmi és természetvédelmi tör­vénynek. A vadászó csoport nagyon befolyásos, ezért a mészárlás foly­tatódik. A csókát már az 1950-es években kiirtották, az utolsó költő vándorsólyompárt pedig 1983-ban lőtték ki. Más madarak már egyálta­lán nem költenek a szigeteken. Ha nem szereznek érvényt a törvény­nek, újabb fajok kerülnek a kipusz­tultak listájára. Új hírek a gyilkos méhekról Az 1979-es évek végén az újsá­gok címoldalaira kerültek a gyilkos méhek garázdálkodásáról beszá­moló újabb és újabb hírek. A mézelő méheknek ez az afrikai törzse vélet­lenül szabadult ki 1956-ban Brazíliá­ban, és számos embert ölt meg a szúrások ezreivel. Szabadulásuk után észak felé kezdtek előretörni évente mintegy 500 kilométeres se­bességgel. A pánik csak akkor eny­hült, amikor kiderült, hogy békés európai méhekkel keresztezve, megszelídíthetik az afrikai gyilkos méheket. A legújabb jelentések sze­rint a méhek elérték Mexikó déli részét, és nincs jele annak, hogy a keresztezés módosította volna gyilkos ösztöneiket. Az év júliusában Costa Ricában öltek meg egy diákot, aki véletlenül a fészek elé lépett. Nyolcezer szúrás érte. Eddig leg­alább 700 halálesetet írnak a gyilkos méhek számlájára. Az Egyesült Ál­lamok hatóságai azt javasolják, hogy egy dél-mexikói keskeny vögyszorosban csalják csapdába a gyilkos méhek észak felé előtörő csoportjait. Meggyógyított macskaszívek Szívbeteg macskákat kezelve amerikai kutatók rábukkantak az emberi kardiomiopátia ( a szívizom degeneratív működési zavara) le­hetséges okára. A kaliforniai egye­tem állatorvosai megállapították, hogy a megbetegedett állat táplálé­kában nem volt elegendő taurin. Mi­után a macskák kiegészítésül megfe­lelő adagú taurint (amino-etán-szul- fonsavat) kaptak, normalizálódott a szívműködésük. Évente tízezer­számra pusztulnak el a macskák az Egyesült Államokban ebben a be­tegségben, amelynek okát eddig nem ismerték. A felfedezés magya­rázatot adhat az emberi szívizom hasonló elváltozásának okára is. Az emberi szervezet maga is létrehoz taurint - a macskáknak kiegészíté­sül kell a táplálékukba adagolni. A jelek szerint a taurinnak fontos szerepe van a szívizmok erősíté­sében. Rugalmas megmunkálócellák Az autóiparban a forgácsolt alkat­részekkel szemben igen magasra emelkedtek a követelmények, ezért a szerszámgépek gyártóinak is egy­re magasabb színvonalú berende­zéseket kell gyártani. Most a Voest- Alpine jelentkezett új, négytengelyes gyártócellával a kúpkerekes meg­hajtások és a vezértengelyek készí­téséhez. A kúpkerekes alkatrészek gyártá­sa eddig megoldhatatlan volt emberi gyárak már rendeltek a Bruker cégtől magmág­neses rezonancia spektroszkópokat. (Ez a cég gyártotta a franciaországi, a többi között a Curie Intézetben üzembe helyezett NMR-spektroszkó- pokat is.) A szupravezető mágneses rezonancia spekt­roszkópiát ma még csak kísérleti állatok életfo- \ lyamatainak „in vivo“ vizsgálataira alkalmazzák. Felmerül azonban a kérdés, vajon mikor tudják ezeket a berendezéseket humán vizsgálatokra felhasználni? A szakértők szerint ehhez még meg kell oldani néhány technikai problémát. A magmágneses rezonancia spektroszkópia lé­nyegében a rádiófrekvenciás spektroszkópián alapul, a vizsgálatoknál tehát felületi érzékelő antennákra van szükség. A néhány cm2-es an­tennákkal ma még nem végezhetők vizsgálatok az emberi szervezetben. Az antennákat ideigle­nesen sem lehet beoperálni a fejbőr alá például egy esetleges agytumor NMR-spektroszkópos vizsgálatára. A Curie Intézet egyik kutatólabora­tóriumában nagy, henger alakú antenna szer­kesztésén dolgoznak az NMR-spektroszkóphoz. Ezzel körülburkolnák az emberi testet, tehát a pá­cienset és vizsgálhatnák azt, a mágneses tér gradiensei és a rádiófrekvenciák változásainak függvényében. A komplex mérési módszer mag­mágneses rezonancia spektroszkópiás mérése­ket tenne lehetővé az emberi test bármely szek­torában. A másik technikai nehézségeket megold­ják, úgy a szupravezető kerámiák segítségével az NMR-spektroszkópiával, humán, elsősorban orvosi és gyógyszerkutatási vizsgálatok is végez­hetők.-PULZ-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents