Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-03-04 / 9. szám

Nem szabad elhanyagolni a sebkezelést

Általános tapasztalat, hogy a kertészkedók sokkal nagyobb figyelmet szentelnek a fák oltásának, metszésének és koronaalakításának, mint a felsorolt munkák során keletkezett, illetve a természeti csapások okozta sebek kezelésének. Sok kertbarát arra hivatkozik, hogy az életképes fákon beavatkozás nélkül is begyógyulnak a sebek.

A keletkezett sebeket éles késsel le kell simítani. A betegségek áthurcolásának megelőzése érdekében a kést - metszóollót, fűrészt stb. - minden fa után fertőtleníteni kell láng, 2 százalékos hiperman- gán vagy 100 ml denaturált szesz és késhegynyi septonex oldatának felhasználásával. A kitisztított, lesimított sebet végül le kell zárni.

Oltóviasz, kence és latex

A sebkezelés legrégibb módszere: a keletkezett sebet bekenik agyagból, vízből s lehetőleg vemhes tehén ürülékéből készített péppel, majd zsákdarabbal átkötik és időnként megnedvesítik. A kambium a nedves pépben - a tehénürülékben lévő serkentöanyagok hatására - új kérget fejleszt és a seb begyógyul. Ezt a módszert ma már faluhelyen is csak elvétve alkalmazzák.

A közelmúltban az oltóviaszos sebkezelés volt a legelterjedtebb. Ez a módszer nem nyújtott kielégítő eredményt. A gyárilag vagy házilag készített oltóviaszoknak az a legnagyobb hibája, hogy a nedves alaphoz nagyon rosszul tapadnak. Az élő fa sok nedvességet tartamaz, a belső nedvek nyomása taszítja a a sebekre kent viaszos bevonatot, így hólyagok, repedések keletkeznek, melyekbe víz, levegő és különféle szennyeződés kerül, végül a bevonat megrepedezik, elveszíti szigetelő képességét és értéktelenné válik.

A szakemberek újabban kencefesték vagy latex használatát ajánlják. A kencefestékkel történő sebkezelés viszonylag körülményes. Lenolajból készült, tiszta kencefesték egyáltalán nem kapható. A kencefesték elnevezéssel forgalomba hozott festékek némelyike 40 százalék szerves oldószert s egyéb káros anyagokat (pl. ólom és mangán) tartalmaz, amelyek a sebbe jutva roncsolják a szöveteket és a kezelt növényi rész elhalását okozzák. A kencefesték alapanyaga olaj, tehát a rossz tapadás itt is jelentkezik, akárcsak az oltóviasznál. Vagyis - sebkezelésre a kencefesték nem alkalmas.

A latex-festék számos jó tulajdonsága eleve lehetővé teszi, hogy a sebkezelésre korábban használt összes készítményt kiszorítsa a mindennapi gyakorlatból. A latex-festékek szintetikus úton készített, emulziós festékanyagok, semmilyen szerves oldószert nem tartalmaznak. A mesterségesen előállított latex nagyon hasonlít a több növénynél (pl, kutyatej, Ficus elastica) megtalálható természetes latexhoz. A vele történő kezelést a növények jól túrik, a nedves alaphoz is jól hozzátapad, aránylag gyorsan szilárdul és szárad. A seben szilárd, de ugyanakkor rugalmas védőréteget képez, mely tökéletes védelmet nyújt a légköri hatásokkal szemben, s megvédi a sebet a vírusoktól, az élősködő és farontó gombáktól.

A kellően előkészített latex-festéknek gyógyító hatása van. Szinte hihetetlenül meggyorsítja a seb hegedését, gyógyulását. Viszont nem szabad vele bemázolni a fa kérgét, csupán a kezelést igénylő sebet. A felvitt festék gyorsan szárad: két-három óra múlva ellenáll a nedvességnek, 24 óra leforgása után pedig vízben oldhatatlanná válik. Egyetlen hátránya, hogy eddig az időpontig vékony papírkötéssel óvni kell az esőtől.

Néha fejcsóválva olvasom a szakcikkeket: az egyik szerző fehér, a másik fekete festék használatát javasolja. Sajnos, egyikük sem mérlegeli hogy a festék színe milyen hatással van a kezelt seb gyógyulására. A laikus számára úgy túnhet, hogy ennek nincsen különösebb jelentősége. Pedig van. Mint tudjuk, a világos színek jobban visszaverik a hő- és fénysugarakat, a sötétek pedig intenzíven elnyelik azokat. A megközelítően középszürke kérgú fa törzsét a nyári napsütés körülbelül 50 fokosra hevíti. A fehér festékkel kezelt seb környékén a felmelegedés mintegy 20 fokkal kisebb, a fekete festékkel kezelt részen pedig 20 fokkal nagyobb lesz. Magától értetődő, hogy a jelentős különbség nagy hatással van a seb gyógyulására.

A szürke a legjobb

Sebkezelésre okkersárga vagy sárga latex-festéket tanácsos használni, lehetőleg külső felhasználásra valót, amibe kevés - az állatgyógyászatban használatos - porított szenet kell tenni a középszürke szinváltozat elérése céljából. A gyógyszertárban kapható egészség- ügyi szenet faszénporral helyettesíthetjük. Faszénport házilag is készíthetünk: tüzet rakunk, majd egy jól körülégett, elszenesedett fadarabról dörzspapírral annyi faszénport nyerhetünk, amennyire szükségünk van. A finom faszénpor hozzáadásával a festék kellően besúrúsödik. A faszénpornak rothadást gátló, és gyógyító hatása is van, nem csupán a festék színét változtatja meg. Hamuval nem helyettesíthető, mert a hamu kátrányt és a seb gyógyulására károsan ható égési termékeket tartalmaz.

A latex-festékböl készített sebkezeló anyag gyógyító hatásának fokozása céljából a festékhez serkentő (stimuláló) szereket is adhatunk. Ilyen például a VS 9, az AS 1 és a közelmúltban forgalomba hozott Involsan. A felhasználásra előkészített, faszénporral kiegészített 250 ml latex-festékbe 25 gramm serkentő anyagot adhatunk. A sebeket mindig inkább vékonyan és kétszer kenjük be. Ha a festék véletlenül végigfolyik a fa törzsén vagy ágán, még mielőtt megszáradnak, nedves ruhával letörölhetjük. D. V.

Ha a fóliasátorban, üvegházban hosszú a fekvöké- mény, néha visszafelé húz a levegő, emiatt nehéz begyújtani. Könnyen füstmérgezést kaphatnak a növények. A „fordított“ léghuzat oka az, hogy enyhe időben a kéményben lévő levegő hidegebb a külső levegőnél, s mivel így nehezebb annál, megreked a kéményben.

Porszívó a kertben

Én ilyenkor kiveszem a porzsákot a porszívóból, a gégecsövet a nyomóoldalra csatlakoztatom, és pillanatok alatt kinyomatom a kéményből a hideg levegőt. Szívatni nem jó, mert a levegő ilyenkor a kormot is magával ragadja, ami a gépben és a levegőben egyaránt kárt tesz.

Az erjedő must szén-dio- xidja összegyűlik a pincében. Ez abból a szempontból nem is baj, hogy fertőtleníti a pince levegőjét, falait. Ha viszont le kell menni a pincébe, az életveszéllyel jár. A porzsák nélkül üzemeltetett porszívóval néhány perc alatt kiszívathatjuk a pincéből a mérgező gázokat. K. Gy.

A palántanevelésről

A palánták legelterjedtebb betegsége a palántadőlés, amelyet többféle talajlakó gomba (Pythium debaryanum, Rhizoctonia aderholdi, Olpidium brassicae) okozhat. A kórokozók a sziklevelek alatti szárrészt és a gyökereket támadják meg. A fertőzött részek elvékonyodnak, a növények megdőlnek, elszáradnak és annyira összezsugorodnak, hogy végül alig lehet megtalálni őket a talajon.

A palántadólés általában kisebb-nagyobb foltokban jelentkezik, és a kórokozók mindig a talajból fertőzik a gyenge növényeket. A betegség terjedését segíti az alacsony talajhőmérséklet, a hűvös és borús időjárás, a túlöntözés és a levegő magas páratartalma. Ezért a palántadőlés ellen elsősorban olyan agrotechnikai beavatkozásokkal harcolunk, amelyekkel kizárjuk vagy minimumra csökkentjük a fertőződés lehetőségét. Legalább ilyen fontos a kórokozóktól mentes talaj (palántaföld) használata. Legegyszerűbb, ha palántaneveléshez friss földet használunk. Az ilyen talajban - ha a környezeti feltételekre elegendő figyelmet fordítunk - a fertőzés veszélye nagyon kicsi. Az egyszer már használt talajt vetés-túzdelés előtt fertőtleníteni kell, ami nem könnyű munka.

A párával történő talajfertótlenitést a megfelelő berendezések hiányában a kertészkedók nem végezhetik. A vegyszerek használata pedig nagy veszéllyel jár, mert az előírt adagokat a kertészkedók nem tudják pontosan kimérni, a szermaradványok viszont még az ún. lebomlási-várakozási idő letelte után is károsíthatják a fiatal növények gyökereit. Ezért a kertészkedök- nek azt ajánljuk, hogy inkább friss termöközeggel és szakszerű agrotechnikával igyekezzenek a lehető legjobb feltételeket biztosítani a növényeknek.

Az utóbbi években a palántanevelésnek van még egy árnyékos oldala, mégpedig a túltrágyázás és a talajok ezzel járó magas sótartalma. A túltrá- gyázás tünetei a gyökereken és a többi föld alatti részen feltűnő bámulás formájában jelentkeznek. A károsodott növényi részeken apró elhalások keletkeznek, melyek kaput nyitnak a talajlakó mikroorganizmusoknak. Az ezek által okozott betegségek közül leggyakrabban a fuzáriumos hervadás- sal és pusztulással találkozhatunk, de ennek a fertőzésnek a tüneteit csak sokkal később észleljük, mégpedig a palánták kiültetése után. A gyengébben károsodott, illetve fertőzött növények sokszor még termést is hoznak, és csak a nyári forróságban hervadnak-pusztulnak el. Ilyenkor viszont már nincs segítség, mert a növények föld alatti része ekkorra többé-kevésbé elhal. A fertőzés megelőzésében csakis az óvatos és kiegyensúlyozott trágyázás, a palánták friss földben való nevelése, és a már említett optimális termesztési feltételek betartása segíthet.

Ennyit a palántanevelőknek. Azoknak, akik vásárlással szerzik be a palántákat, azt tanácsoljuk, hogy alaposan vegyék szemügyre a kiválasztott növényeket, és csakis egészséges, fehéres színű gyökerekkel rendelkező palántákat vásároljanak. Mat|ák Qyörgy mérnök

A szarkaláb (ostrőzka potná - Con- solida regalis) a boglárkafélék családjába tartozó egyéves növény. A gabonatáblák és az útszélek jellegzetes gyomnövénye. A zömmel 40-60 cm magas, dúsan elágazó növény az egész vegetációs időben virágzik.

Kora tavaszi magvetéssel szaporítják (40-50 cm sortávolság), a magot 0,5 cm mélyre vetik. A talajra nem igényes, viszont kedveli a napos területeket. Gyógyászati célokra a növény azúrkék virágait gyűjtik, kocsány nélkül, kizárólag csapadékmentes napokon. Termesztésére csak azok vállalkozzanak, akiknek még van türelmük az apró virágok rendszeres csipegetéséhez. Persze, mielőtt belefognának a vállalkozásba, ók is kérjék ki a területileg illetékes felvásárló tanácsát, igényli-e a gyógyszeripar az alapanyagot. Ugyanis eleddig kizárólag vadon termő növényekről gyűjtött virágot kapott - nem nagy mennyiségben - a gyógyszeripar, s tulajdonképpen ezek a sorok buzdítanak elsőként a házikerti termesztéssel való kísérletezésre.

A szarkalábról

A virágot árnyékban, száraz és szellős helyen papírra terítve kell szárítani, forgatás nélkül. Száradási aránya 5:1, kilónkénti felvásárlási ára 40 korona.

A virágban található anyagoknak enyhe hashajtó, tágító és vizelethajtó hatásuk van. Újabban inkább csak gyógyteák színezésére használják. Csökkenti a vérnyomást, és szemborogatónak is kitűnő. A népgyógyászat bélparaziták ellen használja, féregúző hatásának olykor még a háztáji állattenyésztők is hasznát veszik. A környező országokban többé-kevésbé mindenütt kihasználják a gyógyha- tásait. Például az NDK-ban és Magyarországon hasonlóképpen használják, mint nálunk, figyelmeztetve arra, hogy a virágon kívül az egész növény mérgező. Az NDK-ban csak orvosi vényre kapható Franciaországban a köhögés, a légcső- hurut és a májbántalmak gyógyításánál használják, s szemvizet is készítenek belőle. Forrázással vagy főzéssel készült teájából, naponta két pohárral ajánlanak fogyasztani, erősebb főzetéből a fürdővízbe is adagolnak. Dr. Nagy Géza

KERESZTREJTVÉNY

VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünkben STENDHAL, kiváló francia író egyik gondolatát rejtettük el; a gondolat első része (zárt betűk: É, E, K, N, S). 13. Csőrös fuvola. 14. Mesterséges nemzetközi nyelv. 15. Energia. 16. Roló fele. 17. Török utónév. 18. Cserebere. 20. Irídium. 21. Egyenlő részben - görögül. 23. Pálca. 24. Oxigénigényes. 26. Kezdő hírlapíró. 29. A lakásban van! 30. Város Japánban. 31. Készül. 32. A fa ágainak összessége. 35. Vízimadár. 37. Igevégzödés. 39. Gabonaféle. 40. Igekötö. 41. Római hét. 42. Ilyen festék is van. 43. összevissza kel! 44. Americium. 45. Dia- gonális. 46. Knock out. 47. Cserél. 48. Világtengeri. 50. Sziget Indonéziában. 52. Képzőművészeti alkotás. 54. A toboz végei! 55. Szimatol. 58. Angol költő. 60. Folyó az NSZK- ban. 61. Szolmizációs hang. 62. Szovjet repülőgépek jelzése. 63. Azonnal. 65. Jugoszláviai város. 67. Indíték. 68. Levegő - görögül. 70. A késnek is van. 71. Folyó a Szovjetunióban.

FÜGGŐLEGES: 1. Olasz író. 2.

.. .méter, keretkeresö. 3. Nátrium. 4. Korszak. 5. Szovjet-orosz színésznő. 6. Masnirész! 7. A haza fele. 8. Német közgazdász. 9. Férfinév. 10. Vezényszó. 11. Rag. 12. Fonott kalács. 18. írországi város. 19. Azonos betűk. 22. Formai. 23. Jó tágas. 25. Becézett női név. 27. Folyó a Szovjetunióban. 28. ...ik, vidáman énekel. 29. Az USA tagállama. 33. A goldok altörzse. 34. Nagy Sándor. 36. A Drina mellékfolyója. 38. Elemi részecske. 40. Ácsorog. 41. A gondolat második része (zárt betúk: L, N. L, É). 42. A gondolat befejező része. 43. Körte jelzője.

45. Az akácosban van! 47. Rag. 48. Névutó. 49. Ismeret - elavultan. 51. Réti törpe cserje. 53. Magyar zeneszerző. 56. Kettős betú. 57. Nyugati szláv nyelvú nép. 59. Személyes

névmás. 60. .. harmincadjára jut. 64. . .de France. 65. Francia marsall. 66. Azonos betúk. 69. Igekötő. 71. Néma Pál! 72. O. E. 73. Vércsoport.

A február 19-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Ha az igazság túl gyenge ahhoz, hogy megvédje magát: támadásba kell lendülnie.

Könyvjutalomban részesülnek: Zakhariás Lászlóné, Hontfüzesgyarmat (Hontianska Vrbica), Karászek Éva, Ajnácskö (Hajnácka), Bitter Mihály, Keszegfalva (Kamenicná), Csenkey Rezső, Vághosszúfalu (Dlhá nad Váhom), Őszi Mária, Stúrovo.