Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-03-04 / 9. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA K örnyezetszennyezés alatt többnyire a víz, a levegő, a föld szennyezését értjük. Beszélünk még pl. a zajártalomról is - de fényszennyezésröl?! A csillagászok fényszennyezésnek többnyire a köz- világításból eredő, az optikai csillagászat megfigyeléseit zavaró „többletfényt“ nevezik. A légkör molekuláin, valamint a pára- és porrészecskéken szóródó fények jelentősen megnövelik az éjszakai és úgynevezett háttérfényességet, s ezzel megakadályozzák a csillagászat számára oly fontos halvány égi objektumok megfigyelését. Fényszennyezés a Kozmoszban A városokkal együtt terebélyesedő közvilágítás egyre inkább megvilágítja bolygónk éjszakai egét. Ma már csaknem ott tartunk, hogy egy-két eldugott helyen levő csillagvizsgálótól eltekintve nem áll ideálisan sötét égboltul megfigyelőhely a csillagászok rendelkezésére (ezek közé tartoznak a Chilében levő obszervatóriumok vagy a Mauna Keán, Hawaii szigetén felépült csillagvizsgáló). Más volt azonban e helyzet még száz évvel ezelőtt. Akkoriban különösebb aggodalom nélkül telepítették a csillagvizsgálókat nagyvárosok közepére. A közvilágítás még gyerekcipőben járt, és senki se gondolhatta, hogy ezek az intézmények néhány évtized múltán munkaképtelenné válnak (legalábbis nem tölthetik be teljes mértékben eredeti szerepüket). A 80-as évekre oda jutottunk, hogy a világ egyik jelentős csillagvizsgálója, a Mt. Wilson bezárni kényszerült kapuit, mégpedig a közeli Los Angeles katasztrófálisan felerősödött fény- özöne miatt. Kis híján erre a sorsa jutott az a - szintén amerikai - Mt Palomar is, melynek 5 m-es tükörátmérő- jú teleszkópja a jelenlegi második legnagyobb optikai távcső. (E műszer egyik nevezetessége, hogy segítségével találták meg elsőként a Halley-üstököst 1982 őszén, a kométa legutóbbi visszatérésének nyitányaként.) A Mt. Palomar kutatásait nemrégiben a közeli San Diego utcai világítása veszélyeztette. A város tanácsa a hetvenes évek végén - elsősorban takarékosság miatt - határozta el a nagyobb fényerejű, a higanygőz lámpáknál kisebb fogyasztású nátriumgőz lámpák közvilágítási célokra történő felhasználását. Kétféle lámpa között választhattak: a narancssárga fényű, (alacsony nyomású fényforrások) és a rózsaszín árnyalatú fényt adó (magas nyomású nátriumgőz lámpák) között. Miután az említett két változat fogyasztása között nincs lényeges eltérés úgy határoztak, hogy az esztétikailag is elfogadhatóbb színű magas nyomású lámpákat szerelik fel. Ez a választás azonban végzetes lett volna a Mt. Palomar csillagászai számára. A magas nyomású nátriumgőz lámpák színképében ugyanis nagyszámú kibocsátási maximum van, míg az alacsony nyomásúak spektruma csak egyetlen éles maximumot mutat. Ennek zavaró hatása könnyen kiszűrhető egyetlen, megfelelően kiválasztott színszúrövel. így hát tovább folyhatnak bizonyos kutatások, például a halvány égitestek fényképezése. Az olyan nagy távcsöveket, mint a Palomar 5 m-es műszere, éppen e célra építik! A helyzet azért is komoly, mert a már meglevő fényforrások 70 százalékra csökkentették a műszer hatóerejét. A hlohoveci Kerületi Csillagvizsgáló már 15 éve szolgálja a csillagászati szakkörök vezetőinek továbbképzését. A szakkörök megszervezése, a szakmai előadások biztosítása és a versenyek szervezése mellett azonban a csillagvizsgáló dolgozóinak tudományos feladataik is vannak. Heliostattal figyelik a Napot, vizsgálják a Jupiter holdjait, a bolygókat. Szlovákiában ez az egyetlen hely, ahol a naptevékenység következtében létrejövő protuberanciákat, erupciókat, illetve a napfoltokat vizsgálják. Peter Simoncík (ŐSTK) felvételén dr. Zdeno Matta a 60cm tükörátmérőjű távcsövön figyeli a Napot. Alighanem a csillagászat egyik legnagyobb „politikai“ sikerét érték el a helyi csillagászati intézményei; és társaságok, amikor sikerült rávenni San Diego tanácsát, hogy az némiképp kisebb fogyasztású, olcsóbb, s a csillagászati megfigyeléseket kevésbé befolyásoló alacsony nyomású nátriumgőz lámpák felszerelése mellett döntsön. Újabban bizonyos űrbéli fényforrások is veszélyeztetik égboltunk „épségét". Az Eiffel-torony közelgő centenáriumára a franciák egy tudományos szempontból teljesen haszontalan objektumot, „Úrgyürút" juttatnak fel a világűrbe. Ezt a különleges mesterséges holdat 1989-ben állítanák 800 km magasságban húzódó pályára egy Ariane rakéta segítségével. A gyűrű 100 db, egyenként 6 m átmérőjű alumíniumozott gömbből állna. Földünkről nézve ez az objektum a Nap és a Hold után a legfényesebb lenne, a gyűrű 100 db Vega fényességű csillag összfényességét tenné ki (a Vega a nyári égbolt legfényesebb csillaga). Egy ilyen nagy fényességű űrobjektum komolyan veszélyeztetné egyes fényérzékeny csillagászati detektorok épségét, esetleg tönkre is tenné őket. A Nemzetközi Csillagászati Unió természetesen tiltakozik a tervezett „űrgyúrű“ ellen, remélhetőleg sikerrel. -impHogyan hat az alkohol az agy két féltekéjére? Köztudomású, hogy - bizonyos mennyiségen felül - az alkohol hatására romlik az ember látása és hallása. A müncheni egyetem kutatói önkéntes jelentkezőkön végzett kísérletekkel azt igyekeztek megállapítani, hogy különösen melyik agyféltekének működésében mutatkozik meg a látásnak, és melyikben a hallásnak a romlása. Megállapították, hogy ha a vér alkoholtartalma 1,4 ezrelékes, a bal agyfélteke a hangjeleket lassabban dolgozza fel. Ellenben az ugyanakkora véralkohol-tartalmú személyek jobb agyféltekéje - ez inkább a térlátás feldolgozásában „illetékes“ - a hangjelekre ugyanúgy válaszol, mint az alkoholt nem fogyasztó személyeké, de közben a látási jeleket dolgozza fel lassabban. A kézre mért könnyű áramütésre valamennyi - alkoholos befolyásoltság alatt álló - kísérleti személy lassabban reagál, akkor is, amikor a jobb kezükre mért áramütéssel a bal agyféltekéjüket, s akkor is amikor a bal kezükre mérttel a jobb agyféltekéjüket vizsgálták. Ez a kísérletsorozat jól szemlélteti, hogy az alkohol - miként a központi idegrendszerre ható minden szer - mindig azt a működést érinti legerőteljesebben, amelyikre az „szakosodott“. A legnagyobb zavart abban a működésben kelti, amely nyugalmi állapotban is erőteljes, de a zavaró hatással szemben nincs kellően védve (vagyis még nem állandó). Ilyenek azok a működések, amelyek az evolúció során később alakultak ki. Ez az oka annak, hogy az alkohol és rajta kívül sok más szer kisebb adagban, illetőleg először a sajátos emberi agyi működéseket - Így az eltérő agyféltekéi információfeldolgozást - zavarja meg, nagyobb adagban és az egész nagyagykéregnek a működését gátolja (tudatzavart, majd a tudat kikapcsolását okozza), s csak nagyon nagy adagokban, illetőleg csak később hat az életfontosságú működésekre. Ezen alapulnak az altatáskor alkalmazott érzéstelenítők: ezek anélkül kapcsolják ki a tudatot, hogy a vérkeringést, szívműködést, a légzést stb. is károsan megzavarnák. A múlt év októberében egy több mint 6000 négyzetkilométeres jéghegy vált le az Antark- tiszról, módosítva a Bálnák-öble partvonalát. Vajon nem a globális földmelegedésnek a következmé- nye-e, hogy ez a 40x160 kilométeres óriás levált a helyéről? ORSZÁGRÉSZNYI JÉGHEGY SZAKADT LE AZ ANTARKTISZRÓL Az ipari forradalom óta mintegy 1 Celsius-fokkal emelkedett Földünk légkörének hőmérséklete. A legtöbb kutató ezt főképp annak tulajdonítja, hogy a szén és az olaj eltüzelése nyomán a légkörben fölszaporodó szén-dioxid ,,üvegházhatás''-t kelt: meggátolja, hogy a Földről kisugárzó hő kijusson a világűrbe. S mivel a melegedéstől a víz kiterjed, az elmúlt száz év alatt a tengerszint mintegy 15 centivel emelkedett. Már 1986-ban is két olyan méretű jéghegy csúszott a Weddel-tengerbe, amilyenre a műholdas óceánmegfigyelés tizenkét éve alatt nem volt példa. Mégis elhamarkodott dolog volna egyértelműen a földi fölmelegedés következményének tekinteni a jelenséget, jóllehet az mindenképpen figyelmeztető jel. Hatásfoknövelés káliummal A Szovjetunióban olyan hőerőmű kifejlesztésével foglalkoznak, amelynek höátvivö anyaga olvadt kálium. így 800°C-ra lehetne a Carnot-körfolyamat hatásfokát meghatározó felső hőmérsékletszintet növelni. A cél az eddigi 40 százalékos hatásfok növelése 50 százalékra. Az áramtermelés erőgépei IfVADATt kétfokozatúak: először káliumgőzturbinás körben, aztán ennek lefújt gőzeivel, egy másodlagosan előállított gőzturbinás körben állítják elő a villamos energiát. A nagy höterhelésnek kitett alkatrészeket niobiumötvözetek- ből fogják készíteni. A kálium- göz-turbinát már kipróbálták. Biztonságtechnikai (a kálium öngyulladása miatt, csőtörés esetén nedvesség hatására) és szerkezeti anyagproblémákat kell még megoldani. Biotechnikai széncseppfolyósítás Bizonyos barnaszeneket a Polyporus versicolor gomba sötétbarna színű folyadékká alakit át, amely szénhidrogénekkel nem keveredik, viszont vízben oldódik. Metán és szén-dioxid is képződik a biológiai bontás során. A termékben benzolt és szerves savakat mutattak ki. A fiatal szeneket tulajdonképpen a gomba laktáz enzimje bontja el, de csak az egész gomba jelenlétében. Noha az eredmények csak laboratóriumiak és még sem a termelt folyadék mennyiségéről, sem a cseppfolyósított szén előállításának költségéről nincsenek adatok - az üzemszerű előállításról már vannak elképzelések. Ezek szerint felhagyott, kilúgozott sóbányákba porított barnaszén zagyott töltenének, amelybe a feliszapoló vízzel juttatnák be a gombatörzset. Aminosavakat hozó meteoritok A meteoritokon található ami- nosavak és vegyületeik izotópvizsgálata megerősíti azt a feltevést, hogy a szerves anyagok a Földön kívülről származnak. Amióta aminosav-maradvá- nyokat fedeztek fel a meteoritokban, ezek eredete is vitás. Egyes nézetek szerint a Földön kívülről, mások szerint földi alkotóelemekből keletkeztek. Több amerikai kutató feltételezi, hogy a meteoritok, üstökösök és a csillagközi por hordozhat a világűrben keletkezett primitív életet. Amerikai kutatók az Ausztráliában 1969-ben lehullott Murchi- son-meteorit vizsgálatakor azt A csillagközi felhőkben a ritka izotópok nagyobb mennyiségben találhatók, mint a Földön vagy a naprendszerben. Ez azt jelentheti, hogy néhány, a meteoritokban található anyag a csillagközi felhőkből származik, észlelték, hogy a meteoritban a deutérium mennyisége 2,5- szer több, mint amennyi a földi anyagokban található. A további elemzéskor egy másik igen ritka, stabil izotópot, a szén 13-at is megtalálták. Ennek koncentrációja a meteorit egyes oxidszem- cséiben igen eltérő. Egyes szemcsékben a 13-as szénizotóp mennyisége megegyezik a földi értékkel, másokban annál jóval magasabb, egy esetben annak kilencszerese volt. Ezek a szemcsék olyan csillagból származhatnak, amely hidrogént éget a szén-nitrogén-oxigén körfolyamat révén - ez a fő forrása a 13-as szénizotóp keletkezésének. Hulladékerőmű A korábbi nagy kommunális szemétlerakó helyeken biogáz fejlődik, ami áttöri a depóniát fedő földtakarót, és bűzös gázokat ragad magával. Ennek megszüntetése és a biogáz energetikai hasznosítása céljából kutatásokat folytatnak az NSZK-ban és más országokban. A nyugat-berlini szemétde- póniába 135 db 60 cm átmérőjű lyukat fúrtak, amelyekből óránként 3-4 cm 3 biogázt (60 százalék metán, 40 százalék szén-dioxid) szívnak be. A depóméból nyert gázzal 22 millió DM beruházással 1,5 MW villamos teljesítményt lehetne nyerni. Az elektromos áram 0,11 DM/kWh-ba kerülne. A meglévő hulladékdepóniák az NSZK-ban 300 ilyen biogáz erőmű telepítését tennék lehetővé. Ózonhiánycsúcs az Antarktisz fölött Földünk ózonrétegének vastagságát Dobson-egységben mérik. 100 Dobson-egység megfelel egy olyan vastagságú ózonrétegnek, amely egy milliméter vastag volna, ha rá a föld- felszíni nyomás nehezedne. Földünk ózonrétegének átlagos vastagsága - beleértve az Antarktisz fölé borulót is - rendesen 300 Dobson-egység. Ám az 1970-es évek óta elvégzett mérések szerint a déli földrész fölött elterülő ózonréteg minden antarktiszi tavasszal elvékonyodik. A Nasa Nimbus-7 jelű műholdján lévő műszer tavaly október 5-én az Antarktisz fölött (ott a tavasz októberben kezdődik) a vártnál és minden eddiginél kisebb, mindössze 109 Dobson- egységet mért. A dohányzás okozta megbetegedések tízszer annyi ember halálát okozzák hazánkban, mint a közúti balesetek. Férfilakosságunk 44 százaléka, a felnőtt nők 27 százaléka dohányzik. A 12 éves gyermekek 50 százaléka próbálkozott már a cigarettával. A dohányzásról leszokni akarónak többek között egy ősi gyógymódot, az akupunktúrát ajánlják a szakemberek. Felvételünk a prágai II. városkerületi dohányzáselvonó tanácsadó rendelőjében készült. A fülbe szúrt tűk alig érezhető fájdalmat okoznak, s az eredmény biztató; a páciensek több mint 50 százalékának sikerült leszoknia káros szenvedélyéről. (Libor Hajsky felvétele - CTK)
