Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-03-04 / 9. szám

Vasárnap 1988. március 6. A NAP kel - Keiet-Szlová- kia: 06.08, nyugszik 17.29, Közép-Szlovákia: 06.15, nyugszik 17.36, Nyugat-Szlovákia: 06.21, nyugszik 17.41 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 20.41, nyugszik 06.58, Közép-Szlovákia: 20.48, nyugszik 07.05, Nyugat- Szlovákia: 20.54, nyugszik 07.11 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük LEONÓRA-RADOSLAV nevű kedves olvasóinkat • 1928-ban született Gabriel GARCIA MARQUEZ Nobel-dí­jas kolumbiai író. AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL ELLENZÉK A SZOCIALIZ­MUSBAN? Dr. Pavol Meát'an kandidátus cikke AZ EMBER AKTIVI­TÁSA - A SZOCIÁ­LIS-GAZDASÁGI FEJLŐDÉS DÖNTŐ TÉNYEZŐJE írta: Nagy Kázmér, az SZSZK munka- és szociálisügyi minisztere Ml A VÉLEMÉMYE A DOHÁNYZÁSRÓL? Tallósi Béla írása AZ OKOKAT KELL FELSZÁMOLNI Péterfi Szonya riportja ÁTALAKÍTÁS A KAZÁNGYÁRBAN Povazsky Norbert írása KI VOLT MAKARENKO? Szeberényi Judit írása AZ AKARAT CSODÁKRA KÉPES Szabó G. László írása A nyers tehéntej minőségének ja­vítását tűzte ki célul a iiiinai Tejipari Kutató- intézet. 1988 ja­nuár 1-je óta or­szágszerte szi­gorított normá­kat alkalmaznak a tehéntej minő­ségének ellenőr­zésénél. Az új minőségi krité­riumok kidolgo­zásában részt vettek a iiiinai intézet szakem­berei is. A felső felvételen Zdena Cakóvá dok­tornő számító­gép segítségével ellenőrzi a csí­raszámot. Az al­só felvételen An­na Slotová mér- nöknö mintát vesz az ellenőr­zésre kerülő tej­ből. A Liptovská Osadában nemrég létesült Liptov agrokombinát ruzom- beroki üzemében ké­szül a jellegzetes szlo­vák párolt füstölt sajt, amelyet Parenica néven árusítanak. Tavaly több mint 3,5 millió liter te­héntejből 320 tonna pá­rolt sajtot állítottak elő. Az idén 4 millió liter te­jet dolgoznak fel sajttá. Felvételünkön Margita Remehová (elöl), Agáta Moravőíková és Viera Ondrejková csiga ala­kúra formálják a liptói sajtot. ( Vladimír Gabco felvételei - ŐSTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK Az újszerű gondolkodásmódot és munkát megkívánó fö tényezők egyike a szocializmus feltétlen egybekapcsolása a tudományos-tech­nikai forradalommal, ami a társadalom dinami­kus fejlődésének alapfeltétele. Feladatunk az, hogy az új követelményekkel összehangoljuk a termelőerők és a termelési viszonyok fejlődé­sét, és az intenzrfikálással elérjük a gazdasági fellendülés új minőségi szintjét. Tartósan csak így emelhető a nép életszínvonala, csak így növelhető szociális biztonságérzete, csak így elégíthetjük ki a társadalom növekvő szükség­leteit. Ettől függ országunk tekintélye is a nem­zetközi közösségben és nagyobb hozzájárulása a szociális haladásért, valamint a világbékéért folyó történelmi küzdelemhez. Ebből következik, hogy feltétlenül véghez kell vinnünk egész gazdaságunk gyökeres re­formját, s ennek keretében a gazdasági mecha­nizmus komplex átalakítását. Nemegyszer hangsúlyoztuk már, hogy ez nagy, forradalmi következményekkel járó lépés, a népgazdaság irányításában 1948 februárjától a leggyökere­sebb változás. Célunk kiküszöbölni mindazt, ami gátol bennünket az intenzív fejlesztésre való átállásunkban s leküzdeni azokat a fékező erőket, amelyek hosszú évek alatt halmozódtak fel... Más szóval az előkészített és fokozatosan megvalósítandó változtatások súlypontja: hatá­rozottan át keli térnünk a gazdasági irányítás utasitásos-adminisztratív módszereiről a túl­nyomórészt gazdasági módszerek és szabályo­zók alkalmazására. Ennek célja jelentősen dina­mizálni a gazdaság fejlődését s széles körűen ösztönözni a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását, a termelés minőségének és hatékonyságának javítását, a gazdaságosság lényeges fokozását. A tervbe vett változtatások célja növelni a dolgozókollektívák aktivitását és kezdeményezését, munkájuk és gazdálkodásuk végeredményében való sokoldalú érdekeltsé­güket. Az egész gazdasági irányításnak le kell küzdenie a jelenlegi nehézségét, meg kell sza­badulnia a felesleges köztes láncszemektől, és át kell térnünk a kétfokozatú irányításra. Mindez fontos változásokat kíván meg a vállalati szféra, valamint a központi szervek helyzetében és magatartásában csakúgy, mint kapcsolata­ikban. Az állami vállalatról, a mezőgazdasági és a nem mezőgazdasági szövetkezetekről szóló, nyilvánosan megvitatott, támogatott és a Szö­vetségi Gyűlés elé terjesztett törvényterveze­tekből következően a vállalatok önállósága és jogköre, továbbá a munkaeredményekért való felelőssége bővítésének útját választottuk, ér­vényesítve a teljes önelszámolásnak és az önfi­nanszírozásnak az alapelveit. Ez megfelel a szocializmus alapelveinek, annak, hogy a nép teljes jogú és felelős gazda legyen, akinek legsajátabb érdeke minél eredményesebben felhasználni minden termelési erőforrást. (Milos Jakeá elvtársnak a februári győzelem 40. évfordulója alkalmából mondott beszédéből) M unkatársainak példát mu­tató, kitüntetett dolgozó­ról érdeklődtem a Sládkovicovói Magtermesztó Állami gazdaság feketenyéki (Cierna Voda) rész­legén. Két ember összenézett, pillanatokig egymás tekintetét fürkészték, majd megszólalt a pártalapszervezet elnöke.- Én a brigádvezetőre gon­doltam.- Én is - felelte a részleg vezetője.- Én csak teljesítem feladatai­mat, éppúgy mint a brigád többi tagja. Együtt dolgozunk, közö­sen vállaljuk a többletmunkát és egy emberként igyekszünk meg­oldani a problémákat - válaszol­ta később Deák Júlia a szocialis­ta munkabrigád vezetője. - Fe- gyelmezetlenségi problémáink nincsenek - szögezte le határo­zottan és szinte pillanatnyi szünet után sorolta a példákat, amelyek mindegyike a helytállást bizo­nyítja. így például ha már lejárt a munkaidő, de a feladat ha­laszthatatlan, mondjuk a facse­metéket szállító tehergépkocsi még félig üres, természetes hogy maradnak. Az anyagiakat illetően mindig igazságosak. Szemzéskor a párosban dolgozó szemző és kötöző is egyforma munkabért kap, így a minőségi munka közös érdekük. Az oldal­hajtások eltávolításakor besegí­tenek egymásnak, hiszen a faj­tától függően egyeseknek több a munkája, de azt sem hagyják sorsára, akinek kapálásakor a szélső sor jut. Ha néhányuk más szakaszon kisegít, például a magrépa ültetésében, ők a munkabérüket, azok pedig ter­mészetbeni juttatásukat osztják meg a többiekkel. Ha mindehhez még hozzá tesszük, hogy a kollektíva mun­kaeredményei minden tekintet­ben kimagaslóan jobbak az ilyen jellegű szlovákiai átlagoknál, ter­mészetes, hogy versenyben vannak a Szocialista munka részlege címért, aminek elnyeré­séhez az első nagy lépést már megtették. A nagy októberi szo­cialista forradalom 70. évforduló­ja alkalmából szocialista mun­kabrigádjukat az ország 34 leg­jobb dolgozókollektívájával együtt beírták a Szakszerveze­tek Központi Tanácsának Be­csületkönyvébe.- Ez a prágai élmény felejthe­tetlen számomra. Ilyen ritkán adódik az ember életében. Az elismerésért a gazdaság vezető­sége is köszönetét mondott. Ilyenkor mindannyiszor meggyő­ződik az ember, hogy érdemes jól dolgozni. Az igyekvőket ész­reveszik és eredményeiket elis­merik - mondta meggyőződés­sel Deák Júlia, de a kérdésre, hogy a sikerhez egyénileg mivel járult hozzá, harmadszor is kité­rő választ adott, feleletében a kollektíva kapta az elsőbbsé­get. Közvetlenül csak a kérdés megismétlése után válaszolt.- Az elmúlt több mint egy évti­zed alatt a munkában a vezető jogán sohasem kértem enged­ményt és nem tartottam igényt a könnyebbre. A többletfelada­tokból az elsők között vettem ki részem és mindig ráértem, ha a brigád vagy valamelyik tagja nak problémáját, nehézségét kellett megoldani. A további, ugyancsak fontos szerepet ját­szó tényező munkámban, hogy 1966-ban, amikor huszonkét évesen ide jöttem dolgozni, na­gyon jól választottam. Munkahe­lyet és munkatársakat egyaránt. A segítőkész és megértő kollé­gák sokat jelentenek számomra.-Tehát ha újra kezdené? A felelet egyértelmű?- Egyértelmű, különösen már most, hogy ismerem a munka csinját-bínját és a gyerekek is felnőttek. A legkisebbik, a fiam is már tizenöt éves. így a munkából még többet vállalhatok és a bri­gádvezetői feladatok ellátására is bőven marad időm. Jobban odafigyelhetek az új munkaerők­re, akárcsak munkánk megszer­vezésére és irányítására, hogy a lehető legjobb mutatókat érjük el. Ugyanis brigádrendszerben dolgozunk, és a hatékonyság igénye a korábbiaknál jobban előtérbe került. EGRI FERENC A brigádvezető Ajk 2 1988. I

Next

/
Thumbnails
Contents