Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-02-26 / 8. szám
Számok, adatok, tények ■ A veszprémi Kobiks Mezőgazdasági Gépgyár és a mezőgazdasági gépek pótalkatrészeit gyártó kurszki vállalat kooperációs szerződést írt alá. Ennek értelmében a kurszki vállalat az idén megkezdi a veszprémi Kobiks által gyártott Robi kistraktor alkatrészeinek gyártását. A Kurszkban előállított évi 30 ezer alkatrészért cserébe a szovjet partner kész traktorokat kap; az idén 2400 darabot, a további években ennek a mennyiségnek háromszorosát. A veszprémi üzem 1980-ban kezdte meg a Robi traktorok gyártását, eddig 150 ezret adott piacra. Nagyrészük csehszlovák gyártmányú motorral működik. ■ A Szovjetunióban 1990. végéig az önelszámolás alapelveit érvényesítő termelő ágazatok és vállalatok dolgozóinak bére 25-30 százalékkal emelkedik - mondta a TASZSZ-nak adott nyilatkozatában Viktor Pavlov, a Szovjetunió munkaügyi és szociális kérdésekkel foglalkozó állami bizottságának képviselője. Szólt arról, hogy ez év januárjától az önelszámolásra és önfinanszírozásra áttért vállalatok az ipari termelés körülbelül 60 százalékát adják. A bérek emelkedése a munkatermelékenység növelésétől és a béralap ésszerű kihasználásától függ. A vállalat szabadon rendelkezhet a termékek értékesítéséből származó bevételekkel, miközben magasabb bért természetesen azok a dolgozók kapnak, akik sikeresen teljesítik feladataikat. A vállalat vezetőségének jogában áll bármilyen korlátozások nélkül növelni á dolgozók prémiumát egy másik szakma elsajátításáért, a tudományos-műszaki haladás meggyorsításában való aktív részvételért, a szakképzettség növeléséért és a rendkívül bonyolult és felelősségteljes munka elvégzéséért. Az új bérezési rendszer már jó eredményeket hozott. Ez év januárjában például a vasutasok bére 11 százalékkal növekedett. ■ India harminc hotelt épít fel a Szovjetunióban 2000-ig - jelentette be Trilok Nath Kául indiai szovjet nagykövet. A Taskent- ben, Szamarkandban és Bu- charban épülő szállodákról már aláírták a kereskedelmi szerződéseket. A Moszkvában épült Delhi indiai étterem jó tapasztalatai után hasonló vállalatokat hoznak létre Leningrádban, Kijev- ben, Ogyesszában és további szovjet városokban. Trilok Nath Kául kifejezte abbéli meggyőződését, hogy a közös szovjet-indiai társaságoknak köszönhetően 1992-től a két ország kölcsönös kereskedelmi forgalma megkétszereződik. India jó minőségű fogyasztási cikkekkel látja el a szovjet piacot, ahol viszont gépipari termékeket vásárol. ■ A paksi atomerőmű tavaly 10 milliárd 985 millió kilowattóra villamos energiát termelt, ami csaknem 50 százalékkal több, mint az előző esztendőben. Ezt a teljesítményt annak köszönhetően érték el, hogy az atomreaktor 4. blokkját csaknem öt hónappal a határidó előtt helyezték üzembe. A négy blokk összteljesítménye 1760 megawatt és jelenleg az országos hálózatba körülbelül 40 millió kilowattóra villamos energiát juttat. Tavaly a paksi atomerőmű Magyarország legnagyobb energetikai bázisává vált és az elektromos energia gyártásában csaknem 40 százalékos a részaránya. A SZOCIALISTA GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ A VÁLTOZÁS SZAKASZÁBAN Mérlegen a KGST tagországok eredményei A nagy októberi szocialista forradalom gyökeres fordulatot hozott az emberiség történelmében. Napjainkra a szocialista államok a szárazföld 26 százalékát teszik ki, a világ ipari termelésének 40 százalékát adják az 1917-es 3 százalékkal szemben. A szocialista gazdaság fejlődésében fontos gyakorlati jelentőséggel bír a KGST sokrétű tevékenysége. A KGST tagállamokban bolygónk lakosságának az egytizede él, itt termelik a világ nemzeti jövedelmének körülbelül az egynegyedét. 1987-ben a KGST tagállamok újabb lépést tettek előre a szociális-gazdasági fejlődés és a kölcsönös együttműködés szakaszán, miután megvalósították a kommunista és munkáspártok határozatait a társadalmi össztermelés hatékonyságának növelésére és felgyorsítására a tudományos-műszaki haladás alapján. Erről tanúskodnak a baráti országok tavalyi gazdasági eredményei összehasonlítva az 1986-os év tényleges színvonalával. Felgyorsult az alapvető gazdasági mutatók növekedési üteme, s egészében javult a gazdasági helyzet. A KGST-országokban a tudományos-műszaki haladás alapján következetesen megvalósították a társadalmi termelés intenzifikálását, a gazdasági szerkezet és mechanizmus tökéletesítését, az együttműködés elmélyítését. Hatékony munka - jó eredmények Egészében véve a KGST-országok ipari termelése 1987 első kilenc hónapja alatt az 1986-os év hasonló időszakával összehasonlítva 3,4 százalékkal növekedett. A fejlődés növekvő üteme a KGST-országok többségében olyan iparágakat érintett, amelyekben gyorsult p tudományos-műszaki fejlődés és növekedett a társadalmi fejlődés hatékonysága. Bulgáriában például növekvő ütemben fejlődött az elektronika (13,4%). Magyarország vegyipari termelése az említett 9 hónap alatt 6,3 százalékkal nőtt. Ezzel egyidejűleg sok KGST-országban általában nem kielégítő a termelés műszaki ellátása, a termékek minőségének javítása. Több KGST tagállamban az 1987-es év elején kedvezőtlen volt az időjárás. A mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának feltöltése, a fejlett ipari technológiák gyakoribb alkalmazása, a jobb munkaszervezés és a termelés progresszívebb formáinak a felhasználása jelentős mértékben csökkentette az időjárás negatív hatásait. Mindegyik KGST-országban megvalósultak a fő építkezések széles körű programjai. Többségükben növekedett a beruházás. Ez irányban Mongóliában (19,8 %) és Magyarországon (9 %) érték el a legnagyobb ütemet. A Szovjetunióban az állami beruházás 6 százalékkal növekedett. Bulgáriában és Lengyelországban ez a növekedés 5,8 százalékot, illetve 6 százalékot, Csehszlovákiában 4,3 százalékot, az NDK-ban 4,8 százalékot tett ki. Tavaly a tagországokban javult a belső piacok ellátása közszükségleti cikkekkel, bővült a szolgáltatások hálózata. Ezt tükrözte többek között az is, hogy növekedett az áruforgalom. Bulgáriában 3,4, Magyorországon 3,2, az NDK-ban 3, Mongóliában -2,5, Lengyelországban 2,9, a Szovjetunióban 1,2, Csehszlovákiában pedig 2,2 százalékos növekedést értek el. Nagy méreteket öltött a lakásépítés, az iskolai, egészségügyi és kulturális létesítmények építése. A korábbihoz hasonlóan nagy figyelmet szenteltek a lakásépítésnek Bulgáriában, ahol 29,1 ezer lakást építettek, az NDK-ban pedig 154,4 ezret (beleértve a felújításokat is). A Szovjetunióban az állami beruházások segítségével 57,5 millió négyzetméter lakóterületet adtak át. Komplex program A KGST tagállamok gazdasági- eredményei alapul szolgálnak az 1986-1990-es tervidőszak feladatainak megoldásához. Ezek a tervfeladatok az anyagi termelés fejlesztését, hatékonyságának növelését, a lakosság jólétének emelését és más fontos szociális intézkedések megvalósítását érintik. A KGST tagállamok szociális-gazdasági eredményeit nagyrészt a kölcsönös együttműködés tökéletesítése és a szocialista gazdasági integráció elmélyítése határozza meg. A gazdasági együttműködés elmélyítésének objektív szükségessége a baráti országokban új törekvést váltott ki a szocialista gazdasági integráció folyamatainak tökéletesítését illetően. Ez annál inkább szükségessé vált, mivel az utóbbi években a KGST-országok munkamegosztási folyamataiban pangás mutatkozott, amely fékezte a szocialista gazdasági integrációt, s az együttműködés új formái nem kaptak kellő teret. A kialakult helyzet sokoldalú tanulmányozása a KGST tagországok kommunista és munkáspártjait arra késztette, hogy alaposan átértékeljék a kölcsönös együttműködés eddigi gyakorlatát és a megoldásra váró feladatokat. Megállapították, hogy a nemzetközi szocialista munkamegosztás elmélyítése közvetlen kapcsolatban áll a tudományos-műszaki haladás folyamatának a felgyorsításával. Ennek a feladatnak a megoldásában vezető szerep jut a KGST tagországok 2000-ig terjedő komplex tudományos-műszaki fejlesztési programjának, amely hatalmas impulzust adott a baráti államok kölcsönös együttműködéséhez, a nemzetközi kooperáció progresszív formáinak az alkalmazásához, meghatározta az együttműködés mindegyik résztvevőjének új feladatát. A komplex tudományos-műszaki fejlesztési program öt kiemelt ágazatban 94 probléma megoldását irányozta elő, ebből 35 a népgazdaság elektronizálásával foglalkozik, 13 a teljes auto- matizációval, 17 az atomenergiával, 10 új anyagok kifejlesztésével és gyártásával, 19 pedig a biotechnológia területére vonatkozik. Ebben a munkában a KGST tagországok körülbelül 1500 szervezete és iparvállalata vesz részt. Hat közös vállalatot, 9 tudományos-ipari egyesületet, 4 tudományos-kutató központot, 33 közös kollektívát, laboratóriumot, tervező irodát hoztak létre. A népgazdaság elektronizációjának kiemelt irányzata szerint új egységes rendszerű számítógépeket alkalmaznak, melyek teljesítőképessége 435 ezertől 2,5 millió műveletig terjed egy másodperc alatt. összhangban a komplex automatizációval nemzetközi szakosításról és kooperációról szóló egyezmények irányozzák elő például az ívhe-. gesztéshez szükséges automatikus modulok, a lapok lyukasztásának és kiszabásának automatizált rendszerei és további fontos termékek gyártását. Az atomenergetikában közösen fejlesztették és próbálták ki a plazmadiagnosztikai műszer egyes alkotóelemeit, amelyek a TOKAMAK-15 elnevezésű termonukleáris berendezéshez szükségesek. Kísérletek folynak egy VVER-1000 és más típusú berendezések vezérlésének és védőrendszerének ellenőrzésére. Az új anyagok gyártására vonatkozó feladat keretében bővítették a kapacitásokat a polipropilén és poliamid alapú anyagok gyártására, ezenfelül kidolgozták a grafitszálak feldolgozásának technológiáját. A KGST tagországok az egészségügyben 21 immunológiai diagnosztikai rendszert hoztak létre. Kísérletek kezdődtek azzal a céllal, hogy génsebészeti vakcinákat nyerjenek a hepatit B, náthaláz, AIDS és más betegségek gyógyításához. Megtalálták a félszintetikus penicillin előállításának módját. Új formák, új módszerek Ugyanakkor a KGST tagállamokat ma már nem elégíti ki a komplex tudományos-műszaki program megvalósításának módja. A gyakorlat azt mutatja, hogy túl sok témakört foglal magába, a résztvevők nem igazán törekednek a világszínvonalra, hiányzik a megfelelő műszaki-gazdasági alap, s az eredményeket nem mindig használják fel a termelésben. Mindez azt teszi szükségessé, hogy tökéletesítsék a komplex tudományos-műszaki fejlesztési program teljesítésének nemzetközi irányítási mechanizmusát. Ez a törekvés kötődik a közvetlen kapcsolatok széles körű fejlesztéséhez, illetve azok feltételeinek a megteremtéséhez, továbbá a közös egye sületek és vállalatok létrehozásához és működtetéséhez. Az együttműködés ilyen formáinak a megteremtése az egyik fő forrása a tudományos-műszaki fejlesztési program sikeres teljesítésének, az együttműködés és a szocialista gazdasági integráció elmélyítésének. Mérföldkövet jelent az a határozat, amelyet a KGST 43. rendkívüli ülésén fogadtak el, és amely előirányozza az 1991-2005-ös évekre szóló nemzetközi szocialista munkamegosztás kollektív elgondolásának a kidolgozását. Mindez lehetővé teszi a távlati együttműködés alapvető körvonalainak a meghatározását, kialakítja sokszínű mechanizmusát, amely biztosítaná a közösen kitűzött célok elérését, az integrációs együttműködésben rejlő lehetőségek teljes feltárását. A lehetséges, vagy inkább elkerülhetetlen belső és külső változások figyelembevételével a kollektív elgondolásokat ötévenként pontosítják. Ez alapul szolgál majd a KGST tagországok nép- gazdasági terveinek koordinációjához, amely jelenleg nagyrészt a kulcsirányzatok elsődleges feladatainak a megoldására orientálódik, továbbá az ipar modernizációjához, a komplex tudományos-műszaki fejlesztési program gyakorlati elsajátításához is segítséget nyújt. A tervek koordinálásához való újszerű hozzáállás abban is megmutatkozik, hogy főként a szerkezeti változások és a beruházási politika egyeztetésére fordítják a figyelmet. Tökéletesednek a tervek összehangolásának szervezési alapjai, és ezáltal a KGST tagországok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködése is színvonalasabb lesz. A megvalósítás három, egymással kölcsönösen összekapcsolt szinten megy végbe, mégpedig kormányközi, ágazati és gazdasági szervezetek szintjén. Nyilvánvaló, hogy az együttműködés korszerű formáinak hatékony alkalmazásánál élni kell a gazdasági hajtóerők szerepével, amelyek biztosítják az együttműködő vállalatok önálló gazdasági elszámoláson alapuló érdekeit. Ezzel összefüggésben az ülésszak meghatározta a kapcsolatokban meglevő áru- és pénzeszközök aktív kihasználásának az irányvonalát, értve alatta az árakat, valutát, valutaárfolyamot, elszámolásokat, kölcsönöket, bankszámlákat stb. Új lépés a valuta-pénzügyi mechanizmus átalakításában - kísérletképpen - az érdekelt országok nemzeti valutáinak a felhasználása az áruelszámolásokban és a közvetlen kapcsolatokban. Ez mindenekelőtt a gazdasági és tudományos-műszaki politika egybehangolása, a komplex tudományos-műszaki fejlesztési program mintájára létrejött sokoldalú és hosszú lejáratú programok kidolgozása és megvalósítása, az együttműködés gazdasági mechanizmusának a tökéletesítése - beleértve a közvetlen kapcsolatok fejlesztését is - terén valósul meg. A szocialista baráti együttműködésnek a munkamegosztás további elmélyítését szorgalmazó irányvonala szoros összefüggésben van Bulgária, Kuba és Mongólia sokoldalú együttműködésével az előttük álló feladatok megoldásában, amely mindenekelőtt a népgazdaságok fellendítését, az export kiszélesítését tartja szem előtt. Az elemzett intézkedések várhatóan új impulzust adnak majd a KGST tagországok együttműködésének fejlesztéséhez, s remélhetően aktívan befolyásolják a népgazdaságok dinamikus növekedését, az országok egységének megszilárdífócát E. MATYEVOSZOV a KGST Titkárságának tanácsadója A Bulgária északi részén levő Sumenben mintegy hat évvel ezelőtt helyezték üzembe azt az aluminiumfeldolgozót, amely az országban egyedül gyárt hengerelt alumíniumot, különféle alumíniumötvözeteket és az ezekből készített termékeket, mint például lemezt vagy fóliát, szalagot, csöveket s különféle alumíniumkonstrukciókat. Termékeit a Szovjetunióba és más országokba is szállítja. Az üzem magas színvonalat ért el a gépesítés és a gyártási folyamat automatizálása terén. A felvétel az üzem hengerdéjében készült. (ŐSTK felvétel)
