Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-02-26 / 8. szám

AZ EREDMÉNYESEBB GAZDÁLKODÁSÉRT- V " ’ • . ** A társadalmi elvárások teljesítése alkotó hozzáállást követel A népgazdaság éveken át milliókat áldozott a baromfitenyésztés fejlesztésére, ezért fö­löttébb ésszerű, hogy most a termelés kor­látozása helyett a baromfiipar újabb értéke­sítési lehetőségeket keres. Például a Lévai (Levice) KOOPERA állattenyésztési közös mezőgazdasági vállalat már partnert is talált magának külföldön, aki szója alapanyagú takarmányokkal fizetne a tojásért, ha sikerül kölcsönösen megállapodni a szállítási felté­telekben. (Kádek Gábor felvételei) Vállalkozók kerestetnek Sok a tojás, kevés a kacsa- és libahús A CSKP XVII. kongresszusa feladatul adta a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsítá­sát, a munka hatékonyságának és minőségé­nek javítását, s ezzel meghatározta a népgaz­daság stratégiai feladatát. Ezek az általános érvényű alapelvek - melyeket a CSKP Központi Bizottságának 7. ülése, illetve a közelmúltban az SZLKP Központi Bizottságának ülése konk­retizált - természetesen a mezőgazdasági- élelmiszeripari komplexumra is vonatkoznak. Ebből kiindulva értékeljük az ötéves tervidő­szak első éveiben elért eredményeket, s ezek­nek az alapelveknek megfelelően kutatjuk a le­hetőségeket, hogy miként növelhetnénk a Ga- lántai (Galanta) járásnak az élelmiszer-ellátás javításához való hozzájárulását. A pártalapszervezetek évzáró taggyűlésein, az üzemi pártbizottságok plenáris ülésein és konferenciáin már csupán azért is következete­sen elemezzük az eredményeket, mert a járás mezőgazdasági dolgozói a 8. ötéves tervidő­szak első két évében meglehetősen bonyolult időjárási feltételek között voltak kénytelenek megoldani a termelési feladatokat. A múlt év­ben járásunkban csaknem 7000 hektár szántó­földet vont ki a termelésből a talajvíz, így 2100 hektár kalászos gabonánk és 2400 hektár kukoricánk egyáltalán nem hozott termést. A ta­lajvíz okozta károkat leszámítva, a vállalatok 100 százalékra teljesítették a szemesek terme­lésére vonatkozó feladataikat. Számunkra fö­löttébb bosszantó, hogy a gabonaféléknél 1986-ban keletkezett majd 45 000 tonna kie­sést nem tudták csökkenteni. így az ötéves tervidőszak első két évében a gabonaprogra­mot csupán 89,8 százalékra teljesítette járá­sunk. Nagyra értékeljük a feladataikat teljesítő Királyfai (Králová pri Senci), Pusté Sady-i, Vágsellyei (Sara), Nádszegi (Trstice) és Sopor- öai Efsz tagjainak igyekezetét. Legnagyobb volt a kiesés a talajvízzel leginkább sújtott Vágfar- kasdi (Vlőany) és Sókszelöcei (Selice) Efsz- ben, illetve a Galántai Állami Gazdaságban. Felkértük a járási mezőgazdasági igazgatóság és a mezőgazdasági vállalatok kommunistáit, hogy részletesen értékeljék a gabonaprogram teljesítésében elért eredményeket, és az elöbb- relépés érdekében igyekezzenek jobban ki­használni az említett élvonalbeli gazdaságok tapasztalatait. A megváltozott feltételekből kiin­dulva módosítani kell az agrotechnika, az öntö­zőgazdálkodási lehetőségek, a tápanyagpótlás és a növényvédelem javítására hozott korábbi intézkedéseket. Kritikusan értékeljük a tömegtakarmányok termesztésénél elért eredményeket. A minőség jó, de az összetétel nem felel meg az állatte­nyésztés igényeinek. A Felsószeli (Horné Sa- liby), Sókszelöcei és Tesedikovói Efsz-nél, va­lamint a Vágtornóci (Trnovec nad Váhom) Álla­mi Gazdaságnál a legkritikusabb a helyzet. Ezekben a gazdaságokban kijelölt szakem­berek csoportja segít a jó termelékenységet biztosító takarmányadagok összeállításában. A takarmánytermesztésben jelentkező gondok azért is bosszantóak, mert a járásban több mezőgazdasági vállalat alkalmazza az új ter­melési, betakarítási és tartósítási módszereket, javulás azonban alig tapasztalható. Oda kell hatnunk, hogy másutt is bátrabban érvényesít­sék a Veíky Grob-i és Királyfai Efsz tapasztala­tait. Sok gondot okoz a cukorrépa-termesztés. Hagyományosan jó eredményeket ér el a Slo- venské Pole-i Állami Gazdaság, viszont évek óta fejlesztési gondokkal küszködik a Nagyfö- démesi (Veiké Úl'any), Vágfarkasdi és Galántai Efsz, valamint a Galántai Állami Gazdaság. A sikertelenségben az objektív tényezőknek (szélerózió, talajvíz) is szerepük van, de a talaj előkészítésében, a tápanyagpótlás és a nö­vényvédelem eredményességében, valamint a valós egyedszámban megmutatkozó szak­szerűség és emberi hozzáállás legalább ilyen mértékben befolyásolja az eredményeket. A vállalatok mindenáron csökkenteni szeretnék a cukorrépa vetésterületét. Ez ellentétben áll a járási pártkonferencia határozatával, ezért gátat kell vetnünk ennek az irányzatnak. A probléma megoldásához komoly segítséget várunk a vetőmag termesztésében érdekelt Sládkoviőovói Magtermesztő Állami Gazdaság, illetve a Slovosivo ugyancsak Sládkoviőovói Körzeti Vetőmagtisztító Állomásának dolgozói­tól. Cukorgyárainknak a jövőben szintén na­gyobb kezdeményező készséget kell mutatniuk a szállítói-átvevői kapcsolatok alakításában, mert a jövőben jórészt ezek a kapcsolatok fogják meghatározni a társadalmi szükségletek kielégítését. A zöldség- és gyümölcstermesztésben elért eredményekkel szintén elégedetlenek vagyunk. A termelés eredményességében jelentős eltéré­seket és járási viszonylatban komoly hanyatlást tapasztaltunk. Az eredmények javítására szak­bizottságot alakítottunk, de ennek tevékenysé­ge egyelőre nem hozott említést érdemlő válto­zást. Azon töprengünk, hogyan tehetnénk in­tenzívebbé a burgonyatermesztést. A gondok az ismétlődő értékesítési problémákból, az ala­csony felvásárlási árral járó szerény jövedelme­zőségből, illetve abból erednek, hogy hiányzik a termelők és a felvásárló szervezetek érdekei közötti összhang. Az állattenyésztésben számtalan probléma hátráltatta a termelési és értékesítési feladatok folyamatos teljesítését. Az elemzés arról tanús­kodik, hogy a gondok eredőjét mindenekelőtt a gazdasági állatok szakszerű teleltetésének elhanyagolásában, a hiányos takarmánykész­letben és a zootechnikai fegyelem több helyütt tapasztalható alacsony színvonalában kell ke­resni. Egyes vállalatok a szarvasmarha-állo­mány csökkentésére törekedtek, de ennek az irányzatnak véget vetettünk. A mezőgazdasági vállalatok és a biológiai szolgáltató vállalatok vezetőitől megköveteljük, hogy kedvező feltéte­leket teremtsenek a tej- és hústermelési és -értékesítési feladatok időarányos teljesíté­séhez. Az említettek ellenére a hús, tojás és barom­fihús esetében a vállalatok a múlt évben is hiánytalanul teljesítették értékesítési feladatai­kat. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséről való gondoskodás, a kommunistáknak és a vál­lalatok valamennyi dolgozójának a feladatok­hoz való hozzáállása főleg a Vágsellyei, Nád­szegi és Pusté Sady-i Efsz-ben vezetett jó eredményekhez. Bírálattal kell szólnunk a tej­termelésről, hiszen járásunk több mint 1 millió literes hiánnyal zárta az évet. Ezért elsősorban a Vágtornóci és Galántai Állami Gazdaságot, valamint a Teéedikovói Efsz-t terheli a felelős­ség. Sajnos, az idei takarmánykészlet megint- csak nem garantálja az igényes feladatok telje­sítését. A járási pártbizottság elnökségének ülésén olyan következtetésre jutottunk, hogy az állattenyésztést csakis a termelő és a szolgálta­tó vállalatok együttműködésének fejlesztésével lehet intenzívebbé tenni. A komplex értékelés­ből származó feladatok teljesítésének ellenőr­zésénél éppen ebből az alapelvből kiindulva mérlegeljük az állattenyésztésben dolgozó tisztségviselők munkájának hatékonyságát. Olyan következtetésre jutottunk, hogy az új feltételekkel összhangban módosítani kell az ágazat fejlesztésének koncepcióját. Járásunkban szintén most zajlanak a zár­számadó közgyűlések és értékelő konferen­ciák. A járási mérlegből kitűnik, hogy a vállala­tok a bruttó mezőgazdasági termelés tervét csupán 92 százalékra teljesíteték. Mivel szőlő­ből, zöldségből, cukorrépából, fűszerpaprikából és szemes kukoricából is lényegesen keveseb­bet termeltek a tervezettnél, a nyereségben is kiesés mutatkozik. A jövőben mindenütt határo­zottabban kell érvényesíteni az önelszámolás és az anyagi érdekeltség alapelvét. A tapaszta­latok arról tanúskodnak, hogy a Vágsellyei, Nádszegi és Soporőai Efsz, valamint a Slo- venské Pole-i Állami Gazdaság nem véletlenül ér el kiemelkedő eredményeket. Ezekben a vál­lalatokban a gazdálkodás sikertelenségét első­sorban a gazdasági szabályozók következetes érvényesítése befolyásolja, nem pedig a termé­szeti feltételek alakulása. Azoknak a kollektí­váknak, amelyek nem akarják megérteni ezt a követelményt, a jövőben komoly gondjai lesz­nek, ha életbe lép az önfinanszírozás elérésé­nek követelménye és nem lesz mód a veszte­ségek társadalmi forrásokból történő fedezé­sére. Most, az elkövetkező időszak céljainak meg­határozásánál ismét a növénytermesztés fej­lesztése kerül előtérbe. Ezt igazolja, hogy a nö­vénytermesztési ágazatban 12,6 százalékkal, viszont az állattenyésztésben csak 0,7 száza­lékkal tervezik növelni a vállalatok a bruttó termelést. Járásunk mezőgazdasági vállalatai­nak legfontosabb feladata, hogy az idén legke­vesebb 260 ezer tonna szemest termeljenek és minimumra csökkentsék az előző két évben tapasztalt kiesést. A termelők feladatvállalása a főbb mutatók esetében összhangan áll az állami tervvel, de a cukorrépánál, zöldségnél, cikóriánál és tejnél újfent gondot okoz a társa­dalmi megrendelés teljesítése. A kommunisták­tól és valamennyi vezető tisztségviselőtől elvár­juk, hogy elkötelezetten viszonyuljanak a társa­dalmi igények teljesítésével járó feladatokhoz. A pártalapszervezeteknek mindenütt megfelelő politikai meggyőző és megnyerő munkát kell kifejteniük annak érdekében, hogy járásunk mezőgazdasági vállalatai a jövőben minden tekintetben eleget tudjanak tenni a társadalmi elvárásoknak. ÉLES KÁROLY, az SZLKP Galántai Járási Bizottságának titkára A baromfiipar a mezógazdasági-élelmi- szer-ipari komplexum eredményesen fejlő­dő ágazatai közé tartozik. Ennek ellenére még sok a tennivaló. Július Varga, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere, a lapunkban megjelent A mérleg kedvező, de nincs ok az önelégültségre című cikkében ezzel kapcsolatban a követ­kezőket írta: ,,A baromfitenyésztésben tovább kell javítani az eredményeket a to­jáshozam, a hústermelés és főleg a fajlagos takarmányfogyasztás szempontjából. Az 1988-as évi tervben a termelést összhang­ba kell hozni a piaci ellátás szükségletei­vel“. A miniszter a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottsá­gának 14. ülésén bírálta a tojás- és a hús­termelésben mutatkozó aránytalanságokat. Utalt arra, hogy a terven felül értékesített több millió tojás kitermeléséhez szükséges abraktakarmányt a mezőgazdasági vállala­tok inkább az állettenyésztés más ágazatai­ban használhatták volna fel. A baromfitenyésztés és a feldolgozóipar eredményeiről és fejlesztési feladatairól a baromfiipari termelési-gazdasági egység vezérigazgatóságának dolgozóival beszél­gettünk. Egyebek között arra voltuqjr kí­váncsiak, hogy sikerült-e összehangolniuk a kínálatot a társadalmi igényekkel, és vár­ható-e javulás az ellátásban? Molnár Ervin mérnök, a vezérigazgató­ság termelési igazgatóhelyettese részlete­sen vázolta a baromfiipar helyét és szerepét a mezógazdasági-élelmiszer-ipari komple­xumban. Kiemelte, hogy még nagyon sokat kell tenni az egyenletes termelés érdeké­ben. Baromfihúsból a vállalatok tavaly a ter­vezettnél 3201 tonnával többet termeltek, ami 103,8 százalékos teljesítményt jelent. Ennek ellenére voltak olyan időszakok, ami­kor a piacon nem volt elég pecsenyecsirke. Nagy problémákat okozott, hogy főleg a Kö­zép-szlovákiai kerület északi körzetében nyáron, amikor a juhok és a szarvasmarhák a legelőn tartózkodtak, az istállókban a vál­lalatok csirkéket hizlaltak. Az ötlet a lehető­ségek kihasználása szempontjából nem ki­fogásolható, viszont átmenetileg zavarokat okozott az áru elhelyezésében. Az ilyen, kimondottan idényjellegű termelés nem kí­vánatos. A pulykatenyésztésben említést érdemlő eredmények születtek, de a jövőben még alaposabb fejlesztési programot kell kidol­gozni. Különösen kedvező a helyzet a Ke­let-szlovákiai kerületben, ahol a múlt évben 4975 tonna hízott pulykát adtak el a szako­sodott vállalatok. Ezzel szemben a Nyugat­szlovákiai kerület vállalatai mindössze 2981 tonnát értékesítettek. Ha figyelembe vesz- szük, hogy a szlovákiai pulykahústermelés összesen 9121 tonna volt, akkor az elmon­dottakból nyilvánvaló, hogy a kerületek nem vették ki arányosan a részüket a termelés­ből. A vezérigazgatóság, felmérve a helyze­tet, arra ösztönzi a termelőket, hogy az idén legalább 900 tonnával több hízott pulykát adjanak el. A távlati tervek szerint Szlová­kiában az évi pulykahústermelést 10-11 ezer tonnára kell növelni. Ez a mennyiség megközelítőleg megfelel a társadalmi meg­rendelésnek. A kacsatenyésztés iránt a mezőgazda­sági vállalatok nem nagyon érdeklődnek. Egyrészt a csekély jövedelmezőségre, másrészt munkaerőhiányra hivatkoznak. Például tavaly még 2030 tonna volt a kíná­lat, az idén már csak 1300 tonna kacsahús felvásárlására van kilátás. A lehetőségek­hez mérten a feldolgozóipar gazdasági sza­bályozókkal igyekszik fokozni a termelő- kedvet. A lúdtenyésztésben még rosszabb a helyzet. Tíz évvel ezelőtt 1500 fonna, a múlt évben 830 tonna volt a kínálat, az idei évre pedig már csak 630 tonna íibahús- ra van kilátás. A vállalkozást hasonló okok fékezik mint a kacsatenyésztés esetében, ráadásul itt a hízóállatok tömése nincs töké­letesen megoldva. így nem csoda, hogy tavaly a karácsonyi ünnepek előtt a Bá­bolnai Mezőgazdasági Kombináttól vá­sárolt hízott libákkal tudta a feldolgozóipar kielégíteni a piaci keresletet. Szinte hihetet­lennek tűnik, hogy ennyire visszaesett a te­nyésztők érdeklődése. Emlékezhetünk még arra az időszakra, amikor az Ipoly mentén és más körzetekben annyi volt a lúd, hogy nehézségekbe ütközött az értékesítés. Jó lenne feleleveníteni a régi hagyományokat és nagyobb erőfeszítéseket tenni a fo­gyasztók igényeinek kielégítésére. Bizo­nyára sokan örömmel fogadnák, ha leg­alább a jeles ünnepek alkalmából libamáj is kerülne a piacra. A tojástermelés az utóbbi években stabi­lizálódott, sőt újabban nem kívánatos több­letről beszélnek. Például tavaly a tervezett­nél 40 millió darabbal több étkezési tojást vásároltak föl. Szlovákiában az idén csök­kentették a felvásárlási tervet, de a mező- gazdasági vállalatok nem szabályozták en­nek megfelelően a termelést. Ez oda veze­tett, hogy a baromfifeldolgozó vállalatok január 20-ig már 12 millió tojással túlteljesí­tették az időszaki felvásárálási tervet. A tárgyilagosság kedvéért meg kell mon­dani, hogy a tojástermelésben nem csupán azért mutatkoznak problémák, mert ala­csony a tervezőmunka színvonala. Az is közrejátszik, hogy lényegesen nőtt a tyúkok termelékenysége. Például a múlt évi átlag elérte a 270 darabot. Tekintve, hogy az eddigi intézkedések nem vezettek a terme­lés ésszerű szabályozásához, a többletként jelentkező terméknek piacot kell keresni. Ami a probléma megoldását illeti, szóba került, hogy a korszerű baromfifarmokon kár volna csökkenteni a tojók számát. Vala­melyest enyhíti a gondokat, hogy az áru­csere-forgalom keretében külföldre is szállí­tunk étkezési és keltetötojást. Ennek fejé­ben például szülőpárokat vásárolhatnak a baromfitenyésztők a nyugati országokban és Magyarországon. A végleges megoldást a feldolgozás bővítése jelenti. Léván (Levi­ce) üzembe helyeznek egy üzemet, amely évente 30 millió tojást dolgoz majd fel. A Nyitra (Nitra) melletti Luziankyban szintén felépül egy korszerű üzem, amely évente 174,5 millió tojást fog feldolgozni. A baromfiipar az új évben nehéz felada­tok előtt áll. Áz igényekhez igazodva fel kell lendíteni a lúd- és kacsatenyésztést. A táv­lati tervek szerint mérsékelni kell a behoza­talt, főleg, ha a termelésre itthon kedvezőek a feltételek. BÁLLÁ JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents