Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-02-26 / 8. szám
AZ EREDMÉNYESEBB GAZDÁLKODÁSÉRT- V " ’ • . ** A társadalmi elvárások teljesítése alkotó hozzáállást követel A népgazdaság éveken át milliókat áldozott a baromfitenyésztés fejlesztésére, ezért fölöttébb ésszerű, hogy most a termelés korlátozása helyett a baromfiipar újabb értékesítési lehetőségeket keres. Például a Lévai (Levice) KOOPERA állattenyésztési közös mezőgazdasági vállalat már partnert is talált magának külföldön, aki szója alapanyagú takarmányokkal fizetne a tojásért, ha sikerül kölcsönösen megállapodni a szállítási feltételekben. (Kádek Gábor felvételei) Vállalkozók kerestetnek Sok a tojás, kevés a kacsa- és libahús A CSKP XVII. kongresszusa feladatul adta a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsítását, a munka hatékonyságának és minőségének javítását, s ezzel meghatározta a népgazdaság stratégiai feladatát. Ezek az általános érvényű alapelvek - melyeket a CSKP Központi Bizottságának 7. ülése, illetve a közelmúltban az SZLKP Központi Bizottságának ülése konkretizált - természetesen a mezőgazdasági- élelmiszeripari komplexumra is vonatkoznak. Ebből kiindulva értékeljük az ötéves tervidőszak első éveiben elért eredményeket, s ezeknek az alapelveknek megfelelően kutatjuk a lehetőségeket, hogy miként növelhetnénk a Ga- lántai (Galanta) járásnak az élelmiszer-ellátás javításához való hozzájárulását. A pártalapszervezetek évzáró taggyűlésein, az üzemi pártbizottságok plenáris ülésein és konferenciáin már csupán azért is következetesen elemezzük az eredményeket, mert a járás mezőgazdasági dolgozói a 8. ötéves tervidőszak első két évében meglehetősen bonyolult időjárási feltételek között voltak kénytelenek megoldani a termelési feladatokat. A múlt évben járásunkban csaknem 7000 hektár szántóföldet vont ki a termelésből a talajvíz, így 2100 hektár kalászos gabonánk és 2400 hektár kukoricánk egyáltalán nem hozott termést. A talajvíz okozta károkat leszámítva, a vállalatok 100 százalékra teljesítették a szemesek termelésére vonatkozó feladataikat. Számunkra fölöttébb bosszantó, hogy a gabonaféléknél 1986-ban keletkezett majd 45 000 tonna kiesést nem tudták csökkenteni. így az ötéves tervidőszak első két évében a gabonaprogramot csupán 89,8 százalékra teljesítette járásunk. Nagyra értékeljük a feladataikat teljesítő Királyfai (Králová pri Senci), Pusté Sady-i, Vágsellyei (Sara), Nádszegi (Trstice) és Sopor- öai Efsz tagjainak igyekezetét. Legnagyobb volt a kiesés a talajvízzel leginkább sújtott Vágfar- kasdi (Vlőany) és Sókszelöcei (Selice) Efsz- ben, illetve a Galántai Állami Gazdaságban. Felkértük a járási mezőgazdasági igazgatóság és a mezőgazdasági vállalatok kommunistáit, hogy részletesen értékeljék a gabonaprogram teljesítésében elért eredményeket, és az elöbb- relépés érdekében igyekezzenek jobban kihasználni az említett élvonalbeli gazdaságok tapasztalatait. A megváltozott feltételekből kiindulva módosítani kell az agrotechnika, az öntözőgazdálkodási lehetőségek, a tápanyagpótlás és a növényvédelem javítására hozott korábbi intézkedéseket. Kritikusan értékeljük a tömegtakarmányok termesztésénél elért eredményeket. A minőség jó, de az összetétel nem felel meg az állattenyésztés igényeinek. A Felsószeli (Horné Sa- liby), Sókszelöcei és Tesedikovói Efsz-nél, valamint a Vágtornóci (Trnovec nad Váhom) Állami Gazdaságnál a legkritikusabb a helyzet. Ezekben a gazdaságokban kijelölt szakemberek csoportja segít a jó termelékenységet biztosító takarmányadagok összeállításában. A takarmánytermesztésben jelentkező gondok azért is bosszantóak, mert a járásban több mezőgazdasági vállalat alkalmazza az új termelési, betakarítási és tartósítási módszereket, javulás azonban alig tapasztalható. Oda kell hatnunk, hogy másutt is bátrabban érvényesítsék a Veíky Grob-i és Királyfai Efsz tapasztalatait. Sok gondot okoz a cukorrépa-termesztés. Hagyományosan jó eredményeket ér el a Slo- venské Pole-i Állami Gazdaság, viszont évek óta fejlesztési gondokkal küszködik a Nagyfö- démesi (Veiké Úl'any), Vágfarkasdi és Galántai Efsz, valamint a Galántai Állami Gazdaság. A sikertelenségben az objektív tényezőknek (szélerózió, talajvíz) is szerepük van, de a talaj előkészítésében, a tápanyagpótlás és a növényvédelem eredményességében, valamint a valós egyedszámban megmutatkozó szakszerűség és emberi hozzáállás legalább ilyen mértékben befolyásolja az eredményeket. A vállalatok mindenáron csökkenteni szeretnék a cukorrépa vetésterületét. Ez ellentétben áll a járási pártkonferencia határozatával, ezért gátat kell vetnünk ennek az irányzatnak. A probléma megoldásához komoly segítséget várunk a vetőmag termesztésében érdekelt Sládkoviőovói Magtermesztő Állami Gazdaság, illetve a Slovosivo ugyancsak Sládkoviőovói Körzeti Vetőmagtisztító Állomásának dolgozóitól. Cukorgyárainknak a jövőben szintén nagyobb kezdeményező készséget kell mutatniuk a szállítói-átvevői kapcsolatok alakításában, mert a jövőben jórészt ezek a kapcsolatok fogják meghatározni a társadalmi szükségletek kielégítését. A zöldség- és gyümölcstermesztésben elért eredményekkel szintén elégedetlenek vagyunk. A termelés eredményességében jelentős eltéréseket és járási viszonylatban komoly hanyatlást tapasztaltunk. Az eredmények javítására szakbizottságot alakítottunk, de ennek tevékenysége egyelőre nem hozott említést érdemlő változást. Azon töprengünk, hogyan tehetnénk intenzívebbé a burgonyatermesztést. A gondok az ismétlődő értékesítési problémákból, az alacsony felvásárlási árral járó szerény jövedelmezőségből, illetve abból erednek, hogy hiányzik a termelők és a felvásárló szervezetek érdekei közötti összhang. Az állattenyésztésben számtalan probléma hátráltatta a termelési és értékesítési feladatok folyamatos teljesítését. Az elemzés arról tanúskodik, hogy a gondok eredőjét mindenekelőtt a gazdasági állatok szakszerű teleltetésének elhanyagolásában, a hiányos takarmánykészletben és a zootechnikai fegyelem több helyütt tapasztalható alacsony színvonalában kell keresni. Egyes vállalatok a szarvasmarha-állomány csökkentésére törekedtek, de ennek az irányzatnak véget vetettünk. A mezőgazdasági vállalatok és a biológiai szolgáltató vállalatok vezetőitől megköveteljük, hogy kedvező feltételeket teremtsenek a tej- és hústermelési és -értékesítési feladatok időarányos teljesítéséhez. Az említettek ellenére a hús, tojás és baromfihús esetében a vállalatok a múlt évben is hiánytalanul teljesítették értékesítési feladataikat. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséről való gondoskodás, a kommunistáknak és a vállalatok valamennyi dolgozójának a feladatokhoz való hozzáállása főleg a Vágsellyei, Nádszegi és Pusté Sady-i Efsz-ben vezetett jó eredményekhez. Bírálattal kell szólnunk a tejtermelésről, hiszen járásunk több mint 1 millió literes hiánnyal zárta az évet. Ezért elsősorban a Vágtornóci és Galántai Állami Gazdaságot, valamint a Teéedikovói Efsz-t terheli a felelősség. Sajnos, az idei takarmánykészlet megint- csak nem garantálja az igényes feladatok teljesítését. A járási pártbizottság elnökségének ülésén olyan következtetésre jutottunk, hogy az állattenyésztést csakis a termelő és a szolgáltató vállalatok együttműködésének fejlesztésével lehet intenzívebbé tenni. A komplex értékelésből származó feladatok teljesítésének ellenőrzésénél éppen ebből az alapelvből kiindulva mérlegeljük az állattenyésztésben dolgozó tisztségviselők munkájának hatékonyságát. Olyan következtetésre jutottunk, hogy az új feltételekkel összhangban módosítani kell az ágazat fejlesztésének koncepcióját. Járásunkban szintén most zajlanak a zárszámadó közgyűlések és értékelő konferenciák. A járási mérlegből kitűnik, hogy a vállalatok a bruttó mezőgazdasági termelés tervét csupán 92 százalékra teljesíteték. Mivel szőlőből, zöldségből, cukorrépából, fűszerpaprikából és szemes kukoricából is lényegesen kevesebbet termeltek a tervezettnél, a nyereségben is kiesés mutatkozik. A jövőben mindenütt határozottabban kell érvényesíteni az önelszámolás és az anyagi érdekeltség alapelvét. A tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy a Vágsellyei, Nádszegi és Soporőai Efsz, valamint a Slo- venské Pole-i Állami Gazdaság nem véletlenül ér el kiemelkedő eredményeket. Ezekben a vállalatokban a gazdálkodás sikertelenségét elsősorban a gazdasági szabályozók következetes érvényesítése befolyásolja, nem pedig a természeti feltételek alakulása. Azoknak a kollektíváknak, amelyek nem akarják megérteni ezt a követelményt, a jövőben komoly gondjai lesznek, ha életbe lép az önfinanszírozás elérésének követelménye és nem lesz mód a veszteségek társadalmi forrásokból történő fedezésére. Most, az elkövetkező időszak céljainak meghatározásánál ismét a növénytermesztés fejlesztése kerül előtérbe. Ezt igazolja, hogy a növénytermesztési ágazatban 12,6 százalékkal, viszont az állattenyésztésben csak 0,7 százalékkal tervezik növelni a vállalatok a bruttó termelést. Járásunk mezőgazdasági vállalatainak legfontosabb feladata, hogy az idén legkevesebb 260 ezer tonna szemest termeljenek és minimumra csökkentsék az előző két évben tapasztalt kiesést. A termelők feladatvállalása a főbb mutatók esetében összhangan áll az állami tervvel, de a cukorrépánál, zöldségnél, cikóriánál és tejnél újfent gondot okoz a társadalmi megrendelés teljesítése. A kommunistáktól és valamennyi vezető tisztségviselőtől elvárjuk, hogy elkötelezetten viszonyuljanak a társadalmi igények teljesítésével járó feladatokhoz. A pártalapszervezeteknek mindenütt megfelelő politikai meggyőző és megnyerő munkát kell kifejteniük annak érdekében, hogy járásunk mezőgazdasági vállalatai a jövőben minden tekintetben eleget tudjanak tenni a társadalmi elvárásoknak. ÉLES KÁROLY, az SZLKP Galántai Járási Bizottságának titkára A baromfiipar a mezógazdasági-élelmi- szer-ipari komplexum eredményesen fejlődő ágazatai közé tartozik. Ennek ellenére még sok a tennivaló. Július Varga, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere, a lapunkban megjelent A mérleg kedvező, de nincs ok az önelégültségre című cikkében ezzel kapcsolatban a következőket írta: ,,A baromfitenyésztésben tovább kell javítani az eredményeket a tojáshozam, a hústermelés és főleg a fajlagos takarmányfogyasztás szempontjából. Az 1988-as évi tervben a termelést összhangba kell hozni a piaci ellátás szükségleteivel“. A miniszter a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottságának 14. ülésén bírálta a tojás- és a hústermelésben mutatkozó aránytalanságokat. Utalt arra, hogy a terven felül értékesített több millió tojás kitermeléséhez szükséges abraktakarmányt a mezőgazdasági vállalatok inkább az állettenyésztés más ágazataiban használhatták volna fel. A baromfitenyésztés és a feldolgozóipar eredményeiről és fejlesztési feladatairól a baromfiipari termelési-gazdasági egység vezérigazgatóságának dolgozóival beszélgettünk. Egyebek között arra voltuqjr kíváncsiak, hogy sikerült-e összehangolniuk a kínálatot a társadalmi igényekkel, és várható-e javulás az ellátásban? Molnár Ervin mérnök, a vezérigazgatóság termelési igazgatóhelyettese részletesen vázolta a baromfiipar helyét és szerepét a mezógazdasági-élelmiszer-ipari komplexumban. Kiemelte, hogy még nagyon sokat kell tenni az egyenletes termelés érdekében. Baromfihúsból a vállalatok tavaly a tervezettnél 3201 tonnával többet termeltek, ami 103,8 százalékos teljesítményt jelent. Ennek ellenére voltak olyan időszakok, amikor a piacon nem volt elég pecsenyecsirke. Nagy problémákat okozott, hogy főleg a Közép-szlovákiai kerület északi körzetében nyáron, amikor a juhok és a szarvasmarhák a legelőn tartózkodtak, az istállókban a vállalatok csirkéket hizlaltak. Az ötlet a lehetőségek kihasználása szempontjából nem kifogásolható, viszont átmenetileg zavarokat okozott az áru elhelyezésében. Az ilyen, kimondottan idényjellegű termelés nem kívánatos. A pulykatenyésztésben említést érdemlő eredmények születtek, de a jövőben még alaposabb fejlesztési programot kell kidolgozni. Különösen kedvező a helyzet a Kelet-szlovákiai kerületben, ahol a múlt évben 4975 tonna hízott pulykát adtak el a szakosodott vállalatok. Ezzel szemben a Nyugatszlovákiai kerület vállalatai mindössze 2981 tonnát értékesítettek. Ha figyelembe vesz- szük, hogy a szlovákiai pulykahústermelés összesen 9121 tonna volt, akkor az elmondottakból nyilvánvaló, hogy a kerületek nem vették ki arányosan a részüket a termelésből. A vezérigazgatóság, felmérve a helyzetet, arra ösztönzi a termelőket, hogy az idén legalább 900 tonnával több hízott pulykát adjanak el. A távlati tervek szerint Szlovákiában az évi pulykahústermelést 10-11 ezer tonnára kell növelni. Ez a mennyiség megközelítőleg megfelel a társadalmi megrendelésnek. A kacsatenyésztés iránt a mezőgazdasági vállalatok nem nagyon érdeklődnek. Egyrészt a csekély jövedelmezőségre, másrészt munkaerőhiányra hivatkoznak. Például tavaly még 2030 tonna volt a kínálat, az idén már csak 1300 tonna kacsahús felvásárlására van kilátás. A lehetőségekhez mérten a feldolgozóipar gazdasági szabályozókkal igyekszik fokozni a termelő- kedvet. A lúdtenyésztésben még rosszabb a helyzet. Tíz évvel ezelőtt 1500 fonna, a múlt évben 830 tonna volt a kínálat, az idei évre pedig már csak 630 tonna íibahús- ra van kilátás. A vállalkozást hasonló okok fékezik mint a kacsatenyésztés esetében, ráadásul itt a hízóállatok tömése nincs tökéletesen megoldva. így nem csoda, hogy tavaly a karácsonyi ünnepek előtt a Bábolnai Mezőgazdasági Kombináttól vásárolt hízott libákkal tudta a feldolgozóipar kielégíteni a piaci keresletet. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy ennyire visszaesett a tenyésztők érdeklődése. Emlékezhetünk még arra az időszakra, amikor az Ipoly mentén és más körzetekben annyi volt a lúd, hogy nehézségekbe ütközött az értékesítés. Jó lenne feleleveníteni a régi hagyományokat és nagyobb erőfeszítéseket tenni a fogyasztók igényeinek kielégítésére. Bizonyára sokan örömmel fogadnák, ha legalább a jeles ünnepek alkalmából libamáj is kerülne a piacra. A tojástermelés az utóbbi években stabilizálódott, sőt újabban nem kívánatos többletről beszélnek. Például tavaly a tervezettnél 40 millió darabbal több étkezési tojást vásároltak föl. Szlovákiában az idén csökkentették a felvásárlási tervet, de a mező- gazdasági vállalatok nem szabályozták ennek megfelelően a termelést. Ez oda vezetett, hogy a baromfifeldolgozó vállalatok január 20-ig már 12 millió tojással túlteljesítették az időszaki felvásárálási tervet. A tárgyilagosság kedvéért meg kell mondani, hogy a tojástermelésben nem csupán azért mutatkoznak problémák, mert alacsony a tervezőmunka színvonala. Az is közrejátszik, hogy lényegesen nőtt a tyúkok termelékenysége. Például a múlt évi átlag elérte a 270 darabot. Tekintve, hogy az eddigi intézkedések nem vezettek a termelés ésszerű szabályozásához, a többletként jelentkező terméknek piacot kell keresni. Ami a probléma megoldását illeti, szóba került, hogy a korszerű baromfifarmokon kár volna csökkenteni a tojók számát. Valamelyest enyhíti a gondokat, hogy az árucsere-forgalom keretében külföldre is szállítunk étkezési és keltetötojást. Ennek fejében például szülőpárokat vásárolhatnak a baromfitenyésztők a nyugati országokban és Magyarországon. A végleges megoldást a feldolgozás bővítése jelenti. Léván (Levice) üzembe helyeznek egy üzemet, amely évente 30 millió tojást dolgoz majd fel. A Nyitra (Nitra) melletti Luziankyban szintén felépül egy korszerű üzem, amely évente 174,5 millió tojást fog feldolgozni. A baromfiipar az új évben nehéz feladatok előtt áll. Áz igényekhez igazodva fel kell lendíteni a lúd- és kacsatenyésztést. A távlati tervek szerint mérsékelni kell a behozatalt, főleg, ha a termelésre itthon kedvezőek a feltételek. BÁLLÁ JÓZSEF
