Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-02-26 / 8. szám

(Folytatás az 1. oldalról)

daság felújításához azáltal, hogy sok vállalatnak nyersanyagokat szállított, hadseregünknek fegyvereket és felszerelést adott, hogy az teljesíthesse a köztársaság védelmével kapcsolatos feladatokat. A Szovjetunió sokoldalú segítsége döntő mértékben hozzájárult Csehszlovákia szuverenitásához, politikai érdekeinek biztosításához, meggyorsította háború utáni politikai és gazdasági konszolidálását, biztosította gazdasági kapcsolatainak stabilitását és távlatait.

Tanulságok és ösztönzések forrása

A februári győzelem és a hozzá vezető út a tanulságok és az ösztönzések kimeríthetetlen forrása. Tanulhatunk abból, hogy a párt hogyan tudta alkotóan alkalmazni a marxizmus -leninizmust, hogyan tudta egyesíteni és céltudatosan vezetni a széles néptömegeket a döntő osztályösszecsapásban. A párt olyan munkaformákat és -módszereket alkalmazott, amelyek bevonták a dolgozókat a társadalom égető problémáinak megoldásába. Érvényesítette - mai szóhaszálattal élve - a nyíltság és a kérdések nyilvános megítélésének elvét, leleplezte a burzsoázia politikai erőinek valódi arculatát, megnyerve ezzel a dolgozók valamennyi rétegének egyre nagyobb támogatását. Jogosan tekintette ezt a győzelem alapvető feltételének. A CSKP a burzsoáziának a társadalmi fejlődés meghiúsítására irányuló bomlasztó politikájával szembeállította Csehszlovákia építésének és megerősítésének vonzó, konstruktív politikáját, amely kifejezte a munkás- osztály, a parasztság és a dolgozók többi rétegének érdekeit. Többet dolgozni a köztársaságért - ez volt a párt fő jelmondata. Az a bizalom és támogatás, amelyet a CSKP megszerzett, már feburár előtt megnyilvánult szárítós haladó változás fokozatos végrehajtásában, az 1945 októberi államosításban, az 1946 májusi választási győzelemben, a milliomosok megadóztatásáért folytatott küzdelemben, valamint 1947 őszén a szlovákiai politikai válság leküzdésében.

Azok az osztály- és politikai harcok, amelyeket a munkás- osztály a burzsoáziával, a kommunista párt a kormányban, a parlamentben és a Nemzeti Frontban a nép részvételével és támogatásával folytatott, az üzemi tanácsok konferenciája, a dolgozók általános sztrájkja, a Népi Milíciának, a Nemzeti Front akcióbizottságainak megalakulása és számos más akció, az 1948. évi hat februári nap eseményei - mindez a történelmi jelentőségű februári győzelem fontos lépcsőfokait jelentették.

Ma is emlékeztetnünk kell arra, hogy 1948 februárjában a politikai és kormányválságot a CSKP és a munkásosztály fejlettségének köszönhetően sikerült demokratikus, alkotmányos, parlamentáris módon megoldani.

SZÚ

3

II. 26.

Nincs okunk a korrigálásra

1948 februárja minőségi szempontból új szakasz kezdetét jelentette a csehszlovák társadalom fejlődésében. Fokozatosan kialakult a kommunista párt és a nép új egysége. A szocializmus alapjainak lerakására vonatkozó fő irányvonal megvalósítása eredményeként rövid idő alatt kiépült a szocializmus anyagi-műszaki bázisa, amely a termelőeszközök társadalmi tulajdonára támaszkodott. A szocializmus építése az ötvenes és hatvanas években megteremtette az alapokat az elmaradt területek szociális és gazdasági fejlettségének kiegyenlítéséhez. Lehetővé tette mindenekelőtt Szlovákia nagymértékű fejlődését, azt, hogy a köztársaság korszerű, fejlett részévé váljon.

A szocializmus építésének útja azonban nem volt zökkenőmentes. Rendkívül bonyolult helyzet alakult ki a hatvanas években, amikor a társadalmi fejlődés objektív szükségletei megkövetelték számos megoldásra érett probléma megoldását. Az akkori pártvezetőség e téren következetlen volt, megelégedett a félmegoldásokkal. Irreális koncepciókat és jelmondatokat tűzött ki, ami diszkreditálta a párt vezető szerepét, és gyengítette a tömegekkel való kapcsolatát. A belső és külső szocialistaellenes erők aktivitásával együtt ez végül a válságjelenségek kiélezéséhez és 1968-69-ben válságos fejlődéshez vezetett. A CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai című dokumentum átfogó képet ad az akkori fejleményekről és nincs okunk arra, hogy ezen a téren korrigáljuk álláspontunkat. ^

Az elmúlt négy évtizedben társadalmunk nagy utat tett meg. A felszabadult nép alkotó munkája révén hazánk politikailag szilárd, társadalmilag konszolidált, gazdaságilag erős, kulturálisan fejlett országgá vált. Az elmúlt időszakban véghezvitt tettek, amelyekre jogosan büszkék lehetünk, a cseh és a szlovák nemzet újkori történelmének méltó és felemelő részét képezik.

Népünk sikereinek értékét növeli, hogy történelmi szempontból rövid idő alatt értük őket el. A negyvenéves út eredményeként - amely nem volt könnyű, nem volt mentes a hibáktól, tévedésektől és fogyatékosságoktól - jelenünk reális alapot képez a további haladáshoz.

A szocializmus építésének negyvenéves időszaka Csehszlovákiában, a szűkszavú tudományos értékelés szerint is a gazdaság egyedülálló fejlődéséhez, erős, rendkívül univerzális ipari komplexum kialakításához vezetett, amely ma már egyenletesen oszlik meg a két köztársaság területén. Ez hozzájárul a szakképzettség, a műveltségi szint, a foglalkoztatottság és az életszínvonal emelkedéséhez. A legszélesebb rétegek életszínvonala nemzetközi viszonylatban is magas, főleg az anyagi fogyasztás és az alapvető szociális biztonság területén.

Ismerjük, milyen mélyreható változások mentek végbe Szlovákiában. Az iparosítás, a mezőgazdaság szocializálása, az oktatásügy, a tudomány és a kultúra fejlődése teljesen megváltoztatta az országot. A hajdani agrárország a köztársaság egyenragú, minden szempontból fejlett része lett. Az eredmények nem születtek önmaguktól. Szlovákia fejlődése - hangsúlyozta Jozef Lenárt elvtárs a CSKP XVII. kongresz- szusán - a nép áldozatos munkájának a cseh munkásosztály, technikusok és tudósok elvtársi segítségének, a Szovjetunióval folytatott együttműködésnek és a Szovjetunió segítség- nyújtásának eredménye“.

A lenini nemzetiségi politika szellemében

A győzelmes február határkő a nemzetiségi kérdés megoldásában is. A szocialista változásokhoz vezető út megnyitása

kiküszöbölte azokat az akadályokat, amelyek nehezítették a magyar nemzetiség helyzetét a hatalomért folytatott harc során. Ma, negyven év elteltével jól kirajzolódnak a Szlovákiában végbement minőségi változások, amelyek a magyar szocialista nemzetiség formálódásának folyamatát tanúsítják.

A CSKP XVII. kongresszusán a gyorsítási stratégia céljainak kitűzése során a kongresszusi határozatok a nemzetiségi viszonyok területén abból a valóságból indulhattak ki, hogy sikerült kiküszöbölni a burzsoá Csehszlovákiától örökölt egyenlőtlenséget a jogok terén is a nemzeteink és nemzetiségeink közti viszonyban. Nemzetiségeink életét a gazdasági, politikai, szociális és kulturális fejlődés, az életmód és a szocialista öntudat fejlettsége jellemzi. Pártunk politikája arra irányult, hogy kiküszöböljük a történelmileg létező különbségeket nemzeteink gazdasági, politikai és kulturális életének feltételeiben, hogy hazánkban ne legyenek elmaradott területek. Tovább mélyül a nemzetek és nemzetiségek fejlődésének és közeledésének szocialista egységünk megszilárdításának kölcsönösen kiegészülő folyamata.

Természetesen a történelmi visszaemlékezés ünnepi pillanataiban sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a szocialista nemzetiségi viszonyok kialakításakor megtett út sem volt sima, sok problémát és nehézséget kellett leküzdeni. Visszaemlékezünk a szocialista iparosítás és a kollektivizálás úttörőinek tetteire. Értékeljük a Szlovákia egész területén dolgozó élmunkások áldozatkészségét, akik már a CSKP IX. kongresszusának és a szocialista építés fő irányvonala elfogadásának időszakában demonstrálták, hogy a magyar, ukrán, lengyel és német nemzetiségű dolgozók az egyenjogúság szellemében bekapcsolódnak a szocializmus alapjainak megteremtésébe. Tudatosítjuk, azok a kommunisták haladtak az élen, akik állást foglaltak a proletár internacionalizmus elveinek következetes érvényesítése, s a múlt negatív következményeinek kiküszöbölése mellett, gyarapították a tőke és a fasizmus elleni közös harcok hagyományát, s mozgósító erővé tették a dél-szlovákiai agrárproletároknak a burzsoá köztársaság időszakában folytatott küzdelme élő örökségét.

Nem feledkezhetünk meg arról, hogy húsz évvel ezelőtt a nemzetiségi viszonyok tökéletesítése objektív szükségletének lebecsülése a párton és a társadalmon belüli válság elmélyüléséhez vezetett. Kétségbe vonták a párt nemzetiségi

(Archívumi felvétel)

politikájának eredményeit, és ez nacionalista irányzatokba torkollt. A szocialista építésnek ezen a területén is levontuk a tanulságokat.

Az államjogi kapcsolatok szövetségi rendezése és ezzel összefüggésben a nemzetiségek kollektív jogalanyiságának megállapítása a társadalmi szükségletek s feladatok biztosításának fontos része lett. Ma, amikor a társadalom átalakításának igényes feladatai megkövetelik az ember aktivizálását, a szocialista demokráciának, mint a jogok és kötelességek egységének fejlesztését nő annak jelentősége, hogy a nemzetek és nemzetiségek tagjai a Nemzeti Front és a szocialista politikai rendszer valmennyi összetevője révén bekapcsolódjanak a társadalmi ügyek intézésébe. Ezzel kapcsolatban Miloé Jakes elvtárs, a CSKP KB főtitkára a Központi Bizottság 7. ülésén a CSKP KB Elnökségének beszámolójában leszögezte: ,,A CSKP XVII. kongresszusának határozatával összhangban megkezdtük a CSSZSZK új alkotmányának kidolgozását. Azt akarjuk, hogy az alkotmány az állam szövetségi elrendezéséből rögzítse az átalakítással kapcsolatos alapvető változásokat. Azt akarjuk, hogy szocialista demokráciánk, az állampolgárok szabadságjogainak, jogainak és kötelességeinek, nemzeteink és nemzetiségeink egyenjogúságának alapvető kódexeként megfeleljen társadalmunk helyzetének az ezredfordulón."

Nemzeteink és nemzetiségeink aktív részvétele a helyi és társadalmi ügyek intézésében a kommunista párt céltudatos tevékenységével együtt döntő feltétele a nem antagonisztikus ellentmondások megoldásának, ami a nemzetiségi viszonyok területén is a szocialista haladás mozgatóereje.

A kor követelményeihez igazodva

A nagy októberi szocialista forradalom közelmúltban megünnepelt évfordulója és a februári események 40. évfordulója jó alkalom arra, hogy mérlegeljük az azóta végrehajtott változásokat éS egyúttal kiemeljük e két jelentős esemény gondolatainak összefonódását napjaink forradalmi változásaival.

Valóságunk azt bizonyítja, hogy Csehszlovákiában a leni- nizmus volt az egyedüli reális módszer, elmélet és gyakorlat - útmutatás volt a szocializmus általános törvényszerűségeinek alkotó érvényesítéséhez, országunk konkrét viszonyai között. Amint arról a párt és a társadalom válságának időszakában és a második világháború éveiben meggyőződhettünk, nemzeteink szabadságát és a szocializmus sorsát csakis a Szovjetunióval szövetségben, a szocialista közösségben szavatoljuk. Az elmúlt négy évtized történelmi nagysága abban rejlik, hogy rendkívül bonyolult fejlődés, az objektív és szubjektív jellegű akadályok ellenére elértük a szocialista

forradalom által kitűzött célt: hazánkban felépült és általában eredményesen fejlődik a szocializmus.

,,A szocialista jelenünkhöz vezető úton minden egyes szakaszt, minden fordulópontot mindenekelőtt aszerint kell értékelnünk - hangsúlyozta Ján Fojtík elvtárs, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára, a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából rendezett országos szemináriumon hogy az adott helyzetben hogyan oldották meg a kor által napirendre tűzött feladatokat, megoldásuk megszilárdította vagy veszélyeztette-e a forradalom által lerakott alapokat, normalizálta-e vagy lehetővé tette-e a forradalmi folytonosságot a szocialista demokrácia fejlesztéséhez és egyúttal a szocialista állam hatalmi struktúráinak megerősítéséhez vezető további lépésekkel vagy pedig veszélyeztette, Illetve megbontotta ezt a folytonosságot.“ Ez a kritérium a döntő és ma rendkívül időszerű.

A győzelmes február örökérvényű hagyatékát jelentik azok az új feladatok, amelyek a fejlődés mai, rendkívül jelentős szakaszában a szocializmus előtt állnak. A mi viszonyaink között ezeket a feladatokat a CSKP XVII. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa tűzte ki Csehszlovákia szociális-gazdasági fejlesztésének meggyorsítása érdekében, s ennek keretében a termelési viszonyok egész rendszerének tökéletesítésére, a gazdasági mechanizmus átalakítására. Napjaink kor- szakalkotóak és forradalmiak. Alapvető széles körű változásokat kell végrehajtanunk. A CSKP áll a haladásért vívott küzdelem élén, támogatja a régi ellen folytatott küzdelmet, a gazdasági és szociális szférában az emberek gondolkodás- módjában szükséges változások végrehajtását. Leszögezhetjük: úgy, mint negyven évvel ezelőtt, a párt ma is az emberért, meggyőződéséért, gondolkodásmódjáért, erkölcséért, a munkafegyelemért küzd.

A társadalom további fejlődése csak azzal a feltétellel érhető el, ha a néptömegek érdekében kitűzött célok a tömegek létérdekévé válnak és a nép aktívan részt vesz e célok kitűzésében és elérésében. Politikai hitvallásunk a felelősség és a nyíltság, a demokrácia és a fegyelem, a bírálat és az önbírálat, az új emberért, eszméiért és erkölcséért, valamint azért folytatott küzdelem, hogy az embernek valóban szocialista viszonya legyen a munkához, jól gazdálkodjon a társadalom vagyonával, saját jóléte forrásának tekintve azt, és tegye magáévá társadalmunk kultúráját. Ebben a folyamatban pótolhatatlan szerepe van a mindennapi erkölcsi és munkára való nevelésnek, amely elválaszthatatlanul összekapcsolódik a világnézeti neveléssel.

A munkásosztály küzdelmei győzelmes betetőzésének 40. évfordulója *a CSKP XVII. kongresszusa által kitűzött feladatok megvalósításával kapcsolatos forradalmi változások új szakaszának kezdetét, a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítása stratégiája megvalósításának időszakát jelenti. A CSKP KB 7. ülése és az SZLKP KB idei januári ülése fontos lépést tett e stratégia lebontásában és megvalósításában. Tovább bontottuk le a szocialista demokrácia elmélyítésének és a társadalmi élet átalakításának alapelveit, kitűztük a megvalósítás irányvonalát és módszereit. A CSKP KB 7. ülése fontos határozatot hozott a gazdasági mechanizmus átfogó átalakításáról, a káderpolitika javításáról.

„A CSKP KB 7. ülésének jelentősége elsősorban abban rejlik - mondotta Miloá Jakeá elvtárs az SZLKP KB januári ülésén -, hogy általánosította a CSKP Központi Bizottságának az átalakítás viszonyai között végzett munkájának eddigi tapasztalatait, megerősítette a XVII. pártkongresszus által kitűzött, a gazdasági, szociális és társadalmi fejlődés meggyorsítására vonatkozó stratégiai irányvonal helyességét és érvényességét, továbbfejlesztette ezt az irányvonalat és meghatározta a párt politikai, szervező és ideológiai munkájának valamint vezető szerepének irányvonalát a társadalmi változások végrehajtásának folyamatában. “

Az átalakítás programját annak tudatában valósítjuk meg, hogy felelősek vagyunk a szocializmus további minőségi fejlődéséért, a szocialista országok további eredményes eljárásáért. Ezen az úton, figyelembe véve sajátságos feltételeinket és szükségleteinket, kihasználjuk a testvéri munkás- és kommunista pártok, mindenekelőtt az SZKP ismereteit és tapasztalatait. Testvérpártjaink, országaink és nemzeteink barátsága és együttműködése szavatolja az új, igényes történelmi feladatok megvalósítását.

A jövőért folytatott harc folytatódik. Február és korunk forradalmi folytonossága kétségtelen. Valamennyiünk előtt új problémák, új igények, új felelősség áll. Ez azt jelenti, hogy minden erőnkkel hozzá kell járulnunk a társadalmi fejlődés meggyorsítása stratégiájának megvalósításához, meg kell teremtenünk a feltételeket a társadalmi élet valamennyi területének átalakításához, elő kell segítenünk szocialista rendszerünk valamennyi mechanizmusának működését, felszabadítva az ember kimeríthetetlen alkotó erejét és kezdeményezését.

Más szavakkal, mindenkinek önmagánál kell megkezdenie az átalakítást. Ez azt jelenti, ha elgondolkodunk 1948 februárjának öröksége és afölött, mit használhatunk ki, miből tanulhatunk a győzelmes február előtti évekből, februárból és az utána következő időszakból, egyértelműen arra a következtetésre jutunk: a gondolkodásban és cselekedeinkben meg kell válnunk az előítéletektől és sztereotípiáktól, a dolgokat nevükön kell neveznünk, valóban újszerűén kell gondolkodnunk és cselekednünk, ami mindenütt azt jelenti, hogy az igazsággal összhangban, elvszerűen, bátran korunk követelményeinek megfelelően, a mai helyzet és a szükségletek ismerete alapján alakítsuk át és fejlesszük a társadalmi élet valamennyi területét.

A társadalmi- gazdasági fejlődés meggyorsításával, az intenzifikálással, a tudományos-műszaki haladás gyakorlati érvényesítésével, népgazdaságunknak a szocialista országok gazdasági integrációjában való részvételével kapcsolatos feladatok megoldásához való viszonyulásunk, az imperialista erők és a háború ellen, a világbéke megőrzéséért folytatott küzdelmünk ugyanolyan fontos és forradalmi, mint a burzsoázia hatalmának megdöntéséért, valamit a szocializmus szilárd és tartós alapjainak kiépítéséért folytatott harc.

Ebben az erőfeszítésünkben a győzelmes február idők próbáját^ kiálló értékeire támaszkodunk, ezekből merítünk ösztönző erőt. A győzelmes február nem a múltat jelenti, tetteinkben él és élni fog a jövőben is.

A FEBRUÁRI GYŐZELEM FORRADALMI ÖRÖKSÉGE KÖTELEZ