Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-02-26 / 8. szám

A hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején sok bírálat érte a Tőketerebesi járást a mezőgazdaság­ban mutatkozó hiányosságokért. Azóta jelentős válto­zás történt a legfontosabb termelési ágazatokban. Ma lényegesen jobb, hatékonyabb a termelés, mint esz­tendőkkel ezelőtt. Minek köszönhető a fejlődés? Erről beszélgettünk Laczkó Istvánnal, 3 járási pártbizottság titkárával.- Hadd kezdjem az eredményesség, szerintem legfonto­sabb forrásaival. Mindenekelőtt a dolgozókat kell említenem. Többségükben megvolt a megújulási készség, a tenniakarás, és az igyekezet. Persze, ez önmagában kevés lett volna. Ehhez jobb, szakszerűbb és összehangoltabb irányítás is kellett, no meg némi állami támogatás. Személycserékre is sor került. Számos üzemben átszervezték a munkamegosztást, módosítottak a termékszerkezeten, igazságosabb érdekelt­ségi rendszert építettek ki, s nem utolsósorban növelték és meggyorsították a növénytermesztés és állattenyésztés inno­vációs beruházásait, ügy érzem, hogy a mezőgazdaság konszolidálása részben a jobb pártmunkának, a pártszervek és kommunisták fokozott aktivitásának is köszönhető. Vitatha­tatlan, hogy mostanában az időjárásra sem lehet különösebb panaszunk, ám az is igaz, hogy igyekszünk minél jobban alkalmazkodni a természet adta feltételekhez. Az utóbbi két esztendőben például 248 millió koronát fordítottunk az intenzi- fikálás egyik kulcstényezőjére, a talajjavításra. A Kelet-szlová­kiai Síkság talaj- és vízrendezése jó ütemben halad, ugyanak­kor a mezőgazdasági üzemek is egyre többet tesznek ezen a téren. Míg a múltban évente csak 4500 hektáron, ma 6500 hektáron végeztünk altalajlazítást. Kétségtelen, hogy ez több­letmunkával jár, s növeli a termelési költségeket, viszont nem gazdaságtalan, mert az így megmunkált területeken nágyobb a terméshozam. Sajnos a szerves trágyázást lebecsülő pro­paganda is sok kárt okozott a növénytermesztésben. Ma újra szorgalmazzuk a termőtalaj trágyázását és meszezését. Igen lényegesnek tartom továbbá, hogy az állattenyésztés korsze­rűsítésében is nagyot léptünk előre.- Azt mondják, az agrártermelés színvonaláról a gazdasági eredmények beszélnek a legkifejezőbben, legmeggyőzőbben. Hogyan teljesítették a nyolcadik ötéves tervidőszak első két esztendejét?-Természetesen, az előbbi állításomat számadatokkal is alátámaszthatom. Nos, vegyük a legfontosabb növényter­mesztési ágazatunkat, a gabonatermesztést. Az utóbbi két évben összesen 285 825 tonna termést takarítottunk be, s ez a mennyiség közel 40 ezer tonnával több a tervezettnél, a hektáronkénti terméshozam pedig 1,19 tonnával magasabb a 7. ötéves tervidőszakban elért átlagnál. Igaz ugyan, hogy a kukoricatermesztésben csak 93,5 százalékra teljesítettük feladatunkat, ám a kalászosokból rekordtermést értünk el. Főleg az 1987-es eredményeinkre vagyunk büszkék, hiszen az 5,02 tonnás hektárhozam országos viszonylatban is kiemelkedő. Említést érdemel, hogy két üzemünk, a Kassai (Kosice) Állatorvosi Főiskola Zemplínska Teplice-i Tangazda­sága és a Secovcei Efsz hat tonnán felüli termésátlagot ért el, míg az 5 tonnás szintet további tizenkét üzemünk teljesítette. Megjegyzem, nemcsak a gabonatermesztésben fejlődtünk sokat, hanem az olajos magvak, a hüvelyesek és a tömegta­karmányok termesztésében is. Igaz, babból és repcéből nem volt meg a tervezett mennyiség, viszont borsóból és naprafor­góból jóval több termett, így e tekintetben is pozitív a gazda­A KÖZAKARAT SOKRA KÉPES Beszélgetés Laczkó Istvánnal, az SZLKP Tőketerebesi (Trebisov) Járási Bizottságának titkárával sági mérleg. Az utóbbi két évben húseladási tervünket 101,1 százalékra teljesítettük, s a múlthoz képest javultunk a tejter­melésben is. Tudjuk, hogy az egy tehénre eső 3200 literes évi tejhozam országos viszonylatban nem kiemelkedő, ám járá­sunk történetében egyelőre igen. Azért mondom, hogy egye­lőre, mert a jelenlegi részeredményeink sokkal jobbak voltak a tavalyinál, s ha ezt a szintet tartani tudjuk, akkor a tavalyi csúcsteljesítményt már az idén megdönthetjük...- A termelés fokozását tulajdonképpen két tény határozza meg a leginkább. Az egyik az anyagi ráfordítások növelése, a másik az adottságok ésszerűbb és gazdaságosabb kihasz­nálása. A Tőketerebesi járásra melyik a jellemző?- Egyre inkább az utóbbi, az intenzív fejlődés. Tavalyelőtt például a járási mezőgazdasági igazgatóság által irányított üzemek 10,7 millió korona nyereséget értek el, 1987-ben pedig már 35 millió koronát, örvendetes, hogy csak elvétve akad olyan üzem, amelyik kedvezőtlen mérleggel zárja az esztendőt. Ilyen téren az állami gazdaságokkal nem volt baj az utóbbi időben. Az egységes földműves-szövetkezetek közül a pólyáni (Polany), a vajáni (Vojany), a vojőicei és a bolyi (Bol) gazdálkodik a legjobban. Jóllehet, a nyereség a folyamatosan erősödő melléküzemágnak is köszönhető, ám csak kis rész­ben, mindössze 14 százalékban, ügy látom, a mezőgazda- sági dolgozók fokozatosan megbarátkoznak az új értékrend­del, az egyre szigorúbb követelményekkel.- Visszatérve az alaptevékenységhez, az ottani gondokról még nem beszéltünk. Vagy nincsenek?- Sajnos, előfordulnak. Eléggé sántít például a cukorrépa­termesztés. Gyengék a terméshozamok, ezért az ágazat jövedelmezősége nem éri el a kívánt szintet. A zöldségter­mesztés körül sincs minden rendben, hiszen az utóbbi két évben a tervünket csak 72 százalékra teljesítettük. Mi taga­dás, ez elsősorban a mi hibánk, vagyis a termfelöké, ám a vetőmagtermesztők is ludasak benne. A közelmúltban például előfordult, hogy a Királyhelmeci (Král'ovsky Chlmec) Állami Gazdaság a megtermett paradicsomot, illetve annak egy jelentős hányadát beszántotta, mert nem kellett sem a konzerviparnak, sem a zöldségkereskedö vállalatnak. Jelen­leg azon fáradozunk, hogy a növénytermesztésbe a tudomá­nyos intézeteket, a vetőmagtermesztőket és a feldolgozóipart is minél jobban bekapcsoljuk. Célunk, hogy közösen vállaljuk a felelősséget a termelésalakulásért, a piac ellátásáért és a gazdaságosabb termelésért. Szeretnénk kiépíteni a gabona, s főleg a kukorica betakarítás utáni kezelésének anyagi- műszaki bázisát. Sok a teendőnk az állattenyésztésben is. Az előbb azt mondtam, hogy a húseladási tervünket teljesítettük. Ez tény, ám igaz az is, hogy marhahúsból a tervezettnél többet értékesítettünk, viszont sertéshúsból kevesebbet. A hízósertések súlygyarapodásával és a malacszaporulattal tehát nem lehetünk elégedettek. A szarvasmarha-ágazatban egészségesebb állományra van szükség, csökkenteni kell az elhullást, s jobban kell ügyelnünk a tej minőségére, tisztasá­gára. A korszerűsítés üteme jóval gyorsabb, biztatóbb, mint évekkel ezelőtt, ám ez önmagában még kevés a sikerhez. Több szakképzett és a mezőgazdasági munkát szerető dol­gozó kell a szövetkezetekbe. Ugyanakkor racionálisan kell gondolkodnunk a rendelkezésünkre álló pénzeszközökkel, gépekkel és berendezésekkel, s a dolgozókról való gondosko­dásban is vannak tartalékaink. A pártalapszervezetek most zajló évzáró taggyűlésein ezekről is, illetve főleg ezekről a közös feladatokról tárgyalnak az ágazat kommunistái.-A 8. ötéves tervidőszak első két évében jól vizsgázott a járás mezőgazdasága. Az idén milyen teljesítményt kell nyújtaniuk az üzemeknek ahhoz, hogy a fejlődés útján ne lassabban, hanem az utóbbi időszaknál is gyorsabb ütemben haladjanak.- Tömören fogalmazva: ahhoz a tavalyinál legalább egy árnyalattal jobb teljesítményt kell nyújtanunk. Ez a gabonater­mesztésben 5 tonnán felüli terméshozam elérését jelenti, a takarmánytermesztésben 1,9 százalékos növekedést, a tej­termelésben 3300 liter körüli átlagot, a sertéshizlalásban 0,55 kg-os súlygyarapodást és nem utolsósorban a tavalyinál is gazdaságosabb termelést. Mindemellett 27 építkezés elkez­dése vár ránk. Persze, még hosszan sorolhatnám a teendő­ket, hiszen a járási pártbizottság a közelmúltban igen aprólé­kosan tárgyalt e kérdésekről. Megjegyzem még, hogy munká­jukkal a pártalapszervezeteink is a CSKP XVII. kongresszusa, valamint a CSKP KB 7. ülésének és az SZLKP KB legutóbbi tanácskozásának szellemében hazánk gazdasági és szociális fejlődésének meggyorsítására, valamint tökéletesítésére és a szocialista demokrácia elmélyítésére törekednek. A közaka­rat járásunkban is sokra képes. Reméljük, erről az ország ezután is meggyőződhet. GAZDAG JÓZSEF / / / / / i újítókkal újításokról • A pénz ösztönöz, de nem feltétel • Sokoldalú és hatékony segítség • A pártbizottság a mozgalom elmélyítéséért dolgozó nevét pedig azért említhetnénk meg, hogy szükség esetén részt vállalnak az újítások kidolgozásában és gyakorlati átültetésében.- Sok vagy kevés ez a 260 dolgozóból? - kérdeztem Horváth Vendel mérnöktől. Igazgatóhelyettesi minőségben a műszaki­gazdasági osztály vezetője és az újítások­kal foglalkozó bizottság elnöke. gekre. A vállalat tematikus feladatai mellett mi is megjelöltünk konkrét feladatokat. Ezekről mindenki tud, s akit érdekel a téma, a részleteket a kijelölt konzultánstól meg­tudja, a feladat megoldásához pedig meg­kapja a szükséges segítséget. Á szakszer­vezet üzemi bizottságával közösen márci­usban az ifjú újítók, októberben pedig az újítók hónapját rendezzük meg, és meghir­dettük az „Add be első újításodat“ ver­Mórocz István és Mátis Sándor életében sok a közös vonás. Mindketten fiatalok, néhány évvel túl a harmincon. A Bratislavai Nehézgépgyár dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) üzemében dolgoznak a szerszám­készítő műhelyben. Ugyanabban az évben, 1975-ben léptek itt munkaviszonyba és együtt, 1981-ben adták be első újításukat A legújabb javaslat mindkettőjüknél már a nyolcadik lesz. Vagyis nemcsak együtt dolgoznak, hanem általában közösen törik a fejüket, hogy a termelésben melyik mun­kafolyamatot lehetne egyszerűbbé, olcsób­bá és könnyebbé tenni. Mint fiéldául a leg­utóbbi újításukkal is, amellyel az öntvény- tuskókat megmunkáló kollégáikon segí­tettek.- Az esztergályosok húzódoztak a mun­kától, mivel a nyolc kilós öntvények kézi erővel való befogatása komoly erőkifejtést igényelt. Törtük a fejünket, mit tehetnénk érdekükben. Egyedüli megoldásként a kézi Működtetésű befogócsúcsok hidraulikussá alakítása jöhetett számításba. Nekiláttunk az ötlet kivitelezésének és megoldottuk a problémát. Az újítással nemcsak a mun­kát könnyítettük meg, hanem a munka is biztonságosabb lett, - ismertette legújabb ésszerűsítésük lényegét Mórocz István, majd Sándor barátja még hozzátette:- Persze a dolog azért nem volt ennyire egyszerű. Két évig tartott, amíg megtaláltuk az elmélet gyakorlati kivitelezésének meg­felelő formáját. Ugye csak a befogócsú­csokkal is mennyi bajunK volt - fordult István kollégája felé, aki beleegyező fejbó- lintással igazolta szavait.- Törtek rendszámra, amíg megtaláltuk a megfelelő formát. A példa nyomán kérésre közösen össze­gezték, mi kell ahhoz, hogy valaki újító legyen.- Műszaki képzelőerő, bizonyos ismere­tek, de mindenekelőtt kitartás és a kollégák­kal való együttérzés. A hibát, javítanivalót észre kell venni, vagyis az újítónak nyitott szemmel kell járnia. De az is fontos, hogy megértő kollégák vegyék körül az embert Voltak újításaink, amelyek kivitelezésében többen is segítettek. Sőt, esetenként az üzem vezetőségének is segítenie kell, külö­nösképp a hivatalos ügyek gyors elintézé­sével.- És a pénz, a jutalom?- A pénz ösztönöz, de nem feltétel - fe­lelte Mórocz István, és szavait társa egybe­hangzó igenléssel nyugtázta. - Például a legutolsó újításunkért még nem kaptuk meg a jutalmat, de a fantáziánkat azért nem pihentetjük. Már korábban is előfordult, hogy kidolgoztunk egy újabb újítást, mielőtt az előzőért megkaptuk volna a pénzt. Mórocz István és Mátis Sándor mellett az üzem dolgozói közül még legalább hússzal folytathatnánk hasonló beszélgetést, akik hozzájuk hasonlóan gondolkodnak. Rend­szeresen törik a fejüket, hogy a termelés folyamatában hol és mit lehetne jobbá, ésszerűbbé tenni. További vagy negyven- Ha azt nézzük, hogy vállalati viszony­latban az öt üzem közül már évekre vissza­menően a második, harmadik helyen vé­geztünk az újítási versenyben, eredménye­ink nem rosszak. Tény viszont, hogy az utóbbi három évben a beadott újítások szá­ma és társadalmi hasznossága is csökken. Ennek okait az üzem vezetősége és a párt- bizottság is részletesen megvitatta, és a helyzeten már az idén szeretnénk javítani, annak ellenére, hogy ez nem lesz könnyű. Ugyanis már több éve a hidraulikus henge­reknek ugyanazt a négy alaptípusát gyárt­juk és a korszerűsítési lehetőségek nagy részét kimerítettük. Nehéz olyan változta­tást végrehajtani, ami nem igényel beruhá­zást. Az is nehezíti munkánkat, hogy a ná­lunk gyártott olajnyomásos hengerek kor­szerű gépek részegységei. Például a mi hengerünk a Tatra teherképkocsi húsz leg­jobb műszaki tulajdonságokkal rendelkező részegységének az egyike. Tehát a legki­sebb konstrukciós változtatást is széles kö­rű kísérlet és tudományos intézmények ál­lásfoglalás? kell, hogy megelőzze. A tervek ennek ellenére igényesek. Az idén negyven újítással számolnak, amelyek gyakorlati alkalmazásával 650 ezer korona értéket akarnak megtakarítani. Tatiana Ker- tészová újításokkal foglakozó előadó ennek ellenére bizakodik. Az ösztönző propagan­da - és agitációs munkát a feladatok igé­nyességéhez méretezték.- Újítóink figyelmét a korábbiaknál na­gyobb mértékben irányítjuk a munka- és a környezetvédelmi, valamint a munkaköri feltételek javításával összefüggő lehetősé­senyt. Termelési értekezleteken és a szak- szervezet üzemi gyűlésein rendszeresen értékeljük az újítási tevékenységet, és sze­mináriumi beszélgetéseket is szervezünk az újításokkal kapcsolatos jogi kérdésekről. Mindezen túlmenően valamennyi vezető dolgozó a napi közvetlen beszélgetéseket is kihasználja az ösztönzésre. Kamarás Sándor pártelnökkel is számba vettük a mozgalom elmélyítésének lehető­ségeit.- A pártbizottság negyedévenként érté­keli az újítók munkáját, elsősorban a szer­vezési jellegű dolgokat. Ezen túlmenően közvetlenül is segítjük a újítómozgalom ki- szélesítését. Például legutóbb is, amikor az ~ évzáró taggyűlésre készülődve valamennyi kommunistával személyesen megbeszéltük a pártfeladatokat. Azok, akik olyan munka- szakaszokon vagy munkabeosztásban dol­goznak, újítási jellegű személyes pártfela­datot is kaptak. Például segítséget nyújta­nak az újítás gyakorlatba való átültetésé­ben, vagy meggyőző munkát végeznek a fiatalok körében, hogy beadják első újítá­sukat. Rendszeres, céltudatos és sokoldalú meggyőző munka, hatékony segítség és kölcsönös bizalom - summázhatjuk a ne­hézgépgyár dunaszerdahelyi üzemében az újítómozgalommal kapcsolatos tapasztala­tainkat. Észrevételünkhöz még azt is hozzá tehetjük, hogy a tudományos-műszaki fej­lesztésnek és a termelés hatékonyabbá tételének üzemi viszonylatban mindez na­gyon lényeges feltétele. EGRI FERENC Laczkó István _ (Katócs Gyula felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents