Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-02-05 / 5. szám
A bratislavai Nyugat-szlovákiai Bútoripari Vállalatot sokéves, szoros kapcsolat fűzi a kursumliji Kopaonik erdészeti ipari kombináthoz. A csehszlovák vállalat megbízható, állandó partnerre talált a jugoszláv cégben. A gyümölcsöző együttműködés kezdetei még azokba az évekbe nyúlnak vissza, amikor Jugoszlávia megkapta a KGST sabb, célszerűbb és modernebb formatervezésé bútorokkal helyettesíteni;- fokozott mértékben érvényesülni a külföldi, elsősorban a szovjet piacon. A kitűzött célok megvalósítása érdekében hozott intézkedések elemzése túl sok időt igényelne. Ezzel összefüggésben elég, ha elmondjuk, hogy a vállalat folyamatosan csökkenti a rossz minőségből eredő veszteségeket, amelyek jelenleg az össztermelés 0,13 százalékát képezik. Két-három év alatt sikerült teljesen felújítania termékszerkezetét és innovációs tevékenysége továbbra is jelentős. Jelenleg termékeinek 45 százalékát exportálja a régebbi 30 százalék helyett. Hogy miért említjük mindezt? Azért, mivel a vállalat helyzetének stabilizálása, mostani jó eredményei nem utolsósorban a jugoszláv cégekkel folytatott kooperációnak köszönhetők. Ennek illusztrálására íme néhány példa. A régebben gyártott kárpitozott bútorokat a Harfa garnitúrákkal helyettesítették, amelyek eleinte jugoszláv vázzal és rámával készültek. A nyitószerkezet, amely az ülőNemzetközi együttműködés a bútorgyártásban megfigyelői státusát. A kereskedelmi kapcsolat, amely eleinte csak szórványos és rövid távú volt, az évek folyamán egyre bővült; konkrét formáját 1978-ban nyerte el, amikor első ízben kötötték meg az öt évre szóló kooperációs szerződést. A nyolcvanas években sor került a második hosszú lejáratú kooperációs szerződés megkötésére is. A Kopaonik, amely többek között fafeldolgozással és bútorgyártással foglalkozik, jelentős partnerévé és szállítójává vált a Nyugat-szlovákiai Bútoripari Vállalatnak. A jugoszláv cégek közül azonban nem ez az egyetlen, amelyhez a vállalatot gazdasági kapcsolatok fűzik. Hasonlóan eredményes a vranjei Simpo céggel folytatott együttműködés is. A Simpo bútorokon kívül kárpithuzatokat, matracokat és dekorációs anyagokat is gyárt. Vele már szintén másodszor kötött hosszú lejáratú együttműködési szerződést 1983- ban a bratislavai bútorgyár. Az egyezményeket csehszlovák részről a Drevounia, jugoszláv részről a Ju- godrvo külkereskedelmi vállalatok közvetítésével kötötték meg. Tény, hogy az utóbbi években gombamódra szaporodnak a különböző szinten és céllal kötött kooperációs szerződések. így természetszerűleg vetődik fel a kérdés, vajon ebben az esetben nem öncélú szerződésről van-e szó? Egyértelműen és felelősségteljesen kijelenthetjük, hogy nem. A Kopaonikkal kötött szerződés célja például a választék bővítése, a termékek magasabb színvonalának biztosítása, a munkatermelékenység fokozása, a kapacitások, nyersanyagok és energia gazdaságosabb felhasználása, a hazai és külföldi piac igényeinek maradéktalan, színvonalas kielégítése, a harmadik piacokon való közös fellépés. A területileg nem korlátozott kooperáció ráadásul lehetővé teszi, hogy a bratislavai bútorgyár bármelyik országba exportálhassa végtermékeit. A jelenleg érvényben levő szerződések értelmében a kooperációs termékfejlesztésre, a kooperáció megvalósításához és továbbfejlesztéséhez szükséges műszaki dokumentációk, ismeretek és tapasztalatok cseréjére vonatkozik. Hasonló célokat követ a vranjei Simpo céggel kötött hosszú lejáratú szerződés is. A kooperációs szerződések megvalósításának áttekintésénél szükséges, hogy egy pillantást vessünk a közelmúlt eseményeire. 1980-ban pangás állt be a bútorpiacon. A helyzet olyan súlyos volt, hogy a legfelsőbb pártszervek is foglalkoztak vele. Az általuk hozott határozatok szellemében a vállalat három fő célt tűzött ki maga elé:- fokozni a termékek színvonalát és megoldani a rossz minőséggel kapcsolatos problémákat;- sürgősen megvalósítani a termékszerkezet innovációját, főleg a kárpitozott bútorokat színvonalagarnitúrát kényelmes dupla ággyá változtatja, szintén jugoszláv gyártmány. A csehszlovák gyár a kooperáció keretében jutott a garnitúrák bevonására használt, itthon szokatlan, nem hagyományos mintázatú és színű plüss anyagokhoz is. Az ülőgarnitúrák hiányának pótlására gyártott bútordarab a vásárlóközönség első számú kedvence lett. Sajnos, hiánycikk is egyben, mivel a gyártott darabok mennyiségét a kooperációs szerződés volumene szabta meg. Ezeket a Harfa típusú garnitúrákat az első minőségi osztályba sorolták. A munkatermelékenység növelését elsősorban a Jugoszláviából érkezett félkésztermékek - így például a méretre szabott plüss - tette lehetővé. A kooperáció elveivel összhangban a vállalat saját termékeivel fizet. Ezek elsősorban különböző típusú és méretű bútorelemek, méretre szabott lemezek, rusztikus bútorok készítéséhez szükséges faragott dí- szítölecek, amelyek a vállalat tevékenységét tekintve úgyszólván marginális termékek, ám pozitívan befolyásolják a vállalat reprodukciós folyamatának egészét. A Jugoszláviával folytatott együttműködés jelentős mértékben hozzájárult a Szovjetunióba irányuló export növeléséhez. A szovjet partnerekkel közösen már régóta kutattunk olyan termékek után, amelyek kapósak lennének az ottani piacon. A hagyományos termékek - a szekrénysorok, kárpitozott garnitúrák és fekvőhellyé alakítható Dunaj karosszék- mellett a konyhabútort találtuk a legmegfelelőbbnek erre a célra. A Nyugat-szlovákiai Bútoripari Vállalat galántai 03-as üzeme gyártja a konyhabútorok korpuszait és itt szerelik rájuk a Jugoszláviából érkező elülső lapokat. A jelenleg gyártott évi 4-5 ezer konyhabútor kizárólag szovjet exportra készül, ezt a meny- nyiséget is a kooperációs szerződés volumene szabja meg, no meg a két kooprációs partner kapacitási lehetőségei. Ez a termék nagyon rentábilis és minőségére jellemző, hogy az igényes szovjet partner részéről érkező reklamációk száma úgyszólván elhanyagolható. A műszaki együttműködés is sok pozitív eredményt hozott, elsősorban a költségek csökkentése terén. Mi a hazai előírásoknak megfelelően öt kárpitozott garnitúrát tettünk egy konténerbe. Jugoszláv partnereink megtalálták a módját, hogy ugyanabba a konténerbe tízet helyezzenek el. Az erre vonatkozó műszaki együttműködés feltételeit most dolgozzuk ki és várhatóan jelentősen csökkennek majd a kárpitozott garnitúrák szállítási költségei. Számos példával bizonyíthatnánk még a kooperáció szükségességét és előnyeit. Egy körülményt mindenesetre hangsúlyozni kell: azt, hogy mennyi munkába kerül a szállítási határidő pontos betartása jelenlegi- nem mindig problémamentes - feltételeink, körülményeink mellett, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a kooperációs szerződések félmondási határideje mindössze egy hónap. A kooperáló vállalatok megbízhatóságáról, az együttműködés kölcsönös előnyeiről és össztársadalmi jelentőségéről tanúskodik az a tény, hogy a tíz éve folyó közös munka során egyetlen egyszer sem került sor a szerződésben foglaltak megszegésére. Az elért eredmények azt is bizonyítják, hogy napjainkban egyetlen késztermékeket gyártó nagyvállalat sem nélkülözheti a kiterjedt kooperációt. A hazai és a külföldi piac igényei olyan változatosak és sokrétűek, hogy az egy országon belüli kooperáció nem képes velük lépést tartani. Ezek a tanulságok rendkívül fontosak a bratislavai Nyugat-szlovákiai Bútoripari Vállalat számára. Már csak azért is, mivel 1988. január 1 - jétől csatlakozott a komplex kísérletet megvalósító vállalatokhoz, amelyek a gyakorlatban járulnak hozzá a gazdasági mechanizmus átalakításához. A bútorgyár dolgozói a kísérletben való részvétel lehetőségét úgy tekintik, mint eddigi eredményes munkájuk igazolását. Dr. PETER STANOVSKY Az első Zsiguli típusú szovjet személygépkocsik a magyar piacon 1971-ben jelentek meg, s kilenc évvel később valósult meg az első nagyobb mennyiségű - 46 640 Lada típusú személyautó - szállítmány behozatala. Manapság a magyarországi utakon mintegy 475 000 közlekedik, ami azt jelenti, hogy minden harmadik személygépkocsi-tulajdonos ilyen szovjet autóval rendelkezik. Nemrégen megérkeztek az országba az első Lada-Szamara típusú új személyautók, s az elmúlt év végéig már összesen 3310-et adott át a szovjet partner a magyar megrendelőnek. Ennek a típusnak az ára 175 000 forint, s három színárnyalat közül választhat a vásárló. A felvételen Hatas Pál (jobboldalt) Budapesten az első Szamara-tulajdonos, új autóját ellenőrzi. (ŐSTK - felvétel) Vietnamban a kormány rendeletével életbe lépett az állami-szövetkezeti vállalatok új szabályozása. A rendelet lényegében szakit az eddigi központosított, elosztásos mechanizmussal, helyébe a tervezési-gazdálkodási önállóság és a termelőeszköz- illetve termékkereskedelem lép. A kormányrendelet mindenekelőtt elvi, néhány kérdésben pedig gyakorlati útmutatásokat ad az 1981-ben megkezdett reform szélesítése, átfogó szabályozása végett. Elvi alapja a VKP KB tavalyi őszi határozata, mely szerint a termelőegységek a jövőben nemcsak a központi utasítások végrehajtói, hanem felelős, önálló, a szocialista önelszámolás alapján gazdálkodó vállalatok. A szocialista állami-szövetkezeti tulajdon ily módon a termelőegység kezelésébe kerül. Az eddigi energia- és nyersanyagelosztás, illetve termékbeszolgáltatás helyébe az állami megrendelések lépnek. Az állam szerződéseket köt a vállalatokkal, amelyek legfeljebb három központi tervmutatót kapnak. (Éves termékmennyiség és minőség fő profilban, éves termelési érték, ezen belül exportvolumen, költségvetési elvonások összege). A vállalatok többsége számára csak ez utóbbit írják elő központilag. Fontos szabály, hogy tilos a vállalati vagyon elidegenítése. Tilos az államtól szerződés alapján kapott nyers- és alapanyag eladása. Ha az állam a szerződésben meghatározott termékmennyiséget nem veszi át, akkor az eladható. Az állami megrendelések kivételével a termékek árát csak limitálják, vagy teljesen szabadáras kalkulációk lesznek. Állami támogatást csak indokolt esetben kaphat a vállalat, elsősorban akkor, ha termékének ára a belső piacon nem emelhető, s a termelés kimutathatóan ezért veszteséges. Állami engedély alapján a vállalatok külkereskedelmi jogot kaphatnak. A vállalatoknak ezentúl kötelező bankszámlát nyitniuk. Beruházásaikhoz bankhitelt vehetnek fel, vagy társulhatnak más cégekkel. Lényeges változás, hogy ezentúl a termelőegység vezetője - a legtöbb helyen választott, vagy választandó igazgatója - a vállalat egész tevékenységéért személyesen felel. Régebben az illetékes minisztérium, a vállalati párttitkár, vagy az adott tanács, illetve központi szerv vezetője volt a tényleges hatáskörrel és felelősséggel bíró vezető. A fentiekkel gyakorlatilag életbe lép az 1986-tól kísérletileg, korlátozottan alkalmazott irányítási mechanizmus az állami-szövetkezeti szektor egészében. Ez jelenleg Vietnamban a foglalkoztatottak hatvan százalékának ad munkát, s a nemzeti összterméknek negyven százalékát állítja elő. (NSZ) A szocialista országok gazdasági kapcsolatainak monetáris és pénzügyi tényezői, valamint azok szerepe a nemzetközi munkamegosztásban - ez volt a jeles szovjet közgazdászok Izvesztyijában közzétett kerekasz- tal-beszélgetésének témája. A szocialista országok integrációs csoportosulásában az árszabályozók eddig passzív szerepet játszottak, ám az együttműködés új szakaszában jelentőségük megnő - állapította meg Valerij Karavajev, szovjet szakértő. Az integrációs csoportosulást ki kell mozdítani a jelenlegi pangásból, amely mindenekelőtt a kölcsönös kereskedelem csökkenésében és az árucsere elavult szerkezetében mutatkozik meg. Á KGST tevékenysége egy egységes piac kialakítására irányul. E piac alanyai olyan vállalatok és egyesülések lesznek, amelyeket közvetlen kereskedelmi kapcsolatok fűznek össze. Amellett a monetáris és pénzügyi kapcsolatok átalakításának lesz jelentős szerepe. Ebből következik, hogy aktivizálni kell az árszabályozókat, mindenekelőtt az árakat és az árfolyamokat - figyelmeztetett Michail Labskij, egy másik szakértő. Az átváltható rubel helyzetének megszilárdítására törekszünk, ami lehetővé tenné, hogy a szocialista országokból érkező bármilyen szállítmány esetében fizetőeszköznek használják azt. Szó van egy olyan kollektív pénznem létrehozásának lehetőségéről, amely a világ valamennyi pénzpiacán beváltható lenne. A KGST-országok közös piaca lényegében az egyes államok piacának integrációja. A kölcsönös csere jelenlegi mechanizmusa az úgynevezett fölösleg alapelvére korlátozódik - hívta fel a figyelmet Ruszlan Grinberg közgazdász. Valamennyi ország kimunkálja saját ötéves tervét, s ezzel összhangban a hiányzó árut a többi szocialista országban keresi. Az árucsere szerkezetének összehangolása központi szinten történik. A gazdálkodás adminisztratív rendszere, amely valamennyi szocialista országra jellemző, a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatokban - beleértve a KGST szintjén kötött egyezményeket is - szintén érezteti hatását. Felfelé a lejtőn KÖZÖS PIAC A KGST-BEN A szocialista országok közös piaca rugalmasabb árképzést tesz lehetővé. Lényegében nagykereskedelemről van szó, amely túllépi az egyes államok határait. Ez feloldja a népgazdaságok elszigeteltségét és javítja a termékek versenyképességét. Szocialista versenyről és az egyes országok által irányított szocialista piacról beszélünk - hangsúlyozta Ruszlan Gringberg. A piaci mechanizmus érvényesítéséből származó aggályok alaptalanok. A szocialista közös piac létrehozását még sok probléma, köztük a tagországok eladósodása akadályozza - állítják a beszélgetés résztvevői. Tavaly az év közepén a KGST- országok és bankjaik eladósodása több mint 110 milliárd dollár volt. Ha a nyugati bankokban elhelyezett betéteket leszámítjuk a tiszta adósság 82 milliárd dollár. Ennek az összegnek körülbelül egyharma- da, 33 milliárd dollár Lengyelország tartozása. A szocialista országok közül neki van a legtöbb adóssága, amely ráadásul állandó jellegű. Magyarország adóssága 9,3 milliárd dollár, az NDK viszont körülbelül 8 milliárd, Románia pedig 6 milliárd dollár tartozást könyvelhet el. A helyzet különösen Lengyelország és Magyarország esetében bonyolódik. Nemrég még voltak okok arra, hogy az adósságok rendezését illetően derűlátók legyünk. A tartozás azonban növekszik, s az utóbbi időben egyre nagyobb mértékben. A remény, hogy tanultunk a hetvenes évek tapasztalataiból, nem teljesedett be. Az ilyen adósságok mellett nagyon bonyolult lenne létrehozni a közös piacot - állítja Arkagyij Altsuler közgazdász. Hiszen az országok kül- és belgazdasága is az adósságokhoz igazodik, a tartozások korlátozzák az áru forgását és negatívan befolyásolják a gazdasági fejlődést és a szocialista programok megvalósítását. Tehát a KGST-n belül alaposabban kell összehangolni a nyugattal szemben folytatott monetáris és pénzügyi politikát. Az adósság problémáját egyetlen ország sem oldja meg egyedül. Az érdekelt KGST-országok összehangolt kollektív lépései jelentik a megoldáshoz vezető reális utat - állapította meg Arkagyij Altsuler. (ŐSTK) Az állami-szövetkezeti vállalatok szabályozása
