Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-02-05 / 5. szám

Káposztát savanyítanak az egykori dohányszárftóban Megoldották a téli foglalkoztatást Az utóbbi időben egyre több mezőgazda­sági vállalat foglalkozik a mezőgazdasági alaptevékenységen kívül valamilyen mel­lék- vagy segédüzemági tevékenységgel, így van ez a Nagykürtösi (Vel’ky Krtis) járásban is, ahol ma már alig akad olyan földműves-szövetkezet, amely ne igyekez­ne télen is megfelelő munka- és kereseti lehetőséget teremteni tagjai, különösen a nők részére. Például a sklabinái Győzelmes Február Efsz-ben káposztasavanyításra rendezked­tek be. A feldolgozóközpont nem valami "hivalkodó épületkomplexum, mindössze két földszintes épületből áll. Az egykori dohány­szárító éveken át kihasználatlanul állt, míg­nem valakinek az eszébe jutott, hogy némi ráfordítással könnyen alkalmassá lehetne tenni a káposzta feldolgozására. Jó ötlet volt, mert a káposztájuk egy része minden ősszel megmarad, viszont savanyítva olyan keresett, hogy képtelenek eleget tenni a megrendeléseknek.- Rendszerint száz tonna savanyú ká­poszta készítését vesszük tervbe, de ezt a mennyiséget általában túlteljesítjük - mondta Ludmila Duricová, a munkacso­port vezetője, amikor meglátogattuk „két­személyes“ irodájában. - Az e télre terve­zett száz tonnát már december derekán teljesítettük, de szerencsére, és partnereink legnagyobb örömére még bőven van feldol­gozásra váró alapanyagunk a raktárban.- Tehát nem lesz hiány savanyú káposz­tából a járásban.- Termékünk kisebb mennyiségben az ország más vidékeire is eljut a Zelenina gyümölcs- és zöldségfelvásárló és forgal­mazó vállalat jóvoltából. A vásárlók részéről különösen a disznóölések idején nagy az érdeklődés. A kereslet, reméljük, a bizalom megnyilvánulása is, éppen ezért rendkívül nagy figyelmet szentelünk a minőségnek. Hosszú évek óta foglalkozunk savanyítás­...itt pedig már szállításra készítik elő a káposztát (A szerző felvételei) Az egyik helyiségben feldolgozásra... 4-------------------------------------------­sá l, sok jó tapasztalatot szereztünk, de nem is érkezik panasz a minőségre soha. Ludmila Duricová kíséretében kicsit kö­rülnéztünk az „üzemben“. Nem sokat kellet járkálnunk, hiszen a termelés mindössze két helyiségben folyik. Az egyikben egy nagy asztalon ügyes kezű asszonyok készí­tették elő a káposztát a gépi szeleteléshez. Késsel eltávolították a sérült, tisztátalan leveleket, majd a szeletelő gépbe, onnan pedig vékonyra szeletelve egy nagy, fóliával bélelt kádba hullott a káposzta. Az asszonyok minden mozdulatán lát­szott, hogy régóta végzik ezt a munkát. Éles késsel dolgoznak, de mint elmondták, a sé­rülés szinte ismeretlen náluk. A minőség megőrzésén kívül a munkabiztonság, a bal­esetek megelőzése is megköveteli a mun­kakollektíva állandósítását. így például Má­ria Rácová, Anna Kosová, Rozália Parizo- vá, Elena Kissová, és Monika Sabová évek óta végzik ezt a munkát.- Mi minden kerül a káposztába, hogy igazán finom legyen? - kérdeztük Anna Hrubcovától.- Először is jó minőségű káposzta kell hozzá, amihez sót, borsot, babérlevelet és tormát adunk. De teszünk bele egy kevés almát is, ami szintén javítja az ízt, a minősé­get. A kész keveréket légmentesen tömörít­ve, mintegy tíz napig érleljük. Persze, hideg időben tovább tart az érlelés. A kádak tetején jókora köveket is látok. Ezek milyen célt szolgálnak?- A keveréket nem elég tömöríteni, érle­lés idején állandó nyomás alatt kell tartani, hogy a levegő ne férhessen a káposztához. A tömörítést hagyományos módon, tapo­sással végezzük, persze nem mezítláb mint nagyanyáink idején, hanem a higiéniai kö­vetelményeknek eleget téve, fehér gumi­csizmában.- Milyen csomagolásban szállítják a kész terméket az üzletekbe? Gondolom, nem ezekben a hatalmas kádakban.- Ezek a nagy, 500-1500 literes kádak természetesen csak érlelésre szolgálnak - válaszolta Ludmila Duricová. - A szállí­táshoz általában 50 literes edényeket hasz­nálunk, de újabban 15 kilós műanyag zsá­kokban is szállítunk savanyú káposztát. így készül hát a savanyú káposzta, mely­ből a sklabinái szövetkezet évente 12-13 vagonnyit szállít a Zeleninának. Készítésé­hez kizárólag saját „alapanyagot" használ­nak. Tehetik, hiszen 40 hektáron termelnek káposztát. A termés zömét nyáron és ősszel fejeskáposztaként értékesítik, sava­nyítással rendszerint csak azt a mennyisé­get hasznosítják, amire már nem akad ve­vő. A feldolgozói vállalkozás tehát kettős haszonnal jár: télen is munkát tudnak adni a szövetkezetben dolgozó asszonyoknak, és egyúttal a korábbi értékesítési gondjaik is megoldódtak. BÖJTÖS JÁNOS Több tudomány, jobb eredmények A mezőgazdaságban mindinkább a nö­vénytermesztési ágazat fejlesztése kerül előtérbe. Konkrétan nálunk, a Lévai (Levi- ce) járásban a növénytermesztés bruttó termelését 11, az állattenyésztési ágazatét pedig 7 százalékkal kell növelni a 8. ötéves tervidőszakban. A legutóbbi járási pártkon­ferencia határozata szerint, e cél elérése érdekében az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelni a földalap védelmének és termőképessége növelésének, valamint a kutató és nemesítő intézetekkel folytatott együttműködés elmélyítésének. A tudomá­nyos-technikai haladás vívmányainak ru­galmas gyakorlati érvényesítésével vala­mennyi mezőgazdasági vállalatnak a ter­méshozamok növelésén, a termelés haté­konyabbá tételén kell munkálkodnia. Fontos feladat a termőhelyi adottságoknak legin­kább megfelelő fajták megválasztása és a technológiai fegyelem megszilárdítása. Mivel a járás mezőgazdasági vállalatai­nál a gabonatermesztés fejlődésének meg­gyorsítása áll a figyelem középpontjában, érthető, hogy a termelők elsősorban a fon­tos feladat teljesítésében segíteni tudó tu­dományos intézményekkel igyekeznek szo­rosabbra fűzni kapcsolataikat. így alakult meg néhány évvel ezelőtt a járási mezőgaz­dasági igazgatóság mellett működő komp­lex racionalizációs brigád, amely Emil Spal- don akadémikus és Álla Michaliková do­cens irányításával a kalászos gabonafélék terméshozamának növelését tűzte célul. Az együttműködés máris érezteti kedvező ha­tását. A termelési feltételek javulásához hozzájárult az a tény, hogy a tudományos és gyakorlati szakemberekből álló racionali­zációs brigád a legújabb tudományos isme­retek és kutatási eredmények ismeretében igyekszik megvalósítani az árpa- és búza- termesztés fejlesztési programját. Általános tapasztalat, hogy a búza terméshozamára lényegesen kihat az elövetemény. Ennek ellenére a járás mezőgazdasági vállalatai még 1979-ben is 5500 hektáron, vagyis a termőterület 22 százalékán nem megfele­lő elövetemény - főleg búza - után vetették az őszi búzát. A vetésforgó szakszerűbb összeállításának köszönhetői hogy 1986- ban már csak 1010, 1987-ben pedig mind­össze 768 hektáron termelték az őszi búzát nem megfelelő elövetemények után. Az utóbbi években otthonra találtak az új bőtermö fajták, ami nagyobb részt szintén a racionalizációs brigád népszerűsítő és megnyerő tevékenységének köszönhető. A járás mezőgazdasági vállalatai 1987- ben összesen 285 ezer tonna gabonát ter­meltek, így sikerült a felére csökkenteniük az ötéves tervidőszak első éveiben tapasz­talt hiányt. Az eredményeket értékelve, a komplex racionalizációs brigádban olyan vélemény született, hogy a sikerek láttán még nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a terméshozamok növelésére, a helyi felté­telek és a biológiai anyag termőképességé­nek kihasználására. Spaldon akadémikus azon a véleményen van, hogy a tápanyag­pótlás tudományos alapokra helyezésével nem csupán a hektárhozam növelhető, de a műtrágyák ésszerűen takarékos felhasz­nálásával a termelés gazdaságosabbá téte­lében is komoly eredményeket lehet elérni. A felmérések bebizonyították, hogy a ter­melők gyakran fölöslegesen sok tápanyagot- főleg nitrogénműtrágyát - használnak. Erre érdemes felfigyelni, hiszen a kilogram­monkénti hat korona költséget alapul véve, ésszerű takarékoskodással hektáronkénti átlagban 1200, járási méretben pedig több mint 2 millió koronával lehetne csökkenteni a termelési költségeket. Michal Bóna mérnök, a járási mezőgaz­dasági igazgatóság vezetője szintén a jöve­delmezőség növelését tartja szem előtt, amikor a múvelöutas termelési technológia általános elterjesztését, valamint repülőgé­pek helyett a hagyományos permetezőgé­pek használatát javasolja. Elismeri, hogy kritikus esetekben nagy segítséget jelenthet a repülőgépes növényvédelem, de ugyan­akkor azt .vallja, hogy a gazdaságosság szempontjából kedvező feltételek között előnyösebb hagyományos gépeket hasz­nálni. Az állattenyésztés tervszerű fejlesztésé­hez egyre több jó minőségű takarmány szükséges. Ezért a szövetkezetek és állami gazdaságok a bevált kettős termesztés elő­nyeinek kihasználására törekednek. A komplex racionalizációs brigád a járási mezőgazdasági igazgatósággal együttmű­ködve tervet dolgozott ki a kettős termesz­tés általános elterjesztésére és fejlesztésé­re. A legfontosabb tennivalók meghatározá­sánál figyelembe vették a módszert alkal­mazó mezőgazdasági vállalatok tapasztala­tait, tehát a program megvalósítása jelentő­sen hozzájárulhat a növénytermesztési ágazat feladatainak és az állattenyésztési ágazat igényeinek összehangolásához. TÓTH ILONA Bioreaktorok a szovjet mezőgazdaságban Gyorsan megtérül a beruházás A Szovjetunióban a LATGIPROPROM inté­zetben készítették el az első kísérleti ipari bioenergetikai komplexum tervét. A biológiai reaktorok első rendszerét egy ogrei szovhoz- ban fogják felépíteni a Lett SZSZK-ban. Erről O. Matvejevvel, a terv főmérnökével beszélget­tünk.- Voltaképpen mit tud a biológiai reaktor?- Egyre több országban foglalkoznak a leg­különfélébb biotechnológiai eljárásokkal, töb­bek között a mezőgazdasági termelésben - el­sősorban az állattenyésztésben - keletkező hulladék feldolgozásával. Ha például 130 millió tonna szalmát közvetlenül elégetünk, annyi energiát kapunk, mint 60 millió tonna fűtőanyag elégetése révén. Viszont ha a szalmát biológiai úton dolgozzuk fel, ugyanakkora mennyiségből 13 millió tonna etilalkoholt, 18 milliárd köbméter metánt és 3 millió tonna szerves trágyát állítha­tunk elő. Ez már a biológiai reaktor alkalmazá­sának az eredménye.- Mindez azonban még csupán elmélet...- Egyáltalán nem az, mert már három éve működik két ilyen kísérleti berendezés az ogrei, | illetve az uzvarai szovhozban, és az eredmé­nyek egyáltalán nem rosszak. Az állattenyész­; tésben keletkező melléktermékekből kapott biogázt elsősorban fűtőanyagként használják fel, de Uzvarában már arra is rájöttek, hogyan lehet a biogázból villamos energiát előállítani.- Említene néhány példát az új bioenergeti­kai komplexum alkalmazásának lehetősé­geiről?- Amikor ezt a komplexumot megterveztük, a rendelkezésre álló hazai tapasztalatokból, valamint a Lett SZSZK Tudományos Akadé­miája mellett működő mikrobiológiai intézet és ' az országos gázipari kutatóintézet eredményei­ből indultunk ki. A komplexum egy 25 ezer sertést nevelő telep melléktermékeit képes fel­dolgozni, és ebből évente több mint 1,5 millió köbméter biogázt és hozzávetőlegesen 98 540 tonna kiváló minőségű trágyát tud előállítani.- A biogáz csak fűtésre használható fel?- Nem. A tervben egy különleges erőmű felépítése is szerepel, amely fűtőolaj helyett biogázt éget majd el. Számításaink szerint ez a bioerúmű évente mintegy 3 millió 150 ezer kilowattóra energiát fog termelni. A biogáz bizo­nyos részét azonban fűtésre fogják felhasznál­ni, és ilyen tekintetben is bőven elég lesz a szovhoz és a bioenergetikai komplexum ellá­tására.- Mennyibe kerül ennek a biokomplexumnak a felépítése?- Számításaink szerint 1,7 millió rubelbe. Ez az összeg előreláthatólag négy év és három hónap alatt térül meg. Vagyis a beruházás gazdasági szempontból igen előnyös. Egy szabványos mezőgazdasági létesítmény ugyanis átlagosan mintegy 14 év alatt téríti meg a ráfordított kiadásokat.- Ezek a biológiai módszerekkel energiát előállító komplexumok, azaz bioreaktorok kör­nyezetvédelmi szempontból teljesen ártalmat­lanok?- Igen. Éppen ezért a komplexumban össze­sen tizenöt ilyen reaktort szándékozunk felépí­teni. Ezzel teljesémmegszüntetjük a sertéstelep szokásos, állandó bűzét, megvédjük a termő­földet és a közeli folyót a mezőgazdasági termelés melléktermékei okozta szennyező­déstől. Egy kérdést azonban még nem sikerült megoldanunk: mit kezdjünk a visszamaradó, szerves trágyaként hasznosítható anyaggal? A tápanyagpótlás ugyanis rendszerint tavasz- szal és ősszel történik, a mi komplexumunk viszont egész évben folyamatosan termel. Ezért megfelelő technológiai eljárást kell kifej­lesztenünk a trágya sajtolására-szemcsézésé- re és csomagolására. így a fölösleget a szov­hoz eladhatná más gazdaságoknak.- Vagyis egy ilyen biológiai energiatermelő komplexum üzemeltetése sokféle előnnyel jár?- A bioreaktorok üzemeltetésével a szovhoz sok energiát és fűtőanyagot takaríthat meg, mivel ezek a berendezések melléktermékeket dolgoznak fel. Már most jelentős megtakarítás^, ról beszélhetünk, bár még csak egy kísérleti reaktort üzemeltetünk. Arról már nem is beszél­ve, hogy a bioreaktorban melléktermékként előállított szerves trágya milyen hatékonyan javítja a termelési eredményeinket. Például az évelő takarmánynövényeknél korábban hektá­ronként csupán 28 tonna termést tudtunk elérni. A bioreaktor által előállított szerves trágya se­gítségével a hektárhozamot 47,5 tonnára nö­veltük. Mivel több takarmány áll rendelkezé­sünkre, az állattenyésztés fejlesztésében is előbbre léphetünk. A kísérleti üzemelés során szerzett tapasztalatok birtokában bátran hozzá­láthatunk a tervezett bioenergetikai rendszer kiépítéséhez. (APN)

Next

/
Thumbnails
Contents