Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-07 / 1. szám
Közelebb az élethez és korunk követelményeihez A szovjet minisztérium vitaanyaga a közoktatás fejlesztéséről A Szovjetunió Közoktatási Minisztériuma értékelte a különböző pedagóguskonferenciákon elhangzott kritikákat. javaslatokat, valamint az újságokban megjelent cikkeket 1 és a dolgozóktól kapott leveleket, s vitaanyagot tett közzé. Az oktatás átszervezését emeljük a kor követelményeinek színvonalára címmel foglalták össze a közoktatás problémáit és a feladatokat. A dokumentumot - amely számunkra is tanulsággal szolgál - az alábbiakban ismertetjük. Kritika és önkritika Az elemzés abból indul ki, hogy ,,az idő megköveteli az oktatásügy bátor és határozott átalakítását, soha az új iskoláért folytatott harcban nem szabad megfeledkezni a szovjet közoktatás vívmányairól, mindenekelőtt pedig az általánosan képző iskola és a szakmai oktatás elvi pilléreiről". A reform sikeréhez az egész társadalom összefogása kell, különösen pedig a szakmai szervek tevékenységének javítása. ..Az oktatási reform nem nélkülözheti a hatékony, tudományos megalapozottságot" - hangsúlyozza a dokumentum. - ..Az élet által felvetett követelmények váratlanul érték a pedagógiai tudományt. A Szovjetunió Pedagógiai Tudományos Akadémiája nem teljesiti kielégítően prognosztizáló feladatát, nem látják át a társadalmi-gazdasági folyamatokat. Az akadémia vontatottan számolja fel az oktatási reform feladatainak megoldása közben is a felhívásos, jelszavas módszereket. Ezért az oktatási reform egy helyben topogása jelentős mértékben a pedagógiai tudomány tűrhetetlen tehetetlenségével magyarázható. “ A vitaanyag önkritikusan elemzi a minisztérium tevékenységét. ..Az oktatási reform sikeréhez határozott és pontosan egyeztetett szervezeti intézkedésekre lenne szükség, a Szovjetunió Közoktatási Minisztériuma azonban nem dolgozta ki idejében a reform szervezeti, pedagógiai és oktatásmódszertani megalapozásának elveit, nem karolta fel az újítókat, nem tudta növelni a pedagógusok alkotókedvét. Az oktatási irányító szerveknek nem sikerült megtalálniuk az átalakítás és a demokratizálás helyes útjait és hatékony eszközeit, munkastílusuk. munkamódszerük és tevékenységük tartalma lassan fejlődik." Ami a pedagógusokat illeti: sokuk ..módszertani felkészültsége alacsony, számosán kötődnek a rutinmódszerekhez, a nevelésben pedig az autokratikus, prédikációs formákhoz. A pedagógusok jelentős része nem veszi át az élenjáró pedagógiai tapasztalatokat. Nem rendelkezve igazi szakmai felkészültséggel, az ilyen pedagógusok és iskolaigazgatók egész tantestületeket kényszerítettek tespedtségbe" Mély aggodalom csendül ki a küldöttek felszólalásaiból a lezajlott pedagóguskonferenciákon - hangoztatja ezután a minisztérium, ..A küldöttek beszámolóiban, felszólalásaiban hangot kaptak az iskolai oktatás és nevelés korszerűsítésének időszerű tartalmi kérdései: az új tankönyvek készítésének problémái: az oktatás komputerizálása feltételeinek megteremtése iránti igény: az iskola és a bázisüzem. a család és a társadalom közti kapcsolat erősítésének szorgalmazása: az oktatók minősítésének, képzésének és továbbképzésének javítása: az élenjáró és újító jellegű tapasztalatok általánosítása és elterjesztése: az oktatás anyagi bázisának erősítése, az iskolák és az óvodák építésének meggyorsítása." Mit jelent az átszervezés? Arra a kérdésre, hogy mit jelent az átszervezés, részletes választ ad a dokumentum. Az átszervezés ,.elsősorban azoknak a céloknak a tudatosítását jelenti, amelyek tükrözik a társadalom új igényelt". Azután a tanulókra vonatkozó nézetek gyökeres megváltoztatását, azt, hogy ,,ne csak szavakban, hanem a gyakorlatban is elismerjük a diákot, mégpedig nemcsak mint a pedagógiai tevékenység objektumát, hanem mint szubjektumát is“. Törekedjünk arra, hogy ,,mindenki számára maximálisan megteremtsük a feltételeket a sokoldalú, harmonikus fejlődésre az oktatás differenciálása, a nevelés egyéni és közösségi módszereinek összekapcsolása révén". Ehhez tartozik a neveléstudomány olyan fejlesztése, amely lehetővé teszi a pedagógus felvértezését a nevelés korszerű módszereivel. Az átszervezés az iskola és a társadalom együttműködését is jelenti. ..A társadalomnak az iskola felé kell fordulnia, az ügyhöz hű tehetséges fiatalokat kell pedagógusnak küldenie, az oktatást és a nevelést kiemelt anyagi ellátásban kell részesítenie. Erősíteni kell az iskola kapcsolatát a társadalmi szervezetekkel, elsősorban a szülői munkaközösségekkel. Az iskolának és a családnak a nem mindig békés egymás mellett élésről át kell térnie a szorosabb együttműködésre... Szélesíteni kell a szülői munkaközösségek jogait s részvételüket az oktatási-nevelési folyamat szervezésében." Az oktatás és a nevelés fejlesztésének a dokumentum szerint legfontosabb követelménye a közoktatási rendszer összes állami és társadalmi szervezetének a demokratizálása. ,,E nélkül - olvassuk a szövegben - igazi reform nem jöhet létre. Az oktatásügy ugyanúgy eltávolodott a demokratikus elvektől, mint sok más társadalmi intézmény. A társadalmi ellenőrzés demokratikus formáinak a mellőzése pedig törvényszerűen az oktatási rendszer bürokratizálódásához, a szervezeti és pedagógiai kérdések megoldásában a formalizmus és a voluntarizmus kialakulásához, a képzés tartalmában és az oktatási módszerekben dogmatizmushoz, az iskolai gyakorlatban pedig tehetetlenséghez vezetett." ígéretet tett a minisztérium e vitaanyagban arra, hogy a közvélemény bevonásával hamarosan kidolgozza a szervezeti szabályzat tervezetét, rendeletet hoz a pedagógiai tanácsokról, a felügyeleti rendszerről, a vezetők választhatóságáról, a pedagógusok és az oktatásügy más dolgozóinak a minősítéséről, munkabérük és premizálásuk differenciálásáról, az iskolaigazgatók pénzügyi önállóságának növeléséről, a diákönkormányzatról, az oktatás szerkezetéről és az iskolaháló- _ . zat fejlesztéséről. Kidolgozzák az iskola önerőből történő UJ SZÓ fejlesztésének rendszerét. Megvizsgálják a pedagógusok m bérezését, s olyan ösztönzési rendszert dolgoznak ki, amely érdekeltté teszi a pedagógusokat a jó munkában. A nevelés nem lehet másodlagos „ Sajnos, a nevelés ma a második helyre került. Sajátos módon Így az oktatás sem kapta meg a méltó helyét, pedig a tanuló személyiségére gyakorolt hatás egyik fő eszköze az ismeretek tanítása. Ma a tankönyvekben található információk többsége érzelmi vonatkozásban semleges jellegű... Az olyan »embercentrikus« tantárgyat is majdnem teljesen megfosztották az emberi szenvedélyek lüktetésétől, mint amilyen a társadalomtudomány‘ Döntő fordulatra van szükség a humán műveltség iskolai erősítésében. A dokumentum szerint ennek érdekében már a legközelebbi időben átvizsgálják az irodalmi, a művészettörténeti és a társadalomtudományi tanterveket. Részletesen szól a vitaanyag arról, hogy a rossz szervezés miatt jórészt kihasználatlan maradt az az óriási nevelő erő, ami a hasznos termelőmunkában rejlik. ,,Az ágazati minisztériumok és főhatóságok többsége nemcsak hogy nem kezdeményező, de a felelősséget sem érzi az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa idevágó határozatainak a teljesítéséért. A bázisvállalatok jelentős része egyetlen munkahelyet sem teremtett az iskolások részére. A másfélmillió ifjúsági munkahelynek mintegy fele nem felel meg a modern szakmunkásképzés követelményeinek. 1986- ban az ország iskoláinak 4 ezer kettősvezérlésű traktort és 3 ezer kettősvezérlésű autót (olyan járműveket, amelyeket két vezetői szerkezettel láttak el, egyet az oktató, egyet a tanulóvezető számára) kellett volna kapniok, de többségükkel adósak maradtak. A kolhozok és a szovhozok hibájából a falusi iskolák ezreinek /Tincs földje, ahol pedig van, ott nem az önelszámolásos gazdasági rendszeri alkalmazzák. Az oktatás és a munka összekapcsolásának még a koncepcionális alapja is hiányzik. A Szovjetunió Pedagógiai Tudományos Akadémiájának hiányosságai miatt a gyakorlat nagy problémákkal küszködik. Ezért javasoljuk az akadémiai intézményeknek, hogy gyorsítsák meg a tervezetek kidolgozását az általános és a szakmai képzés összekapcsolására az egységes politechnikai iskola keretében". Nagy jelentőséget tulajdonít a vitaanyag a tanulók politikai, honvédelmi, hazafias és internacionalista nevelésének. 1988- ban országos tanácskozáson beszélik meg, hogy miként lehetne erősíteni a család, az iskola, a munkakollektívák s általában a társadalom felelősségét az ifjú nemzedék nevelésében, valamint az olyan negatív jelenségek elleni harcban, mint amilyen például az alkoholizmus, a kábítószerek élvezete vagy a szabálysértések növekedése. Fokozatosan minden iskolában szeretnének létrehozni pszichológiai és orvosi ügyeletet a konfliktusok megelőzése, az egészség megőrzése érdekében. Javítani kell a tanulók fizikai nevelését is. Az iskolába lépéstől kezdve fokozatosan szaporodnak a diákok körében a látási zavarok, a táplálkozási problémák, a* pszichikai-idegi rendellenességek, miközben a diákságnak csupán elenyésző része vesz részt - heti 6-8 órában - testnevelésben. E helyzeten változtatandó, az új tanévtől az általánosan képző iskolákban bevezetik a fizikai nevelés komplex programját. A 9-11 osztályos tanulók számára e programot kiegészítik honvédelmi ismeretekkel és honvédelmi gyakorlatokkal. Közben a minisztérium keresi a lehetőséget, hogy az iskolákban bevezessék a heti harmadik testnevelési órát. Nagy gondot kívánnak fordítani a tehetséggondozásra is. E munkában érdekeltté akarnak tenni minden szervet, amelynek köze van az oktatáshoz és a neveléshez. Különösen hangsúlyozzák a televízió és a rádió szerepét a nevelésben. Növelni kívánják az iskolatelevízió adásainak az idejét, gyakrabban szerveznek rádiós és televíziós vitákat az oktatás és a nevelés legidőszerűbb kérdéseiről. Elhatározták azt is, hogy a'Szovjetunió Pedagógiai Tudományos Akadémiáján létre kell hozni a családi nevelés problémáival foglalkozó részleget. Az oktatás korszerűsítése Bírálattal kezdődik az oktatás korszerűsítésével foglalkozó rész: ..A Szovjetunió Pedagógiai Tudományos Akadémiájának a képzés részleges és nem radikális modernizálásra való törekvése, a tantervek és programok tudományos koncepciók nélküli felülvizsgálata, valamint a minisztériumnak nem eléggé pontos és igényes munkája nem tette lehetővé, hogy hatékonyan felhasználják az utóbbi három reformévet az oktatás jelentős javítására. " A jelenlegi nem kielégítő helyzetet azzal magyarázza a vitairat, hogy a Szovjetunió Pedagógiai Tudományos Akadémiája elvesztette vezető szerepét az iskolai oktatás tartalmának megállapításában. Helyes volt a szaktudósok és a különböző területek tudományos képviselőinek bevonása az iskolai programok és tantervek kidolgozásába, mert elősegítette a képzés tudományos színvonalának emelését, de helytelen volt, hogy teljesen átengedték nekik a terepet, mert ők nem ismerik a tanulók teherbírását, s minden pedagógiai szempont rovására túlbecsülik saját tantárgyuk jelentőségét. Ezért ,.a Szovjetunió Pedagógiai Tudományos Akadémiája köteles pontosan meghatározni minden prioritást a tanulók képzésében, s az iskolai programokat minden külső nyomás nélkül kell összeállítani, mégpedig pedagógusok és más szakemberek, mindenekelőtt pszichológusok és fizioló- gusok részvételével." Az általánosan képző iskolában a jövőben társadalomtörténetet és esztétikát is fognak tanítani. Megváltoztatják az idegen nyelvek oktatását, s olyan módszertani alapokra helyezik az első osztálytól kezdődő nyelvoktatást, hogy az iskola befejezéséig a mindennapi élet körében beszélni tudjanak a diákok. Tervezik azt is, hogy az új tanterv keretében az eddigi heti egyórás tantárgyakat másokkal összevonják. Javítják a tankönyvkiadást, pályázatot írnak ki a tankönyvek megírására - legelőször a leginkább kritizált tantárgyakból: matematikából, fizikából, kémiából, földrajzból, az informatika és a számítástechnika alapjaiból. A Szovjetunióban eddig úgy készítették a tankönyveket, hogy azok hivatalosan négy évig, a gyakorlatban azonban nyolc esztendeig is ,,tárolhatók", azaz változás nélkül használhatók voltak, de most azt tervezik, hogy áttérnek az új tankönyvek évenkénti kiadására, legalábbis használatuk első négy évében, hogy a tapasztalatok alapján korrigálni tudják azokat. Bírálja a minisztériumi elemzés a pedagógiai akadémiát azért is, mert nem tudta összegyűjteni, elemezni és a továbbképzés számára általánosítani a gyakorlat legfontosabb tapasztalatait. Az akadémiai intézeteknek közeledniük kell a pedagógiai gyakorlathoz. A Szovjetunió Pedagógiai Tudományos Akadémiája elnökségének pedig ki kell dolgoznia az olyan tudományos-oktatási komplexumok szakmai tervét, működési rendjét, amelyekben helyet kap tudományos kutató- intézet, pedagógiai főiskola, tanítóképző, általánosan képző iskola, politechnikai oktatás, sőt óvoda is, hogy a kutatók részt vehessenek a gyakorlati munkában, és szembesíthessék terveiket az oktatás és nevelés iskolai valóságával. Módszertani tanácsot is létrehoznak a minisztériumban a jó tapasztalatok terjesztésére. A pedagógusok és a szülők számára több pedagógiai könyvet jelentetnek meg. Vizsgálják annak a lehetőségét, hogy alkotó szabadságot adjanak a kiváló és az érdemes tanároknak, hogy összefoglalhassák saját tapasztalataikat, s módszertani segédeszközöket készíthessenek. Külön említésre méltó, hogy a minisztériumi elemzés arra ösztönzi a szakembereket, hogy hasznosítsák a szocialista közösség országaiból érkezők tapasztalatait is. Ideje áttérni - állapítja meg a dokumentum - a Szovjetunió és a szocialista országok tudományos kutatóintézetei, pedagógiai főiskolái, valamint az iskolák és az oktatási szervek között a közvetlen kapcsolatokra. A pedagógusképzés és a továbbképzés tervei Az utóbbi tizenöt évben a pedagógiai főiskolák nappali tagozatára több mint 30 százalékkal, a tanítóképzőkbe pedig száz százalékot is meghaladóan növekedett a felvétel, de a képzés korszerűsítése elmaradt a követelményektől. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy az oktatási reformot a pedagógusképzés reformjával kell kezdeni. A feladatoknál az első helyre tették a pedagóguspályára történő irányítás és a szakmai kiválogatás javítását. A képzésben a széles körű tudással rendelkező, szakmailag kompetens pedagógusok kinevelését kell célként kitűzni. Meg kell határozni a pedagógusok munkaidejét és szolgálati kötelezettségeit, s meg kell óvni őket az olyan megterhelő megbízatásoktól, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban oktatási és nevelési feladataikkal. Lehetőséget kell adni a nevelőknek, hogy csak a hivatásukkal foglalkozzanak: tanítsanak és neveljenek. Ugyanakkor a pedagógusoktól is többet lehet és kell elvárni: nagyobb felelősséget, kötelességtudatot és munka- szeretetet. Nem tartja kielégítőnek a vitaanyag a pedagógusok továbbképzését. A továbbképző intézetek többségének programja elszakadt az iskola valóságától és a pedagógusok igényeitől. Felveti, nem lehetne-e továbbképzös intézeteket a főiskolák továbbképző fakultásaival szervezni. Javasolja, anyagilag is honorálják a kimagasló munkát. ,.A Szovjetunió Közoktatási Minisztériuma úgy véli, hogy a meglevő fokozati rendszer, a vezetőtanári és a módszertanos tanári fokozat már nem rendelkezik elég ösztönző erővel. Az értékek rugalmasabb skálája kell, olyan, amely szorosabb kapcsolatban van a fizetéssel és a gyakorlati munkával, és érzékelhetően emelné a szakmai tudás presztízsét." A tanárt a munkájához el kell látni a szükséges politikai és társadalmi információkkal, módszertani irodalommal, szakfolyóiratokkal és szakkönyvekkel, s lehetővé kell tenni, hogy gyakrabban vehessenek részt szovjetunióbeli és külföldi utazásokon. Javítani kell a pedagógusok lakáskörülményeit. Az elemzés szerint jelenleg 84 ezer pedagógus él albérletben, s több mint 200 ezernek kellene jobb lakás. Száz pedagógusra mindösz- sze évi két szanatóriumi és három üdülői beutaló jut, s ez jóval kevesebb, mint amennyi más pályák dolgozóinak jár Kevés lehetőség van a pedagógusok gyermekeinek üdültetésére is. Az elemzés mindezért a pedagógus-szakszervezet központi vezetőségét, az össz-szövetségi szakszervezeti tanácsot és a helyi szerveket teszi felelőssé. Az anyagi-műszaki bázis fejlesztése ,,Be kell látni, hogy az ország társadalmi-gazdasági fellendülése egyik fontos tényezőjének, a közoktatásnak az anyagiműszaki bázisát másként kell kezelni, mint eddig. A közoktatás finanszírozásában eddig érvényesített úgynevezett maradvány elv ahhoz vezetett, hogy az utóbbi 35 év alatt fokozatosan csökkent a közoktatás részaránya az állami költségvetésben: ma ez 3 százalékra tehető az 1960-as 4.5 százalékkal szemben." A gondok pedig szaporodnak. A hatéves korúak iskolakezdésére való áttéréssel csökkenteni kellett az osztályok létszámát, a zsúfoltságot, de mivel az iskolaépítés nem tartott lépést az igényekkel, a csoportbontások következtében növekedett a kétmúszakos oktatásban résztvevők száma. Ez az irányzat az előrejelzések szerint tovább folytatódik, s 1990-re a kétmű- szakosok aránya eléri a 30 százalékot. Több figyelmet szándékoznak fordítani a gyermekotthonok, az árvák és a szülői gondoskodástól megfosztott fiatalok iskolai intternátusainak az építésére. Sajnos, a pedagógiai főiskolák, a diákszállók és a pedagógiai továbbképző intézetek fejlesztési ütemét nem tudják meggyorsítani. Felveti a vitaanyag, hogy az oktatási-nevelési intézmények anyagi-műszaki ellátásának javítása, az oktatási felszerelések, taneszközök, oktatástechnikai eszközök kidolgozására, iparszerü gyártására és a szerelési, valamint a szervizszolgáltatás ellátására célszerű lenne az egész Szovjetuniót átfogó termelési-ellátási egyesülést létrehozni. A szövetségi köztársaságokban pedig meg kell szervezni a központi javító szolgálatot az iskolák és a nevelési intézmények eszközeinek javítására. B efejezésül a vitaanyag arról szól, hogy az oktatás anyagi ellátása előnyös befektetés az országnak, de az oktatási és nevelési intézményeknek arra kell törekedniök, hogy takarékosan és hatékonyan gazdálkodjanak az anyagi eszközökkel. Azt írják: ,,A magas színvonalú képzés nagy ráfordításokat igényel, de a középszerű iskola még többe kerül." TÓTH LÁSZLÓ 1988.1.7.
