Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)
1988-12-10 / 291. szám, szombat
Rugalmasabb, tökéletesebb ügyintézést Beszélgetés a Kelet-szlovákiai Knb új titkárával Új tisztségviselőket választott a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság novemberi plenáris ülése: az eddigi titkárt, Jozef Novákot alelnökké, a szervezési osztály vezetőjét Juraj Šimkot pedig titkárrá választotta. Juraj Šimko 1972 óta dolgozik különbö- • Milyen elhatározásokkal vette át a titkári tisztséget? zó beosztásokban a knb-én. Kiváló szervezőképességével, eredményes munkájával érdemelte ki, hogy ezentúl titkárként foglalkozik a kerület ügyeivel. Megválasztását követően vele beszélgettünk. ÚJ SZÚ 1988. XII. 10.- Nagy örömet és megtiszteltetést jelent a személyem iránt tanúsított bizalom, amit a jövőben becsületesen végzett munkámmal szeretnék meghálálni. Immár több mint 16 esztendeje a szervezési osztályon olyan beosztásokban dolgoztam, ahol alkalmam nyílott megismerkedni a nemzeti bizottságok munkájával kerületszerte, feladatkörömből adódóan gyakorta elemeztem tevékenységüket, összehasonlításokat, értékeléseket végeztem a kerületi és központi szervek részére. Tulajdonképpen ugyanazt a munkát folytatom jelenlegi tisztségemben is, csak magasabb szinten és természetesen nagyobb felelősségérzettel. Tudatában vagyok, hogy szervezési kérdésekben számtalanszor nekem kell majd kimondanom a döntést a nemzeti bizottságok munkáját illetően kerületünkben. Nem tartozom a „tisztségimádók“ közé, nem vagyok híve, sőt inkább ellensége a nemzeti bizottságok munkájában elburjánzott bürokráciának. Egyik kezdeményezője, részese voltam azon egységes szervezési-intézkedési tervezet kidolgozásának, melyet a kerületünkben működő nemzeti bizottságok részére készítettünk a tökéletesebb munkamódszerek alkalmazásával kapcsolatban. Nem azért, hogy egy dokumentummal több legyen, hanem munkajavító szándékaink egysége, folyamatossága érdekében. Közös törekvéseink célja, hogy a gyakorlatban kiküszöböljük a bürokratikus megközelítéseket és sokkal több időt fordíthassunk az állampolgárokkal végzett munkára. Szeretném, ha munkámmal elősegíthetném azt, hogy a lakosság bennünk, a nemzeti bizottságok tisztségviselőiben ne a hatalmat gyakorló embereket, hanem őszinte segítőtársukat lássák ügyeik rendezése folyamán. Egyébként - aminek tiszta szívből örülök - a CSKP KB Elnöksége ez év augusztusában megtárgyalt dokumentum erre a kötelességünkre, valamint a nemzeti bizottságok munkáját nehezítő jelenségekre is figyelmeztet. Teljesen jogos, ebben a dokumentumban is megfogalmazott álláspont: „A nemzeti bizottságok apparátusának tevékenységében sok a bürokrácia, a formalizmus, szubjektivizmus, amely megbontja a nemzeti bizottságok közvetlen kapcsolatát a lakosokkal, gátolja a kapcsolat demokratikus formáinak teljes mérvű alkalmazását és az állampolgárok széles körű részvételét a helyi, valamint a társadalmi ügyek igazgatásában.“ Nekünk magunknak kell megteremteni a feltételeket a helyes munkamódszerek alkalmazásához, ami nem könnyű feladat, de jogosan igényelt tennivalónk. • ön hogyan képzeli el a helyes munkamódszerek alkalmazását a nemzeti bizottságok tevékenységében, különös tekintettel a lakossággal kiépítendő közvetlen kapcsolatra?- Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy ebben az alapvető kérdésben nem elegendő az elhatározás, azt a feladatok és helyes munkamódszerek alapos ismerete, ezek következetes és folyamatos teljesítése kell hogy kövesse, mégpedig a példamutatás mozgósító erejével mi.id a képviselők, mind az illetékes nemzeti bizottság dolgozói részéről. Ilyen gyakorlat mellett számolni lehet a lakosság érdeklődésére, a társadalmi ügyek rendezésébe történő bekapcsolódásukra. Nem szabad elfelejtenünk, hogy bennünket azért választottak meg, azért alkalmaznak és fizetnek, mert a nép szolgálatát, a lakosság ügyes-bajos dolgainak rugalmas intézését várják el tőlünk. A közügyek helyes kezelése nem egyszerű feladat, ehhez érteni kell, ha szükséges, meg kell tanulni. Annál is inkább, mert minden olyan dolgot, ami emberekkel kapcsolatos, nagyon érzékenyen, körültekintően és rugalmasan kell intéznünk. Elődeink már régen megfogalmazták az örök igazságot: csak az nem követ el hibát, aki nem dolgozik! Mindannyian, mi tisztség- viselők is - a legnagyobb igyekezet mellett is - hibázhatunk, de azt a megfelelő helyen és időben tudni kell elismerni. Aki erre képtelen, az legjobb, ha nem vállal semmilyen funkciót! Felkészültségünkre vall, ha helyesen tudunk reagálni a lakosok észrevételeire, javaslataira, kifogásaira, a számunkra legkényesebb, legkellemetlenebb kérdésekben is. Meg kell hallgatnunk’ azokat az állampolgárokat, akik hozzánk fordulnak, még akkor is, ha nincs igazuk. Ezt bizonyítanunk kell, nem lehet a néphatalom hivatalának „égisze“ alatt - még ilyen esetekben sem - a bürokrácia túladminisztrált módszereit alkalmaznunk. Sajnos, az apparátus dolgozóinál előfordul, hogy hatalmi pozícióból tárgyalnak az ügyfelekkel - elutasítanak, leírnak, felírnak, átírnak, kiírnak, koptatják a papírt - akik legtöbbször megunják az ilyen játszmát és bosszankodva - észrevételeiket, bírálatukat sok esetben az egész államhatalmi apparátusra általánosítva - inkább elállnak ügyeik rendezésétől. Az ilyen állampolgárok bizalmát nagyon nehéz visszaszerezni. Vannak úgynevezett notórius hivataljárók is, akik indokolatlanul foglalkoztatják a nemzeti bizottságok dolgozóit. De azért vagyunk, hogy ezekben a kérdésekben is rendet teremtsünk. • Hol tartanak ebben a rendteremtésben a Kelet-szlovákiai kerületben?- A kérdésre röviden válaszolva elmondhatom, jelentős előrelépéseket tettünk ezen a téren, mind a kerületi, mind a járási és a helyi nemzeti bizottságok vonatkozásában. Természetesen, mindenekelőtt a saját portánkon igyekeztünk rendet teremteni, ezzel bizonyítani és megmutatni, hogy milyen formában lehet és kell javítani eddigi munkánkat. Jelentősen csökkentettük az értekezletek, ülések, határozatok, irányelvek, körlevelek, utasítások számát s ezt tesszük a jövőben is azzal a szándékkal, hogy folyamatosan több időt, nagyobb teret biztosítsunk a személyes kapcsolatok kiépítésének, a lakossággal folytatott együttműködés további demokratizálásának. Egy rövid összehasonlítással szeretném érzékeltetni, milyen arányban csökkentettük a feladatokat, utasításokat tartalmazó határozatok számát. Míg 1985-ben június 30-ig a knb tanácsa 4872 határozatot hozott, egy évvel később ezek száma 3686-ra, tavaly 1820- ra, az idén 1225-re csökkent. Már korábban, még mielőtt erre a központi szervek s az említett pártdokumentum figyelmeztettek volna, intézkedéseket tettünk annak érdekében, hogy kerületünkben a nemzeti bizottságok a legfontosabb kérdéseket megtárgyalják a lakossággal s ezt követően hozzanak döntéseket. Már csaknem egy éve, rendszeres tájékoztatást kap a lakosság a tömegtájékoztató eszközök segítségévet arról, hogy milyen tárgykörökkel foglalkoznak a kerületi nemzeti bizottság, a járási nemzeti bizottságok választott szervei soron következő üléseiken. Minden esetben kikérik a lakosság észrevételeit, javaslatait. Nagy segítségünkre van ebben a kerületi napilap, valamint a járási újságok a Poprádi, Micha- lovcei, Spišská Nová Ves-i, Kassa- vidéki, Tőketerebesi (Trebišov) járásokban. A lakosság körében nagy érdeklődést váltott ki az általunk meghirdetett környezetszépítési program, melynek keretében ellátogatunk minden községbe és városba, a helyi és felsőbb szervek képviselői jelenlétében megállapítjuk, hol, mit kell tenni településeink esztétikusabbá tétele érdekében. Ezen a területen is nagyobb aktivitást várunk a képviselők részéről. Kerületünkben csaknem 21 ezer lakosnak van képviselői mandátuma, ami jelentős mozgósító erőt képvisel, ezt szeretnénk a jövőben még hatékonyabban felhasználni. • Túl vagyunk a választási időszak felén, s úgy értesültünk, a kerületi nemzeti bizottságon már foglalkoztak az NF választási programja teljesítésének eddigi eredményeivel. Arra kérném, tájékoztasson erről néhány alapvető adat erejéig.- Nagyon szívesen megteszem, annál is inkább, mert szerintünk kerületünk társadalmi életének minden területén érezhető az aktivitás s ennek elérésében a nemzeti bizottságok fontos szerepet játszottak, ami viszont nem azt jelenti, hogy nem tehettek volna többet a szervezőirányító munka javítása érdekében. Mindannyian örülhetünk annak, hogy a választási időszak első felében csaknem 31,8 milliárd koronát fordíthattunk kerületünk sokrétű fejlesztésére, annak viszont - a lakossággal egyetemben - már kevésbé örülhetünk, hogy az építőipari vállalatok mulasztásaiból eredően hiányosan teljesítjük a komplex lakásépítkezés, ezen belül főleg a járulékos építkezések kivitelezési tervét. Ha ennek a feladatnak teljesítésében jobb eredményeket értünk volna el, ötezer családdal több örülhetett volna annak, hogy új lakásba költözött. Az ilyen és hasonló, a lakosságot nagyon közelről érintő kérdésekben akarjuk a jövőben - amint emtítet- tem - még eredményesebben hasznosítani képviselőink mozgósító erejét, elvárjuk tőlük, hogy az eddiginél gyakrabban találkozzanak választóikkal s a közügyek rugalmasabb, tökéletesebb intézésével érdemeljék ki a lakosság bizalmát. KULIK GELLERT Egy célért, egy fedél alatt Január 1-jén megalakul a Rimavan mezőgazdasági-élelmiszer-ipari vállalat Néhány hét ugyan még hátra van az esztendőből, azonban a Rima- szombati (Rimavská Sobota) járás egyes mezőgazdasági és élelmi- szer-ipari vállalatainál már javában folyik a leltározás és az idei gazdálkodás eredményeinek előzetes összesítése. A sietség oka, hogy a járási székhelyen január 1-jével megalakult Szlovákia legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kombinátja. A Rimavan új állami vállalat 10 mezőgazdasági és feldolgozóipari vállalatot, illetve üzemet fog tömöríteni, s előreláthatólag csaknem 4200 dolgozót fog foglalkoztatni. A már eddig is önálló vállalatként működő cukorgyáron kívül tagja lesz az agráripari egyesülésnek a Liptovský Mikuláš-i Közép-szlovákiai Szesz- és Konzervgyár, a zvoleni Közép-szlovákiai Tejipari Vállalat, és a martini Sör- és Szódagyár helyi üzeme, valamint a húskombinát. Az eredeti tervekben ugyan nem szerepelt, mégis tagja lesz a Rimavan vállalatnak a gép- és traktorállomás, amely szerteágazó tevékenységével fontos szerepet játszhat az új kombinát fejlődésében. A járás mezőgazdasági vállalatai közül három állami gazdaság - a bátkai, jesenskéi és rimaszombati - válik tagjává a kombinátnak, amely így összesen 17 700 hektár mezőgazdasági, illetve csaknem 12 ezer hektár szántóföldön fog gazdálkodni. Tizedikként a Mezőgazdasági Termelés-irányítási Racionalizálási Vállalat járási kirendeltsége vesz részt a Rimavan megalakításában. Vagyis a kutatás, az alaptermelés és a feldolgozóipar szakemberei egy fedél alatt igyekeznek minél többet tenni a növekvő fogyasztói igények kielégítéséért. A mezőgazdasági kombinát létrehozásától a szakemberek elsősorban a termelés hatékonyságának növelését várják. A mezőgazdasági alaptevékenységet folytató gazdaságoknak mindenekelőtt a feldolgozóipar alapanyag-ellátását kell biztosítaniuk. Ebből következik, hogy az elkövetkezőkben főleg a cukorrépa-, sörárpa-, zöldség- és hústermelést kell fejleszteniük. A kombinát keretén belül lerövidül és meggyorsul a mezőgazdasági termékek útja az alaptermelőktől a feldolgozó vállalatokig. Bízvást remélhető, hogy a felvásárló szervezetek kiiktatásával, valamint a termelés következetes szakosításával jelentős megtakarítást lehet elérni. Előzetes számítások szerint, az elkövetkező két évben a kombinát összteljesítménye meghaladhatja a 4,5 milliárd koronát, a tiszta nyereség értéke pedig a 340 millió koronát. Úgy tervezik, hogy egyelőre valamennyi alapító vállalat önállóan fog gazdálkodni, s nagyobb módosításokat egy ideig a termelés szerkezetében sem eszközölnek. Az érintett vállalatokban most az évi feladatok sikeres teljesítésére összpontosítják a figyelmet. Például a konzervgyárban sokáig kétséges volt, sikerül-e teljesíteni az évi tervet. A gondot a vártnál gyengébb uborka- és paradicsomtermés okozta, de a feldolgozóüzem húsellátása sem volt kifogástalan. A tervfeladatok módosítása és a termelési szerkezetben végrehajtott változtatás kedvező feltételeket teremtett a jó évzáráshoz. Nem ilyen kedvező a helyzet a húskombinátban, ahol nagyobb a lemaradás, semhogy gyors és látványos változást remélhetnénk. A problémáknak kétségtelenül vannak objektív okai is, de a kialakult helyzetért elsősorban az üzem vezetőit terheli felelősség. Ezzel szemben az idén is kedvező a sörgyári mérleg, s a jégverés okozta károk ellenére az állami gazdaságok is jó évet zárhatnak. A leltározás és mérlegkészítés mellett nagy figyelmet kell szentelni a vállalati tanácskozásoknak, a dolgozók tájékoztatásának. Meg kell világítani a kombinát megalakításának célját és előnyeit, de nem szabad lebecsülni a dolgozók kezdeti nehézségekre való felkészítésének jelentőségét sem. A Rimavan a tervezett formában és szerkezeti összetételben egyedülálló lesz a maga nemében. A járatlan út azonban nem vezethet oda, hogy a nagy reményekkel megalakított vállalat bukdácsolva haladjon az új ösvényen, amelyen egyes baráti országokban - mint például az NDK- ban - már jó tapasztalatokat szereztek. A tanácskozások egyúttal a dolgozók véleményének megismerésére, hasznos javaslatainak összegyűjtésére is lehetőséget kínálnak. Az eddig lezajlott megbeszéléseken többször szóba került a gépek és műszaki berendezések elavultsága. Például a sörgyárban, amely malátaexportjával jelentős mennyiségű valutához juttatta vállalatát, vajmi keveset áldoztak a felújításra. Még ennél is komolyabb a helyzet a tej- feldolgozó üzemnél, melynek gondjait csak új üzem felépítésével lehet megoldani. A cukorgyári dolgozók körében az alapanyag-ellátásban tapasztalt problémák megvitatása került előtérbe. Ugyanis nyílt titok, hogy a kerület mezőgazdasági vállalatai idegenkednek a cukorrépatermesztéstől. A termelőkedvet csak az érdekeltség fokozásával lehetne növelni, de helyi kezdeményezésre az országos érvényű felvásárlási rendszer nem ad lehetőséget. örvendetes, hogy az érdekelt vállalatoknál kedvezően alakul a pártalapszervezetek, illetve a kommunisták aktivitása. Az újszerű „felállásban“ magától értetődően a pártmunka jellege és formája is megváltozik majd. A Rimavan mezőgazda- sági-élelmiszer-ipari vállalatnál dolgozó, mintegy 860 kommunista harminc alapszervezetbe tömörül, s négy üzemi, illetve egy vállalati pártbizottság létrehozását tervezik, egyidőben a dolgozókollektívák tanácsának, valamint a vállalat tisztségviselőinek megválasztásával. HACSI ATTILA Egyszerűsítették az előírásokat A lengyel valutaforgalom és állami devizapolitika elvei lényegesen változtak az utóbbi időben. Az egyik legfontosabb újítás az exportáló vállalatok deviza-jóváírási rendszere, amelyet 1982-ben vezettek be. Ennek révén lehetővé vált az exportőrök számára a devizabevételek meghatározott részének a hivatalos árfolyam szerinti megvásárlása, amiből a nyersanyag-, félkésztermék- és alkatrészimportot fedezik. így most már a vállalatok nem függnek teljesen ä központi import-elosztástól. A rendszer néhány éven át elszámolási számlák alapján működött. Kizárólag a devizaszférát ölelte fel, de a vállalatok devizavásárlását nemegyszer lefékezte, amikor a nyugati és a fejlődő országokba irányuló export csökkenése az irányító szerveket erre késztette. 1987 óta a decentralizált import lehetősége kiterjed a termelőeszközökre is. Tavaly május óta a devizaszámlák tulajdonosai vállalati jogot kaptak arra is, hogy szabadon értékesíthessék devizájukat. Lényegesen rugalmasabbá vált a valutaárfolyam-politika. 1988-ban tovább egyszerűsítették az előírásokat, a jóváírási tarifákat egységesítik a különböző árukategóriákban. Motivációs szerepüket erősíti szoros kapcsolatba hozásuk az export hatékonyságával. Módosításra lehet számítani a klíring- valutát illetően. Lengyelországban - éppúgy, mint más szocialista országokban - ez a devizagazdálkodásnak igen merev része, amely eddig ellenállt minden liberalizáló és decentralizáló törekvésnek. A nemzetközi „árut áruért" elszámolások nem biztosítanak ezen a területen szélesebb manőverezési lehetőséget. A lengyel bankok megkezdték a klíringvaluták adás-vételi közvetítését. Ez minden bizonnyal elősegíti a kliringforgalom aktivizálását, amelynek részvétele a lengyel külkereskedelemben - beleértve a konvertibilis cserét is - viszonylag jelentős. A tervek szerint 1989-ben a deviza- gazdálkodásban még egy lényeges átalakulás következik be. A jelenleg érvényes rendszert - amelyben a vállalatoknak az államkincstár adja el a devizabevétel bizonyos részét - „megfordítják". Az exportáló vállalatok adják el az államnak az általuk megkeresett devizát. Ez látszólag formális intézkedésnek tűnik, lényege azonban a gazdasági viszonyok új formája, ahol a központi adminisztráció már nem „vezérigazgatója" a népgazdaság néven ismert „kollektív vállalatnak". így a devizagazdálkodásban is visszatükröződnek a lengyel államrendszer és népgazdaság rendszerének átalakítását célzó törekvések. (APN)
