Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)

1988-12-10 / 291. szám, szombat

Megalakult az SZKP választási bizottsága (ČSTK) - Az SZKP Központi Bi­zottsága létrehozta a párt választási bizottságát. A Szovjetunió népi kép­viselőinek választására létrehozott bizottság elnöke Valentyín Kop- tyug, a tudományos akadémia alel- nöke. Egyébként ez az első eset, hogy a párt ilyen bizottságot alakí­tott. összhangban a módosított al­kotmánnyal és az új választási tör­vénnyel, amelyet a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa december elején fogadott el, a legfelsőbb államhatal­mi szervek a Népi Képviselők Kong­resszusát kétféle módon fogják Új miniszterek a Kohl-kabinetben (ČSTK) - Két új minisztere van a nyu­gatnémet kormánynak. Mint ismeretes, Rita Süssmuth a Bundestag elnöke lett, s az egészségügyi, ifjúsági kérdésekkel, valamint a családok s a nők ügyeivel foglalkozó tárca élén Ursula Lehr, a hei- delbergi egyetem 58 éves professzora váltotta őt fel. Az új gazdasági miniszter Helmut Ha- ussmann, az FDP eddigi 45 éves főtitká­ra lett. Elődje, Martin Bangemann a Kö­zös Piac brüsszeli központjában fog tevé­kenykedni. Egyik új kinevezés sem oko­zott meglepetést, hiszen már korábban közölték Bonnban, kit jelölnek a két meg­üresedett tárca élére. A CDU-CSU-FDP koalíción belüli erőviszonyok nem változ­nak, mivel az új miniszterek ugyanannak a pártnak a tagjai, mint elődeik. megalakítani. A képviselők kéthar­madát a lakosság választja meg a választási körzetek szerint, egy- harmadát (750 személy) pedig a tár­sadalmi szervezetek delegálják, őket az említett szervezetek plé- numülésen, illetve kongresszusain választják meg. Az SZKP 100 képvi­selőt küld a kongresszusba. A választások demokratikus elveinek tiszteletben tartása érdeké­ben a bizottság felkérte a pártszer­vezeteket, hogy január elsejéig ter­jesszék elő a képviselők jelölőlistá­ját. A javaslatokat először a helyi, majd a területi és határterületi, s vé­gezetül pedig a köztársasági párt- szervezetek központi bizottságai vi­tatják meg. A választási körzetek­ben, valamint a társadalmi szerve­zetekben a képviselőjelöltek regiszt­rálása január második felében kez­dődik. A Népi Képviselők Kongresz- szusába történő választásokra 1989 március 26-án kerül sor. Újdonságok a szovjet külkereskedelemben (ČSTK) - Minden vállalat, egye­sülés, termelőszövetkezet és más szervezet, amelynek termékei illetve szolgáltatásai konkurenciaképesek a külpiacon, a jövő év április elsejé­től közvetlenül végezhet export-im- port tevékenységet. Ezt a szovjet minisztertanácsnak az a rendelete teszi lehetővé, amelyet tegnap ho­zott nyilvánosságra a szovjet sajtó. Eddig csupán néhány minisztérium és korlátozott számú vállalat, illetve szervezet számára volt közvetlenül hozzáférhető a világpiac. A mostani dokumentum leszögezi, hogy a kül­kereskedelmi tevékenységet az önálló devizagazdálkodás alapján lehet folytatni. A vállalatok csupán néhány, a minisztertanács által megállapított terméket, illetve szol­gáltatást nem exportálhatnak. A saj­tó szerint a kormány javasolta, hogy dolgozzanak ki új vámtarifa-terveze- tet is. Ronald Reagan utolsó sajtóértekezlete (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök csütörtökön este, közép-európai idő szerint tegnap hajnalban tartotta feltehe­tően utolsó sajtóértekezletét, amelyet az összes nagy amerikai tévéállomás is köz­vetített. Az elnök megemlékezett a Mihail Gorbacsovval tartott eddigi találkozóról, gratulált a szovjet vezetőnek az ENSZ- ben mondott beszédéhez, amelyről kije­lentette, hogy ez annak a folyamatnak az Veszélyes próbálkozások az ENSZ namíbiai rendezési tervének módosítására (ČSTK) - Ricardo Alarcon kubai kül­ügyminiszter-helyettes csütörtöki sajtó- értekezletén arra figyelmeztetett, hogy bi­zonyos körök módosítani szeretnék az ENSZ Namíbiával kapcsolatos rendezési tervét, ki akarják forgatni annak értelmét. E változások a fajüldöző dél-afrikai rezsi­met privilegizált helyzetbe juttatnák a na­míbiai néppel és egyedüli törvényes kép­viselőjével a SWAPO-val szemben. Úgy­hogy már nem lehetne beszélni szabad választásokról Namíbiában. Alarcon nem volt hajlandó pontosítani, hogy milyen erőkre gondol, annyit mondott, nemcsak Pretoriáról van szó, és hogy az aggodal­mak megalapozottak. Kuba és Angola számára az említett változások elfogad­hatatlanok, mindkét fővárosban síkra­szállnak a BT 435. számú határozatának szigorú tiszteletben tartásáért. A magas rangú kubai diplomata bírálta Pretoriát, mivel azt követően, hogy a dél­nyugat-afrikai konfliktus rendezéséről született elvi megállapodások után a múlt héten nem volt hajlandó aláírni a megálla­podásokat, kivonult a kongói fővárosban megtartott tanácskozásról. Alarcon sze­rint tekintettel arra, amilyen stádiumban vannak a tárgyalások, szinte lehetetlen, hogy a felek ne tudjanak megegyezni. A párbeszéd jelenlegi szakaszában már csak a zárómegállapodás aláírásá­nak időpontjában kell megegyezni, s ab­ban, milyen dátumot ajánljanak az ENSZ- nek a 435-ös határozat életbe léptetésé­nek megkezdéséhez. eredménye, amelyet ők ketten kezdtek el. ,,1985, vagyis első, genfi találkozónk óta rendkívül jelentős dolgok történtek. A bé­kéhez vezető út folytatódik“ - mondta, s megemlítette, hogy Mihail Gorbacsov rövid New York-i látogatása során nem véletlenül találkoztak jelképesen éppen a Szabadság szobor alatt. Ugyanakkor kijelentette: az USA-nak meg kell őriznie katonai erejét, de folytatni kell a béke érdekében az intenzív diplo­máciai erőfeszítéseket. Sajnálkozását fe­jezte ki amiatt, hogy Mihail Gorbacsovnak a tragikus örményországi földrengés miatt meg kellett szakítania New York-i látoga­tását. Elmondta, ó is, s utódja, George Bush is sokoldalú segítséget ajánlottak fel a Szovjetuniónak a természeti kataszt­rófa következményeinek felszámolásá­hoz. S bár nagyra értékelte a Gorbacsov által előterjesztett kezdeményezéseket, azt állította, hogy a hagyományos fegyve­rek terén a Szovjetunió továbbra is fö­lényben van. Újságírók kérdéseire válaszolva hang­súlyozta, hogy George Bysh is segítséget fog nyújtani a nicaraguai ellenforradalmá­roknak, s megismételte az USA eddigi, Afganisztánnal kapcsolatos álláspontját, amelyet jól jellemez, hogy a kabuli kor­mányt „szovjet segítséggel létrehozott bábrezsimnek“ nevezte. Kétnapos gyász Örményországban Válságstábok segítik a mentést a földrengés sújtotta térségben SORRA ÉRKEZNEK A KÜLFÖLDI SEGÉLYSZÁLLÍTMÁNYOK (ČSTK) - Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő a Vremja című híradó­műsorban csütörtök este az összes szovjet köztársaságot, valamennyi dolgozókollektívát arra szólította fel, a lehető leghamarabb járuljanak hozzá az örményországi tragikus földrengés következményeinek felszá­molásához. Az örményországi helyzetet rendkívül bonyolultnak nevezte, hangoztatva, hogy nemcsak a köztársaság, hanem az egész Szovjetunió tragédiáját jelentik a történtek. Nyikolaj Rizskov csütörtökön az tó jelentései szerint kétóránként SZKP KB Politikai Bizottságának a földrengés kapcsán létrehozott bi­zottsága élén érkezett Jerevánba. Az ő irányításával már számos in­tézkedést hoztak a katasztrófa súj­totta területek megsegítésére. Szovjet tudósok arra hívják fel a figyelmet, hogy Örményországban további földrengések várhatók. Az előrejelzések szerint erősségük nem éri el a Richter-skála szerinti kilen­ces fokozatot. A szerdai földrengés mérhetetlen pusztítást okozott több örmény vá­rosban és faluban. Házak, iskolák és kórházak, gyárak dőltek össze, Szpitak városa a földdel vált egyen­lővé, Leninakan és Kirovakan, vala­mint a környező települések máso­dik világháborús harcmezőre emlé­keztetnek. Szpitakban a szovjet saj­újabb rengéseket észlelnek. A szovjet lapok egyöntetűen nemzeti tragédiának nevezik az ör­ményországi földrengést. A szovjet tagköztársaság legfelsőbb szervei december 9-ét és 10-ét nemzeti gyásznappá nyilvánították. Jelenleg a legsürgősebb feladat a romok alatt maradt emberek meg­mentése - nyilatkozta az Izvesztyi­jának Jevgenyij Csazov egészség­ügyminiszter. Katonák ezrei, rendő­rök és önkéntesek rendkívül nehéz körülmények között végzik a menté­si munkálatokat. Gyorsan kell dol­gozni, mert minden óra késés 20 emberéletet jelenthet - mondotta a miniszter. Az örmény népet ért tragédia az egész Szovjetunió ügyévé vált. Szá­mos minisztériumban és főhatóság­nál operatív válságstábokat hoztak létre, amelyek a segélyszállítmányo­kat koordinálják. A hadsereg már csütörtökön 6500 katonát, 25 orvos­csoportot küldött a helyszínre. A pol­gári repülésügyi minisztérium Tyu- menyből, Rigából, és Leningrádból irányított repülőgépeket és helikop­terek Örményországba. Szovjetuniószerte tízezrek adnak ingyenesen vért, s a lakosság anya­gi lehetőségeihez mérten pénzt is küld a bankokban létesített segély­számlákra. Igor Deniszov egészségügymi- niszter-helyettes közölte, egyre több nemzetközi és nemzeti szervezet ajánlja fel támogatását. Köztük van a bulgáriai, a csehszlovák, a jugosz­láv vöröskereszt is. Dante Caputo, az ENSZ-közgyű­lés 43. ülésszakának argentin elnö­ke a közgyűlés valamennyi résztve­vője nevében fejezte ki részvétét a szovjet kormánynak. A Fehér Ház­ban közölték, Ronald Reagan csü­törtöki telefonbeszélgetése során fe­jezte ki részvétét Mihail Gorba­csovnak, s felajánlotta a segítséget a földrengés következményeinek felszámolásához. 10 összedőlt ház romjai Szpitak városban - ugyanitt sebesült kisfiút mentenek ki a romok alól (Telefoto: ČSTK) Több mint gesztus A ggódva figyeljük a katasztrófa súj­totta Örményországból érkező híreket. Az évszázad legsúlyosabb kau­kázusi földrengéséről készült képsorokat döbbenettel figyeljük a képernyőn, min­den részvétnyilvánítás, minden jelző ke­vés annak a kifejezésére, amit érzünk. Természetes, hogy Mihail Gorbacsov a helyszínre sietett, hogy New York-i látogatásából, sajnos, villámlátogatás lett, s későbbre halasztotta havannai és lon­doni útját. Párhuzamosan él így egymás mellett az aggodalom és a lelkesedés. Aggodalom azokért, akiket az óriási erő­feszítések ellenére még mindig nem si­került a romok alól kiszabadítani. És lel- | kesedés, őszinte elismerés a szovjet vezető szerdai ENSZ-beszédében bejelentett egyoldalú leszerelési lépések kapcsán. Az örmé­nyek karácsonya na­gyon szomorú lesz, a világé sokkal gaz­dagabb: Gorbacsov a legszebb ajándé­kot tette közös fe­nyőfánk alá. S ezt nemcsak mi mond­juk, több vezető nyu­gati világlap fogal­mazott így első rea­gálásában. S amikor lelkesedést és őszinte elismerést emlegetünk, akkor a nyugati közvéle­ményre is utalunk. Nem emlékszem olyan szovjet kezde­ményezésre - pedig volt már jónéhány óriási horderejű -, amelyről ilyen szuper- lativuszokban szólt volna a nyugati tö­megtájékoztatás. A leggyakoribb jelzők: szenzációs, történelmi, új fejezetet nyitó. Egy londoni tévé-kommentár szerint drá­mai bejelentést várt a világ, s drámai bejelentést kapott. A belga Le Drapeau Rouge véleménye: Gorbacsov nem adha­tott volna jobb ajándékot az új amerikai elnöknek a beiktatása előtt. Paul Warnke amerikai leszerelési szakértő: olyan radi­kális kezdeményezés ez, amely kihívást jelent az USA és más NATO-államok számára, hogy valóban megfelelő választ keressenek erre a lépésre. Talán nincs is olyan vezető nyugati politikus, aki ne ismerné el a szovjet döntések horderejét. Emellett figyelmet érdemel az is, hogy NATO-berkekben visszafogottabbak a reagálások. Egy magát megnevezni nem akaró amerikai szakértő, aki Shultz külügyminiszter kíséretében részt vett a NATO tanácsának tegnap véget ért kétnapos ülésén, kijelentette: a tömb egyelőre nem tervezi saját erőinek lénye­ges csökkentését, s szerinte az a tény, hogy a kelet-európai szovjet fegyveres erők az átszervezés és az 5000 tank kivonása után védelmi jelleget kapnak, hatással lehet ugyan a NATO-ra, de csak két-három év múlva. Igaz, a félmilliós szovjet létszámcsökkentés egyoldalú, an­nak is szánták, de azért valamilyen konk­rét NATO-válasz elvárható lenne egy ilyen bejelentésre. Majdnem gesztust ír­tam, de ez a szovjet döntés már több mint gesztus. Ez a kézzelfogható bizalom megnyilvánulása. U gyancsak észak-atlanti részről hangzottak el olyan vélemények, hogy a Varsói Szerződés még a csökken­tés után is fölényben lesz, bár adatokkal nem tudták alátámasztani. S a brit fegy­vergyártók is felszisszentek arra a lehető­ségre, hogy a Nyugat is léphetne, mond­ván, mit kezdjenek akkor a NATO számá­ra készülő új harckocsikkal, s előhúzták azt a hagyományos „érvet", mely szerint ha csökken a katonai termelés nőni fog a munkanélküliség. Talán még a konkrét leszerelési lépé­seknél is jobban oda kell figyelni arra, amit Gorbacsov a katonai ipar polgári célokra történő átalakításáról mondott, hi­szen ez már a jövőt vetíti elénk, az utat a tömegpusztító fegyverektől és erőszak­tól mentes világ felé. A Szovjetunió már az elkövetkező esztendőben kísérleti jel­leggel megvalósítja 2-3 üzem ilyen átala­kításának az előkészítését, közzé teszi a tapasztalatokat arról, hogyan illeszked­tek be a hadiipari szakemberek a polgári termelésbe, s ez utóbbi miként tudja ki­használni a katonai ipar berendezéseit, épületeit, eszközeit. Jó lenne, ha a kato­nai nagyhatalmak hasonló terveket ter­jesztenének elő az ENSZ-ben. Nem először foglalkozott ezzel a gon­dolattal a szovjet vezető. Az októberi forradalom 70. évfordulója alkalmából mondott tavalyi beszédében is lándzsát tört amellett, hogy a hadiipar igenis átala­kítható békés célokra. E kérdésről kato­nák, politikusok, gazdasági szakértők kö­rében viták folynak. Az ellentábor szerint súlyos gazdasági következményei lehet­nének a hadiipar felszámolásának. Má­sok véleménye szerint az, hogy a fokoza­tosság, a megfontoltság s a megfelelő előkészítés kiküszöbölné az ilyen veszé­lyeket. Újraolvasva az ENSZ-beszédet, első­sorban a komplexitást kell kiemelni. A biz­tonság átfogó megközelítését, hiszen Gorbacsov ezt nem szűkíti le pusztán a katonai tényezőkre. Éppúgy szó van a nemzetközi gazdasági kapcsolatokról, mint az „ökológiai bomba“ fenyegetésé­ről, illetve e problémák megoldása érde­A felvétel a New York-i találkozón készült (Telefoto: ČSTK) kében a politikai lépések, az összefogás fontosságáról, s arról, hogy egy ilyen folyamatnak az ENSZ adhatna keretet. Tehát úgy kell a világszervezet intéz­ményrendszerét átalakítani, hogy e fel­adatnak hatékonyan eleget tudjon tenni. Nincs más olyan univerzális szervezet, amely erre alkalmas lenne. A beszéd átfogó jellegét a már emle­getett reagálások is bizonyítják. Lényegé­ben mindenki azt emeli ki, ami a legköze­lebb áll hozzá. A kínai Zsenmin Zsipao cikke azt méltatta, hogy a Szovjetunió ázsiai részén is csökkentik a fegyveres erőket, s a szovjet katonák jelentős há­nyada hazatér Mongóliából. Az ún. har­madik világban felfigyeltek arra, hogy Gorbacsov szerint a fejlődő országok adósságállományát nem lehet visszafi­zetni, nem lehet tőlük az eredeti feltételek között visszakövetelni a hiteleket. Ki­emelték, hogy a Szovjetunió akár száz évre is kész kiterjeszteni a legkevésbé fejlett országok számára a kölcsönök visszafizetésének moratóriumát, sok esetben pedig teljesen leírni azokat. A fej­lett ipari országokban pedig az a javaslat váltott ki nagy visszhangot, hogy az ENSZ-ben létre kellene hozni a sürgős ökológiai segítség központját, amely ope­ratív módon irányítana nemzetközi szak­értői csoportokat azokba a térségekbe, ahol aggasztóan romlik a környezet. Ha röviden akarjuk méltatni Mihail Gorbacsov beszédének jelentőségét, el­sősorban azt kell kiemelni: bebizonyította, hogy mit jelent a gyakorlatban az új gon­dolkodásmód, az új külpolitikai filozófia. Például a Varsói Szerződés már többször javasolta a NATO-nak, hogy a két tömb katonai doktrínáinak adjanak védelmi jel­leget. Carlucci amerikai hadügyminiszter pár hónappal ezelőtt, amikor szovjet kol­légájával találkozott, azt mondta, hogy Moszkvában sokat emlegetik e kérdést, de ő egyelőre nem látja a védelmi jelleg megnyilvánulását a szovjet katonai gya­korlatban. Most a moszkvai vezetés egyértelműen igazolta: komolyan gondol­ja azt, hogy a fegyverzeteket a védelem­hez elégséges szintre kell korlátozni. A másik dolog, amit a Nyugaton - eseten­ként érthető fanyalgással - ismét kényte­len volt a sajtó elismerni: a labda megint a NATO térfelén van. E gy brit tévékommentátor szavai szerint megint Gorbacsov hatá­rozza meg a kelet-nyugati párbeszéd té­máját és ütemét. Van a szovjet csökken­tésnek még egy fontos vetülete. A nukleá­ris leszerelési tárgyalásokon a tengeren­túliak - és NATO-körökben is - azt han­goztatják, nem lehet az atomfegyvereket radikálisan csökkenteni, amíg a Varsói Szerződés Európában fölényben van a fegyveres erők és hagyományos eszkö­zök terén. Ezek a kifogások most tehát érvényüket vesztették. És remélhetjük, hogy a szovjet lépés nemcsak a rakéta­tárgyalásokat fogja ösztönözni, hanem az európai hagyományos leszerelési fórum mielőbbi összehívását is. S végezetül a New York Times véleménye: Gorba­csov javaslatai lényegesen javítják a ke­let-nyugati kapcsolatokat. MALINÁK ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents