Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)
1988-12-09 / 290. szám, péntek
Szovjetunió új, jelentős békekezdeményezései (Folytatás a 4. oldalról) Következetesen láttunk hozzá a szocialista jogállam építéséhez. Előkészítettük az új törvények egész sorozatát, vagy pedig befejezés előtt van ez a munka. Közülük sok már az 1989-es évben életbe lép, s azzal számolunk, hogy a személyiség jogainak biztosítása szempontjából a legmagasabb normáknak is meg fognak felelni. A szovjet demokrácia szilárd normatív alapot kap. Az olyan aktusokra gondolok, amilyenek a törvények a lelkiismereti szabadságról, a nyilvános tájékoztatásról, az egyesülésekről és társadalmi szervezetekről és így tovább. A javító-nevelő intézetekben nincsenek olyan emberek, akiket politikai és vallási meggyőződésük miatt ítéltek volna el. Az új törvényjavaslatokba olyan kiegészítő garanciákat foglalunk, amelyek kizárják az említett okok miatti üldözés összes formáit. Ez természetesen nem vonatkozik azokra, akik valódi bűntettet követtek el vagy államellenes tevékenységet folytattak (kémkedés, di- verzió, terrorizmus stb.), tekintet nélkül politikai elgondolásaikra és világnézetükre. A büntető törvénykönyv módosításának javaslata elkészült, s most arra várunk, mikor kerül sorra. Egyebek között a legsúlyosabb büntetésekre vonatkozó cikkelyek is módosulnak. Humánus módon oldjuk meg az állampolgárok ki- és beutazását, egyebek között a családegyesítés céljából történő külföldre való távozást. Mint ismeretes, az ilyen kérvények elutasításának egyik oka az, hogy az illető állampolgár titkok birtokában van. A jövőben szigorúan meghatározzuk az államtitkok időtartamát. Erről az illető intézményekbe való felvétel alkalmával minden dolgozó rendszeres tájékoztatást kap. Vitás helyzet esetén a törvény értelmében fellebbezni lehet. Ezzel megszűnik az úgynevezett elutasítások problémája. Bővíteni akarjuk a Szovjetunió részvételét az ENSZ emberi jogokkal kapcsolatos ellenőrző mechanizmusaiban, valamint az összeurópai folyamat keretében. Megítélésünk szerint a Hágai Nemzetközi Bíróság jogkörének az emberi jogokkal kapcsolatos megállapodások magyarázata és érvényesítése során minden államra nézve kötelezőnek kell lennie A helsinki folyamattal összefüggésben értelmezzük a külföldi rádiók Szovjetunió felé irányuló adásainak útjából az akadályok elhárítását is. Egészében véve a mi krédónk a következő: a politikai problémákat kizárólag politikai eszközökkel, az emberi problémákat pedig emberi módon kell megoldani. III. S most a legfontosabbról, ami nélkül a közelgő évszázad egyetlen problémáját sem lehet megoldani - ez a leszerelés. A nemzetközi fejlődést és kapcsolatokat a lázas fegyverkezés és a gondolkodás militarizálása deformálta. Mint ismeretes, 1986. január 15- én a Szovjetunió előterjesztette az atomfegyverek nélküli világ építésének programját. Ennek átültetése a reális tárgyalási álláspontokba már meghozta kézzelfogható gyümölcseit. Holnap lesz a közepes és rövi- debb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződés aláírásának első évfordulója. Még nagyobb megelégedéssel mondhatom, e szerződés teljesítése, vagyis a rakéták megsemmisítése normálisan folyik, a bizalom alkotó légkörében. A gyanúsítgatás és ellenségeskedés látszólag áthatolhatatlan falán rés keletkezik. Szemünk előtt születik meg az új történelmi realitás: a túlfegyverkezés alapelvétől a védelemhez szükséges ésszerű elégségesség alapelve felé való fordulat. Tanúi vagyunk a biztonságot szavatoló új modell létrehozásának - ez nem a fegyverzetek növelése, ahogy az mindig is volt, ellenkezőleg: a fegyverek kompromisszumok alapján történő korlátozása. A Szovjetunió úgy döntött, ismét bizonyítja, hogy nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is kész ennek az egészséges folyamatnak a szilárdítására. Bejelenthetem önöknek, a Szovjetunió úgy döntött, hogy csökkenti fegyveres erőit. Az elkövetkező két évben a fegyveres erők létszámát 500 ezer fővel csökkenti, s lényegesen korlátozza a hagyományos fegyvereket. Ezeket a korlátozásokat egyoldalúan valósítjuk meg a bécsi találkozó mandátumáról szóló tárgyalások keretein kívül. A varsói szerződésbeli szövetségeseinkkel történt megállapodás alapján úgy döntöttünk, hogy 1991- ig az NDK-ból, Csehszlovákiából és Magyarországról hat harckocsizó hadosztályt vonunk kí, s feloszlatjuk azokat. Az említett országokban állomásozó szovjet hadseregcsoportokból kivonunk csapásmérő deszantegy- ségeket fegyverzetükkel és szállító- eszözeikkel együtt, s egy egész sor más köteléket és alakulatot is. Ezekben az országokban a katonák száma 50 ezerrel, a harckocsiké pedig ötezerrel csökken. Minden szovjet hadosztályt, amelyek szövetségeseink területén maradnak, átalakítunk. A jelenlegihez képest más lesz struktúrájuk, amely a tankok jelentős számának kivonása után egyértelműen védelmi jelleget ölt. Ezzel párhuzamosan a Szovjetunió európai részén is csökkentjük a haderő létszámát és a fegyverzetet. Országunk e részében és európai szövetségeseink területén a szovjet fegyverzet száma összességében 10 ezer harckocsival, 8500 tüzérségi rendszerrel és 800 harci repülőgéppel lesz alacsonyabb. E két év folyamán lényegesen csökkentjük a Szovjetunió ázsiai részén is a fegyveres erőket. A Mongol Népköztársaság kormányával történt megegyezés értelmében az ott ideiglenesen elhelyezett szovjet katonák jelentős része hazatér. Ezzel az alapvető jelentőségű döntéssel a szovjet vezetés a nép akaratát fejezi ki, amely egész szocialista társadalmunk mélyenszántó megújítására irányul. Az ésszerű és megbízható elégségesség szintjén fogjuk fenntartani az ország védelmi képességét, senki se essen kísértésbe, hogy fenyegesse a Szovjetunió és szövetségesei biztonságát. Ezzel az akciónkkal, s a nemzetközi kapcsolatok demilitarizálására irányuló egész tevékenységünkkel egy másik időszerű problémára is figyelmeztetni akarjuk a világközösséget - ez a fegyverkezési gazdaságtól a leszerelési gazdaságra való áttérés. Reális-e a fegyvergyártás konverziója? Erről már egyszer szóltunk. Megítélésünk szerint igen, reális A Szovjetunió készen áll:-a gazdasági reform keretében kidolgozni és előterjeszteni belső átalakítási tervét;-az 1989-es év folyamán kísérleti terveket kidolgozni 2-3 honvédelmi vállalat átalakítására;- közzétenni tapasztalatait a védelmi ipar szakembereinek új munkabeosztásáról, s ezen ipar berendezéseinek, épületeinek, objektumainak a polgári termelésben való kihasználásáról. Kívánatos lenne, hogy minden ország - elsősorban a katonai nagyhatalmak - terjesszék az ENSZ elé saját terveiket ez ügyben. Hasznos lenne egy tudóscsoportot létrehozni, s megbízni azzal, hogy részletesen elemezzék az egyes országokban és térségekben a konverzióval kapcsolatos problémákat, s ezt a dokumentumot az ENSZ-főtitkár elé lehetne terjeszteni. A későbbiek során e kérdést a Közgyűlés ülésszakán meg lehetne vitatni. IV. Végezetül: mivel amerikai földön tartózkodom, de egyéb érthető okokból sem lehet nem szólni e nagy országhoz fűződő kapcsolatainkról. Vendégszeretetét teljes mértékben értékelhettem egy évvel ezelőtt az emlékezetes washingtoni látogatás alkalmával. A Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai öt és fél évtizedes múltra tekintenek vissza. Változott a világ, változott e kapcsolatok jellege, a világpolitikában betöltött helye és szerepe is. Kapcsolataink túl sokáig a konfrontáció szellemében, esetenként a nyílt és burkolt ellenségeskedés szellemében alakultak. Az utóbbi években azonban az egész világ megkönnyebbülten fellélegezhetett a jobb irányába történő változásoknak köszönhetően, ezek Moszkva és Washington viszonyának alapjaiban és légkörében is tapasztalhatók. Senki sem kívánja alábecsülni a megoldatlan problémák, a nézeteltérések komolyságát. Az alapiskolát azonban már kijártuk, megtanultuk kölcsönösen érteni egymást, saját és közös érdekünkben keresni a megoldásokat. A Szovjetunió és az USA nagy nukleárisrakéta-arzenálokat hozott létre. És éppen ezek az országok tudták felelősségük konkrét tudatosításával megkötni a szerződést e fegyverek csökkentéséről, egy részének fizikai megsemmisítéséről, ezek az eszközök őket magukat, s mindenki mást is veszélyeztettek. E két országnak vannak a legnagyobb és legkényesebb katonai titkai. S éppen ők fektették le e fegyverek megsemmisítésére, korlátozására és gyártásának betiltására vonatkozó kölcsönös ellenőrzési rendszer alapját, s ezt a rendszert továbbfejlesztik. Éppen ők gyűjtik a jövőbeni két- és sokoldalú megállapodásokhoz a tapasztalatokat. Értékeljük ezt, elismerjük és méltatjuk Ronald Reagan elnöknek és kormánya tagjainak, elsősorban George Shultz úrnak a hozzájárulását. Az USA új kormánya, az újonnan megválasztott elnökkel, George Bushsal az élen készséges partnerre lel bennünk, olyanra, aki kész hosszú szünetek és hátrafelé tett lépések nélkül folytatni a párbeszédet a realizmus, a nyíltság és a jóakarat szellemében, konkrét eredményekre törekedni a tárgyalási programban, amely felöleli a szovjetamerikai és a nemzetközi politika kulcsfontosságú kérdéseit. Elsősorban arról van szó, hogy következetesen haladjunk a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentését rögzítő szerződés megkötése felé, megőrizve a rakéta- elháritó rendszerek korlátozását kimondó megállapodást; a vegyi fegyverek felszámolásáról szóló konvenció kidolgozásáról - véleményünk szerint minden feltétel adott ahhoz, hogy e szempontból az 1989-es év döntő lépést hozzon; az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverek csökkentéséről szóló tárgyalásokról. Úgyszintén szó van a lehető legszélesebb körű gazdasági, ökológiai és humanitárius problémákról is. Helytelen lenne, ha a nemzetközi helyzetben bekövetkezett változásokat csak a Szovjetunió és az USA javára írnánk. A Szovjetunió rendkívül nagyra értékeli a szocialista országok óriási és egyedi hozzájárulását a nemzetközi helyzet javítását célzó folyamathoz. A tárgyalások során szüntelenül tudatosítjuk más nagy országok, a nukleáris és a nem nukleáris hatalmak jelenlétét. Pótolhatatlan jelentőségű konstruktív szerepe van sok országnak, beleértve a kis és közepes országokat, s természetesen az el nem kötelezettek mozgalmát és a delhi hatokat. Mi Moszkvában örülünk annak, egyre több államférfi, politikus, pártvezető és közéleti személyiség, s külön hangsúlyozni kívánom: tudós, kulturális dolgozó, valamint a tömegmozgalmak és egyházak képviselői, s az úgynevezett népi diplomácia aktivistái hajlandók magukra vállalni az általános felelősség terhét. Véleményem szerint e szempontból figyelmet érdemel az a gondolat, hogy az ENSZ égisze alatt rendszeresen hívják össze a társadalmi szervezetek gyűléseit. Nem akarjuk a világhelyzetet egyszerűsíteni. Igen, a leszerelési tendencia erős ösztönzést kapott, s ez a folyamat fejlődik. Nem vált azonban visszafordíthatatlanná. Igen, a párbeszéd és együttműködés érdekében erősen megnyilvánult a konfrontációról való lemondást célzó igyekezet. A nemzetközi kapcsolatok gyakorlatában azonban nem vált állandóvá. Igen, az atomfegyverek és erőszak nélküli világ felé haladás alapjaiban megváltoztathatja földgolyónk politikai és szellemi arculatát. Eddig azonban csak az első lépéseket tettük meg, amelyeket ráadásul bizonyos befolyásos körökben bizalmatlansággal fogadtak, s amelyek ellenállásba ütköznek. Még mindig hat a múlt öröksége, a megcsontosodottság. A mély ellentétek és számos konfliktus gyökerei még nem tűntek el. S megmarad az alapvető tény: a békés időszak az eltérő társadalmi-gazdasági és politikai rendszerek létezésének és versengésének feltételei közepette fog formálódni. Nemzetközi erőfeszítéseink értelme, az új gondolkodásmód egyik kulcsfontosságú tézise éppen abban rejlik, hogy ez a versengés ésszerű versennyé változzon, a választás szabadsága az érdekek egyensúlyának feltételei között. Ebben az esetben a világfejlődés szempontjából hasznos és gyümölcsöző lesz. Másként, ha fő eleme az eddigiekhez hasonlóan továbbra is a lázas fegyverkezés marad, a versengés romlásba dönt. Ezt a világon egyre több ember mind jobban tudatosítja, az egyszerű emberektől kezdve egészen a vezetőkig. Tisztelt elnök úr! Tisztelt jelenlevők! Az Egyesült Nemzetek Szervezetében mondott első beszédemet ugyanolyan érzéssel fejezem be, mint amilyennel elkezdtem: a saját népem és a világközösség iránti felelősségérzettel. Annak az esztendőnek a végén találkoztunk, amely olyan sokat jelentett az ENSZ számára, s annak az évnek a küszöbén, amelytől mindannyian oly sokat várunk. Szeretném hinni, hogy reményeinknek eleget tesz az a közös igyekezetünk, hogy véget vessünk a háború, konfrontáció, a regionális konfliktusok, a természet elleni agresz- szió, az éhezés és a nyomor terrorja, valamint a politikai terrorizmus időszakának. Ez a mi közös célunk, s csak közösen érhetjük el. Az új szovjet haderőcsökkentési bejelentések tovább javítják a kelet-nyugati kapcsolatokat MIHAIL GORBACSOV BESZÉDÉNEK NEMZETKÖZI VISSZHANGJA (ČSTK) - Világszerte rendkívüli visszhangot váltott ki Mihail Gorbacsovnak az ENSZ-ben elhangzott beszéde. Tekintélyes politikusok és világlapok elemzik a beszédben ismertetett egyoldalú szovjet leszerelési döntéseket és a regionális válságok megoldására javasolt további konkrét lépéseket. WASHINGTON - Ronald Rea- nyozza a legfelsőbb szovjet vezető gan elnök Mihail Gorbacsovval történt szerdai találkozója után a washingtoni konzervatív ,,agytrösztnek“ számító American Enterprise Institute-ban mondott beszédében méltatta az egyoldalú szovjet leszerelési lépéseket, hozzáfűzve, hogy ezek a hagyományos eszközökre vonatkozó intézkedések „akkor lesznek hatással a történelemre, ha azokat gyorsan és maradéktalanul valósítják meg“. Az Egyesült Államok elnöke kijelentette: biztosította Mihail Gorbacsovot arról, hogy az új elnök, George Bush folytatja azt a munkát, amely az 1985-ös genfi szovjet-amerikai csúcstalálkozóval vette kezdetét. A szovjet vezetővel a Kormányzószigeten tartott két és félórás New York-i eszmecseréjét „pozitívnak és biztatónak" minősítette, de hozzáfűzte, hogy több kérdésben továbbra is véleménykülönbségek vannak és az elkövetkező hónapok feladata azok felszámolása. Szintén nyilatkozott George Shultz külügyminiszter, aki tanácsadói kíséretében Brüsszelbe utazott, ahol részt vesz a NATO külügyminisztereinek csütörtökön megkezdődött tanácskozásán. Shultz szintén pozitívan értékelte a Gorbacsov-be- szédben foglaltakat, hangsúlyozva, hogy a felszólalás minden időszerű kulcsfontosságú kérdésre kiterjedt. Az amerikai kormányzat tanulmábejelentéseit, illetve indítványait, s azoknak várható következményeit. Egyéb washingtoni reagálásokból az derül ki, hogy a Nyugat semmiképpen sem fog sietni a szovjet intézkedésekhez hasonló válaszlépésekkel. A Shultz kíséretében tartózkodó kormánytisztségviselők, akik nem kívánták magukat megnevezni, azt hangoztatták, hogy sem az USA, sem más NATO-országok nem fontolgatnak semmilyen lényeges haderőcsökkentést. Azt állították viszont, hogy a Gorbacsov által ismertetett leszerelési lépések megvalósítása után is „a Varsói Szerződés tagállamai minden fegyverkategóriában megőrzik fölényüket". LONDON - Margaret Thatcher kormányfő üdvözölte a szovjet haderőcsökkentési lépések bejelentését és azokat fontosaknak minősítette. Sajtótitkára révén közölte, hogy gondosan tanulmányozni fogja a szovjet vezető ENSZ-beli beszédét és kész Mihail Gorbacsovval való találkozója idején megvitatni a legújabb javaslatokat. A Reuter hírügynökség rámutatott arra, hogy Nyugat-Európában mintegy 300 ezer amerikai katona állomásozik és éppen ezért mindkét oldalon csökkenteni kell a fegyveres erők állományát. BONN - A helyes irányba tett jelentős lépésnek minősítette a Szovjetunió hagyományos fegyveres erőinek tervezett csökkentésére vonatkozó Gorbacsov-bejelentést Helmut Kohl nyugatnémet kancellár. A kancellári hivatal szóvivője, Friedhelm Őst tolmácsolta azt a véleményét, hogy a Szovjetunió említett elhatározása jó távlatokat nyit a hagyományos fegyverzet terén az egyensúly elérésére földrészünkön. OTTAWA - Brian Mulroney kanadai kormányfő hangsúlyozta, hogy a szovjet bejelentések hozzájárulnak a kelet-nyugati kapcsolatok további javulásához. Külügyminisztere, Joseph Clark úgy vélte, hogy a Gorbacsov-beszéd rendkívül figyelmes elemzést igényel. Rámutatott, hogy Kanada konstruktív módon bírálja el a szovjet indítványokat. TOKIÓ - Takesita Noboru japán kormányfő különösen azt a bejelentést méltatta, amelynek értelmében a Szovjetunió félmillió katonával egyoldalúan csökkenti fegyveres erőinek állományát. Az ENSZ-ben elhangzott Gorba- csov-beszédre kedvezően reagáltak a legfontosabb nyugati tőzsdék. Az amerikai dollár árfolyama 1,73-ról 1,77-re emelkedett a márkához, 121,60-ról 124-re pedig a jenhez viszonyítva. A tokiói börzén is jelentős mértékben növekedett a részvények árfolyama. Szakértők megjegyzik: a szovjet leszerelési javaslatok nyomán megnövekedett a dollár iránti bizalom, mivel lehetősége nyílik az Egyesült Államoknak arra, hogy korlátozza katonai kiadásait, ezzel pedig csökkentse a költségvetési deficitet.
