Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)

1988-12-08 / 289. szám, csütörtök

KGST'bizottságok ülése Moszkvában (ČSTK) - Moszkvában tegnap megkezdődött a KGST tudomá­nyos-műszaki együttműködési bi­zottságának 39. ülése, amelyen a tagországok ezredfordulóig szóló tudományos-műszaki fejlesztési programjának a teljesítésével foglal­koznak. A tanácskozáson résztvevő csehszlovák küldöttséget Pavel Hrivnák, a szövetségi kormány első alelnöke, a Tudományos-Műszaki fejlesztési és Beruházási Állami Bi­zottság elnöke vezeti. Az ülés résztvevői megvitatják a tudományos-termelési és techno­lógiai célprogramok teljesítésével összefüggő teendőket. Szintén Moszkvában tanácskozik egy másik KGST-bizottság. Jan Stejskal szövetségi pénzügyminisz­ter vezeti azt a csehszlovák delegá­ciót, amely részt vesz a deviza- és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó ál­landó bizottság tanácsának a 49. ülésén, s egyúttal a következő ülésig ö tölti be a bizottság elnöki tisztét is. A tanácskozás résztvevői áttekin­tik annak lehetőségét, hogy miként növelhetnék a transzferábilis rubel pénzügyi funkcióit, s miként hasz­nálhatnák ki a kölcsönös elszámolá­soknál a nemzeti pénzegységeket. Jan Stejskal szovjetunióbeli mun­kalátogatása keretében tegnap ta­lálkozott Borisz Gosztyev pénzügy- miniszterrel. Prágai napok Moszkvában Együttműködést - formalizmus nélkül (ČSTK) - Moszkvában tegnap folytatódott a prágai napok rendez­vénysorozata, amely jó lehetőség az új baráti és munkakapcsolatok felvé­telére. A rendezvény ünnepélyes meg­nyitásán magas rangú prágai dele­gáció vett részt, melynek élén Mi­roslav Štépán, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, a prágai városi párt- bizottság vezető titkára állt. A kül- döttségvezetó kedden hazautazott a szovjet fővárosból. A Politikai Nevelés Házában teg­nap reggel kezdődött meg az ideoló­giai szeminárium zárófordulója. A szeminárium mindkét főváros idő­szerű problémáinak megoldásával foglalkozott az átalakítás feltételei között. A politikai szekció tagjai szerdán délelőtt látogatást tettek a moszkvai pártfóiskolán, ahol részt vettek egy vitán a pártoktatás és a káderek nevelésének új formáiról. A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség és a Szovjet-Csehszlo­vák Baráti Társaság képviselői vitá­jának jelszava valóban sokat mon­dó: Formalitások és felesleges sza­vak nélküli együttműködést. A két szervezet aktivistái tanácskoztak a kétoldalú gazdasági kapcsolatok­ról és külpolitikai kérdésekről is. Az Ifjúsági Palotában tegnap este megismételték a keddi sikeres rock­Az USA is részt vesz a genfi palesztin-vitán (ČSTK) - Az Egyesült Államok annak ellenére is részt kíván venni az ENSZ- közgyűlés genfi ülésén, hogy nem adott beutazási vízumot Jasszer Arafatnak, a PFSZ elnökének, és ezzel megakadá­lyozta, hogy a palesztin kérdésről szóló tanácskozást New Yorkban tartsák meg. Ezt Charles Redman amerikai külügyi szóvivő közölte kedden. ,,Meg vagyunk győződve arról, hogy a genfi vita fontos lesz, épp ezért ott leszünk“ - mondotta a szóvivő. Hozzá­fűzte: az Egyesült Államoknak továbbra is érdeke a közel-keleti konfliktus békés rendezése. A palesztin kérdésről szóló vitát december 15-e és 17-e között tartják meg a világszervezet genfi székhelyén. Az Egyesült Államok Jasszer Arafat vízumával kapcsolatos döntését élesen bírálta James Carter, volt amerikai elnök, Szerinte Washington ezzel a lépésével „nagy reklámot" csinált a PFSZ-nek és képviselőjének. Az Atlantisz sikeresen leszállt (ČSTK) - Az Atlantisz amerikai űrrepü­lőgép a Pentagon megbízásából tett ötna­pos szigorúan titkos útja után szerdára virradó éjszaka sikeresen földet ért a kali­forniai Edwards légitámaszponton. Richard Truly tengernagy, a Penta­gon szóvivője ,,az egyik legjelentősebb­nek" nevezte az Atlantisz mostani útját, melynek során az öttagú legénység Föld körüli pályára állította az Indigo-Lacrosse kódjelű kémbolygót, amely éjszaka és felhős időben is képes a Szovjetunió területe jelentős részének megfigyelé­sére. Az ENSZ-közgyűlés tegnapra virradó éjszaka határozatot hagyott jóvá, amely hangsúlyozza, Izrael nem békeszeretó állam. A dokumentum felszólítja a szerve­zet tagjait, hogy szakítsák meg az említett országgal a diplomáciai, kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat. A határozatot 83 ország hagyta jóvá, 21 ellene szavazott és 45 tartózkodott. Az ENSZ-közgyűlés határozatban tá­mogatta a Közel-Keletről szóló nemzet­közi konferencia mielőbbi összehívását. A testület elfogadta azt a határozatot is, amely a békét és a biztonságot veszé­lyeztető nemzetközi viták és helyzetek megelőzését szorgalmazza. Ez volt az egyik legjelentősebb dokumentum, amit az ENSZ-közgyűlés ebben az évben elfo­gadott. koncertet. A szórakozás nem gátolta a két ország fiataljait abban, hogy komolyan megvitassák az ifjúsági mozgalmak távlatait és problémáit, azokat a lehetőségeket, melyeket az átalakítás és a társadalom demokra­tizálása nyújt a fiataloknak. Mihail Gorbacsov kötete Olaszországban (ČSTK) - Milánóban a szovjet konzu­látuson tegnap ünnepélyes összejövete­len mutatták be a Mihail Gorbacsov eddigi sajtóértekezletein feltett kérdések­re adott válaszait tartalmazó kötetet Nyil­vános tájékoztatás: a világ újságíróival folytatott beszélgetéseken elhangzott kér­dések és válaszok címmel. A könyvet a Teti Editore kiadó jelentette meg. Mihail Gorbacsov előszavában többek között azt írja, hogy a nyíltság és a nyilvá­nos tájékoztatás politikája a szovjet társa­dalomban folyó forradalmi átalakítás kulcsfontosságú eleme. A továbbiakban megállapítja, hogy az eltelt három évben, tehát nagyon rövid idő alatt a Szovjetunióban politikai szempont­ból nagy távolságot tettek meg, ugyanak­kor nem esnek az önámítás csapdájába, mivel tudják, hogy még csak a kezdetnél tartanak. ,,Meggyőződésem, hogy nyitott politi­kánk egyúttal a nemzetközi kapcsolatok­ban is az átalakítás tényezője. Éppen a nyíltság teszi lehetővé az új politikai gondolkodásmód létrehozását", szögezi le Mihail Gorbacsov. Végezetül az elő­szóban megállapítja, hogy az ún. közös európai ház építésében cselekvóen részt kell vennie az európai országokon kívül az Egyesült Államoknak és Kanadának is. Az Uruguayi KP kongresszusa (ČSTK) - Montevideóban tegnap megkezdődött Uruguay Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa. A tevé­kenységről szóló Rodney Arismendi, a párt központi bizottságának főtitkára terjesztette elő. A vasárnapig tartó kong­resszuson több mint 2000 küldött van jelen. A csehszlovák küldöttség élén Mi­roslav Zajic, a CSKP KB tagja, a KB osztályvezetője áll. Nitze és Galvin a fegyverzetek korszerűsítéséért (ČSTK) - Brüsszelben ma kezdődik meg a NATO külügyminisztereinek ta­nácskozása, amelyen egyebek között ar­ról tárgyalnak, hogy a tömb tagországai milyen arányban részesedjenek a katonai programok pénzügyi terheinek viselé­séből. A külügyminiszteri ülés előestéjén vet­te át az atlanti tömb központjában Paul Nitze, leszerelési kérdésekben illetékes amerikai megbízott a szövetség által évente odaítélt ,,Atlanti Díjat". Ebből az alkalomból mondott beszédében a NATO fegyveres erőinek korszerűsítését sürget­te, beleértve a nukleáris eszközöket is. Az egyik legfontosabb feladatnak minősítette a taktikai atomfegyverek korszerűsítését, mindenekelőtt a meglevő Lance típusú rakéták korszerűsítését. Ugyanebben az értelemben szólalt fel John Galvin tábornok, a NATO európai fegyveres erőinek főparancsnoka is. 0 el­sősorban azokra a törekvésekre hívta fel a figyelmet, amelyek célja a Lance taktikai rakéták korszerűsítésének a meghiúsítá­sa. Az AFP-nek nyilatkozva ismét a szov­jet fenyegetésre hivatkozott. Valamiféle „bizonytalanságról" beszélt, amellyel állí­tólag a NATO néz szembe azóta, hogy Mihail Gorbacsov lett a legfelsőbb szov­jet vezető. A stratégiai védelmi kezdeményezés, vagyis az úrfegyverkezési program meg­valósítása felé tett újabb lépésnek minő­síthető az a döntés, hogy a Pentagon az egyik legnagyobb hadiipari konszernt, a Martin Marietta Denver Aerospace-t bízta meg egy 347 millió dolláros megren­deléssel. A Pentagon megbízása a lézer- fegyver használatával összefüggő kozmi­kus kutatásokra vonatkozik. Az SZKP KB és a kormány határozatban ítélte el egyes azerbajdzsán és örmény szervek eljárását ÚJ SZÚ (ČSTK) - Az SZKP Központi Bi­zottsága és a Szovjetunió Miniszter- tanácsa kedden határozatot hagyott jóvá Azerbajdzsán és Örményor­szág helyi szervei egyes tisztségvi­selőinek megengedhetetlen akciói­ról, melyekkel az állampolgárokat állandó lakhelyük elhagyására kény­szerítik. A dokumentum nyomatékosan emlékeztet rá, hogy Azerbajdzsán­ban és Örményországban megen­gedhetetlen helyzet alakult ki, a helyi párt-, állami és gazdasági szervek egyes dolgozóinak engedékenysé­ge következtében, gyakran közvet­len részvételükkel a szélsőséges csoportok nemzetiségi hovatartozá­suk miatt lakhelyük elhagyására kényszerítik az állampolgárokat. En­nek következtében mindkét köztár­saságban emberek tízezrei marad­nak lakás, munka és anyagi eszkö­zök nélkül. Mindez sérti a szovjet állampolgárok alkotmányos jogait, erkölcsi és anyagi károkat okoz, s tovább bonyolítja a már úgy is súlyos helyzetet. A helyi jogvédelmi szervek sok esetben nem teszik meg a szükséges intézkedéseket a rend helyreállítására, nem száll­nak szembe megfelelő módon a szélsőséges elemekkel. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány elítéli az egyes helyi tisztségviselők eljárásait és fel­szólította az Azerbajdzsán KP illetve az örmény KP Központi Bizottsága­it, a köztársaságok minisztertaná­csait és jogvédő szerveit, vessenek véget az ilyen akcióknak. Az önké­nyesen és törvényellenesen eljáró személyek számára nincs hely a pártban, az államapparátusban, sem a jogvédő szervekben. A dokumentum, amelyet Mihail Gorbacsov és Nyikolaj Rizskov írt alá javasolja Azerbajdzsán és Ör­ményország párt- és állami szervei­nek, hogy nyújtsanak megfelelő tá­mogatást a lakhelyükről elmenekült embereknek. Politikai- és szervező- munkával el kell érni, hogy ezek az emberek visszatérhessenek ottho­nukba és normális munkájukhoz. A moszkvai Pravda tegnapi szá­ma szerint Bakuban és Jerevánban nyugodt a helyzet, dolgoznak az üzemekben, nyitva tartanak az üzle­tek és az iskolákban folyik a tanítás. A menekültek megsegítésére létesí­tett kormánybizottság operatív mó­don oldja meg a menekültek elszál­lásolásával összefüggő problé­mákat. Ugyancsak a Pravda közöl inter­jút Szűrén Arutyunyannal, az ör­mény KP KB első titkárával, aki szerint a köztársaság pártszerveze­tének fő feladata az Örményország és Azerbajdzsán közti nem kívána­tos migráció leállítása. Közölte: párt­vonalon és a törvény erejével is megbüntetik azokat az embereket, akik valakit nemzetiségi hovatarto­zása miatt bocsátanak el munkahe­lyéről. A legembertelenebbek az emberek megfélemlítésének esetei, melyek a menekültek számának nö­vekedését okozzák és nagy gazda­sági károkat idéznek elő. A szovjet sajtó információi szerint az örmény vállalatoknak a sztrájkok 320 millió rubel kárt okoztak. Csehszlovákia-Franciaország Múlt, jelen, jövő... Minden jel arra mutat, hogy Franciaor­szág megtalálta az „elveszített fonalat", s ismét van „keleti politikája". Az a né­hány éves kiesés semmi haszonnal nem járt a számára, hogy mást ne említsünk: a realistábban gondolkodó nyugat-euró­pai államokkal (például NSZK, Olaszor­szág) szemben tetemes hátrányba került a szocialista országokkal folytatott gazda­sági együttműködésben, önszántából (politikai, netán ideológiai megfontolások­ból?) engedte át nekik a terepet, s ezért sajnálkozhatnak most a Szajna partján azon, hogy Franciaország jelenléte a ke­let-európai országokban ,,alacsony szin­tű“. De most már talán kár ezen kesereg­ni, a lényeg az, hogy Párizs „felébredt", s a hetvenes évekre emlékeztető vehe­menciával igyekszik felkapaszkodni a ke­let-nyugati, az összeurópai együttműkö­dés egyre gyorsuló vonatára. Az idei párizsi ősz különösen mozgal­mas volt ebből a szempontból. És a star­tot épp Roland Dumas külügyminiszter szeptember közepén lebonyolított prágai látogatása jelentette. Ezután utazott Pá­rizsba Eduard Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter, illetve Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, akkori magyar kor­mányfő, majd következett november vé­gén Francois Mitterrand moszkvai látoga­tása. És a köztársasági elnök mától ha­zánk vendége: személyében az első fran­cia államfőt üdvözölhetjük nálunk az önál­ló Csehszlovákia megalakulása óta. Ez már önmagában is indokolja a megkülön­böztetett figyelmet, hát még ha a cseh­szlovák-francia kapcsolatok évszázados hagyományait vesszük sorra. De nem kell olyan messzire mennünk, hiszen az elmúlt hetven év is bóven szolgál példákkal arra, hogy Csehszlová­kia és Franciaország viszonya kontinens­méretekben sem volt elhanyagolható té­nyező. A Csehszlovák Köztársaság létre­jöttéhez Franciaország jelentős támoga­tást adott: 1918 júniusában elsőként is­merte el a Csehszlovák Nemzeti Taná­csot a csehek és a szlovákok érdekeit képviselő legfelsőbb szervként, illetve a későbbi kormány alapjaként. Még azt megelőzően, az első világháború idején csehszlovák egységek harcoltak a fran­cia hadsereg kötelékében. (Ehhez egy érdekes adalék: a csehszlovák katonák 1918 nyarán egyebek között a Charente folyón fekvő Jarnacban- Francois Mitter­rand szülővárosában - részesültek kikép­zésben.) Az első Csehszlovák Köztársaság éveiben különösen a kulturális kapcsola­tok voltak szerteágazóak. Masaryk elnök meghívására járt például Prágában Ro­máin Roland, aki később, a müncheni egyezmény megkötése után azok közé a francia közéleti személyiségek közé tartozott, akik felemelték szavukat a mün­cheni diktátum, Csehszlovákia elárulása ellen. Igen, München a csehszlovák-fran­cia kapcsolatok történetének sötét fejeze­te, amelynek tanulságairól ma sem sza­bad megfeledkezni. A második világháború alatt ismét helyreállt a hagyományosnak tekinthető együttműködés a harcmezón. Főleg a csehszlovák pilóták tettek ki magukért a francia légierő tagjaiként. A vichyi kor­mány hatalomra jutása után pedig csehek és szlovákok ezrei találták meg az utat a francia „resistence"-hoz, s kapcsolód­tak be aktívan az ellenállók harcába. Franciaországban 24 katonai temető állít emléket ennek a közös antifasiszta fellé­pésnek. Ezek „testvére" a strečnói em­lékmű, amelyen azoknak a francia parti­zánoknak a neve olvasható köbe vésve, akik a szlovák nemzeti felkelésben áldoz­ták életüket. A háború után csaknem 30 évet kellett várni arra, hogy aktivizálódjanak a cseh­szlovák-francia politikai kapcsolatok is. Az európai enyhülési folyamat első nagy hullámának részeként járt Párizsban 1975-ben Ľubomír Štrougal, a szövetségi kormány elnöke és Bohuslav Chňoupek külügyminiszter, aki azután csak 1984 májusában és 1987 januárjában tett láto­gatást Franciaországban. Roland Dumas 1985 májusában járt nálunk, majd miután ismét ó lett a francia külügyminiszter, idén szeptemberben a szocialista országok közül elsőként Csehszlovákiát kereste fel. Ez egy gesztussal is felért, s mi csak üdvözölhetjük, hogy Kelet-Európa felé nyitva Párizs a „prágai ajtón" kopogtatott először. A Liberation című lap a Dumas- látogatás kapcsán nem véletlenül jegyez­te meg, hogy ,, Csehszlovákia természe­tes kilövőállás egy kelet-európai diplomá­ciai offenzivához". A „népi diplomácia" területén nem volt olyan szembetűnő a lemaradás, hiszen a társadalmi szervezetek szintjén igen ki­terjedtek a csehszlovák-francia kapcso­latok. Különösen az antifasiszta ellenállás résztvevőit kötik egymáshoz szoros szá­lak. A testvérvárosok száma jelenleq 19 (pl. Brno-Rennes, Kladno-Vitry, Žilina -Nanterre). s a Francia-Csehszlovák Társaság 40 fiókszervezete is hozzájárul a két nép közeledéséhez, egymás jobb megismeréséhez. A gazdasági, kereskedelmi kapcsola­tokban egyelőre alig tükröződik az aktí­vabbá vált politikai párbeszéd. A lehető­ségek távolról sincsenek kihasználva (az idei árucsere-forgalom értéke körülbelül 240 millió dollárt tesz ki, amivel Franciaor­szág a tőkés kereskedelmi partnereink sorában csupán a hatodik). Az áruössze­tétel és a mennyiség is jelenleg számunk­ra kedvezőtlen, hiszen a csehszlovák kivi­telben nyersanyagok, félkész termékek vannak túlsúlyban, míg a behozatalban a drágább gépek, berendezések vezet­nek. A két fél szándéka ezeknek az ará­nyoknak a megváltoztatása, mégpedig elsősorban az ipari kooperáció elmélyíté­sével. Szó van például csehszlovák eme­lő berendezések, építőipari kisgépek kö­zös gyártásáról, illetve exportjáról, a mű­anyaggyártás során folytatott kooperáci­óról, sót csehszlovák malomipari beren­dezések harmadik piacokon történő érté­kesítése terén való együttműködésről is. Persze vannak már konkrét példák, ame­lyekre a jövőben építeni lehet. Ilyen egye­bek között a Renault és az Avia sokéves kapcsolata, vagy az idei „újszülött", a Tour- invest vegyes vállalat, amely szállodá­kat fog építeni és rekonstruálni Csehszlo­vákiában (az egyik „részvényes" a CBC cég, amely a bratislavai Fórum Szállót építteti). Szóval, a szándék megvan, a le­hetőségek pedig adottak a gazdasági együttműködés fokozásához. A Mitter­rand elnök társaságában hozzánk érkező francia vállalkozók ás üzletemberek bizo­nyára már konkrét megállapodásokra és a további lehetőségek feltérképezésére fognak törekedni. Mindez jó alap lehet a magas szintű, rendszeres politikai párbeszédhez, amely Francois Mitterrand látogatásával minden bizonnyal új szakaszához érkezik. Ezt kívánja országaink érdeke, s ez szolgálja az ígéretesen kibontakozó összeurópai együttműködést is. PAPUCSEK GERGELY Párizs A jobboldal felvetette a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványt (ČSTK) - A Tömörülés a Köztár­saságért (RPR) a francia parlament­ben szerdán bizalmatlansági indít­ványt nyújtott be Michel Rocard kormányával szemben. A jobboldali ellenzéki párt azzal vádolja a kor­mányt, hogy nem képes hatékonyan megoldani a továbbra is kiélezett szociális konfliktusokat, főleg a pári­zsi közlekedési sztrájkot. A többi jobboldali párt már jelezte, hogy a bizalom megvonása mellett fog szavazni. A Francia Kommunista Párt tartózkodni fog. André La- joinie, az FKP parlamenti csoportjá­nak elnöke „ügyeskedésnek“ ne­vezte a jobboldali ellenzék akcióját, amely - mint mondotta - tovább élezi az amúgy is feszült helyzetet. A szavazásra előreláthatólag ma es­te kerül sor a francia parlamentben. A párizsi közlekedés immár egy hete teljesen megbénult. A francia főváros lakossága további bonyo­dalmakra számíthat. Akárcsak az előző napokban, tegnap sem járt a gyorsvasút, az autóbuszok 50 szá­zaléka, s a metróvonalak többsége is csendes maradt. A szakszerveze­tek (a legerősebb CGT-t kivéve) elő­ször azt közölték, hogy az állami közlekedési vállalattal közel jutottak a megállapodáshoz, ám a tagság nyomására később visszakoztak. Tegnap újabb tárgyalási fordulót rendeztek, amelyen azonban a CGT nem vett részt, s ezért nem kecseg­tetett sikerrel. A kisebb szakszerve­zetek hajlanak a mérsékelt béreme­lésre, míg a CGT azonnali, 13 szá­zalékos béremelést követelt. A kom­munista párthoz közel álló szakszer­vezeti központ jelezte, hogy vasár­naptól az SNCF állami vasúti társa­ság alkalmazottai négynapos orszá­gos sztrájkba kezdenek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents