Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)
1988-12-08 / 289. szám, csütörtök
A demokrácia fejlesztésének távlatai A SZOCIALISTA TÁRSADALOM IRÁNYÍTÁSA AZ ÁTALAKÍTÁS IDŐSZAKÁBAN A CSKP XVII. kongresszusán a szocialista demokrácia elmélyítéséről és a szocialista társadalom átalakításáról elhangzott gondolatokat a CSKP KB 5., 7. és 10. ülései konkretizálták. Az ismeretek fontos forrását képezi azonban az SZKP 19. országos konferenciája is. A tudományos és szaksajtóban ezzel kapcsolatban, főleg a Szovjetunióban, terjedeimes, mélyreható és optimista vita folyik. Az elfogulatlan véleménycsere előfeltétele a nézetek demokratikus kristályosodásának. A politikusok, történészek és tudósok elmélyülten, sokoldalúan elemzik és átértékelik a szocialista társadalom eddigi fejlődéséről alkotott történelmi szemléleteket. Értékelik a szocialista társadalmi és állami irányítás eddigi fejlődésének pozitívumait és negatív vonásait, mivel ez az irányítás nem mindig működött úgy, ahogy azt a szocializmus építésének üteme megkövetelte. Az irányítás fogalma alatt általánosságban az irányító és az irányított kölcsönös viszonyait értjük. A társadalom állami irányításának fogalma alatt a szocialista államnak (annak szerveinek) irányító-hatalmi viszonyát értjük a szocialista társadalomhoz, mint irányított szubjektumhoz. Az állam irányító-hatalmi viszonyai ugyanakkor átfoghatják a társadalom életének valamennyi területét vagy csak egyes területeit. A gazdasági viszonyok és az átalakítás A társadalom életének szempontjából döntő fontosságúak a szocialista állam irányító-hatalmi beavatkozásai a társadalom gazdasági életébe. Itt szükséges hangsúlyozni, hogy a szocialista népgazdaság az utóbbi időben a hatékonyság kritériumait nem teljesítette kifogástalanul. Nem kielégítő működéséért számos szubjektív és objektív tényezőt terhel felelősség. Elsősorban a szövetkezeti és termelő szervezeteknek a központi szervek általi szigorúan tervezett és centralizált utasításos államhatalmi irányítását kell megemlíteni. Az ilyen típusú irányítás korlátozta a termelő kollektívák operatív döntési jogkörét, s a piac igényei szerint önálló döntéshozatalukat. így került sor egyrészt a központi állami terv szerepének túlbecsülésére, a gazdasági szerződések megkötéséről való direktív, utasításos döntéshozatalra, másrészt pedig a piac szerepének lebecsülésére. Ezért a demokratizálás és átalakítás folyamatában - mint ahogy azt tavaly Mihail Gorbacsov hangsúlyozta - a centralizmus új koncepcióját kell kidolgozni, amely a dolgozók kezdeményezésére és a vállalatok önállóságára támaszkodna, azaz valóban a lenini felfogásnak megfelelő demokratikus centralizmust kell kialakítani, amely összehasonlíthatatlanul erősebb, mint az a centralizmus, amely elmerül abbeli kísérletében, hogy végképp mindent irányítása alatt tartson. A népgazdaság államhatalmi irányítása problémájának lényege ezért a terv és a piac ésszerű és célszerű összekapcsolása. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta Fojtík elvtárs, hogy az átalakítás nem jelenti a központ szerepének megszüntetését vagy csökkentését, inkább csak az irányítás meghaladott formáinak és módszereinek módosítását. Az állampolgárok részvételével Demokrácia - ez a mágikus erejű fogalom, melyet számos abszolút hatalomra törekvő politikus átkoz, de amelyet éltetnek a tömegek, a társadalom elrendezésének azt az irányító, hatalmi, politikai de ugyanakkor humánus és etikus formáját fejezi ki, mellyel az európai civilizációt a görög kultúra ajándékozta meg, mintegy 2500 évvel ezelőtt, s amely a nép uralmát jelenti (demos - nép; krácia - uralom). Amint azt a szó etimológiája jelzi, a demokratikus hatalom fogalmának bevezetéséért, ugyanúgy, mint az emberi kultúra más vívmányaiért is az európai civilizáció az antik görögöknek tartozik hálával. A görögök a tanítóink maradnak, hangsúlyozta Marx. Ám az európai fejlődés realitása hosszú évezredekeig nem vette figyelembe ezt a Marx által magyarázott igazságot. A népuralom gondolatának életszerűségét elméletileg csak a XVII-XIX. század felvilágosult gondolkodói, gyakorlatilag pedig a szocializmus építésének reális gyakorlata igazolta. El kell azonban mondani azt is, hogy a szocialista társadalom eddigi fejlődésében a politikai felépítmény és a társadalom, az állampolgárok közötti viszonyainak működését, főként a sztálini kultusz idején helytelenül, leegyszerűsítve értelmezték. Olyan igyekezet jelentkezett, hogy a demokrácia fogalmát, vagyis a politikai rendszer és állampolgárok viszonyait is, a politikai-hatalmi területre korlátozzák, azaz a választások területére, s hogy ezt csupán hatalmi-politikai vonatkozásokkal ruházzák fel. Ezért kell hangsúlyozni, hogy a szocialista állam és társadalom demokratizálása és átalakítása nem korlátozza a demokráciát csupán a politikára, de magába foglalja a népgazdaság irányítását is, s így kapcsolja össze a demokráciát az ember természetes tevékenységével, a munkával, valamint az ember szociális biztonságai és alanyi jogai biztosításának módjaival és jogi garanciáival. Az elmondottakból következik, hogy az előttünk álló időszakban a demokrácia három formájának fejlesztését kell szem előtt tartani: a választási, képviseleti demokráciát, a közvetlen demokráciát és a termelési csoport demokráciáját. Államjogi szinten ez a vállalati törvény elfogadását jelenti, amely rögzítette a termelési demokráciát, valamint egy új választási törvény, illetve más jogszabályok elfogadását is. A szocialista állam irányító szerepe A szocialista társadalom fejlődésének forradalom utáni időszakában a proletárdiktatúra állama mozgósítja a társadalom valamennyi anyagi és emberi forrását, hogy megvalósítsa a kapitalizmustól a szocializmushoz való átmenet bonyolult minőségi folyamatát. Éppen ebben az időszakban, mint minden előzetesen felderítetlen és ismeretlen úton, adódhatott és gyakorlatilag adódott is, számos tisztázatlan kérdés, hiba és eltévelyedés. A szocialista állam részben objektív, de részben szubjektív indokokból is a szocialista társadalom életének valamennyi területét a saját kezeiben összpontosítja. A társadalom irányításának demokratikus centralizálása ebben az időszakban objektíve elkerülhetetlen, mivel meg kell birkóznia az iparosítás, a mezőgazdaság kollektivizálása, a szociális és osztályszerkezet átalakítása, az ideológia megváltoztatása számos feladatával. Sajnos, a demokratikus centralizmus mellett gyakran szóhoz jutott a bürokratikus centralizmus is. A demokratizálás és átalakítás jelenlegi időszakában a legnagyobb hangsúlyt a népgazdaság irányításának demokratizálására helyezik. A korábbi időszakokban ugyanis a bürokratikus centralizmus elfojtotta a dolgozók legszélesebb tömegeinek társadalmi, politikai és munkakezdeményezését, alkotókészségét. Ez a jelenség különösen kedvezőtlen következményekkel járt a népgazdaságban; lassította a gazdasági növekedést és gyakran technológiai lemaradáshoz vezetett. Az elkövetkező időszakban ezért főleg az állam gazdasági-szervező funkciójának, a tudományos-műszaki fejlődés ösztönzése és irányítása funkciójának valamint az említettekkel kapcsolatos környezetvédelmi funkció fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt. Különleges figyelmet érdemel a munka és a fogyasztás mértékét ellenőrző funkció, főként a népgazdaság intenzifikálásával kapcsolatban. Jogos az az elvárás, hogy a vállalati termelési demokrácia a dolgozó kollektívák tagjai kezdeményezésének és alkotókészségének növeléséhez vezet és tükröződik majd a munkához való új hozzáállásban is. Látni kell azt a tényt, természetes és vitathatatlan értéknek tekintették, hogy a szocialista társadalom minden tagját foglalkoztatja, ami gyakran vezetett oda, hogy az emberek nem becsülték meg a munkát. A vállalatok gazdasági önállóságának és az önelszámolás bevezetésének elsősorban azt kell eredményeznie, hogy mindenkit megtanítson a munka tiszteletére, mivel csak ezzel biztosíthatja saját maga és az állam számára az alapvető szociális biztonságokat. A demokrácia többi formája Említést szeretnék tenni még egy kérdésről: miért tartjuk oly fontosnak a közvetlen demokrácia fejlesztését? Talán túlélte magát a szocialista képviseleti demokrácia? Egyértelműen meg kell mondani, hogy- nem. Megvoltak azonban és megvannak ma is a negatívumai. Lehetővé tette és lehetővé teszi a mértéktelen bürokratizálást és a túlzott centralizálást. Fékezhette és a jövőben is fékezhetné a dolgozók legszélesebb tömegeinek kezdeményezését és alkotókészségét. A konzervativizmusra, a beidegző- dött sztereotípusokra tanított és taníthat. Kevésbé dinamikus volt és lehet a jövőben is. A továbbiakban ezért a mozgósító elemeinek fejlesztésére van szükség, főként a választási demokrácia fejlesztésére, s ennek keretében a jelöltek kiválasztásának továbbfejlesztésére, a képviseleti szervek ellenőrző jogköreinek szilárdítására az adminisztratív szervekkel szemben, a képviselők felelősségének fokozására választóikkal szemben stb. Meg kell azonban szilárdítani a dolgozók képviseletét a képviselő testületek különféle bizottságaiban is, ami megszilárdítja dolgozóink közvetlen részvételét a társadalmi és egyéni ügyekben való döntéshozatalban. Fontolóra kell venni a közvetlen demokrácia további formájának- a népszavazásnak - a bevezetését is, amely módot adna az állampolgároknak arra, hogy közvetlenül fejezzék ki nézeteiket a leglényegesebb társadalmi ügyekkel kapcsolatban. A legtöbbet azonban a termelési demokrácia fejlesztésétől várjuk el. A demokrácia további fejlesztése a szocialista állam további funkcióinak kibontakoztatásával is kapcsolatban áll, főként az állampolgári jogok és szabadságjogok védelmének továbbfejlesztésével és objektív megvalósításával úgy az állampolgárok, mint a szocialista állam szervei által is. ,,A szocialista társadalom átalakítása - mint ahogy azt Mihail Gorbacsov hangsúlyozta - egyedül a demokrácia révén és a demokráciának köszönhetően válik lehetségessé. Csak így lehet teret nyitni a szocializmus leghatalmasabb alkotóereje előtt - a szabad országban végzett szabad munka és szabad gondolkodás előtt." Ez egyben a szocialista jogállam építésének kicsúcsosodá- sát jelentené, melynek keretében a politikai rendszer minden egyes alkotóeleme, azaz az államhatalom és -igazgatás szervei, a politikai pártok és társadalmi szervezetek tevékenységüket következetesen csak a jogrend keretein belül fejlesztenék, a dolgozók legszélesebb tömegeinek hatékony részvétele és ellenőrzése mellett. Dr. JÁN CUPER, a tudományok kandidátusa KOMMENTÁLJUK } Nemcsak az ellátás a gond Ha közvéleménykutatást végeznének a szakemberek, hogy napjainkban népgazdaságunk melyik ágazatát emlegetik a leggyakrabban, bizonyos, hogy a kereskedelem kerülne az első helyre. Az ok érthető: az ellátásban, az árukínálat szerkezetében előforduló hiányosságok méltán bosszantják a vásárlókat. A rózsásnak éppen nem nevezhető kedélyek általában a helyszínen, a boltokban csapódnak le, azoknak az eladóknak kell eltürniük a zsörtölődéseket, akik legkevésbé tehetnek arról, hogy ilyen vagy olyan (hadd ne kezdjük el a konkrét felsorolást) árucikk nem kapható. Tény: az ellátás fogyatékosságai okozzák mostanság az első számú problémát kereskedelmünkben, de ennek ellenére is érdemes szót ejteni egy olyan részterületről, mely a vásárlókat ugyan közvetlenül nem érinti, de annál inkább negatív hatással van a „közös kasszánkra“. Nem jelentéktelen ugyanis az az összeg, mely a különböző károk - az áru használhatatlanná válása, bűncselekmények következtében - keletkezik az SZSZK Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumához tartozó szervezetekben. Csupán az idén az első félévben 19,2 millió koronát tett ki a károk összege. Bár az okok nagy részénél nem állapítható meg a kár okozója és az említett összegből csupán 1,2 millió korona megtérítésére kötelezték a felelős dolgozókat, a tárca illetékeseinek az a véleménye, hogy fokozott figyelmet kell szentelni az előírások megtartásának, a szocialista vagyon védelmének és nem utolsósorban szigorúbban kell felülbírálni a károk okait, illetve okozóit. Már rendszeressé, szinte megszokottá vált, hogy a legnagyobb károk a Zdroj élelmiszerkereskedelmi vállalatoknál keletkeznek. A szóban forgó időszakban 9 millió koronát mutattak ki nyilvántartásaikban. S hogy miért éppen az éleim iszerkereske- delmi vállalatok vezetnek ezen a listán? Ennek objektív és szubjektív okai is vannak. A mélyhűtők és a hűtőpultok meghibásodása miatt gyakran romlik meg, megy tönkre az áru. Nincs is elegendő ilyen berendezés és a karbantartásuk, javításuk körül is bőven akadnak gondok. A következő ok a nem megfelelő csomagolóanyag. Bizonyára érdemes volna egy kimutatást készíteni arról, hogy Szlovákia boltjaiban naponta hány liter tej válik használhatatlanná a szétszakadt, lyukas zacskók miatt. Igaz, 2-3 koronás tételek ezek, de sok kicsi sokra megy! Az egyéb csomagolóanyagok sem tökéletesek és a szállítás, az árumozgatás során is értéktelenné válik az áru egy része. Az viszont már a kereskedelmi dolgozók hibája, ha nem ügyelnek eléggé az áru átvételekor, nem élnek kellőképpen a reklamáció jogával (azt mondják ugyan a vezetők, hogy inkább nem reklamálnak a szállítóknál, mert félő, legközelebb nem kapnak semmit) és sokszor a szavatossági idő lejárta az oka, hogy az áru nem adható el, nem használható fel, meg kell semmisíteni. Furcsa mód, még a betöréses lopások nagy része is épp az élelmiszerboltokban fordul elő. Az első félévben ezen a címen az állami kereskedelmi szervezetekben 1,4 millió korona kár keletkezett, s ez az összeg megegyezik az 1985-ös egész évi „teljesítménnyel“. A legnagyobb tételt a Zelenina žilinai vállalatánál írták a kimutatásba, ott egy betörés 687 000 korona kárral járt. Sajnos, a betörések annak ellenére is előfordulnak, hogy a kereskedelmi szervezetek illetékesei rendszeresen ellenőrzik az épületek biztonságát és riasztóberendezéseket is felszereltetnek. A bratislavai Zdroj vállalatnak már 152 boltjában van riasztóberendezés, de hasonlóképp ellátottak az áruházak, a luxusboltok, a Klenoty vállalat üzletei és nagyraktárai. # Van tehát gond az ellátáson kívül is. Igaz, az ágazatban keletkező károk nincsenek ügy szem előtt, mint az áru a kirakatokban, de az illetékeseknek ezzel a problémával - a károk megelőzésével - is foglalkozniuk kell, ugyanúgy mint azzal, hogy a kívánt árut utánajárás nélkül, az első meglátogatott boltban megvehessük. DEÁK TERÉZ A podébradyi gyógyfürdőbe szívinfarktusos betegek is érkeznek, hogy alávessék magukat azoknak a korszerű gyógymódoknak, amelyeket az intézetben már tíz éve sikeresen alkalmaznak. A páciensek először tüzetes kivizsgáláson esnek át. A jó eredmények eléréséhez egyebek között az itt alkalmazott gyógytorna, a gyaloglás, valamint a kemoterápia is hozzájárul. A képen dr. Jaroslav Pivoňka és Marcela Hermanová ápolónő diagnosztizálás közben. (Zuzana Humpálová felvétele - ČTK) I
