Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)

1988-12-08 / 289. szám, csütörtök

Az átalakítással a szocializmus megszilárdítására törekszünk Prágában együttes ülést tartott a Csehszlovák, a Csehországi és a Szlovákiai Újságírók Szövetségének Központi Bizottsága (ČSTK) - Együttes ülést tartott tegnap Prágában a Csehszlovák, a Csehországi és a Szlovákiai Újságírók Szövetségének Központi Bizottsága. A tanácskozás napirendjén azok a feladatok szerepeltek, amelyek az újságírókra a CSKP KB 10. ülése utáni időszakban hárulnak. Jelen volt Jan Fojtik, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Zdenék Horení, a CSKP KB Titkárságának tagja, Marie Hutterová, a csehországi pártmunkával foglalkozó bizottság titkára és több más vendég. Az előterjesztett fóbeszámoló megálla- szakavatottabb embereknek kell hozzájá­Mihail Gorbacsov beszéde az ENSZ-közgyűlés ülésszakán A Szovjetunió két év alatt nagymértékben csökkenti fegyveres erőit Az NDK-ból, Csehszlovákiából és Magyarországról 50 ezer katonát és 5 ezer pitotta, hogy minőségi haladás történt a nyílt tájékoztatás elvének érvényesítése terén, ahogyan ezt a CSKP KB Elnöksége tavaly október 21 -i dokumentumában cé­lul tűzte ki. A központi bizottságok tagjai teljes támogatásukról biztosították a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának a szocialista demokrácia és törvényesség fejlesztésével kapcsola­tos állásfoglalását, s elítélték azokat a tár­sadalomellenes erőket, amelyek megpró­bálják megzavarni a demokratizálás és az átalakítás folyamatát, valamint a szocia­lista közrendet A tanácskozáson Jan Fojtik elvtárs is felszólalt. Kiemelte, hogy a jövő héten a CSKP Központi Bizottsága fontos ta­nácskozást tart az átalakítás menetéről és a 8. ötéves terv feladatainak teljesíté­séről. Egyúttal fontos döntéseket hoz a CSKP XVIII. kongresszusának előké­születeivel kapcsolatban. Ezzel olyan idő­szak kezdődik, amelyben újonnan kell aktivizálni a pártot és a társadalmat. Ezenkívül nagy kötelességeket ró a tö­megtájékoztató eszközökre, amelyek nél­kül ez az aktivizálás aligha lenne elkép­zelhető. E kötelességek teljesítése érde­kében szükséges, hogy a napilapok és a folyóiratok hasábjain konstruktív esz­mecsere és alkotó munka folyjon társa­dalmunk továbbfejlesztésének alapvető kérdéseiről, figyelmet fordítsanak e kér­dések megoldására, amelyhez a leg­rulniuk a társadalom életének minden területéről. Bírálóan kell szemlélni a fo­gyatékosságokat, amelyeket fel kell szá­molni, ha előbbre akarunk jutni, erősíteni és fejleszteni kell a szocialista vívmá­nyokat. Attól, mennyire tudatosítják újságíró­ink felelősségüket az alkotó társadalmi légkör megteremtéséért, jelentős mérték­ben függ a kongresszus előtti időszak sikeres lezajlása és ezzel együtt az átala­kítás további előrehaladása Csehszlová­kiában - emelte ki Jan Fojtík. Nem titok, hogy vannak olyan erők, amelyeknek ez nem érdekük, amelyek az átalakításon élósködni szeretnének, demagóg módon, sőt szavakkal az átalakítást támogatva meg akarják hiúsítani, ki akarják használ­ni a szocializmus ellen és rendszerünk lejáratására. Szerencsére már vannak ta­pasztalataink az ilyen erőkkel vívott harc­ban. Ezeket a tapasztalatokat elsősorban a tömegtájékoztató eszközök szerkesztő­ségeiben kell szem előtt tartani. Kritériumaink világosak: az átalakítás­sal a szocializmus megszilárdítására és további fejlesztésére, nem pedig meg­gyengítésére vagy éppen veszélyezteté­sére törekszünk. A demokrácia és a szo­cializmus oszthatatlan. Nálunk nincs he­lye az olyan demokratizálásnak, amely teret biztosit a szocializmus elleni táma­dásoknak, még akkor sem, ha ezek kez­detben burkoltak lennének. Őrzik az elődök értékes hagyományait (Folytatás az 1. oldalról) A fogadáson részt vett Václav Štáfek, a Nemzetek Kamarájának alelnöke, a Csehszlovák Külügyi Intézet Bizottsá­gának elnöke, František Šalda, a köztár­sasági elnök irodájának vezetője és Vin­cent Bužek, a Csehszlovák Külügyi Inté­zet igazgatója. Alois Indra, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke is fogadta tegnap Prágában a csehek és a szlovákok hét európai országban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Auszt­ráliában és Nyugat-Berlinben működő szervezetei tisztségviselőinek küldött­ségét. A Szövetségi Gyűlés elnöke nagyra értékelte e szervezetek aktív tevékenysé­gét, amely hozzájárul a külföldön élő csehek és szlovákok hazafias érzéseinek ébrentartásához. Alkotó tevékenységük­kel őrzik az elődök, a korábbi nemzedé­kek értékes hagyományait Méltatta azt, hogy ezek a szervezetek hetven évvel ezelőtt erkölcsi és anyagi támogatást nyújtottak az önálló Csehszlovákia létre­hozásához. A második világháború idején jelentős szerepet vállaltak a külföldi cseh­szlovák ellenállás megszervezésében Alois Indra biztosította a jelenlevőket ar­ról, hogy a legbonyolultabb problémák megoldása során is keressük velük a kap­csolatot. Kiemelte, hogy békés külpolitikai céljaink elérésére törekedve a jövőben is együttműködünk mindazokkal a haladó erőkkel, amelyek a világnak az atomhá­borútól való megmentésére és a békés életre törekszenek. A delegáció nevében Miroslav Bro- žák, az Ausztriában élő csehek és szlová­kok egyesületének elnöke szólalt fel. Szólt a csehek és a szlovákok külföldön működő szervezeteinek munkájáról és helyzetéről, s nagyra értékelte, hogy Csehszlovákia megnövelt figyelmet fordít rájuk. A találkozón részt vettek: Ján Janik, Bohuslav Kučera és Zbynék Žalman, a Szövetségi Gyűlés alelnökei, Alois Hú- la és Eva Železniková, a Népi Kamara alelnökei, valamint Václav Štáfek, a Nem­zetek Kamarájának alelnöke, a Csehszlo­vák Külügyi Intézet bizottságának elnöke. A delegációt tegnap a prágai Óváros­háza Brožík-termében Zdenék Horčík, Prága főpolgármestere is fogadta. Tájé­koztatta a vendégeket fővárosunk gazda­sági és szociális fejlődéséről. Népünk örömmel fogadja a csehszlovák közvélemény fórumát (ČSTK) - Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata elfogadásának 40. évfordu­lója és az emberi jogok napja alkalmából december 10-én, szombaton Prágában megrendezik a csehszlovák közvélemény fórumát. A jelentős találkozón való részvételükről néhányan nyilatkoztak a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársainak. Rudolf Petr akadémikus, a Hradec Králové-i kísérleti idegsebészeti intézet igazgatója: Az alapvető emberi jogok vé­delme és szavatolása az emberiség egyik legnemesebb eszméje, és beláthatatlan jelentősége van a civilizált világ számára. Az emberi jogoknak különösen ma van hatalmas jelentőségük, amikor a nemze­tek egymástól függenek. Ezért teljes mér­tékben támogatom azt, hogy szombaton Prágában megalakult a csehszlovák köz­vélemény emberi jogokkal és humanitá­rius együttműködéssel foglalkozó bizott­sága. Jaroslav Bardoun, a plzeňi Skoda Müvek kohóipari üzemének munkása: örömmel fogadom a csehszlovák közvé­lemény fórumát, amely további ösztön­zést ad annak, hogy védelmezzék az ember élet- és munkafeltételeit. Társadal­munk ezért már sokat tett, de elvárom, hogy ez a fórum komolyan állást foglaljon a még meglevő problémákról, hogy tovább szilárduljon az emberek elégedett­sége és bizalma. Itt elsősorban az emberi kapcsolatokra, a szociális ellátás fejlesz­tésére és a környezet védelmére gon­dolok. ' Pavla Koláŕová mérnök, a Chyškyi (Píseki járás) Efsz elnöke: A prágai talál­kozón a szövetkezeten belüli demokrá­ciáról és arról akarok beszélni, hogyan érvényesül az átalakítás feltételei között. A szocialista demokrácia elveinek érvé­nyesítése terén a földműves-szövetkeze­tek gazdag tapasztalatokat szereztek. Például az önigazgatási szerveket és az elnököket a szövetkezetesítés kezdetétől fogva választják. Most a minőségileg új formák alkalmazására és arra kell töre­kedni, hogy a szövetkezeti tagok hozzá­szólhassanak a gazdasági és másfajta tevékenység kérdéseihez. (Folytatás az 1. oldalról) tán négy óra) ellátogatott az East River partján magasodó ENSZ-pa- lotába, ahol Javier Perez de Cuel­lar főtitkár, valamint Dante Caputo, a közgyűlés 43. ülésszakának elnö­ke üdvözölte. A rövid ünnepség után Gorbacsov és vendéglátója az ENSZ-főtitkár dolgozószobájában tárgyalt. A szovjet vezető ezt követően beszédet mondott az ENSZ-közgyű­lés 43. ülésszakán, a beszédet rendkívüli érdeklődés előzte meg és kísérte, s egyenes adásban közvetí­tette valamennyi fontos amerikai té­véállomás is. Mihail Gorbacsov beszédének beveze­tő részében arra mutatott rá, hogy a világ a korszerű hírközlő eszközöknek köszön­hetően mintha érthetőbb és kézzelfogha­tóbb lenne. A nemzetközi párbeszéd rendkívüli módon egyszerűsödött. Jelen­leg aligha lehetséges valamilyen „zárt közösségek“ életben tartása. Mindez megköveteli, hogy felülvizsgáljuk a nem­zetközi együttműködés problémáinak egész rendszerére vonatkozó nézeteket, hiszen ez az együttműködés a komplex biztonság legfontosabb eleme. A világ- gazdaság egységes szervezetté válik, egyetlen állam se fejlődhet rajta kívül, bármely társadalmi rendszerhez is tartoz­zon, s bármilyen legyen is a gazdasági színvonala. Ezért ki kell alakítani a világ- gazdaság működésének alapvetően új mechanizmusát, a nemzetközi munka- megosztás új struktúráját,. A továbbiakban arra mutatott rá, hogy mindenkit foglalkoztat a kérdés: miként lép az emberiség a XXI. századba. A mai világ alapvetően különbözik attól, amilyen századunk elején vagy közepén volt. S továbbra is változik minden tekintetben Az atomfegyverek megszületése csupán tragikus módon aláhúzta e változások jellegét. Ezek a fegyverek, mint az abszo­lút katonai erő szimbólumai és hordozói leleplezték ennek az erőnek az abszolút határait is. A túlélésnek, az emberiség fennmaradásának kérdésével annak tel­jes mezítelenségében kell szembenéz­nünk. Olyan időszakba lépünk, amikor a ha­ladás alapjává az összemberi érdekek válnak. E tény tudatosítása megköveteli, hogy a világpolitika is az egyetemes értékeknek alárendelve alakuljon A további haladás a világban csak akkor lehetséges, ha az új világrend felé vezető úton elérjük az egyetemes kon­szenzust. A világközösségnek meg kell tanulnia olyan módon alakítani és irányí­tani a folyamatokat, hogy fennmaradjon a civilizáció, az élet mindenki számára biztonságosabb és megfelelőbb legyen. A mások rovására történő fejlődésről al­kotott elképzelések idejüket múlták. Az erő és az erővel való fenyegetés már nem lehet a külpolitika eszköze. Nyilvánvaló, hogy a katonai erő növelésével egyetlen nagyhatalom sem válhat mindenhatóvá. Sőt mi több, a katonai erőre való egyolda­lú hagyatkozás végsősoron gyengíti a nemzetbiztonság más összetevőit. Számunkra világos a szabad választás elvének kötelező érvényessége. Ha ezt nem ismerik el, az a legsúlyosabb követ­kezményekkel járhat a világbékére nézve. Az új szakasz követelménye: az állam­közi kapcsolatok deideologizálása. Nem mondunk le meggyőződésünkről, filozófi­ánkról és hagyományainkról, s azt sem akarjuk, hogy bárki más lemondjon ezek­ről. De nem akarunk bezárkózni sem saját értékeink körébe. Ez a szellemi elszegé­nyedéshez vezetne, mivel lemondanánk a fejlődés olyan hatalmas forrásáról, mint a népek által létrehozott értékek cseréje. S e csere során mindenki bizonyítsa rendszerének, életmódjának, értékeinek előnyeit - ne csak szavakkal és propa­gandával, hanem valós tettekkel. Ez az ideológiák becsületes harca, azonban nem lehet átvinni az államközi kapcsola­tokba, ellenkező esetben a világ problé­mái közül egyet sem fogunk tudni megol­dani. Ignác Janák kijevi programja (ČSTK) - Ignác Janák, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, aki munkalátogatá­son tartózkodik a Szovjetunióban tegnap a Kijevi terület Kagarli járá­sába látogatott. Valerij Svec, a járá­si pártbizottság első titkára tájékoz­tatta a vendéget a járás gazdasági és szociális fejlődéséről. E vidéken kiemelkedő szerepe van a mezőgazdaságnak, a járás 24 kolhoza és 3 szovhoza több mint 71 ezer hektár területen gazdálkodik. Janák elvtárs a délutáni órákban találkozott Konsztantyin Maszik­kal, a kijevi városi pártbizottság első titkárával. tankot vonnak ki A szónok a továbbiakban hangsúlyoz­ta, az adott történelmi helyzetben felmerül az ENSZ új szerepének a kérdése. Szük­séges, hogy az államok átértékeljék a vi­lágszervezethez fűződő viszonyukat, hi­szen az ENSZ nélkül már nem lehet elképzelni a nemzetközi politikát. Minden államcsoport érdekeit figyelembe kell venni, s erre csak egy olyan szervezet képes, mint az Egyesült Nemzetek Szer­vezete. A fejlődő országok adósságprob­lémáival foglalkozva leszögezte: ha reáli­san nézünk a dolgokra, be kell ismerni, a felhalmozott adósságokat nem lehet törleszteni. A Szovjetunió kész arra, hogy 100 évre befagyassza a legkevésbé fejlett országok adósságainak visszafizetését, több esetben pedig leírja tartozásukat. A Szovjetunió javasolja, hogy konkrétan vitassák meg az adósságválság megol­dásának módjait sokoldalú nemzetközi fórumokon, beleértve az adós és a hitele­ző országok kormányfőinek konzultációit, ezeket az ENSZ égisze alatt lehetne megtartani. Beszédének további részében az öko­lógiai katasztrófa veszélyének elhárítása érdekében felszólított a nemzetközi együttműködésre, majd pedig a békés űrkutatással foglalkozott. Megismételte az űrkutatási világszervezet létrehozásá­ra tett javaslatot s megerősítette, hogy a Szovjetunió ebbe kész bekapcsolni a krasznojarszki radarállomást. Mihail Gorbacsov bejelentette: a Szov­jetunió úgy döntött, hogy csökkenti fegy­veres erőinek létszámát. Az elkövetkező két évben 500 ezer fővel csökkenti a katonák számát, s lé­nyeges mértékben korlátozza a hagyo­mányos eszközöket is. Ez a korlátozás egyoldalú, független a bécsi fórum man­dátumáról szóló tárgyalásoktól. Varsói szerződésbeli szövetségeseinkkel történt megállapodás alapján úgy döntöttünk, hogy az NDK-ból, Csehszlovákiából és Magyarországról 1991-ig kivonunk hat páncélos hadosztályt és feloszlatjuk azo­kat. Az említett országokban állomásozó szovjet hadseregcsoportokból kivonunk további harci alakulatokat, beleértve a szállítóegységeket is, felszerelésükkel és harci technikájukkal egyetemben. Az említett országokban állomásozó szovjet csapatok létszámát 50 ezer fővel, a fegy­verzetet pedig 5 ezer páncélossal csök­kentjük. Minden olyan hadosztályt, ame­lyek szövetségeseink területén marad­nak, átépítünk. A jelenlegitől eltérő struk­túrájuk lesz, amely a tankok nagyszabású kivonása után egyértelműen védelmi jel­leggel fog bírni. Mindezzel párhuzamosan csökkentjük a Szovjetunió európai részén is a katonák és fegyverek számát. Ebben az országrészben, valamint európai szövetségeseink területén összesen te­hát 10 ezer tankkal, 8500 üteggel és 800 harci repülőgéppel lesz kevesebb. A két év alatt lényegesen csökkentjük fegyve­res erőinket az ázsiai országrészben. A Mongol Népköztársaság kormányával történt megegyezés értelmében az ott állomásozó szovjet katonák nagy részét kivonjuk. Az afganisztáni helyzetről szólva kije­lentette, hogy az ENSZ-közgyűlés no­vemberi határozatát néhány konkrét in­tézkedéssel ki lehetne egészíteni. A hatá­rozat szavaival élve: annak érdekében, hogy az afgánok mielőbb és átfogó mó­don megoldják a széles alapokon nyugvó kormány létrehozását, a következőket kellene tenni:- 1989. január elsejétől mindenütt el­rendelni a tűzszünetet. A tárgyalások so­rán fennmaradnának olyan területek, amelyeket az afgán fegyveres csoportok ellenőriznének;-ezzel összefüggésben, ugyanettől az időponttól kezdve le kell állítani minden fegyverszállítást a szembenálló feleknek;- a széles alapokon nyugvó új kor­mány kialakításának - ahogyan azt az ENSZ-határozat feltételezi - ideje alatt az ENSZ békefenntartó erőit küldenék Ka­bulba és más stratégiai fontosságú he­lyekre;-felkérjük az ENSZ-fótitkárt, segítse elő az Afganisztán semlegességéről és demilitarizálásáról szóló nemzetközi kon­ferencia mielőbbi megrendezését. (Mihail Gorbacsov beszédének tel­jes szövegét lapunk holnapi számában közöljük.) Mihail Gorbacsov, Ronald Reagan és George Bush találkozóját a kora délutáni órákra (helyi idő szerint) tervezték. Az előzetes tájékoztatásokból tudjuk, hogy a tegnapi programban városnézés is szerepelt. Mihail Gorbacsov és felesége a Szabadság szobrot, továbbá a Világke­reskedelmi Központot (két, egyenként 107 emeletes épületről van szó), valamint más nevezetességeket tekintett meg. A szovjet vendég tiszteletére Perez de Cuellar az ENSZ-központban ünnepi fo­gadást adott. Sevardnadze-Shultz találkozó Tegnap reggel az amerikai ENSZ- misszió épületében találkozott Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter. Az ó eszme­cseréjük megelőzte Gorbacsov és Rea­gan, valamint Bush tárgyalásait. Egyéb­ként ez volt Sevardnadze és Shultz sor­rendben 29. hivatalos találkozója, s való­színű, hogy az utolsó is. Az amerikai külügyminiszter még a tegnapi nap folya­mán Brüsszelbe utazott, hogy tájékoztas­sa nyugati partnereit a New York-i meg­beszélések eredményeiről. Bush sajtóértekezlete George Bush megválasztott amerikai elnök sajtóértekezletet tartott abból az alkalomból, hogy kinevezte jövendőbeli kormányának új tagjait. Hangsúlyozta, hatékony együttműködésre fog törekedni a Szovjetunióval. Megállapította, a két nagyhatalom között különböző kérdések­ben lényeges nézeteltérések vannak, ugyanakkor kiemelte, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok például a regioná­lis konfliktusok megoldása során „nagy lehetőségek időszakához érkezett". Sze­rinte lehetőség van a fegyverzetellenőr­zés területén való előrelépésre is. A Bush-kormány leendő új tagjai egyébként a következők: Robert Mosba- cher texasi vállalkozó lesz a kereskedel­mi miniszter, Carla Hills asszony az el­nök külkereskedelmi kérdésekben illeté­kes különleges tanácsadójának a tisztsé­gét fogja ellátni. A Fehér Házban működő gazdasági tanács élén Michael Boskin kaliforniai közgazdász fog állni. Thomas Pickering, az USA volt izraeli, nigériai, jordániai és salvadori nagykövete az ál­landó ENSZ-képviseló tisztét fogja ellátni, a CIA élén nem lesz változás, William Webster marad az igazgató. Ezzel kap­csolatban Bush megjegyezte, hogy nem az amerikai külpolitika alakítása a CIA küldetése, hanem ellenkezőleg, a hírszer­zés lesz a külpolitika eszköze. Havannai tájékoztató Mint ismeretes, Mihail Gorbacsov New Yorkból Kubába látogat. Havannában eb­ből az alkalomból megnyitották a sajtó- központot. A kubai kormány szóvivője újságírók előtt kijelentette, Mihail Gorba­csov a hivatalos tárgyalások mellett talál­kozik néhány gyár dolgozóival is. A szóvi­vő elmondta, a szovjet-kubai kapcsolatok jövője szempontjából rendkívül fontos do­kumentumot írnak majd alá. Mar koráb­ban közölték, hogy Mihail Gorbacsov be­szédet mond a kubai parlamentben. Folytatódott a közel-keleti értekezlet Prágában (ČSTK) - Folytatódott tegnap Prágá­ban a kormányon kívüli szervezetek kép­viselőinek nemzetközi közel-keleti konfe­renciája. A tanácskozást csehszlovák kezdeményezésre tartják, s több mint 50 közéleti személyiség vesz részt rajta. Je­len vannak a palesztin népnek és az izraeli közvéleménynek, az ENSZ Bizton­sági Tanácsa állandó tagállamainak kép­viselői, és a nemzetközi szervezeteket képviselő személyiségek. A résztvevők folytatták a vitát azokról a beszédekről, amelyeket kedden palesz­tin és izraeli képviselők, valamint a Szov­jetunió és az Egyesült Államok közéleti személyiségei mondtak el. Egyetértettek abban, a közel-keleti konfliktus rendezé­sének reális útja az, hogy az ENSZ égisze alatt nemzetközi értekezletet rendezze­nek, a Biztonsági Tanács állandó tagjai­nak és minden érdekelt félnek a részvéte­lével. Rámutattak a megszállt területeken folyó népi felkelésnek és a Palesztin Nemzeti Tanács nemrég Algírban tartott ülése határozatainak jelentőségére. Hangsúlyozták, hogy fel kell számolni a bizalmatlanságot és a kölcsönös aggo­dalmakat a közvetlenül érintett felek kö­zött, és kompromisszumokra kell jutni. Bírálat érte az izraeli kormányt és az Egyesült Államok Izraelnek nyújtott támo­gatását.

Next

/
Thumbnails
Contents